Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

2(%PÜJSÁG 1987. február 2. Tanácskozás jövőnk biztonságáért (Folytatás az 1. oldalról.) kötelességet kínálnak valamennyi bé­keszerető erő, így a magyar békemozga­lom számára is - hangsúlyozta. Helyes volt az a két évvel ezelőtti kiin­dulási alap, hogy ma Magyarországon is új helyzetben kell a maguk útját járniuk a társadalmi szervezeteknek, mozgalmak­nak - hangoztatta az OBT főtitkára. Hoz­zájárulásuk nélkül elképzelhetetlen an­nak az össztársadalmi programnak a ki­dolgozása és valóra váltása, amelyben világosan kifejezésre jut a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak az átalakulások és reformok iránti elkötelezettsége. A békemozgalom egységének alapja az, hogy valamennyien békét akarunk - mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú eszmecsere folyik, hogy mi­lyen békét kívánunk, s megőrzésében, gazdagításában milyen utakat válasz­tunk. A béke ügye sem haladhat előre, ha fontos gazdasági kérdésekben nincs meg az egyetértés - emelte ki az OBT fő­titkára. Hiszen a béke a folyamatos fejlő­dés egyensúlyi állapota, amelyet gazda­sági veszélyek éppúgy érhetnek, mint politikai, eszmei, erkölcsi fenyegetések. A békemunka aktivistái kezet nyújta­nak mindenkinek, aki jó szándékkal fo­gadja közeledésüket. Nemzetközi mun­kájában a hazai békemozgalom mégin- kább a bizalom erősítése, az együttmű­ködés lehetőségeinek megsokszorozá­sára törekszik. Ennek jegyében vesz részt a Békevilágtanács munkájában, s szorgalmazza politikájának korszerűsí­tését - mondotta egyebek között Bara­bás Miklós. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. Csehák Judit felszólalása A tanácskozáson felszólalt Csehák Ju­dit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket.- Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk Európa legutóbbi négy évtizedé­nek szélcsendes történelmében mekko­ra szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai nézeteket valló békemozgal­mak - mondotta bevezetőben. Az azonban bizonyos, hogy egyetlen olyan kormány sincs ma kontinensün­kön, amelyiknek ne kellene döntéseinél számba venni e hatalmas erőt. A béke­mozgalmak ébresztették rá az embere­ket a nukleáris fegyverek világpusztító képességére. A kormány elnökhelyettese a továb­biakban kifejtette: a nemzetközi béke­mozgalmat - érthetően - ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Or­szágunk nyitottságának, aktív külpoliti­kájának köszönhetően számunkra mégis az a természetes, hogy a hazai békemoz­galom keresi a kapcsolatot és a közös cselekvési területet minden olyan hábo­rúellenes csoportosulással, amelyekkel valamilyen formában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. A mozgalomban az ifjúság valamennyi korcsoportja értelmes cselekvési terepet talál magának - emelte ki Csehák Judit. A fiatalok sürgető türelmetlensége nagy hatást gyakorol a békemozgalomra - mutatott rá. Ók ugyanis mást és máskép­pen akarnak tenni a békéért, mint a mai felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar társadalom is, amelyben a poli­tikai élet részeseivé válnak. Méltányolnunk kell azt is, hogy a jövő évezredben felnőtté érő nemzedék nem csupán a békés jövőt fenyegető veszé­lyek ellen akar harcolni, hanem konkrét, magasztos, a gondokat radikálisan meg­oldó célokért, például az atomfegyver­mentes Európáért, benne egy gazdasá­gilag és társadalmilag fejlettebb, gondta­lanabb, otthonosabb hazáért. Szólt arról is, hogy Magyarországon nemcsak a különböző foglalkozású, ha­nem az eltérő világnézetet valló emberek egyetértésére is számíthat a békemoz­galom.- A szocialista országok békemozgal­mait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dolguk, hiszen nem kell mást tenniük, mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehetünk, hiszen az egész emberiségért felelősséget érző békepo­litikát kötelessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jó érzésű embernek - hangsúlyozta befejezésül Csehák Ju­dit. Hozzászólások Az ülésen többen szóltak arról, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok is ha­tékonyan szolgálhatják a béke ügyét. Az utóbbi két év szovjet békeoffenzivája ta­núbizonyságul szolgál arra, hogy van esély a helsinki folyamat továbbvitelére - hangoztatták mások, utalva a sokszínű, mindinkább kiszélesedő nyugat-európai békemozgalmakra, s hozzátették: a ke­let-nyugati együttműködés további erő­sítésére van szükség a tartós béke érde­kében. A gazdaság és a béke összefüggéseit elemezve többen rámutattak: az egész világot sújtó megoldatlan gazdasági kér­dések - köztük az eladósodás, a világke­reskedelem stagnálása, a növekvő pro­tekcionizmus - veszélyeztetik az államok közötti békés kapcsolatokat is. Különö­sen súlyos következményekkel jár a fegyverkezési verseny fokozódása. Kerényi József Ybl-dijas építész rámu­tatott: az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisztes­séggél végzi munkáját. Javasolta: a Mér­nökök a békéért mozgalom kedvező ta­pasztalataira építve hozzanak létre a mű­szaki értelmiségieknek cselekvési teret kínáló békebizottságot. Többen hangsú­lyozták a vitában, hogy a pedagógusok számára a békére nevelés aktív, felelős magatartást jelent - ennek fontosságát emelte ki Vastagh Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár is. Tóth Károly református püspök, a Ke­resztyén Békekonferencia elnöke a hí­vők természetes békeakaratáról beszélt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség az Országos Béketanáccsal kialakí­tott eredményes együttműködés folyta­tásaként továbbra is részt vállal az örven­detesen fejlődő ifjúsági békeközösségek tevékenységének támogatásában, orientálásában - hangoztatta felszólalá­sában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. A KISZ támogatásával működű ifjúsági bé­kecsoportok tevékenysége új lehetősé­get kínál a fiatalok közösségi-közéleti aktivitása számára, s ezzel hozzájárul a békemozgalom megújulásához is. Ugyanakkor a KISZ aktív részvtelre tö­rekszik a nemzetközi ifjúsági mozgalom fórumain, s az egységes magyar béke­mozgalom részeként önálló akciókkal is kapcsolódik hazánkban a közös munká­hoz - mondotta. Tartalmas eszmecsere A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munka- bizottságban tanácskoztak. A szekciók­ban élénk vita, tartalmas eszmecsere folyt; összesen 154-en kaptak szót. A gazdaság, a béke és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban a világgazdaság globális problémáinak áttekintése mel­lett a felszólalók foglalkoztak az üzemek­ben folyó békemunkával is, s szót ejtettek arról: adottságaink jobb kihasználásával miként oldhatók meg a társadalmunk előtt álló tennivalók. A biztonság és a le­szerelés időszerű kérdéseit elemző szekcióban hangsúlyozták, hogy nem kielégítő a közvélemény tájékoztatása a leszereléssel összefüggő problémákról. Többen szóvá tették: nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az emberek meg­ismerjék és megértsék a szocialista or­szágok békekezdeményezéseit. Különösen élénk vita bontakozott ki az ifjúsági szekcióban, ahol a résztvevők ja­vasolták, hogy a békemozgalom aktivis­tái nyári táborokban folytassák az esz­mecserét. Indítványozták egy nemzetkö­zi vitatábor megszervezését is. A tudósok, az írók és a művészek mun­kacsoportjában a felszólalók felvetették: az Országos Béketanács fordítson na­gyobb figyelmet a fiatal értelmiségiek kezdeményezéseire, s tegye rendsze­ressé a mostanihoz hasonló találkozó­kat. Az újságírók munkacsoportjában ja­vaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az OBT foglaljon állást a világ válságkörzeteiben dolgozó kollégáik fo­kozottvédelmével kapcsolatban. Indítvá­nyozták: az újságírók békeklubja teremt­sen kapcsolatot más országok hasonló közösségeivel is. A fejlődés, béke, szoli­daritás elnevezésű munkabizottságban a résztvevők javasolták a többi között, hogy a jövőben szervezzenek a fejlődés általános kérdéseit .megvitató nyári egyetemeket. A pedagógusok három munkacsoportban vitatták meg a békére nevelés kérdéseit. Egyebek mellett szó volt arról a terve­zett kiadványról - ötletgyűjteményről -, amely módszertani segítséget nyújt a pe­dagógusoknak ahhoz, hogy az egyes tantárgyakon belül miként foglalkozza­nak a békére neveléssel. Többen úgy vé­lekedtek, hogy a szabadidős tevékeny­ségek szervezésébe a pedagógusokon kívül be kell vonni a népművelőket, s ter­mészetesen mindenekelőtt a szülőket. Valamennyi szekcióban részt vettek - a konferencia nyitottsága jegyében - az érdeklődők is, legtöbben az ifjúsági munkacsoport ülésén. A XI. országos békekonferencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A tanácskozás tapasztalatait Barabás Mik­lós foglalta össze. A küldöttek állásfoglalást fogadtak el a békemozgalom szerepéről és további feladatairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért véget. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Február első napjai különösen élénknek ígérkeznek a vi­lágpolitikában. Akad olyan időpont, amikor egyszerre féltu­catnál is több jelentős eseményre kerül majd sor, s csupán vasárnapra nem szerepel semmi a hírügynökségek előrejel­zéseiben. Talán az Európa-szerte fagyos időjárás is enyhül egy kicsit, s akkor a politikusok sem lesznek olyan zordak... Hétfő: A Fülöp-szigeteken népszavazást tartanak az alkot­mánytervezetről. Aquino asszony kormánya most biztosan számíthat a lakosság többségének támogatására. Annál labi­lisabb az ország általános politikai helyzete. A múlt heti -puccskísérlet és a gerillákkal folytatott tárgyalások megsza­kadása nem használt a demokratizálási törekvéseknek. Kedd: Idén első ízben ül össze a genfi leszerelési értekez­let. Az eddigi tárgyalások nem hoztak kézzelfogható ered­ményt, s a megfigyelők most fokozott érdeklődéssel várják a delegációvezetők beszédeit. Az esetleges új kezdeményezé­sek jelentős lökést adhatnának és elmozdíthatnák a holtpont­ról a megbeszéléseket. Szerda: Mexikóban kongresszust tart a kormányzó intéz­ményes forradalmi párt. A párt valójában inkább intézmé­nyes, mint forradalmi, mivel évtizedek óta megingathatatlanul kormányozza az országot. Külpolitikájában vannak realista vonások, ám eddig nem tudott megoldásokat találni Mexikó óriási gazdasági és társadalmi problémáira. A mostani ta­nácskozás egyik kulcskérdése, hogy ki lesz a távozni készülő Miguel de la Madrid elnök utóda az államfői bársonyszékben. Csütörtök: Az előzetes tervek szerint az Egyesült Államok újabb kísérleti atom robbantást hajt végre a nevadai sivatag­ban. A Szovjetunióban korábban bejelentették, hogy az 1985-ben meghirdetett egyoldalú moratórium véget ér, ha Washington 1987-ben is folytatja a kisérletsorozatot. Péntek: Várhatóan ezen a napon kerül sor az érdemi tár­gyalásokra Washingtonban Turgut Özal török államfő és az Egyesült Államok vezetői között. Özal már korábban Ameri­kába érkezik, orvosi kezelésre, de útjának második fele hiva-' talos jellegű lesz. Szombat: Mallorca szigetén hivatalos találkozót tart Felipe Gonzalez spanyol és Bettino Craxi olasz miniszterelnök. A két közös piaci ország nagy mezőgazdasági exportőr és igy hasonlóak az érdekeik az EGK-n belül és az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háborúban is.' Mai kommentárunk Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprő jól seper". Erre szükségé is lesz Jack Matlock- nak, az Egyesült Államok most kinevezett moszkvai nagykövetének, hiszen a szovjet kiszolgálószemélyzet távozása óta az amerikai diplomaták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épületeit, s ők lapátolják a járdákon a havat is. A dolgok odáig fajultak, hogy a távozó nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezetni saját ko­csiját, s Art Buchwald, a legendás humorista vitriolos hangvételű szatírát írt a politikai munka helyett a mosogatógép javításával bíbelődő diplomatákról. Matlock moszkvai missziója persze nem korlátozódik majd a nagykövetség háza tájának gondozására. Ennél valamivel talán fontosabb a szovjet-amerikai kapcsola­tok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatalmának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock igazán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgozott Moszkvában különböző beosztásokban, s most ötvenhét éves hivatásos diplomata, jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Washington első számú „kremlinológu- sa”, s ilyen minőségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott nagyobb visszhangot kiváltani. A szovjet-amerikai kapcsolatok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okok is közrejátszottak abban, hogy mégis elsőoldalas hír lett a Hartman-Matlock váltásból. Már az a tény is figyelmet érdemel, hogy ezúttal eltértek attól az amerikai hagyomány­tól, amely más területeken szerzett „érdemekért” kívülállóknak, jószerivel teljesen, lai- kusoknak juttatja a nagyköveti posztokat. Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Álla­mok érdekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elemzésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításában. Ez némi derűlátásra késztette az első kommentárok szer­zőit - reméljük nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figyelemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismételten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a leszerelés és az enyhülés érdekében. Azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekinté­lyes személyiségek képviselték az Egyesült Államokban - például a jelenlegi államfő, Andrej Gromiko-is -, s az utolsó nagykövet, Anatolij Doljrinyin hazatérése után az SZKP Központi Bizottságának titkára, a külpolitika egyik meghatározó irányítója lett. Matlock akkor fogja betölteni küldetését, ha híven tájékoztatja kormányát a Szovjet­unió szándékairól és érdekeiről, ha segít leküzdeni a Washingtonra még mindig jel­lemző bizonytalanságot és gyanakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. * HORVÁTH GÁBOR A Szovjet Tv a genfi tárgyalásokról Bizonyos, nagyon szerény haladás ta­pasztalható az atomfegyverekről és űr­fegyverekről tartott genfi szovjet-ameri­kai tárgyalások jelenlegi fordulójában mondotta Nyikolaj Sislin, a szovjet televí­zió „Nemzetközi Panoráma” című műso­rának kommentátora. Ugyanakkor érezhetők azok a törekvé­sek, amelyeknek a célja felszámolni eze­ket az elemeket - tette hozzá. Az Egyesült Államokban és máshol is van olyan meg­lehetősen elterjedt nézet, amely szerint a jelenlegi amerikai kormányra fő jellem­zője a tehetetlenség. Ezt a nézetet erősiti meg az az üzenet, amelyet Reagan ame­rikai elnök intézett a közelmúltban az „Unió helyzetéről” a kongresszushoz. A beszéd nélkülözött mindennemű építő javaslatot. Az üzenetben szó volt arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunió­val való konstruktív kapcsolatok fenntar­tásában, ugyannakor ezt nem támasztot­ták alá egyetlen kézzelfogható ténnyé sem. Figyelmet kelt az is, hogy az amerika állami tisztségviselők egyre sürgetik e „csillagháborús program” jelenlegi sza­kaszának megvalósítását. Igyekeznek a2 SDI-t (Hadászati Védelmi Kezdeménye­zés) a leszerelési folyamat eltemetésére felhasználni. Véleményem szerint - mondotta £ kommentátor - itt kétféle mellébeszélés­ről van szó. Mellébeszélnek a kongresszus előtt mert szeretnék kikényszeríteni, hogv szavazza meg a 312 milliárd dolláros ka­tonai költségvetési tervet. Mellébeszél­nek a Szovjetunióval kapcsolatban is amikor sürgetik: a minimális terv szerin állapodjanak meg, bontsák fel a reykjaví- ki csomagot, mert különben sokkal ne­hezebb lesz a megegyezés. PANORÁMA BUDAPEST - Dunai Imre külkereske­delmi miniszfer-helyettesnek, a ma­gyar-svéd gazdasági, ipari és műszaki­tudományos együttműködési vegyes bi­zottság magyar társelnökének meghívá­sára január 27. és február 1. között Buda­pesten tartózkodott Anders Sahlen, a Svéd Központi Bank elnökhelyettese. A vendéget fogadta Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Demján Sándor, a Magyar Hitelbank Rt elnök-vezérigazgatója és Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója. Anders Sahlen látogatást tett az Országos Terv­hivatalban, a Pénzügyminisztériumban és a Pénzügykutatási Intézetben. A meg­beszéléseken részt vett Anders Ragnar Dromberg, Svédország hazánkba akkre­ditált nagykövete. BONN - Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a Szovjetunió belpolitikai fejlődésében jelentős fejle­ménynek nevezte az SZKP KB ülése által is előmozdított demokratizálási folyama­tot, Mihail Gorbacsov főtitkár kezdemé­nyezéseit. A Bild am Sonntag című lap­nak adott nyilatkozatában egyúttal fel­szólította a nyugati szövetséget, hogy ve­gye komolyan a leszerelésre és a gazda­sági együttműködés lehetőségeire vo­natkozó pozitív moszkvai jelzéseket, a végbemenő változásokat. Szavai szerint Bonn nyugati, elsősorban európai szö­vetségeseivel egyeztetve a kelet-nyugat párbeszéd elmélyítésén, a viszony javítá­sán kíván fáradozni. KABUL - Nagy erejű pokolgép rob bánt vasárnap Kabulban az indiai nagy- követség épülete előtt egy parkoló sze­mélyautóban - közölte a Bahtar afgár hí rügynökség. A robbanás következté ben négy személy - közöttük két gyer­mek - életét vesztette, megrongálódott e nagykövetség épülete és számos má: közeli épület. Nadzsib, az Afganisztán Népi Demokratikus Párt KB főtitkári részvétlátogatást tett az indiai nagykö­vetségen, ahol kijelentette: a robbantás része azoknak a felforgató akcióknak amelyekkel Afganisztán és India ellensé gei igyekeznek aláásni a két állam barát kapcsolatait. Másrészt így fejezik ki el­lenérzésüket India el nem kötelezett poll tikájával szemben. BECS - Hétfőtől Bécsben vizsgálja a; ENSZ kábítószer bizottsága, miként erő síthető nemzetközi összefogással a harc a kábítószerek terjedése ellen. A 40 or szág, köztük hazánk képviselőit egyesíti testület elé kerülő jelentés arról tanúsko dik, hogy az utolsó évben, amelyről má teljes körű adatok vannak, tehát 1985 ben is növekedett a kábitószer-csempé szés és a vele összefüggő bűncselekmé nyék száma a világ legtöbb térségében

Next

/
Oldalképek
Tartalom