Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

1987. február 4. NÉPÚJSÁG 5 KOOPERÁCIÓ Együttműködés, összedolgozás, szövetkezés. A dolgozók együttes, szervezett részvétele ugyan­abban a munkafolyamatban vagy egymással szorosan összefüggő munkafolyamatokban. Vállalatok közötti tartós termelési kapcsolat bizonyos termékek együttes előállítása érdekében. A vállalatok kooperációja a társadalmi munkamegosztás és különösen a specializáció folyamatával szoros kap­csolatban alakul ki: az új iparágak kialakulása maga után vonja a vállalatok közötti kooperáció egyre nagyobb mértékű szükségességét. (Üj magyar lexikon) A tervkészítéstől a kivitelezésig Ha Sárköz, akkor melioráció A megye VI. ötéves tervében szereplő me­liorációs feladatok sora a mezőgazdasági ágazat termelésfejlesztő munkáin túl a Sár­köz-térség komplex meliorációjának előké- szitését.is szolgálta. A legnagyobb beruházás a szőlötelepités területén valósult meg, majd a közcélú rekonstrukciós munkák következtek a Sárköz külső vízgyűjtőjének rendezése ér­dekében, ami összesen 325 millió forint értékű beruházást jelentett. Minderre már fel lehetett építeni a VII. ötéves tervidőszak időarányos meliorációs munkálatait. A Szekszárd-Paksi Vizitársulat tanulmánytervére alapozva nyúj­tották be a pályázatot, melyet a tárcaközi szakmai bizottság elfogadott. Sikerült kedve­ző támogatási feltételeket kialakítani, ami gya­korlatilag 40-60 százalékot is kitesz. Mind­ezek a munkálatok csak jó csapatmunkával, szervezett, átgondolt, egymásra épülő lépé­sekkel valósíthatók meg, így a kooperáció szerepe ez esetben sem elhanyagolható. A generálkivitelező a Szekszárd-Paksi Vízitár­sulat, viszont esetenként a Tamási Vlzitarsu- lattal együttműködve dolgoznak, igy képesek a határidők betartására. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának termelési csoportve­zetője, dr. Vida György erről a következőket mondta: - „Amikor a támogatási keret éves le­bontása elkészül, számbaveszzük a munkákat közösen a tervezővel, a kivitelezővel és az érintett terület gazdájával. Az természetes, hogy a munkakapcsolat a cégek között igen szoros, hisz a munka sokoldalúsága ezt eleve meg is követeli. Bármilyen változás adódik, az mindenkit érint, így napi munkakapcsolatról kell beszélnünk. Az üzemi meliorációs munkák tervezését a több évtizedes tervezői múlttal rendelkező Csongrád Megyei Agrober Vállalat végezte. A generál lebonyolító a Tolna Megyei Agrárterv. Ha számbavesszük a meliorációs munkákban résztvevőket, könnyen kideríthetjük: itt való­ban sokoldalú tervegyeztetésre és összefo­gásra van szükség. Az Országos Vízügyi Hiva­tal támogatásával, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának felügye­letével, a Szekszárd-Paksi Vizitársulat szak­embereinek, gépeinek igénybevételével - ne­kik időnként segítséget nyújt a Tamási Vizitár­sulat - a Csongrád Megyei Agrober tervei alapján, végzik a munkát a „területet adó" szö­vetkezetnél. Csupán egyetlen példa a kooperáció hasz­nosságára... - mondja dr. Vida György - A ren­dezéshez biztosított OVH-támogatás csak ké­sőn érkezett meg a tavalyi esztendőben, (ami a harmadik negyedévet jelenti ez esetben). A munkákat mégis el tudta végezni a kivitelező, mégpedig úgy, hogy szorult helyzetében a ta­mási gárda gépeivel, embereivel felvonult és végezte a munkálatokat. Az üvegmosástól a gépvásárlásig A Paksi Konzervgyár kiterjedt kapcsolatai A létszámhiány is szorító erő A konzevgyárak kapcsolatrendszere - igy a paksié is - sajátos helyzetük alapján megha­tározó. A hazai gyárak ugyan önállóak, ám ez egyáltalán nem zárja ki az együttműködést bi­zonyos területeken. A kooperáció kiterjed töb­bek között a különböző segédanyagok be­szerzésére, a konzevdobozgyártásra, és még sorolhatnánk... De maradjunk a Paksi Konzevgyár koope­rációs kapcsolatainál, amit kimondatlanul is meghatároz a munkáskéz hiánya. S mig a kon­zervgyárban például az, üvegmosás jelenti a szűk kapacitást, némely termelőszövetkezet­nél kimondottan jól jön a megbízás, ami adott esetben - például munkacsúcsokon kívül - biztonságos foglalkoztatást jelent a tagok ré­szére. Az alapi termelőszövetkezettel - Fejér megye - két esztendővel ezelőtt kötöttek meg­állapodást, az üzeletekből visszakerülő kon- zervesüvegek kézi mosására. Az ott létreho­zott részlegben osztályozzák, mossák, majd pedig egységrakományt összeállítva szállítják Paksra a tiszta üvegeket. Többek között a gazdaságossági megfon­tolás késztette a magyar konzervgyárakat, hogy a dobozgyártást koncentrálják, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat megosszák egymás között, igy a paksiak szerzik be a szükséges import alapanyagot, Hatvanban végzik el a lemezek lakkozását, majd fotóeljá­rással viszik föl a konzerv grafikáját a leendő dobozra. Ezt követően pedig az iparág ré­szére Pakson készítik el a szükséges konzer- vesdobozokat. Érdemes megemlíteni, hogy a közelmúltban megegyezés született a Nagy­kőrösi Konzevgyárral, hogy kiséreletképpen elhagyják a konzervesüvegek címkézését, a grafikát a zárófedélre másolják rá. Az első tétel a napokban készült el, amit minden bi­zonnyal érdeklődéssel fogad a szovjet part­ner. Ezekbe az üvegekbe zakuszkát töltöttek. A konzervek szállítása elképzelhetetlen az • egységrakományokhoz felhasznált rakodóla­pok és konténerek nélkül. A gyárnak ugyan van saját javítórészlege, ám az nem győzné azok rendbetételét, igy ebben a munkában nyújt segítséget többek között az alapi terme­lőszövetkezet. Közel tucatnyi mezőgazdasági üzemmel vannak kapcsolatba, amelyek sze­zonban nagy segítséget nyújtva végzik a kü­lönböző kertészeti termékek illetve gyümöl­csök előtisztítását, igy többek között a paprika csumázását, a sárgarépa tisztítását. A Paksi Konzervgyár szükség szerint dörzshámozót biztosit az érintett gazdaságnak. A gyár a nyersanyagellátást éves és hosszú távú szer­ződések alapján biztosítja: a bázisgazdasá­gok száma tucatnyira tehető. A kooperációs kapcsolatot jelenti az például, hogy tavaly anyagilag is támogatták a bátaszéki termelő­szövetkezetet, a gyümölcstelepitésben. Mint ismeretes, a mezőgazdasági kormányzat 40 százalékos támogatást nyújt - az elnyert pá­lyázóknak - gépberuházásra. Mindezt a kon­zervgyár koordinálja. Tavaly ez a támogatás meghaladta a négymillió forintot. Idén, a beér­kezett pályázatok alapján legalább 3 millió fo­rint preferenciára számítanak a paksiak, amit az üzemek használnak föl gépek vásárlására. [ Az oldalt írták: D Varga Márta, Rostás Ilona, Salamon Gyula, Szabó Sándor, Szekér József, Szűcs László János. Zakuszkatöltés a Paksi Konzervgyárban Kapfinger András felvétele KSZE Egy sikeres kooperációs forma: a termelési rendszer Az 1970-es-80-as években a magyar me­zőgazdaság rendkívül intenzív fejlődésének fontos katalizátorai voltak a termelési rend­szerek. Ezek a szervezetek a kooperáció egy magasabb fokát, az integrációt jelentették, mintegy szervezeti kereteket adva az agrár­szféra iparosodásának. Ma már 64 termelési rendszer működik az országban, közülük 24 az állattenyésztésben, 19 a szántóföldi nö­vénytermelésben, a többi pedig a kertészeti és egyéb ágazatokban. Sajátossága a rend­szereknek, hogy az üzemek saját kezdemé­nyezésére jöttek létre az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején. Maguk a mezőgazdasági nagyüzemek kezdték abban az időszakban keresni a fejlődésnek legmegfelelőbb koope­rációs formákat, problémáik közös megoldá­sára. A termelési rendszer komplex ellátó-for- galmazó-fejlesztő szervezet, amely az adott ágazat teljes körű szolgáltatói hátterének és az ehhez kapcsolódó fejlesztési-kutatási te­vékenységnek a kiépítésére, folyamatos ellá­tására törekszik. Sehol másutt a világon nem jöttek létre ilyen nagy, átfogó jellegű ellátó-fejlesztő szerveze­tek az agrárszférában. A szekszárdi KSZE: a második legnagyobb A KSZE a KITE után a második rend­szerré nőtte ki magát, megelőzve az egy­kori úttörő bábolnai IKR-t is. 'A 293 part­nere közül 282 mezőgazdasági nagyüzem. Az integrált terület meghaladja a 640 ezer hek­tárt, ami az ország szántóterületének 13 szá­zaléka. A KSZE 13 növényi kultúrával foglal­kozik, ezek közül a búza területe 244 ezer hek­tár, az országos terület 17 százaléka, a kukori­ca területe 201 ezer hektár, az országos terü­let 19 százaléka. A rendszer partnerei állítják elő hazánk napraforgótermésének hozzávetőleg egyne­gyedét. A KSZE több mint 50 féle szolgáltatást nyújt az alkatrész- és szervizellátástól a vető­mag és kemikália beszerezéséig, a termékér­tékesítéstől a hitelfelvételek megszervezéséig. A szolgáltatások három fő csoportba sorol­hatók: agronómiái, műszaki és közgazdasági. A rendszer nagyarányú kutató-fejlesztő mun­kát is folytat. Két kutatótelepén évente 180-200 kukoricahibridet, 55-60 búza- és napraforgófajtát próbálnak ki, valamint agro­technikai kísérleteket végeznek. Kapcsolattartás - 300 partnerrel A KSZE vezetői és dolgozói nem beszélnek „szaktanácsadásról”, tevékenységüket in­kább kooperációnak tekintik. Munkamegosz­tás alakult ki a partnerek szakemberei és a rendszer dolgozói között. A kapcsolattartás, a kooperatív együttműködés mindennapos. A rendszer hét alközpontot tart fenn - Szek- szárd, Mohács, Kaposvár, Vép, Székesfehér­vár, Budapest és Győr, - amelyek koordinálják a partnerekkel végzett közös munkát. A körze­ti agronómus és a körzeti szervizszerelő rend­szeresen kijár a taggazdaságokba, megbe­szélik az üzemi szakemberekkel a szükséges teendőket, a szervizszerelő elvégzi a meghi­básodott gépek szerelését. A rendszerköz­pontban kidolgozott kerettechnológia tábla­szintű adaptációja a körzeti agronómus és a partnergazdasági szakemberek közös mun­kájának az eredménye. Mind e közben a rend­szer agronómusa is sokat tanul. Ki a jó partner? A KSZE ma már agrárfejlesztő közös válla­latként működik, a partnerek közös vagyoni betétet képeznek és küldöttet delegálnak a rendszer igazgató tanácsába. Az éves köz­gyűlésen megválasztják az igazgatóságot, amelynek tagjai partnergazdasági vezetők, és amelynek feladata a fő stratégiai-fejlesztési döntések meghozatala. Kit tartanak a KSZE- nél jó parnereknek? Mindenekelőtt azt, aki a termelési rendszert kooperációnak, munkamegosztásnak fogja föl, illetve a benne résztvevők integrációjának, azaz a sajátjának ismeri el. Az a jó partner, akitől visszajelzés jön, aki hallatja a szavát, aki kritizál és javaslatokat tesz. Az ilyen partner segíti a szervezet mun­káját, hozzájárul a KSZE működésének fej­lesztéséhez. A jó partner szakmai téren kollégának fo­gadja el a rendszer szakembereit, és igyekszik velük együttműködni. Szekszárdi Nyomda „Előnyös kapcsolatot alakítottunk ki” Természetesen megyénk vállalatai közül a Szekszárdi Nyom­da is évek óta él a kooperáció lehetőségeivel. Hogy mióta, miként és milyen gazdasági eredményességgel, erre kértünk választ Szabó Gyula termelési osztályvezetőtől:- Vállalatunk 5-6 éve alakított ki kapcsolatot a Tolna Megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet pálfai telepével, majd 2 évvel ezelőtt a Várdombi Mezőgéppel, illetve a Decsi Egyetérts Termelőszö­vetkezettel. Az elmúlt évben ez a kör bővült a mozgássérültek he­lyi szervezetével is.- A naptár és a naptárjellegű termékek gyártása idénymunka, ezért a 12 havi naptárgyártás 7-8 hónapra szűkül le. A csúcsidő- szakok túlterhelését kell csökkenteni a kézi műveletek kooperá­ciós kiváltásával. Ezek a műveletek a végtermékkészítés utolsó fázisaihoz tartoznak, s ezeket gépesíteni nem lehet.- Kooperációs partnereinkkel kölcsönösen előnyös kapcsola­tot alakítottunk ki. Náluk egy-egy brigád szabad kapacitásának leterhelése legalább olyan fontos, mint nálunk a késztermék mi­nél előbbi értékesítése. A széles körű partnerkapcsolatra az előbbiek adnak magyarázatot. Állandó kapcsolattartással meg­felelő információt tudunk szerezni, hogy hol, milyen kapacitással számolhatunk.- A kooperáció fontosságát elsősorban az indokolja, hogy a félkésztermékre fordított élő- és holtmunka értéke mikor térül meg. Ha vállalatunknál kell a befejező műveletet minden termék­nél elvégezni, akkor az értékesítés időszaka: elhúzódik. Termé­szetesen a költségek vizsgálatánál mérlegelni kell, hogy meg­éri-e a korábbi értékesítés a többletráfordítást.- A jövőben a Szekszárdi Nyomda nem kívánja továbbfejlesz­teni a kooperációs tevékenységet, új beruházásokkal lehetősé­get teremtettünk a termékszerkezet bővítésére. igya naptárgyár­tás mellett olyan termékek előállítását kezdtük meg, melyeket az év bármely hónapjában értékesíthetünk. A jelenleg gyártás alatt álló könyvek értékesítése már februárban is megtörténhet. A gazdasági szabályozók vállalatunkat is arra kényszeríti, hogy mi­nél kisebb költséggel állítson elő új értéket. Felmérik a pályaválasztások sikerességét Programot kell készíteni A Tolna Megyei Pedagógia Intézet kebelén belül működik a pályaválasztási tanácsadó. Mint ahogy nevében is benne van, elsősorban tanácsokkal látják el azokat, akik felkeresik, igény­be veszik szolgáltatásaikat, de szorosan együttműkdnek az is­kolákkal, a tanárokkal, szülőkkel, a gyerekekkel, a társadalmi és tömegszervezetekkel - a TIT-tel, a KISZ-szel, - kulturális intéz­ményekkel, tanácsi szakigazgatási szervekkel, valamint üze­mekkel, vállalatokkal és a termelőszövetkezetekkel. Intézményesen segítik a fiatalokat az érdeklődésüknek és ké­pességeiknek megfelelő tanulmányok megválasztásában. A népgazdasági tervekre alapozva a tanácsadó elsősorban az is­kolákban a pályaválasztási felelősökkel, az osztályfőnökkel tart fenn rendszeres kapcsolatot. Az információk alapján folyama­tosan tájékoztatják az iskolákat, a szülőket. A szakmákat, to­vábbtanulások lehetőségét ismertetik. Gondoskodnak a pálya- választási felelősök rendszeres továbbképzéséről. Pályaismer­tetőket, orientáló propagandaanyagokat készítenek. Üzemláto­gatást és szakmai ismertetőket szerveznek. Mindezek mellett közvetlenül is együttműködnek azokkal, akik személyesen is felkeresik a tanácsadót. Ekkor egyénre szabottan is adnak ta­nácsot, segítséget a pályaválasztásban. Mérhető-e a pályaválasztási tanácsadás eredménye? Vagy egyáltalán mérik-e, figyelemmel kísérik-e hogyan alakul egy- egy megyében a pályaválasztás sikeressége? - erről kérdeztük Rókus Jánost, a Tolna Megyei Pályaválasztási Tanácsadó veze­tőjét. Mint megtudtuk, szeptembertől mintegy háromezer-négy­száz tanulóra, zömében nyolcadikosokra és középiskolásokra kiterjedően felmérést kívánnak végezni megyénkben. Az idén nyáron végzettek pályaválasztásának sikerességéről, valamint a tanácsadó munkájának hatékonyságáról szeretnének meg­győződni. Elsősorban arra kíváncsiak, hogy kiket vettek fel az elsőnek, kiket a másodiknak megjelölt helyre, kiket nem vettek fel, és hányán tanulnak tovább. Vizsgálják, hogy a felvettek mi­lyen eredményeket értek el, hogyan állják meg a helyüket, hányán módosítottak szakmát, illetve iskolát, és miért. Kiván­csiak arra, mi lett a fel nem veitekkel, hányszor jelentkeznek új­ra, illetve milyen munkakörben helyezkedtek el, és mit csinál­nak a tovább nem tanulók. A feldolgozás, a felmérés hagyományos módon, kérdőívek­kel történik. Bizonyára sok érdekes összefüggésre fény derül így is, talán érdemes lenne az adatokat számítógépre vinni és így is feldolgozni, tárolni, - de erre egyelőre - nincs lehetőség... Mert számítógép ugyan van - de program még nincs. A KSZE igazgatója, Lakatos Csaba a közgyűlési beszámolót tartja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom