Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
1987. február 20. ^tsÉPÜJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 7. Jogorvoslatok a hatósági eljárásokban A hivatalok évente milliószámra hoznak döntéseket, adnak ki határo________gtq zatokat. A statisztikai adatok tanúsága szerint az eljárások döntö hányada törvényes, az intézkedéseket az érintettek tudomásul veszik, végrehajtják. Az ügyeknek csak néhány százalékában fordul elő, hogy rosszul állapítják meg a döntés alapjául szolgáló tényállást, egyoldalúan mérlegelik a körülményeket, helytelenül értelmezik és tévesen alkalmazzák a jogszabályokat, és okoznak ezzel jog- és érdeksérelmet. Az ilyen hibákat orvosolni kell, mert kárt okoznak a társadalomnak és az egyéneknek egyaránt. A törvényességet és az érdekek helyes sorrendjének érvényesülését szolgálják az állampolgárok által előterjeszthető, és a felettes szervek, illetve az ügyészségek rendelkezésére álló jogorvoslati eszközök. Ha kisebb, például név-, szám- vagy számítási hibát vétettek, az eljáró államigazgatási szerv a határozatot vagy más okiratot kijavíthatja, illetve kicserélheti. Amennyiben pedig valamilyen lényeges kérdésben nem döntött, az ügyfelek kérelmére, vagy hivatalból határozatát kiegészítheti. Saját hatáskörben történik a hiba korrigálása azokban az esetekben is, amikor a hivatal maga ismeri fel, hogy határozatát visszavonja, illetőleg módosítja. Elenyésző kivételekkel minden első fokú határozat ellen fellebbezni lehet. A fellebbezés benyújtásának helyéről és határidejéről az alapeljárásban hozott határozat ad tájékoztatást. A fellebbezés alapján az első fokú hatóság felülbírálhatja korábbi döntését, és egy alkalommal módosíthatja, vagy visszavonhatja határozatát, ha a következő két feltétel fennáll. Az egyik, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél, a másik pedig, hogy a határozat közlése óta még nem telt el egy év. Akkor, ha az első fokú hatóság kitart álláspontja mellett, az iratokat és a fellebbezést a felettes szervhez küldi meg a másodfokú döntés végett. A fellebbezésben célszerű pontosan megjelölni a határozat vitatott pontjait, és a kifogás indokait. A jogban járatlanok sincsenek azonban hátrányos helyzetben. A törvény ugyanis előírja: a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot, és az azt megelőző eljárást arra való tekintet nélkül vizsgálja felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A fellebbezés alapján tehát az egész eljárás és a teljes határozat átfogó, az összes jogi szempontra kiterjedő felülvizsgálata történik, nemcsak a fellebbezésben kifogásolt részeké. A fellebezés elbírálásáig csak akkor kell az első fokú határozatot végrehajtani, ha az azonnali végrehajthatóságot elrendelték, egyébként nem. A fellebbezés nyomán viszont jogerős, és végrehajtandó határozat születik. így nincs halasztó hatálya a jogerős határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemnek sem. Felülvizsgálati kérelmet csak az ügy érdemében hozott határozat ellen lehet benyújtani, az érdemi döntést megelőző eljárási jellegű, például bírságot kiszabó határozatok ellen nem. A jogorvoslati eszközök igénybevételénél a fokozatosság elve érvényesül. Ha például valaki nem fellebbezett, bár erre a határozatban felhívták a figyelmét, a felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani. (Ugyanúgy, ha a felülvizsgálati kérelmet a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nyújtották be, vagy ha ugyanabban az ügyben ismételten terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, és ez nem tartalmaz az ügy elbírálása szempontjából lényeges új tényt, körülményt.) Be kell tartani a fokozatokat az államigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadása esetén is. Ha első fokú határozat ellen volt helye fellebbezésnek, úgy mielőtt a bírósághoz kereset benyújtására kerülne sor, a fellebbezési jogot ki kell meríteni. Felülvizsgálati kérelmet azonban nem kell, pontosabban nem lehet előterjeszteni, mert a bírói út és a felülviszgálati kérelem alapján lefolytatandó eljárás egymást kizárják. Ha ugyanis a jogszabály lehetővé teszi a határozat bíróság előtti megtámadását, nincs helye a felülvizsgálati kérelemnek. Cqv kerülhpt a tön/énysértés megszüntetéséne anélkül is, hogy azt az _______________2I_ érintettek kérnék. Jogszabálysértés észlelése esetén a fe lettes szervek kötelesek felügyeleti intézkedésben gondoskodni a jogszabályszerű állapot helyreállításáról. Hasonló funkciója van az ügyészi intézkedéseknek. A megalapozott jogorvoslati kérelmek nyomán nem pusztán a törvénysértés és az érdeksérelem megállapítására kerül sor. A kifogásolt határozatot meg is semmisítik, vagy meg is változtatják, illetve a határozat hatályon kívül helyezése mellett új eljárás lefoyltatását rendelik el. Dr. BÁLINT TIBOR (Következik: A végrehajtási eljárás.) Egységes minőségértékelési és -tanúsítási rendszer a KGST-országok termékeire Közös ügyeink szolgálatában A szekszárdi tanács három bizottsága Szakértők testületé Kulturáltabb lett a szekszárdi piac Készül a KGST-tagországok egységes minőségértékelési és - tanúsítási rendszere, amely a tagországok között gyorsítja az áruforgalmat, s egyben garantálja a termékek kifogástalan minőségét. Az új rendszer bevezetésével az exportáló országok maguk tanúsítják a megrendelőhöz szállított termékek jó minőségét, s azt az átvevő ország minőségellenőrző szerveinek már nem kell megvizsgálni. A minőségellenőrzésre és -tanúsításra valamennyi KGST-tagországban a vállalatoktól függetlenül laboratóriumokra bízzák a minősítést. Ezek a laboratóriumok érdekeltek lesznek abban, hogy a valóságnak megfelelő minőségi tanúsítást adjanak ki a termékekre. Amennyiben a fogadó ország felhasználóinál kiderülne, hogy a termék minősége nem felel meg a KGST-tanúsítványnak, akkor nemcsak a további szállításokat állíthatják le, hanem az exportáló ország felelős állami szervét is értesítik arról, hogy a tanúsítvány nem megbízható, s így a szükséges intézkedések nem maradhatnak el. A Magyar Szabványügyi Hivatalban az MTI munkatársát arról tájékoztatták, hogy a minőségértékelési és -tanúsítási rendszerben mindenekelőtt a KGST- szabványokat veszik figyelembe, s ezek alapján vizsgálják a termékeket. Jelenleg a KGST-tagországokban mintegy 5500 termékre és vizsgálati módszerre kidolgozott szabvány van érvényben. Ezek egy része felülvizsgálatra szorul, mert az utóbbi években jelentősen megnőttek a minőség iránti követelmények, s a szabványokat más nemzetközi szabványokkal is egyeztetik. A KGST minőségértékelési is -tanúsítási rendszeréhez tartozó országokban meghatalmaznak egy-egy állami szervet, amely kapcsolatot tart a tagországok hasonló intézményeivel, és saját országában összehangolja és felügyeli a rendszerrel kapcsolatos feladatokat. Hazánkban várhatóan a Magyar Szabványügyi Hivatalt bízzák meg a feladattal. A tagországokban az arra pályázó laboratóriumok közül - a KGST-szakértőcsoport véleményét figyelembe véve - jelölik ki azokat, amelyek alkalmasak a termékek minőségének pontos és hiteles tanúsítására. Hazánkban a felmérések szerint 20-25 olyan laboratórium működik, amely alkalmassá tehető e feladat ellátására. A várhatóan jövőre érvénybe lépő minőségértékelési és -tanúsítási rendszer elsőként azokra a termékekre vonatkozik majd, amelyeknek minőségét - balesetveszélyességük miatt - egyébként is kötelező ellenőrizni az exportáló országokban. Később az ágazati minisztériumok javaslata alapján fokozatosan bevonják az ipari és mezőgazdasági termelőeszközök, valamint a tartós fogyasztási cikkek nagy részét. Szeretnénk vázlatos képet adni az olvasóknak a városi - esetünkben a szekszárdi - tanács munkáját segítő bizottságok működéséről. A két, törvényesen előirt állandó bizottság közül elsőként az ügyrendit kell említeni, amely a tanács feladatainak eredményesebb végrehajtását a tanácstagok megbízatásának, úgynevezett összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával segíti elő. Többek közt ellenőriznie kell, hogy kit választottak meg tanácstagnak, illetve póttanácstagnak, ügyelnie kell a választások jogszerű lefolyására, a jogpolitikai elvek érvényesülésére. Döntési joga nincs, azonban javaslattevő, határozatmódosító szerepe - tehát a bizottság véleménye - nélkülözhetetlen a rendeletek, határozatok születésénél. A szekszárdi városi tanács ügyrendi bizottságának múlt évi és soros munkájáról dr. Szigeth Ferencet, a városi bíróság elnökét kérdeztük, aki elnöke e testületnek is. Elmondta, hogy a tizfős bizottságban dolgozó jogászok - ügyész, jogtanácsosok - többsége tanácstag. Munkájuk természete szerint elsősorban a tanács igazgatási osztályával van rendszeres kapcsolatuk. Munkaterv alapján dolgoznak, amely tulajdonképpen szervesen beleépül a városi tanács éves munkatervébe. Az ügyrendi bizottság tavalyi első nagyobb feladata éppen a szakigazgatási szervek jogalkalmazásának vizsgálata volt. Többek közt beszámolt a szekszárdi családi és társadalmi eseményeket rendező iroda munkájáról, ellenőrizte az 1985. évi jelölőgyűlésen elhatározott feladatok végrehajtását és a lakásigények elbírálását. Ez utóbbit például lakáselosztásért felelős szakemberek részvételével tárgyalta meg, áttekintve és felülvizsgálva az idevonatkozó tanácsi rendeleteket. Sokoldalú ellenőrző tevékenységével tulajdonképpen abban nyújt átfogó segítséget, hogy a tanácsi irányító munkában a törvényesség érvényesüljön. A szekszárdiak ügyrendi bizottságának ez évi munkatervében is olyan beszámolók, további, folyamatos elemzést igénylő kérdések szerepelnek, amelyek joggal tarthatnak számot mindannyiunk érdeklődésére. Június végén ismét a lakáskérdés helyi tapasztalatai lesznek a tanácsülés napirendjén, a későbbiekben a végrehajtó bizottság munkáját értékelik. Ideiglenes bizottság - állandó feladatokkal Az egészségügyi bizottság elnökét, dr. Horváth Gábor gyermekorvost munkájukról, a lakossági igények képviseletéről kérdeztem. A teendők sorolásával kezdte:- Természetes emberi törekvésünk, hogy az élet minden területén többet, jobbat akarunk a meglevőnél, következésképpen többet akar a bizottság is annál, mint amennyire jelenleg a város pénze futná. Élő a példa: amikor Szekszárd délre kezdett terjeszkedni, már fölépült több gyermekorvosi rendelő is - erre a területre már nem jutott. Most az volna a feladatunk, hogy kiharcoljuk az állandó gyógyszertár és orvosi rendelő felépítését. Amikor a bizottság, mint a jogos lakossági igények közvetítője bölcsődét, óvodát, gyógyszertárat kér a Baktában, joggal merül föl a városi tanács elnökében, Kovács Jánosban: Jó, jó, de mi helyett építsük föl ezeket az egyébként ugyancsak nélkülözhetetlen intézményeket? Néhány lakás helyett? Természetesen a sorrendiséget illetően közösen döntünk. A tanácsnak is az véleménye, hogy a Baktában egy új, korszerű rendelő jelentené majd a végleges megoldást.- Ez példa arra is, hogy az állásfoglalások vitában születnek?- Igen. Itt van mindjárt a Kandó Kálmán utcai rendelő esete. Sokáig vajúdtunk azon, hogy hova építsük az újat, mivel a régi épület erre a célra végképp alkalmatlanná vált. No, de hogyan? A körzet, a lakók szempontjából jó lett volna a Mé- rey utcában, ha nincsenek ott a pincék, amelyek rendkívül magasra emelnék az építési költségeket. Szóba jött a már beépített Kun Béla utca is, míg végül úgy határoztunk, hogy egy Kandó Kálmán utcai barakképületet, a FÉG melletti patyolatraktár traktusát tesszük alkalmassá a rendelés céljaira. Természetesen jött az újabb kérdés. Érdemes-e pénzt áldozni egy barakképületre?- Többek közt ilyenkor, télen a fűtése miatt, ha jól gondolom...- Bíztunk a tanácskozásra összehívott szakemberek véleményében, és nem utolsósorban a vezetés is helyénvalónak találta, hogy a testület nem jár a fellegekben. Végül is jelenleg öt állandó és három lakásokból kialakított rendelő látja el a város nyolc körzetét.- Mik a soronlévő feladataik?- Az egészségügyi szakemberekből - orvosokból, gyógyszerészekből, állatorvosokból - álló bizottság az idén testre- szabott munkát kapott. Január 20-i ülésünkön dolgoztuk ki a gyermek- és diák- étkeztetés városban történő vizsgálatának stratégiáját. Ennek eredményeiről a június 25-i tanácsülésen kell beszámolnunk. Nemcsak a mennyiségre és a minőségre vagyunk kíváncsiak, de az étkeztetés hygiéniai körülményeire, az étkezéshez rendelkezésre álló időre is. A feladatnak annál is jobban örülünk, mert az nem mindig adatik meg, hogy ne csak kész tervekre adjunk választ. Egyébként a vizsgálatról remélem, hogy módunkban lesz később részletesebben is beszámolni... A fogyasztók érdekeit képviselik Az áruellátás a termelés színvonalát, a kereskedelem szervezettségét tükrözi. A tanácsválasztásokat követően egy új összetételű, tíztagú bizottság alakult. Elnökük, Horváth József, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet kertészeti csoportjának vezetője elmondta, hogy a testület utoljára 1983 októberében számolt be munkájáról. Időközben a volt elnök elhunyt, a tagok közül többen elköltöztek a városból. Tevékenységük rövidebb-hosszabb ideig szünetelt. Mindamellett részt vettek a piacokról és a városokról szóló, azóta már érvénybe lépett tanácsrendelet kidolgozásában, véleményezték a zölség- és gyümölcsellátás helyzetét, valamint a parlagterületek hasznosítására vonatkozó előterjesztést. Ahogyan arra a felsoroltak is utalnak, feladataik az áruellátással, a kereskedelmi hálózatfejlesztéssel és nem kevésbé a szükséges élelmiszergazdaság-ipari háttérrel kapcsolatosak. Ellenőrzik, véleményezik a felvásárlások módját, a kereskedelemben érvényben lévő jogszabályok betartását, a vállalatok, intézmények, illetékes szakigazgatási szervek mindezzel összefüggésben lévő munkáját. A döntéselőkészítő- véleményezö felelősség kiterjed a feladatkörhöz tartozó ipartelepítési, munkaerő-gazdálkodási valamint idegenforgalmi kérdésekre is. Az árutermelés és az -értékesítés összhangjának lehetséges mértékű elősegítése nemcsak a városi ellátás, a fogyasztók érdekvédelme miatt kulcskérdés, de a gazdaság szempontjai felől nézve is alapvető fontosságú. Lakossági igényeknek hangot adó, véleményező munkájukban ezért is van fokozott jelentősége a szakmai hitelnek. A szellemében is megújuló bizottság ugyancsak tavaly tárgyalta meg a szekszárdi székhelyű utazási irodák munkáját, ahogyan jelentős a szerepük a városi piacfelügyeleti tevékenység javulásában, a kulturáltabb városi piac kialakításában is. Ugyancsak előkészítő munkát végeznek a helyi szőlőkultúra fejlesztése érdekében, lakossági ambíciókra építve úgynevezett hegyközséget kívánnak létrehozni a badacsonytomaji tapasztalatok alapján. Legutóbbi, ülésükön a városi üzlethálózat fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg, elsősorban a város- központtól távolabb eső területek ellátásáról, a decentralizálás lehetőségeiről tárgyaltak. Mint az elnök hangsúlyozta, a testületi tagok kedvvel és akarással végzik munkájukat egy olyan 38 ezer lakosú megye- központban, amelynek a lélekszáma nappal tulajdonképpen az 50 ezret is meghaladja. Nemcsak Szekszárd fejlődésének sajátosságai teremtenek szinte napról napra új feladatokat a városellá- tás számára, de maga ez a létszámingadozás is. Csak ez utóbbi körülményhez sem egyszerű alkalmazkodni: egyszerre követel előrelátó tervezést és nagyfokú rugalmasságot a szervezőmunkában, a döntéshozatalban és végrehajtásban egyaránt. BÓKA RÓBERT Az ideiglenesen kialakított orvosi rendelőben
