Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21. í TOLNA \ NÉPÚJSÁG 7 Tizenegy község szerződése Rangsorolnak a pénzalap elosztásában Hatszázezer forint Madocsának, Gerjennek, Sárszentlőrincnek Ma még az elavult, szűk konyhában az asszonyok idén kezdik Madocsán az új építését Egy idő óta megváltozott szabályozás mellett gazdálkodnak a tanácsok, ez pe­dig sokhelyütt jelentett komoly gondot, finanszírozási nehézséget. Sőt, nem egy tanácsnak OTP-hitelt kellett felvennie, hogy kötelezettségeit teljesíteni tudja. Az első esztendőben tehették ezt, az előle­get ugyanis ekkor még kamatmentesen kapták, a rákövetkező - több településen már az idei - évben azonban már csak komoly kamatterhek mellett vehetik igénybe ezt a lehetőséget. Közös pénzalapot hozott létre Paks vá­ros és a városkörnyék tizenegy települé­se. Dunaföldvár, Nagydorog, Bölcske, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Németkér, Pálfa és Sárszentlörinc tanácsainak a végrehajtó bizottságai a „szerződő felek”. A pénz­alappal nemcsak a településekre nehe­zedő magasabb szintű kommunális, szolgáltatási, egészségügyi, kulturális igények kielégítésére nyílik mód, növek­szik a települések lakosságmegtartó ereje, hanem a városra nehezedő ellátási terhek is megoszlanak, biztos „hátorszá­got”, biztonsági tartalékot jelenthet. Közel hárommillió A pénzalapot a tanácsok évenkénti hozzájárulásából képezik, ami a lakos­ság számának arányában alakul. Lako­sonként harminc forintot fizetnek be min­den évben március 31-ig, ebben az év­ben ez az összeg 971 ezer 310 forintot tesz ki, amihez a város a szerződés értel­mében ugyanennyivel, egymillió forinttal járul hozzá. A megyei tanács indulásnál további egymillió forinttal támogatja a vá­roskörnyéki pénzalapot. Ezek után újabb izgalmas kérdés, hogy ki részesedik az összegből. Azaz, megéri-e az együttműködésbe „beszáll­ni” az egyes községeknek? Az alap elosztásánál érthetően sorolni kell, az éves felhasználását a közép- és rövidtá­vú tervek ismeretében, a megelőző esz­tendő utolsó városkörnyéki bizottsági ülésén állapítják meg. A visszafizetés pedig általában öt egyenlő részben, ka­matmentesen történik. Az első „kedvez­ményezett” községek, amelyek 1987- ben az alapból részesednek: Madocsa, Gerjen és Sárszentlörinc. Nem nevelő hatású... Ez a megállapítás a Gerjeni ll-es Szá­mú Általános Iskola külsejére vonatkozik, amit nemcsak felelős szakemberek tet­tek szóvá, de a laikus szemlélődő számá­ra is azonnal nyilvánvaló.- Az iskola állagmegóvására kaptuk a hatszázezer forintot - a többiekkel egyenlő összeget - a közös pénzalapból - mondja Házi László tanácsel­nök. - Igen öreg épületről van szó, az elmúlt évben elvégeztük a pad­lócserét, központi fűtést vezettünk be, úgyhogy az épület belülről korszerűnek mondható. A külseje viszont...- Mekkora összeget fordíthat ebben az évben fejlesztésre a tanács, és ebből mi­re költenek?- Mindent egybevetve 800 ezer forint­tal számolhatunk. Folytatnunk kell a ke­reskedelmi egységek rekonstrukcióját, a központi bolt bővítése, korszerűsítése az áfésznek körülbelül egymillió forintjába kerülne, ennek negyed részét nekünk kell biztosítani. Halaszthatatlan ebben az évben az óvoda vakolása, csatornázása, a művelődési ház felújítása. Az elmúlt időszakban 9,4 kilométer hosszú betonút épült a faluban, ez lekötötte a pénzünket. De itt van a szeméttelep kérdése is, amit most már teljesen körbevett a falu... En­nek megoldását is meg kell találnunk.- A pénzalapból, hogyha községen­ként kiosztják a 600 ezer forint támoga­tást, közel 1,8 millió forint a biztonsági tartalékként megmarad. Mit gondol, rá­szorulnak majd erre?- Tavaly két alkalommal kellett előle­gért fordulnunk az OTP-hez, így idén már csak nyolc százalék kamatra kaphat­nánk azt. Ezért nagyon örülünk ennek a „gyorssegély” lehetőségnek. - összegzi a tanácselnök. , Egy évvel korábban Madocsán régóta halasztódik az isko­la, ezzel együtt a napközi konyhájának építése. Röviden: a falu középpontjában a felsősök, a település perifériáján az al­só tagozatosok külön épületben tanul­nak. Ez utóbbiban működik az iskolai konyha, míg a napközi a központi fűtés miatt a felsősöknél. Az elmúlt időszakban korszerűsítették az alsó tagozat fűtését is, a kérdés az volt, hogy mi legyen a konyhával. Az elavult és szűk konyhát bővítsék, vagy a felső tago­zathoz újat építsenek? Az utóbbi megol­dás mellett szól az az érv, hogy a jövőben, az anyagi helyzet javulásával egy helyre települhet az alsó tagozat is, ezenkívül ide tervezik a tornatermet, a közelben ta­lálható, könnyen elérhető a művelődési ház és a könyvtár. Mint megtudtuk Ger- zsei Jánosné vb-titkártól, a tanácstestü­let ezúttal perspektívában gondolkodott:- Ebben az évben megkezdjük a há­romszáz adagos konyha építését és jö­vőre szeretnénk átadni, amikorra erede­tileg az indulást terveztük. Ezzel nemcsak az iskola gondját oldjuk meg, de a közét­keztetésbe is besegítünk. A tervek szerint 1,3 millió forintba fog kerülni a beruhá­zás, erre kaptuk a 600 ezer forintot.- A lakosságszám arányában hány fo- rintott fizettek be a közös alapba?- A településen 2150 lakos él, így 65 ezer forinttal járultunk hozzá a közös ösz- szeghez. A település idei legfontosabb fejlesztési elképzelései, amitől esetleg pénzt kellett volna elvonni, hogyha a kö­zös alap nem létezik, út- és közműfej­lesztés, belvízelvezetés. Először a két tanterem Sárszentlörincen 40 ezer forintot fizet­nek az alapba, ennek ellenében idén ők is részesednek.- Azoknak a településeknek jelent óriási előnyt ez a hitellehetőség, ahol még ma is alapvető infrastrukturális be­ruházások szükségesek, ehhez pedig kevés a pénz. így nagyobb összeghez kedvező kölcsönformában tudunk hoz­zájutni - vélekedik Farkas Julianna ta­nácselnök. A jövő esztendőre tervezik az orvosi rendelő és szolgálati lakás átadását, az iskola bővítését, mintegy félmillió forint költséggel útépítés szerepel az elképze­lésekben, ami annál is inkább sürgető, mivel a település úthálózatának ötven százalékát borítja szilárd burkolat. Mind­ehhez a tanácsnak egymillió-kétszáz­ezer forint áll rendelkezésre...- Eredetileg új konyhát szerettünk vol­na építeni a téesszel közösen, a szövet­kezet azonban rossz évet zárt, magunkra kellett vállalni ezt a gondot. Ezért az ol­csóbb megoldást választottuk, a mostani 120 adagos konyhát közel kétszeresére bővítjük, a külön épületben lévő napközi­ben a két szükségtantermet felszabadít­juk és az utca szemközti oldalán az álta­lános iskolát toldaléképítéssel bővítjük. Ez két új tantermet jelent, amiben már idén ősszel tanítani szeretnénk, a konyha bővítésének azonban csak jövőre lehet realitása. Nem véletlen, hogy a közös pénzalap­ból részesedő települések mindannyian az oktatás, illetve a tanulók élelmezésé­nek feltételei javítására kapták a köl­csönt. Kevesebb hátránnyal indulhatnak talán kistelepüléseinkről a gyerekek, másrészt pedig jobb pozícióban tervez­hetnek a tanácsok, közvetve gyorsabb ütemben gyarapodhat a közműhálózat, infrastruktúra is községeinkben. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: CZAKÓ-KAPFINGER Lépésváltás mankóval, vagy anélkül Eredményhullámzás a szekszárdi Mezőgépnél Voltak szebb napok is - Kooperáció világcégekkel? A felhőtlenebb napokat is megélt szek­szárdi Mezőgép évek óta botladozik. Nem arról van szó, hogy a cég nem nyerséges, ám ha az utóbbi hat esztendő mérleg szerinti eredményét vesszük fi­gyelembe, akkor azt kell, hogy mondjuk: a hullámverések igen erőteljesek voltak és a vállalat nyerségzsugorodása szá­mottevő. 1981-ben 35,6,1982-ben 30,6, 1983-ban 36,5, 1984-ben 15,1, 1985- ben 15,5, tavaly pedig 17,5 millió forint volt a vállalati eredmény. A felsorolt ada­tok sok mindent takarnak. Mint ismeretes, a tröszt 1985. január 1 - tői szűnt meg, azóta önálló vállalatként dolgozik a szekszárdi Mezőgép is, mint az országban működő hasonló, valami­kori testvér-gyáregységek. Annak idején a szekszárdiak évente két és fél millió fo­rinttal jártultak hozzá a tröszt fenntartási kölségeihez. Ha csupán ezt tekintjük, ak­kor ez eleve eredménynövelő tényező­ként fogható föl egyik évről a másikra. Csak hát, a fentebb említett adatokból is kitűnik, 1984-től számítva felére csök­kent az éves eredmény, ami viszont már ugyancsak elgondolkoztató! Zsigovics Ferenc igazgató mindezt ter­mészetesen egy pillanatig sem tagadja, ám számomra furcsának tűnő az az ál­lásfoglalása, miszerint az eredményzu­hanást 1983-ról 1984-re a beruházási piac beszűkülésének tulajdonítja. A me­zőgazdasági üzemek vásárlóerejének mérséklődése évek óta tartó folyamat. Ügy tűnik, másutt kellene tehát keresni az eredménycsökkenés okait! De halljuk az előzményekről és a to­vábbiakról az igazgató szavait:- Annak idején amíg a tröszti irányítás alatt működtünk, a központ határozta meg a mezőgazdasági kormányzattal egyetértésben, hogy melyik gyáregység miképpen csatlakozik a megfogalmazott programokhoz. Mi, az öntözőberendezé­sek, a cukorrépa betakarítógépek, illetve a szőlőtermesztés különböző gépeinek gyártására rendezkedtünk be. Ennek megfelelően végeztük az említettekhez kapcsolódó fejlesztési munkákat. 1984- töl, nem feladva a mezőgépipar ránk szabta feladatokat, tevékenységünket más irányba bővítettük. Két esztendővel ezelőtt a termelésünk több mint felét a különböző mezőgazdasági gépek jelen­tették, az úgynevezett háttéripari tevé­kenység aránya pedig 26 százalék volt. Ez alatt különböző csövek, zártszelvé­nyek illetve perforált lemezek gyártását értem. De nem feledkezhetünk meg az állattenyésztésben - például a kisgazda­ságokban, a szakosított telepeken - használatos gépekről sem, amelyekből tavaly 40, idén pedig várhatóan 70 millió forintos árbevétellel számolunk. S itt, hadd említsem meg: tavaly, az év elején a kapacitásunk szerződéssel mindössze 44 százalékban volt lekötve, most pedig meghaladja a 75 százalékot- Mindezt nem vonhatom kétségbe! Csak hát ma is szinte ugyanazt a termék- palettát terítik a vevők elé, mint eszten­dőkkel ezelőtt. Egyáltalán ebben a hely­zetben beszélhetünk-e a szekszárdi Me­zőgép megújulásáról, a piacszabta köve­telményekhez való igazodásról?- Természetesen. Hadd említsem meg például, hogy ebben az évben negyven­ről, hatvan millió forintra növeljük az ön­tözőberendezések és csötermékek tő­kés exportját.- Kiknek és mely országokba szállíta­nak?- Úgy gondolom, hogy ez nem tartozik a sajtó nyilvánossága elé!- Ez talán titok?- Ez vállalati ügy.- Rendben van, akkor ezt ne firtassuk tovább. De arra csak kapok választ, hogy a tavalyi ötvenmilliós szocialista kivitelük idén miképpen alakul, és Szekszárdról hova irányul a szállítás?- 1987-ben várhatóan húszmillió fo­rinttal növeljük a szocialista exportot. (Hová? - a szerk.) Tovább gyártjuk az ön­tözőberendezéseket, az azokat kiegészí­tő egységekkel, vezetékekkel. Úgy gon­doljuk, hogy ez a termékcsaládunk a ké­sőbbiek során is megállhatja a helyét külhonban. Több külföldi céggel tárgya­lunk. Stratégiai célunk, hogy a hasonló berendezéseket készítő valamelyik na­gyobb világcéggel közös gyártásba kezdhessünk!- Kikről van szó?- Mindaddig erről nem nyilatkozom amíg megegyezés nem születik.- Ez természetes. Arra vonatkozólag viszont gondolom már kialakult az állás­pontjuk, hogy önök mit ajánlanak!- Felkészültségünket tekintve rész­egységeket állítanánk elő és így len­ne közös a termék a harmadik piacokon.- Tájékoztatása szerint a szekszárdi Mezőgép átlagosan 12 millió forintot for­dít műszaki fejlesztésre. Ez önmagában nem sokat mond. Az viszont annál többet, hogy a beszélgetés során számomra nem volt meggyőző: ha már olyannyira beszűkült a mezőgazdaság beruházási piaca, akkor miért nem váltanak más irányba új termékekkel!- Nem értek egyet önnel! Fejlesztjük az állattartás eszközeit, az öntöző berende­zések különböző típusait. E mellett to­vább kívánjuk bővíteni az úgynevezett háttéripari tevékenységünket, itt elsősor­ban a perforált lemez gyártására gondo­lok. Mint ismeretes, közös gazdasági társulást hoztunk létre a Dunai Vasművel, a hazai perforáltlemez-igény kielégítésé­re. Ehhez mi biztosítjuk az épületet, a munkerőt, a Dunai Vasmű pedig az ala­panyagot és a gépeket. Ez számunkra ebben az esztendőben megközelítőleg 100 milliós termelést jelent.- Végezetül hadd vessek föl még egy kérdést! A szekszárdi Mezőgéptől az utóbbi években sok felső és középfokú végzettségű szakember, illetve vezető vált meg. Minek tulajdonítja ezt?- Ez divatos felvetés!- Távol áll tőlem ez a gondolat!- Rendben, akkor folytatom. A három gyáregységben jelenleg megközelítőleg 750-en dolgoznak. Ha az elmúlt éveket tekintjük, akkor átlagosan 10 százalékkal Perforáltlemez-gyártás a szekszár­di Mezőgépnél csökkent a létszámunk évről évre. Ami a műszakiakat illeti! Én természetesnek tartom, ha valaki jobb lehetőséget talál magának, akkor állást és munkahelyet változtat. Az igazgatónak viszont igen fontos feladatai közé tartozik, hogy bizto­sítsa az ütőképes műszaki gárdát, akik felelősen segítik a feladatok megoldását. E tekintetben úgy érzem nincsenek külö­nösebb gondjaink! SALAMON GYULA Sárszentlőrincen már a következő tanévben tanítani fog­nak a két új tanteremben Gerjenben az általános iskola külső rekonstrukciójára fordítják a 600 ezer forintot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom