Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
MA ÖN KÉRDEZ 1987. február 16. Ml VÁLASZOLUNK HÉTFŐ (4. oldal) XXXVII. évfolyam, 39. szám ÁRA: 1,80 Ft c/ Magyar-külföldi vegyesvállalatok ■- - közelmúltban az MTI hírül adta, hogy a magyarországi vegyesvállala- tok száma elérte a százat. Ez azt jelenti, hogy erősen megnőtt a vállal- I atalapítási kedv, hiszen 1972-től a múlt év elejéig összesen 50 vegyes tulajdonú vállalat jött létre, ugyanannyi mint 1986-ban, illetve 1987 első heteiben, vagyis 13 hónap alatt. Az ugrásszerű növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy tavaly januártól a magyar hatóságok kedvezőbb feltételeket teremtettek mind a vegyesvállalatok alapításához, mind pedig működésükhöz. Az indíték nyilvánvaló; a külföldi vállalkozók magyarországi beruházásai egyfelől bővítik az itthon felhasználható forrásokat, másfelől a működő tőkével együtt többnyire a mienknél korszerűbb technika, technológia, szervezési, vezetési, ösztönzési módszer is érkezik az országba. A vegyesvállalatok tehát hozzájárulhatnak a magyar gaz- | daság olyannyira szükséges és halaszthatatlan dinamizálásához. A magyar törekvések természetesen csak akkor érhetnek célt, ha találkoznak a tőkés vállalkozók érdekeivel. Az utóbbiak általában úgy tekintenek Magyarországra - sőt, valamennyi szocialista országra - mint jelentős piacra, ahol különféle áruk és szolgáltatások haszonnal értékesíthetők. Ez kétségkívül így is van - általában. Ám amikor konkrét üzletkötésről van szó, akkor kiderül, hogy a külföldi cégeknek nem is olyan könnyű Magyarországon vállalkozni. Képviselőik nehezen igazodnak el a magyar gazdaság berkeiben, nehezen illesztik be módszereiket a magyar keretek közé, nehezen értik-tanulják meg a mi játészabályainkat, vagyis általában nehezen mozognak a számukra ismeretlen terepen. Beruházásaiknak ennél is nagyobb akadálya a bizalmatlanság. A külföldi tőke nem érzi magát biztonságban egy szocialista államban, legalábbis addig nem, amíg nem lát kellő mennyiségű és minőségű példát az ottani sikeres tevékenységre. Mert ki tudhatja - vélik a tőkés vállalkozók - mi lesz a befektetett pénzzel egy szocialista tulajdon- viszonyokra épülő országban? Az aggodalom érthető. Ezt a bizonytalanságot-bizalmatlanságot hivatottak eloszlatni azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar állam eddig Belgiummal, az NSZK-val és Franciaországgal kötött, s amilyent több más országgal, így egybek között Ausztriával és Kuvaittal szándékozik megkötni. Ezek az államközi megállapodások garanciát nyújtanak arra, hogy a magyarországi tulajdon minden körülmények között azé marad, aki befektette. A külföldi tőkét távol tartó akadályok lassacskán leépülnek, nem kis részben azáltal, hogy a korábban létrejött vegyesvállalatok - kevés kivételtől eltekintve - sikeresen működnek. Példaként említhető a Polifoam Kft., amely japán közreműködéssel hőszigetelő anyagokat termel; a Fotex, amely amerikai töke bevonásával létrehozott automata laboratóriumaiban órák alatt dolgozza ki az amatőr fotósok felvételeit; az OTP- I Penta Tours, amely a tisztán magyar utazási irodáknál sok tekintetben kedvezőbb feltételeket kínál a turistáknak; a Club Tihany Rt., amely elsőként teremtette meg a klubüdülés feltételeit Magyarországon - valamennyi nyereséget ígér, vagy máris produkál tulajdonosainak. S ami a mi szempontunkból legalább ilyen fontos: a vegyesvállalatok többnyire olyan árut termelnek, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek nálunk hiányt pótolnak, de legalábbis versenyt keltenek. Mert - hogy további példával hozakodjunk elő - j tetőcserép korábban is volt Magyarországon, de a VÁÉV-Bramac Kft. a választékot bővítő, a kevésbé korszerűnek versenyt teremtő betoncserepet gyárt. S az sem mindegy, hogy hogyan. A veszprémi üzemben - amely fele részben osztrák, fele részben magyar pénzből épült - osztrák műszaki vezetéssel és a Bramac know-how-ja alapján folyik a termelés. A gyártás teljesen automatizált, a folyamatot számítógép irányítja, minek köszönhetően alig több mint száz dolgozó közreműködésével lehet évi húsz- ! millió cserepet gyártani. Ezzel az export is bővül: évi másfél millió cserepet az osztrák : partner visszavásárol. Flasonló eredménnyel jár a Skála World Trade és az ITT amerikai cég NSZK-beli í | vállalatának együttműködése a televízió- és képmagnógyártásban. A budapesti üzem ] termékei részben a hazai, részben a külföldi piacra jutnak, vagyis egyidejűleg növelik I a belföldi választékot és a konvertibilis elszámolású exportot. A tavaly január óta bekövetkezett változások azonban nemcsak mennyiségiek - ; nemcsak egyszerűen több vegyesvállalat alakult - hanem minőségiek is. Korábban j csak kisebb külföldi cégek vállalkoztak Magyarországon, és viszonylag csekély tőkét ; fektettek be. Mostanában mind jelentősebb, elismertebb tőkés vállalkozók jelennek meg nálunk, és nagyobb összegeket tesznek be a közös vállalatok közös kasszáiba. • Sőt, érdeklődnek a multinacionális konszernek világából is, és a járműiparban, a hír- I adástechnikában, a biotechnikában kívánnak viszonylag jelentős tőkével részt venni. Vagyis a külföldi tőke olyan ágazatokban is működne, amelyek felfejlesztése szá- , munkra különösen fontos. Mert természetesen szükség van a különféle szolgáltatások bővítésére is, de igazán hasznosnak, húzóerejűnek az ígérkezik, ha a külföldi • partner a termelésbe kapcsolódik be, ha olyan iparágak fejlesztéséhez járul hozzá, , : amelyek felvirágoztatása nélkül a magyar gazdaság aligha lehet igazán versenyké- : pes. Túl a konkrét előnyökön a vegyesvállalat olyan gazdálkodási forma, amely hozzájárul integrálódásunkhoz a világgazdaságba. Ezért is törekszünk arra, hogy a szocialista országok vállalataival szintén alapítsunk közös érdekeltségű, közös tulajdonú gaz- I dálkodó szervezeteket. A Szovjetunió új vállalati törvénye lehetővé teszi ilyen cégek alapítását minek köszönhetően 1986 végén létrejött az első magyar-szovjet vegyesvállalat, a Mikromed. A magyar tulajdonos, a Medicor, nagy reményeket fűz a működéséhez, hiszen olyan elektronikus orvos-diagnosztikai berendezéseket fognak közösen előállítani az esztergomi üzemben, amelyek biztos piacot találnak a Szovjet- , unióban, a későbbiekben esetleg valamely harmadik országban is. S itt érdemes megjegyezni: elvileg arra is van lehetőség, hogy a szocialista országok vegyesvállala- I tai tőkés cégekkel társuljanak. Mindez biztató még akkor is, ha a vegyesvállalatok alapítása, működése napjaink- I ban sem teljesen zavartalan, buktatók nélküli. Flogy mást ne említsünk: meglehetősen szűk azoknak a magyar vállalatoknak a köre, amelyek képesek vállalkozni, amelyek- ■ nek ehhez elegendő saját pénzük van. De megannyi egyszerűsítés után sem igazán egyszerű, nem igazán könnyű és gyors a vállalatalapítási eljárás, olykor apróságokon bukik meg az engedélyezés. zámos ok következtében naivitás lenne a külföldi működő tőke bevonásától várni a magyar gazdaság termékstruktúrájának korszerűsítését, vagy a magyar beruházási lehetőségek jelentős bővítését. Egyelőre csupán néhány százmillió dollár értékű befektetés várható, ami nem váltja meg a világot, de hozzájárul remélhető felzárkózásunkhoz, a világgazdaságba történő integrálódásunkhoz. G. ZS. Békefórum Moszkvában Az atomfegyvermentes világért, az emberiség fennmaradásáért tanácskoznak Marina Vlady francia filmszínész Milos Forman amerikai filmproducer és Karel Gott csehszlovák énekes a moszkvai békefórum kulturális szekciójában (T elefotó) A világ nyolcvan országát képviselő ki- lencszáznál több külföldi és háromszázötven szovjet tudós, művész, üzletember, társadalmi, politikai és vallási személyiség kezdett kötetlen eszmecserét szombaton délelőtt Moszkvában a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésével és az emberiség fennmaradásának kérdéseivel foglalkozó nagyszabású békefórumon. A mindeddig példa nélküli fórum megtartását a szovjet alkotó értelmiség kezdeményezte. A résztvevők között ott vannak a Szovjetunió és a világ irodalmának, képzőművészetének, filmművészetének, tudományos életének, üzleti köreinek és politológusainak legkiválóbb képviselői. Hazánkat is rangos személyiségek képviselik, köztük Berend T. Iván, Beck Tamás, Hollón Zsuzsa, Király István, Szabó István, Törőcsik Mari. A hét kerekasztal, a művészeké, a természettudósoké, a vallási személyiségeké, a politológusoké, az üzletembereké,., az orvosoké és a környzetvédelem szakemberei különböző helyszíneken, szállodákban, az idegenforgalmi központban, az Orvostudományi Akadémia épületében kezdte meg munkáját. A vitacsoportokban rövid bevezetők hangzottak el az ott megvitatandó legfontosabb három- nény kérdésről, majd megkezdődött a nyílt eszmecsere, amelyet a nagyobb létszámú kerékasztaloknál szekciókban folytatnak a résztvevők. A fórum nem záródokumentum, felhívás vagy más hivatalos okmány elfogadásával végződik majd. A cél az, hogy mindenki a saját szempontjából véleményt nyilváníthasson az emberiség egészét érintő fontos kérdésekben, olyanokban, mint a nukleáris háború megakadályozása, az atomfegyverek csökkentése és felszámolása, az atommentes világ megteremtésének lehetőségei, a biztonság és a leszerelés összefüggései. A szovjet sajtó már a fórum megnyitása előtt részletesen foglalkozott az előkészületekkel. Az újságírók megszólaltatták a Moszkvába érkezett vendégeket. A nyilatkozók mindegyike hasznosnak tartja a találkozót, eredményes, nyílt vitát vár, amely hozzásegít egymás jobb megismeréséhez. A fórum résztvevőit ma délelőtt fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A szervezőbizottság sajtóértekezletén elhangzott bejelentés nyomán bizonyosra vehető, hogy a szovjet vezetőnek fontos mondanivalója lesz mindazokban a kérdésekben, amelyek a vita középpontjában állnak. Ez is indokolja, hogy ezen a hét végén a világ figyelme ismét Moszkvára szegeződik. (Folytatás a 2. oldalon.) Báta, November 7. Téesz Eredményes esztendőt zárt a szövetkezet A szövetkezet eredményeiről számol be a tagságnak Fülöp László, a téesz elnöke u. Az elsősorban állattenyésztésre épülő bátai November 7. Termelőszövetkezetben az elmúlt héten szombaton tartották meg az előző gazdasági évet értékelő, s az idei terveket ismertető zárszámadási közgyűlést. A közgyűlésen jelen volt Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke, Deményné Miskei Mária, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkára, Izsák Gyula, a TESZÖV elnöke, valamint a község párt- és állami vezetői, a szövetkezettel kapcsolatban álló partnerüzemek képviselői. A munkahelyi megbeszéléseken a küldöttgyűlésen már korábban ismertetett, s részleteiben megvitatott gazdálkodási eredményekről Fülöp László, a szövetkezet elnöke szólt. Elmondotta, annak ellenére, hogy Bátán korábban sok gondot okozott a belvíz, a hosszan tartó szárazság nem kedvezett a növénytermesztésnek, kiszáradt a talaj, a tápanyagok így nem tudtak kellőképpen hasznosulni. A szövetkezet bevételeit zömmel az állattenyésztés eredményessége határozza meg. Az év közben hozott intézkedések, melyek a sertés- és juhtartást igyekeztek segíteni, újabb lendületet adtak az ágazatnak. A búza, amelynek egy részét értékesítették, a másik része pedig takarmányalapanyagul szofgál, jó termést hozott. A szövetkezet a kukoricatermelő gazdaságok rangsorában a megye 61 szövetkezete és 5 állami gazdasága közül az elért termésátlag alapján a hetedik helyen áll. A kukorica önköltsége 23 százalékkal lett kevesebb, mint az előző esztendőben volt. Tavaly több lett a silókukorica, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket az olajrepce, s bár jó termést adott, de többet is takaríthattak volna be a napraforgótáblákról, ha a növénybetegségek nem támadják meg ezt a kultúrát. A gyümölcságazat sikeres esztendőt zárt, a kajszi, az őszibarack és a meggy önköltsége alacsonyabb lett, ugyanakkor nőttek az értékesítési átlagárak) A jól ápolt, szakszerűen gondozott szőlőültetvény 22 millió forintot hozott a közös gazdaságnak. Az állattenyésztési ágazaton belül jó eredményt produkált a szarvasmarhatartás, az egy tehénre jutó éves tejtermelés 5450 liter volt az elmúlt évben. A baromfitartáson belül a tojástermelés a jelentős, kevesebb abrakfelhasználással több lett a tojás az elűző évinél. A traktorok normálhektár-költsége két százalékkal nőtt, aminek az az oka, hogy drágábbak lettek az alkatrészek, s megnövekedett a munkadíj. Ugyanez mondható el a kombájnüzemre is. Tavaly bővítették a sílóteret, felújították a baromfinevelőt, rakodórámpát építettek a szőlőben, gépkocsimosót létesítettek, istállót újítottak fel és borjúketreceket készítettek. A korábbi évekhez viszonyítva a háztáji ágazat visszaesett, jórészt azért, mert kevesebb sertést és hízómarhát tartottak a portájukon az állattartók. A szövetkezet pénzügyi helyzete az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt, jelentős nyerségtartalékot képeztek. A bátai November 7. Téesz bruttó jövedelme az 1986-os gazdasági évben 60 millió 500 ezer forint volt, s 33 millió nyereséggel zárták az évet. J
