Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

1987. február 27. Képújság 3 Közlekedési tervek A közlekedési tárca tervei szerint az idén - a népgazdasági igényeknek meg­felelően - mintegy 1,5-2 százalékkal nö­vekednek az áruszállítási teljesítmények. Ezen belül várhatóan csaknem 2 száza­lékkal emelkedik a belföldi, ezt meghala­dó mértékben az export- és ugyancsak körülbelül 2 százalékkal a tranzitforga­lom. Az importban az előző évihez ha­sonló forgalomra számítanak. Az év első néhány hetének rendkívüli időjárása fennakadásokat okozott a termelésben, s ez rányomta bélyegét a közlekedésre is. Az első 7 hét szállítási teljesítményei a MÁV-nál például több mint 20, a Hunga- rocamionnál pedg 10 százalékkal a ter­vezett alatt maradtak. Azóta fellendültek ugyan a szállítások, de az idén fokozot­tan szükség lesz arra, hogy a termelő vál­lalatok egyenletesen vegyék igénybe a szállítóeszközöket. A személyszállításban a tömegközle­kedés egyszázalékos növekedésére le­het számítani. Ezen belül a vasúti és köz­úti távolsági forgalom alig haladja meg a tavalyit, a vízi közlekedés teljsitményei stagnálnak, ám a légi közlekedésben mintegy négyszázalékos forgalomnöve­kedés várható. Közlekedési beruházásokra körülbe­lül 21 milliárd forint jut az idén, egy száza­lékkal kevesebb, mint az elmúlt évben. A központi fejlesztési célok keretében be­fejeződik a Ferihegyi repülőtér 1-es le­szállópályájának építése, ami lehetővé teszi a kétpályás környezetkímélő repü­lési rend bevezetését. Folytatódik a Met­ro észak-déli vonalának építése - 1,5 milliárd forintott megközelítő értékben látványos eredmények azonban az idén itt nem várhatók; az újabb szakasz átadá­sát az évtized végére tervezik. A célcso­portos beruházásokon belül a közforgal­mú vasúthálózat fejlesztésére több mint 5 milliárd forintot fordítanak. Az országos úthálózat korszerűsítésére csaknem két­milliárd forint jut, ebből azonban a rész­ben világbanki hitellel megvalósuló M0- ás autópálya építése mellett csak áthú­zódó út- és hídkorszerűsítési munkák folytatására van anyagi fedezet, újabb beruházások elkezdésére, előkészítésé­re nincs mód. Vállalati beruházásokra mintegy 8 milliárd forintot - a tavalyinál 15 százalékkal kisebb összeget - lehet az idén fordítani. A beruházási előirány­zatok lehetőséget teremtenek egyebek között arra, hogy megközelítően 150 ki­lométeren korszerűsítsék a vasúti pályát, több mint másfélszáz kilométeren pedig folytatódhat a vonalvillamosítás. Tovább folytatják - nyolcvan kilométer hosszban - a korszerű vasúti biztosítóberendezé­sek kiépítését. Tervezik tíz újabb villamos mozdony, két motorvonat és mintegy hétszáz vasúti teherkocsi beszerzését is. A városi tömegközlekedés színvonalá­nak javítására húsz új trolibuszt állítanak forgalomba, és csaknem háromszáz rossz állapotú autóbusz pótlására újakat vásárolnak. A közúti közlekedés feltéte­leit javítja majd, hogy pótolnak 2500 kise­lejtezendő autóbuszt és 300 új járművel bővítik is az autóbuszparkot. Csaknem 23 ezer tehergépkocsi be­szerzésére is lehetőség van ebben az év­ben, ebből csaknem 20 ezer szolgál se- lejtpótlásként. Figyelemre méltó, hogy a tavalyihoz képest valamelyest csökkent a közhasználatú, illetve közületi járművek beszerzésének aránya, ugyanakkor az újonnan vásárolt magán tehergépkocsik száma csaknem megkétszereződik, az állományuk ezzel már meghaladja a 26 ezret. Ugyancsak az idei feladatok kere­tében az országos úthálózaton mintegy 400 kilométeren megerősítik a burkola­tot. A tanácsi úthálózatban 400 kilomé­terrel nő a kiépített belterületi utak hosz- sza, és több mint 300 kilométeren ke­rül sor útkorszerűsítésekre, burkolat­megerősítésre. Magyar gyógyszer sikere Japánban Az Egis Gyógyszergyár újabb saját fej­lesztésű készítményét, Grandaxin nevű, feszültségoldó hatású gyógyszerét törzskönyvezték Japánban. Ezt megelőzően a szigetországban hosszú éveken át vizsgálták a gyógy­szert, azt minden tekintetben megfelelő­nek találták, s engedélyezték gyártását és forgalomba hozatalát. A gyógyszer licencét a Mochida cég vásárolta meg. Előállításához a hatóanyagot a magyar vállalat szállítja. A gyógyszer elnyerte a japán orvosok bizalmát; az első hat hó­napban 40 millió tablettát adtak el belőle. Ez a mennyiség kétszerese annak, mint amennyit a hazai gyógyszertárakban évente eladnak ebből a készítményből. Az Egis Gyógyszergyárnak ez már a má­sodik olyan eredeti készítménye, amely a nemzetközi mércével is igen szigorú ja­pán egészségügyi követelményeknek is megfelelt. A szigetország piacára néhány évvel ezelőtt Halidor nevű, ugyancsak saját fej­lesztésű perifériális értágító gyógysze­rükkel sikerült betörniük, amelynek li­cencét szintén egy japán vállalat vásárol­ta meg. A Grandaxin igen keresett gyógyszere a vállalatnak. Szinte valamennyi szocia­lista országba exportálnak belőle, és szállításáról előrehaladott tárgyalásokat folytatnak több tőkés országbeli céggel. A Nukleáris Medicina kongresszusi programja Az Európai Nukleáris Medicina Társa­ság az idén augusztus 24-28. között ha­zánkban rendezi meg évi kongresszusát. Mint a társaság jelenlegi elnöke, Csernay László egyetemi tanár, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem izotóp-diagnosztikai laboratóriumának vezetője az MTI tudó­sítójának elmondta, már kialakult az idei kongresszus programja. A tudományos tanácskozás megnyitó plenáris ülését augusztus 24-én a Buda­pest Kongresszusi Központban tartják. Ezt az ülést, a hagyományoknak megfe­lelően, a nukleáris medicina megalapító­jának, a Nobel-díjas magyar származású Hevesi György emlékének szentelik. Az idei Hevesi-emlékelőadás témája az egyik legújabb eljáráscsoport, az úgy­nevezett immuno-szcintigráfia, amely új utakat nyit a kis kiterjedésű, egyéb mód­szerekkel még nem felismerhető daga­natok diagnosztizálásában. A kongresszus máso*dik napjától a Hungexpo területén folytatják a munkát plenáris ülésekkel és a négy szekció ta­nácskozásaival. A kongresszus alkalmából ugyanitt 29 világcég mintegy 1400 négyzetméteres területen kiállításon mutatja be új műsze­reit, berendezéseit és gyógyszereit. A nukleáris medicina viszonylag faital klinikai diagnosztikai szakma, amely a második világháborút követően, az atomenergia békés felhasználásának egyik ágaként alakult ki, s világszerte év­ről évre növekszik iránta az érdeklődés. Erről tanúskodik az is, hogy a társaság idei kongresszusa, amelyet először ren­deznek szocialista országban, a koráb­biaknál is népesebb lesz. A jelenkezések alapján több mint 2000 résztvevőre számítanak, nemcsak Euró­pából, hanem Japánból, Ausztráliából, az Egyesült Államokból és Afrikából is. Szalag mellett % Miben rejlik a Botond ereje? A lámpacsövek gyújtókondenzátorá­nak búgó zizegése elvész a futószalagok, a gépek és az elszívóberendezések mo­rajlásában. A monoton zúgás mellett kü­lönös illat járja át a termet. A cipőkészítés elválaszthatatlan hozzátartozója ez. A ki­készített finom bőrök kissé „édeskés” il­lata itt keveredik össze a ragasztók, a festékek és a gumik szagával. Ismerős ez az itt dolgozóknak. Ők már nem veszik észre, megszokták, csak annak tűnik fel, aki ritkán lép be egy-egy ilyen üzembe. De találkozhatunk mindannyian a cipő­gyártásnak ezzel az elválaszthatatlan kí­sérőjével egy-egy cipővásárlás alkalmá­val is - „dobozba csomagolva”. A Bony­hádi Botond Cipőgyár üzemének világa ez. Az „aljában” Csalóka az elnevezés. Arról az üzem­részről van szó, ahol a cipők alja készül, s ezt mindenütt így nevezik szaknyelven. A hosszú épületnek megfelelően, a szala­gok fonalként járnak körbe. Az egymás felett több szint magasságban kinyúló villák félkész cipőket hordoznak. Itt dől el a Botond ereje, mármint az ilyen elnevezésű cipők tartósságának ereje - így tartják a szakemberek. A ci­pők legtöbbször úgy mennek tönkre, hogy a talpuk leválik a felső résztől. A tar­tósság kulcsa itt az aljában, azoknak a szakembereknek a kezében van, akik ezeket a műveleteket végzik. Hammer György, több mint húsz éve dolgozik a gyárban, ipari tanulóként kezdte, s azóta egyfolytában szalag mel­lett dolgozik. Talpvarrógépet kezel. Be­gyakorlott, ügyes mozdulatokkal veszi le, illeszti a géphez a cipőfelsőrészt, rálép a pedálra, elindítja a masinát, s aztán visz- szateszi a terméket. Villámgyorsan mo­zog a keze. Egy műszak alatt négyszáz párat is megforgat.- Ezt a műveletet nem lehet automati­zálni! Klasszikus gyártással készítjük- varrjuk a cipőket, szépek is, tartósak is így. A piacon ezeket kedvelik a legjob­ban, ami most szalagon van, mind ex­portra készülnek. Hollandiába és az NSZK-ba... Szépérzék kell. Pontosan kell illeszteni, nem lehet hullámosán felvarrni az alját, a kaptafák vonalát kell követni. Sok százféle forma, fazon fordult meg már a kezeim között, a hegyes orrú férficipőtől a budás cipőig. A munka nem monoton, a változatosságot az új fazo­nok, a változó színek gazdagsága adja, és természetesen a méretkülönbségek is. Másként kell megfogni a gyerekcipőt és másként a férfit, de mindegyiket a sar­kánál kell levenni. S van, aminek csak az elejét és a sarokrészét kell körbevarrni, s van olyan, amelyikét teljesen. Szeretem a gojzercipőket - mert így nevezzük eze­ket. A klasszikus varrást, ezt a talpvarró­gépet és a finom kézi munkát megked­veltem. Egy cipő talpán átlagosan het­venkét öltés van. Kifinomul itt a tapintás, az ember a szemét meghosszabítja az ujja hegyének érzékenységével. Reményik Dezsőné kikészítő, festő, ja­vító, a gyár, a cipők kozmetikusa. Hu­szonkét éve van a vállalatnál, s tizenkét éve, hogy kozmetikázza, ellenőrzi a kész cipőket. A szalagon gyártott cipőket egyenként átvizsgálja, s ha kell, letisztítja, letörli a felesleges helyre folyt ragasztót. Egy mozdulat, néhány forgatás, egy-két ecsetvonás és máris tükörként csillog a bőr felülete.- Tulajdonképpen úgy is lehet monda­ni, hogy a cipő az első bokszolását itt kapja meg utolsó műveletként az app- retálással, azaz fújással - bevonjuk egy kis lakkréteggel, ezek után már csak a Reményik Dezsőné végső minőségi ellenőrzés és a csoma­golás van hátra - mondja. - A szép cipőt még szebbé, tetszetősebbé lehet tenni ezzel a sminkeléssel. Azt hiszem, hogy a cipőszakmában számomra nincs is en­nél vonzóbb művelet. Vegyes szalag mel­lett két műszakban dolgozunk. A szala­gon két sorban mennek a lábbelik, elkü­lönítve, az alsó a délelőttös műszaké, míg a felső a délutánosoké. Kezdéskor min­dig ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Nincs keveredés. Átlagban hatszáz párat nézek át naponta, de ha az ütem változik, akkor ez duplájára is nőhet. Ma női pa­pucscipők futnak, többségében szovjet exportra készítjük, de találkozhatunk a hazai boltokban is velük. Könnyű kis mo­dellek, öröm ezzel dolgozni, a kecses for­máikkal szívemhez nőttek. Jó szem kell ehhez a művelethez, mert a cipő igazi, szép vonalát az egyenletes színe, és tisz­tasága mellett az utolsó ecsetvonás, a festék, a lakk finom, apró csillogása adja meg. Nem mindegy se nekem, sem a gyárnak, sem a vásárlónak: a leendő gazdának, hogy milyen darabot, termé­ket pillant meg először, amikor kinyitja a dobozt. A tűzödében A varrógépek hosszú sora meg-meg- álló és felberregő zakatolása hallatszik ebben az üzemrészben. Itt tűzik, varrják a cipők felső részét. Ülve dolgozik minden­ki. A gépek felett a munka pontosságát még két lámpa világítása is elősegíti. A szalag egyszintes, s kézmagasságban lassan halad előre. Az asszonyok műhe­lye ez, s köztük az egyik soron kismamák dolgoznak. Ök csak egy műszakban jár­nak be. Kell a keresetkiegészítés és a gyárnak is szüksége van a jól képzett szakmunkaerőre. Kezek nyúlnak a szala­gok felé, leveszik a felsőrészt, illesztik, s aztán visszateszik, jöhet a következő da­rab.- Mozgás, lazítás kétóránként van, amolyan munkahelyi testnevelés. Saj­nos, a dohányosok is ekkor szívják el a cigarettát - mondja Falb Gáborné mű­vezető. Tizenöt éve, hogy itt tanultam, öt hónapja pedig művezető vagyok. Hogy mit is jelent ez nekem? Mindenekelőtt fel­adatot. Sokrétű munka, s az emberekkel bánni nem mindig hálás feladat. Ötvenen dolgozunk a szalagon. Munkaszervezés­ből vizsgázik itt a művezető nap mint nap. Új modellek, új feladatok. A minőségi kö­vetelmény magas - érthetően, hiszen mindenki a jó és az esztétikus terméket Falb Gáborné keresi. A kismamaszalagnál speciális fel­adatok is vannak. A gyerekek sűrűb­ben betegszenek meg, és ekkor a helyet­tesítésről gondoskodni kell, de úgy, hogy ez nem mehet a minőség rovására. Reg­gel azzal kezdem itt a napot, hogy végig­nézem, ki hiányzik. Eszerint osztom be a munkát. Kiszámolom a normapercet, új munkánál pedig mindenkinek megmuta­tom, hogy mit kell csinálnia, aztán ellen­őrzők, segítek. A rugalmas szerkezetvál­tás sűrű modellváltást jelent, és erre fel kell készülni alapos szakmai ismeretek­kel. Varion szalag mellett dolgozunk, ez azt jelenti, hogy a tempó kötetlen ütemű. Diszpécser automata irányítja a szalagot, így a munkában mindenki jobban megta­lálja, érvényesítheti az egyéni ütemét. S az egyéni teljesítmény is jobban növe­kedhet, a norma is jobban mérhető. A talptűzéshez erős csukló kell jó fo­gással. A talpbélést és a felsőrészt erő­sen kell tartani, úgy illeszteni a varrógép­hez, hogy nem csúszhatnak el a felüle­tek. A türelem nagy játéka ez, nem köny- nyű munka, de megszerethető. Bareith- Mária talptűzőnő is így van ezzel.- Szeretem ezt a különös ügyességet igénylő munkát - mondja. Jó figyelem és jó szem kell hozzá - folytatja. Érezni kell, hogy a cipőgyártásban milyen helyet foglal el a művelet, és emellett, termelé­kenynek is kell lenni. Az ujjak egész nap mozognak, a kéz, a csukló igazán csak itt erősödhet meg. Kétszáz cipő felsőrészét és talpbetétet lehet összefogni naponta. Lassan, de biztosan rááll az ember keze. Pontatlan tűzés nem lehet - hiszen ez egyből meglátszik. Minden öltésnek megvan a maga helye és fortélya. Nem­csak a szrkezeti eleme a lábbelinek a varrás, hanem sok esetben a díszítést is ezzel adjuk meg. Ennek pedig egyönte­tűnek kell lennie. A vonalak és az öltések harmóniájára sasszemekkel kell figyelni. Azon a bőrön, amelyen már egyszer átszaladt a tű, má­sodszor nem lehet már végigmenni! Az igazi varázsa a puha cipőknek van. Köny- nyű fogni, forgatni és illeszteni. Ezzel nemcsak én vagyok így, hanem a brigád többi tagja is. Erős a cérna, a fonal, de ez csak az egyik fontos kellék. Egy szalag mellett egyformát, egyformán csakis csapat­munkában lehet elérni, s a cipők tartós­ságának igazi erejét a lelkiismeretes egyéni munka, a szakmaszeretet ösz- szessége adja. SZEKÉR JÓZSEF Bareith Mária Hammer György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom