Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
1987. február 25. NÉPÚJSÁG 5 FELNŐTTOKTATÁS „A tankötelezettség korát túlhaladt személyek tanulmányainak pótlására és kiegészítésére szolgáló alsó-, közép-, és felnőttfokú oktatás. A felnőttek iskolai rendszerű oktatása nálunk tömegméretekben a felszabadulás után bontakozott ki. A felnőttoktatás alsó fokon az általános iskolák, középfokon a gimnáziumok (általános irányú képzés) valamint a különböző ipari, közgazdasági és mezőgazdasági technikumok (ma: szakközépiskolák) esti illetve levelező tagozatain folyik. A végzett hallgatók a nappali tagozaton végzett hallgatókkal egyenértékű bizonyítványt, érettségi bizonyítványt, ill. oklevelet kapnak.” (Uj magyar lexikon, 1960, 309. o.) Huszonhat év „iskolapadban” Megváltozott szerep alapfokon: Az általános iskola hiányosságait keli pótolnia ■■ Húsz év alattiak az iskolapadban Lemle Zoltán, a Mészöv általános szövetségi titkárságának helyettes vezetője, mindent beszámítva huszonhat évet tanult.- Soroljuk fel, hova járt? i- Tizenkét év az egyértelmű az érettségiig, aztán jártam három évet a református teológiára, ezt kővetően az akkor induló kétéves mezőgazdasági felsőfokú technikumban lettem szaktechnikus. A Szekszárdi Állami Gazdaságban - akkor még így hívták - kezdtem el dolgozni, már mint az ő ösztöndíjasuk végeztem el a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemet, majd marxizmus-leninizmus esti egyetem négyéves szakára jártam, filozófia tagozatra. Akkor ez még főiskolai érvényű oklevelet nyújtott.- Melyik volt a legnehezebb?- Az állami gazdaságban végigjártam a szamárlétrát, egyre felelősségteljesebb beosztásokban, ráadásul az állat- tenyésztésben, ahol folyamatos a munka, tehát kevés szabadidőm volt. Az egyetemi évek nehezek és küzdelmesek voltak. Ezért örülök annyira, hogy végül is jelesre sikerült államvizsgáznom. Egyértelmű, hogy erre csak úgy lehettem képes, hogy a feleségem, a családom nemcsak méltányolta, hanem támogatta is az ambícióimat, a szüléimét is ide kell számítani, mert gyakran náluk tanultam, hiszen a gyerekek mellett nálunk ritkán volt csönd. Egy fiam és két lányom van.- Érdemes volt ennyit tanulni?- Feltétlenül. Tanulni mindig érdemes, még akkor is, ha az ember nem mindig egészen önszántából teszi. Tulajdonkép- pen mindig humánérdeklödésű voltam. Érettségi után nem vettek fel a bölcsészkarra. Szerintem minden emberben vannak „tálentumok” képességek és készségek, amelyeket csak tanulással lehet felszínre hozni, majd gyarapítani. A szellem ápolásának és csiszolásának legjobb módja a tanulás. És ennél a pontnál „kibújik” a riportalanyból, lapunk külső munkatársa, aki zenei tárgyú tudósításaival és kritikáival rendszeresen jelentkezik, mert az alábbi felsorolás az ő munkája, találkozásunk előtt gondolatait papírra vetette. Tehát, érdemes tanulni, mert szükségszerűen nő az ember tudásanyaga, közben szert tesz a lényeglátás képességére, javul szelektálási készsége. Ebből következően csiszolódik az ítélőképesség, kialakul a korábbinál szélesebb érdeklődés. Mindez - tegyük gyorsan hozzá, szerencsés esetben - növeli a valóságismeretet, ennek következtében pedig kialakul egyfajta progresszivitás, a társadalmi fejlődés szolgálatában. Minél többet tanul az ember - mondta Lemle Zoltán - annál inkább képes összefüggéseiben és kölcsönhatásában látni a világot, mozgásában és változásában, reálisabban szemlélni a valóság mindennapos jelenségeit is. Alkotó, pozitív és cselekvő realitással tudja szemlélni a világot aki többet tud. A nagyobb tudás segítséget ad abban is, hogy az ember egyre inkább humánus, és emberközpontú életszemléletre tegyen szert.- Segített abban is - mondta végezetül -, hogy végül elérhettem egy korai vágyamat, hogy taníthattam is, méghozzá éppen marxizmust.- Milyen szerepet játszik az életében a zene, az éneklés?- Azt hiszem, Kodály mondta, hogy a zene teljessé teszi az életet, a tanulás a szellem csiszolása és építése, a zene pedig a lélek pallérozása... Tavaly az országban 4542-en végeztek a dolgozók általános iskolájában. Az adat csökkenő tendenciát mutat az előző éveket számba véve: míg 1970-ben 21 270-en tanultak ebben az oktatási formában, addig a 85/86-os tanévben 12 250 főt regisztráltak. A résztvevők összetétele is alapvetően megváltozott, a felszabadulást követő években elsősorban a háború, az előző rendszer osztálytagozódásában, munkamegosztásában elfoglalt hely miatt nem tudták elsajátítani a műveltség alapjait, sokszor az írás-olvasás „tudományát” sem, így főként a középkorú, idősebb generáció ült az iskolapadban. Mára jórészt tinédzserek, az általános iskolából valami oknál fogva kimaradt fiatalok vesznek részt a felnőttoktatásban. Komoly társadalmi probléma az újratermelődő analfabetizmus, az általános iskolából kimaradó fiatalok riasztóan magas száma. Tolna megyében nyolc vizsgáztatásra kijelölt általános iskola van, ezek egy részében folyik felnőttoktatás, de sokan magánúton, illetve művelődési házakban szervezett tanfolyamok keretében készülnek fel a „megméretésre”. A Szekszárdi l-es Számú Általános Iskola ezen kijelölt intézmények közé tartozik, ahol a - helyi igényeket figyelembe véve külön ifjúsági osztályt indítottak az esti tagozaton. Fadgyas Istvánná igazgatót a tapasztalatokról kérdeztük:- Körülbelül öt-hat éve fejeződött be a hagyományos felnőttoktatás, azóta 20 év alattiak töltik meg az osztályokat. Ezeket a fiatalokat a munkahelyük inspirálta arra, hogy befejezzék tanulmányaikat, szakmát tanuljanak, vagy önmaguk érezték szükségét, esetleg jogosítványt akartak szerezni.- Kik ezek a fiatalok?- Az oktatási törvény értelmében idejárnak azok, akik tankötelesek, de valamilyen oknál fogva nem tudtak abban az intézményben ennek eleget tenni, ahol azt elkezdték, ezért átirányították őket, illetve tankötelezettségük megszűnt, de még nem töltötték be a 20. évüket. Általában nehezebb körülmények között, hátrányos helyzetben élnek, vagy kisegítő iskolából kerülnek hozzánk.- Hány osztály van ma az iskolában?- Tudni kell, hogy alapismereti I. (általános iskola 1-2 osztályának felel meg) és alapismereti II. (általános iskola 3-4 osztály) osztályokat egyetlen jelentkező esetén is indítani kell. Az 5-6. és a 7., illetve a 8. osztályokat legalább 15 jelentkezővel szervezhetjük meg. Jelenleg mindegyiktanulócsoportunk működik, összesen 82-en tanulnak esti tagozaton az iskolában.- Milyen eredménnyel és hány órában sajátítják el így az ismereteket?- A felnőttoktatásban 360 órában, ifjúsági osztályoknál 560órában kell megtanulniuk egy, illetve két év összevont anyagát a hallgatóknak. A művelődési házakban működő 80 órás tanfolyamról igen rossz tapasztalataink vannak, mint vizsgáztatóknak. Az előbbi két formánál rendszeres feleltetés, osztálynapló vezetése mellett késztetjük a tanulókat folyamatos tanulásra, minden évben bizonyítványt kapnak, vizsgázniuk nem kell. Ez hetente két, ifjúságiaknál három, (havonta plusz egy) foglalkozást jelent.- Gondolom, hogy azoknál az embereknél, akiknél nemcsak a tanulás gyakorlata, de gyakran az olvasás készsége is hiányzik, nem megfelelő az önálló tanulási mód, a tanfolyami módszer...- így van. Nagyon alacsony tudással érkeznek hozzánk, legutóbb például 19- en vizsgáztak, közülük hat felnőttet kellett buktatnunk. De azok, akik sikerrel végeztek, szintén meglehetősen hiányos ismeretekkel lépnek ki az életbe. Mindez annál is inkább elgondolkodtató, mivel, napjainkban egyre több szó esik a tudás, a felkészültség értékéről, a gazdasági fejlődés által megkövetelt gyarapodó szakmai ismeretekről, kvalifikált munkaerőről. Ez pedig csak az alapfokú oktatás megerősítésével realizálható. N Az oldalt összeállították: IHÁROSI IBOLYA, TAKÁCS ZSUZSA, BÓKA RÓBERT, DECSI KISS JÁNOS Nőtt az érettségizettek száma TANFOLYAMOK Megyénk középiskolai felnőttoktatásának alakulása az országos tendenciákhoz hasonló. A statisztikai adatok szerint tizenhat közép- illetve szakközépiskolában folyik a jelentkezők létszámához alkalmazkodó, szervezett felnőttoktatás. Tolna megyében 1980-ban még 92 osztályt, 1983-ban már csak 66-ot, a következő esztendőben 58-at, majd 50-et indítottak. Tíz évvel ezelőtt még 3062-en jelentkeztek, számuk az 1985/86-os tanévre 1490-re csökkent. Az évek átlagát tekintve kétszer any- nyian szeretnének szakközépiskolai érettségit szerezni, mint gimnáziumit. A jövőre nézve biztató, hogy döntő többségük fiatal, felerészben 20 éven aluliak, de az összes beiratkozó egyharmada is csak 21-30 éves. A Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának középiskolai csoportvezetőjét, Sebestyénné Miklós Juliannát és Borbás Istvánné főelőadót kértük arra, hogy számoljanak be tapasztalataikról.- A dolgozók gimnáziuma iránti igény a hetvenes évek közepéig nőtt - mondja Sebestyénné Miklós Julianna. - A múlt évtizedben, tehát a gazdasági fellendülés idején a megyében majd 3000-en ültek évről évre iskolapadba felnőtt fejjel. Azóta az igény folyamatosan csökken, az oktatási formák közül a szakmunkások szakközépiskolája a legnépszerűbb. A képzés csak hároméves, a tantárgyak száma is kevesebb. '- Mérhető-e az oktatás eredményessége?- Tapasztalataink szerint a beiratko- zóknak körülbelül a fele érettségizik. Mégsem eredménytelenek az erőfeszítések, hiszen a megyében 7 százalékkal nőtt az érettségizettek száma és ez a dolgozók tanulási ambícióinak a javulását is jelenti.- Ott a legjobbak az eredmények - teszi hozzá Borbás Istvánné -, ahol a magasabb képzettséget a munkahely is szorgalmazza. Jó példa erre a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban indított szakközépiskolai esti tagozat, ahol heti három alkalommal a cipőipar számára képeznek szakembereket. Az előírások is szigorúbbak, mint általában. Itt minden órán részt kell venniük a továbbtanulóknak, míg a levelező tagozatokon elsősorban csak a beszámolókon és a vizsgákon. I- Tudja - sóhajt egy nagyot Tolnai Lajosné, Anisity Erzsébet, a Decsi Egyetértés Tsz tagja -, sokan sokszor elmondták a számomra mindent jelentő mondatot: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Talán maga is mosolyog egyet, pedig én tudom igazán mit jelent. Szüleim olyan szegénysorban éltek a felszabadulás előtt és az azt követő néhány évben, hogy ezt ma hiába is magyaráznám. Tízen vagyunk élő testvérek. Nekünk már szinte gyerekként munkába kellett állni. Csináltuk, amire megbíztak. Már besegítő tsz-tag voltam, a bátyám munkaegységkönyvére dolgoztunk. Amit kerestem, azt magamra költhettem. Még be sem töltöttem a tizenhatodik életévemet, én is tagnak jelentkeztem. Akkor nekem csak hat osztályom volt, amit elvégeztem az általános iskolában. Kimondom nyugodt lélekkel, hogy a tsz-nek köszönhetem a későbbi tanulásomat. Már felnőtt asszonyként fejeztem be a nyolcadik osztályt. A gyerekek iskolapadjába ülni és félve indulni esténként az órákra... Na, erről lehetne beszélni, de nehéz megfogalmazni az érzést, amikor az embernek sikerül megoldani egy-egy matematikai feladatot, vagy megtalálni a térképen azt az országot, Egy asszony monológja ÉN TUDOM... amiről a hírekben is hallani. A körülményeim a továbbtanulást már nem teszik lehetővé. Sok a munkám is. Úgy érzem, megbecsülnek azzal, hogy a második ötéves ciklusra megválasztottak a tsz vezetőségi tagjának. Nőfelelős vagyok. Nőpolitikánk sok mindent biztosít ma már. Kismamaműszak van, a szociális körülmények rendezettek. Na, de nem erre kíváncsi, hanem a tanulásra. Azt jó lenne elhitetni a fiatalokkal, hogy megéri. A tanulás súlyát fokozatosan lehet csak hordani, én később érezhettem ennek a terhét, tudom mit jelent...- Ismételném csak magam, de tényleg mindent ennek a rendszernek köszönhetek. Nem sírom vissza a fiatalságot, hiszen nagyon nehéz munkát kellett végeznem és a többi hozzám hasonló helyzetűnek. A parasztemberek munkája nem könnyű, még akkor sem, ha valaki szereti. Előttem azok jártak példával, akik tanultak, tanulhattak. Nem mondtam én ezt senkinek, de rájuk néztem fel igazán, akik a magas iskolákat kijárva tudnak szólni az egyszerűbb emberek hangján is. Sosem lenne szabad elfelejteni, hogy ki honnan indult. Tudom, hogy a tanulás megváltoztatja az egész embert, de azért a szülői házat, akik fölnevelték, akik az indulást biztosították, erre gyakran kell emlékezni, hogy még tovább jusson. Természetesen tanulni és tanulni... A harmadik tanulnit már szándékosan nem mondtam ki, nehogy azt higy- gyék szajkózom, hiszen valóban hiszek benne... Tsz-elnökök tanfolyamzáró fóruma Tengelicen Intenzív idegennyelv-oktatás A felnőttek iskolai rendszerű oktatási formái mellett különböző tanfolyamok, továbbképzési lehetőségek állnak a tanulni szándékozók vagy az erre kötelezettek rendelkezésére. A választást a termelőszövetkezetek, vállalatok igénye és az egyéni érdeklődés egyaránt meghatározhatja. Szabás-varrás tanfolyam Szekszárdon
