Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA A FEJLŐDŐ 1987. február 17. KEDD APARHANT XXXVII. évfolyam, 40. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Kamarai lépésváltás minap azt találta monda­ni az egyik Tolna megyei cég igazgatója: itt az ide­je annak, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara bővítse a tagvállalatok­nak nyújtandó szolgáltatásait! Mind­ezt nem azért jegyezte meg, mert so­kallja az évente fizetett tagsági díj összegét, hanem azért, mert az MKK-tól, mint társadalmi szervezet­től joggal várják el a gazdálkodó egységek a legfrissebb információ­kat, a kormányzati döntések előtti konzultáció lehetőségét! Az utóbbi óhaj, iUetve kijelentés sok mindent tartalmaz. Többek között azt is, hogy a kamarai tagvállalatoknak, azok ve­zetőinek legyen ideje felkészülni a magyar gazdaságban bekövetkező különböző változásokra. Csak pél­daként említjük a hazai bankrend­szer korszerűsítését, az adóreform­ra való felkészülést, a külgazdasági - ezen belül a határmenti árucsere - kapcsolatok alakulásával összefüg­gő feladatainkat. A Magyar Kereskedelmi Kamara ezelőtt öt esztendővel hozta létre a regionális jelleggel működő területi bizottságait, így többek között a dél­dunántúlit pécsi székhellyel. Öt esz­tendő végső soron nem túl hosszú idő ahhoz, hogy bármiféle forradal­mi változást jelenthetett volna, ám az mindenképpen figyelemre méltó, hogy fokozatosan bővült a kamarai tagvállalatok száma Baranyában, Somogybán, Tolnában illetve Zalá­ban, s ma megközelíti a 190-et. A Magyar Kereskedelmi Kamara Dél­dunántúli Bizottsága szinte teljes körű kamarai tevékenységet folytat. Mindez abból is fakad, hogy Tolnát kivéve - ahol 23 tagvállalat van - a többi megye közvetlen részese a ha­tármenti árucserének. Annak bőví­téséhez pedig az MKK Dél-dunántúli Bizottsága is jelentősen hozzájárul. Mindez egyebek közöt elősegíti az export-árualap szélesítését, az emlí­tett körzetben működő vállalatok külkereskedelmi kapcsolatainak bővítését, a jugoszláv, osztrák, nyu­gatnémet, s újabban belga cégek­kel. A Magyar Kereskedelmi Kamara javaslatai, állásfoglalásai nem csu­pán meghallgatást találnak a kor­mányzati szerveknél, hanem igen fontos információk a döntés-rende- letelőkészítés folyamatában... Mind­ezt elősegítendő a dél-dunántúli bi­zottság tevékenysége is, amelynél szintén érezhető a lépésváltás. A kü­lönböző tagozatok idei programjá­ból is kiolvasható, többet kíván tenni az MKK Dél-dunántúli Bizottsága, mint korábban bármikor. Természe­tesen mindehhez a Kamara tavalyi VII. közgyűlésén megfogalmazottak is hozzájárulnak, illetve eleve meg­határozzák a teendőket! öbbek között igen fontos feladatának tekinti a dél­dunántúli bizottság a piacorientált szemlélet kiterjedését, ezzel ösz- szefüggésben különbö­ző celtanfolyamok, konzultációk szervezését a tagvállalatok vezetői­nek, szakembereinek. A kamarai fel­adatok között újszerűnek mondha­tó, a területi érdekközvetítő és ér­dekegyeztető munka elősegítése, s nem utolsósorban - a kamarai „al­kotmányban” fogalmazták meg - te­vékenységük társadalmi jellegének erősítése, az igazgatók érdekképvi­selete. SALAMON GYULA Gorbacsov beszéde a moszkvai békefórumon A Szovjetunió tényleges leszerelésre és szigorú ellenőrzésre törekszik Az emberiség nagyon közel került ah­hoz a határvonalhoz „ahonnan nincs visz- szatérés” - hangsúlyozta hétfő délelőtt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki a Kremlben beszélt a moszkvai nem­zetközi békefórum részvevői előtt. „Bármilyen, az embereket érintő ügy­ről, különösképpen a nemzetközi politika dolgairól legyen szó, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról az egész világ fölött uralkodó ellentmon­dásról, amely a háború és a béke, az em­beriség létezése és pusztulása között áll Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a bank múlt évi tevékenységéről és idei feladatairól. Elmondta, hogy 1986-ban a népgazdaság rubelelszámolású nettó tartozása a tervezettnél nagyobb mérték­ben csökkent, míg konvertibilis elszámo­lásban - a tervezett minimális többlet he­lyett - jelentős hiány keletkezett. Ez azért következett be, mert a termelés nem érte el a tervezett szintet, így a számítottnál kevesebb forrás állt rendelkezésre. fenn. Ezt az ellentmondást idejében, a béke javára kell megoldani” - jelentette ki a szovjet vezető. Ezeket az alternatívákat mind széle­sebb társadalmi körök ismerik fel. Bizo­nyítéka ennek a jelenlegi fórum is - mu­tatott rá Gorbacsov, aki méltatta a fórum jelentőségét és támogatta részvevőinek azt az elgondolását, hogy hozzák létre „az emberiség fennmaradásának alap­ját”. Az SZKP KB főtitkára visszautasította a „szovjet fenyegetésről” terjesztett rágal­Ugyanakkor a belföldi felhasználás a ter­vet meghaladó mértékben emelkedett. Ennek következtében növekedett a kül­földi eladósodás. Az ország nettó külföldi konvertibilis adóssága a múlt év végére 7,8 milliárd dollárra nőtt. A külkereskedelmi forgalomban több mint 400 millió dollár hiány keletkezett. A hiány kialakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a külpiacokon a magyar ter­mékek egy részét csak jelentős árveszte­séggel lehetett értékesíteni. Ezt a gazda­makat és hangsúlyozta: a Szovjetunió nemzetközi politikáját ma inkább, mint valaha, az az érdekeltség határozza meg, hogy minden erőfeszítést az ország töké­letesítését célzó alkotó munkára össz­pontosítson. „Éppen ezért van szüksé­günk szilárd békére, a nemzetközi viszo­nyok megjósolhatóságára és konstruktív irányzatára.” A szovjet vezető sürgette, hogy a politi­kában új gondolkodásmód nyilvánuljon meg, hogy vessék el a múlttól örökölt (Folytatás a 2. oldalon.) ság szerkezetátalakítással, a korszerű termékek nagyobb kínálatával nem tudta ellensúlyozni. Kedvező évet zárt 1986- ban az idegenforgalom, devizabevételei­nek összege 28 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal haladja meg az 1985. évit. Az idegenforgalomból származó aktívum 272 millió rubellel és 199 millió dollárral javította a külgazdasági egyensúlyt. A dollárban számított aktívum 50 millióval volt több az 1985. évinél. (Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke Bettino Craxi olasz miniszterelnök meghívására ma hivatalos látogatásra Olaszországba utazik. Magyar-csehszlovák gazdasági tárgyalások Marjai József miniszterelnök-helyettes és Pavel Hrivnák, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának elnök­helyettese, a magyar-csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság elnökei hétfőn a Par­lamentben szakértők bevonásával meg­kezdték tárgyalásaikat a két ország gaz­dasági együttműködésének fejlesztésé­vel összefüggő kérdésekről. Az elnöki találkozón áttekintik a bizott­ság legutóbbi ülésén hozott határozatok végrehajtásának helyzetét is. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke hétfőn hivatalában fogadta Pavel Hriv- nákot. A szívélyes, baráti légkörű megbeszé­lésen részt vett Marjai József. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai, és Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykö­vete is. A Magyar Nemzeti Bank múlt évi tevékenysége és idei feladatai ÚJRA TERMEL A TEVELI TÉGLAGYÁR Két és fél millió tégla gyártását tervezik Hosszabb szünet után, február másodikén újra begyújtottak a teveli téglagyár kemencéjében, és a folyamatos égetés so­rán már százezer kisméretű téglát égettek eddig. Terveik sze­rint az idén két- és fél millió téglát gyártanak, kétmillióval keve­sebbet, mint korábban. Ennek oka az az ismert rendelkezés, mely korlátozza ennek az építőanyagnak a fölhasználhatósági körét. Mint a gyár vezetői elmondták, a termelés csökkentése lehe­tővé teszi a minőség javítását. A termelés mostantól már folya­matosan megy. Jelenleg egymilliós a nyerstéglakészletük. A gyárban egyébként gépesítették a munkafolyamatokat, így a dolgozók mentesülnek a nehéz fizikai munka terhei­től. -czs­Gépesítették a ki- és berakodást is

Next

/
Oldalképek
Tartalom