Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-15 / 12. szám
1987. január 15. Képújság 3 Készül az új földtörvény A földre vonatkozó jogszabályok, s azok módosításai ma már szinte áttekinthetetlenek. Ám már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Hamarosan a Minisztertanács elé kerül, majd az Országgyűlés tavaszi ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják.- A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges újdonságról feltétlenül érdemes szólni - mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. - Ezután a föld rendeltetése számít majd, s nem az, hogy hol fekszik, bel-, kül- vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföldre vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű, valamint hasznosításra alkalmatlan földet. Az utóbbihoz sorolhatjuk például a természetvédelmi célokra szolgáló területeket.- Változnak-e az állami földre vonatkozó szabályok?- Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Ám az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a földtulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva is igaz lesz.- A mezőgazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt állami földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kárté- , rités nélkül visszavehetik tőlük.- Valóban, ez is rendszerezésre váró gond volt, s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv, vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben lévő állami földeket átvegye.- A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot, holott ez a forma egyre népszerűbbé válik.-Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld építkezés céljára, vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ezután a gazdasági tevékenység céljára használatba vett földet is átadhatja az ültetvénnyel, növényekkel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a fia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanács lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet, de sokszor meg sem kérdezték, vagy csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az építést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a tsz csak a tagjának, alkalmazottjának adhatott földet tartós használatba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott, s a feleség nem, akkor nem jegyezhették be őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonostársként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik.- Régóta vitatott a földtulajdonra, tehát a telek-, lakás- és üdülőszerzésre érvényes jogszabály...- A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény megítélése változik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Ezután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülőtelek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem öröklés, örökbefogadás, vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házasulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az állam a jogosulatlanul külföldön tartózkodók tulajdonával kapcsolatban is, amit a belföldön maradt családtag megszerezhet, természetesen az öröklési illetéket ki kell fizetnie.- A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a mindenkori tulajdonosa ne szipolyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből...- Eredeti szándékunk szerint is nagyobb hangsúlyt kap a földvédelem, s a társadalmi fórumok csak megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat - az indokolt körben - változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltoztatni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról-holnapra legelőt. Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újra művelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd házat vagy mást épít a tulajdonos. Az építkezés kezdetéig azt is művelni kell. És természetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek majd. Ezek a pénzek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből kívánjuk finanszírozni a rekultivációs és meliorációs munkákat. DALIA LÁSZLÓ Százéves az eszperantó Az idén ünnepük a földkerekség esz- perantistái a világnyelv és a nemzetközi mozgalom megszületésének centenáriumát. Ludwig Zamenhof lengyel szemorvos ugyanis száz esztendővel ezelőtt adta ki első könyvét az eszperantóról, amely az eddigi legéletképesebb és legelterjedtebb mesterséges nyelvvé vált. Dr. Szabó Flóra pécsi ügyvéd, az Eszperantó Világszövetség főtitkára az MTI munkatársának elmondta, az esemény- sorozatnak - az évfordulóra való emlékezés mellett - az a célja, hogy felhívja a világközvélemény figyelmét az eszperantóra mint a soknyelvűségből eredő problémák megoldásának lehetőségére. Ennek a gondolatnak a jegyében tartják idei kongresszusukat a nemzeti eszperantó szervezetek a földkerekség mintegy ötven országában. A nemzetközi program legfőbb eseménye a 72. Eszperantó Világkongresz- szus lesz az idei nyáron az eszperantó szülőhazájában, Lengyelországban. Az egyhetes varsói találkozóra 5000-7000 eszperantistát várnak az egész földkerekségről. Szerte a világon új eszperantó nyelvkönyvek és irodalmi művek jelennek meg, számos országban adnak ki bélyeget a centenárium tiszteletére. A magyar eszperantisták is méltó módon köszöntik az évfordulót. Március 20. és 23. között nemzeti kongresszust tartanak Budapesten, s fővárosunk lesz a helyszíne a Nemzetközi Eszperantó Színházi Fesztiválnak. A Munkásmozgalmi Múzeumban kiállítást rendeznek az eszperantó mozgalom hazai történetéről. Az országos Széchenyi Könyvtár az eszperantó nyelvű könyveket mutatja be. Kiadják az új eszperantó szótárt, amely 70 ezer szót tartalmaz. A varsói kongresszuson mintegy 400-500 résztvevő fogja képviselni a Magyar Eszperantó Szövetséget. Pulton innen és túl Akik varrni tudnak, inkább a méteráruosztályon vásárolnak Szekszárdon, a Korzó Áruházban A Tolna Megyei Népbolt Vállalat nemcsak a megye legnagyobb kiskereskedelmi szervezete, de Szekszárd bolti forgalmában is tetemes, 1985-ben 45 százalékos, a részesedése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy saját vállalati összforgalmának 63 százaléka, tehát döntő hányada, a megye- központra koncentrálódott. (Az említett évben 29 üzlet egymilliárd-százhatmillió forintos forgalmával.) Emellett boltjaink vannak Bonyhádon, Pakson, Dombóváron, Tolnán, Nagymányokon és Tamásiban is. Mi, vásárlók, de a pult másik oldalán állók is, arra vagyunk kíváncsiak, hogy az élelmiszereket, ruházati és vegyesipari cikkeket egyaránt kínáló bolti hálózatra milyen feladatok hárulnak az idén és azoknak hogyan tud megfelelni - mindannyiunk érdekében. Számvetés - önkritikusan A múlt év végi beszámolójuk szerint a vállalat forgalmi részesedése a versenytársak - a TITÁN, a termelői boltok - jelentkezésével közel tíz év alatt 60 százalékról a már idézett 45 százalékra csökkent. Ez az arányeltolódás azt a reményt is keltheti, hogy hosszabb távon majd egy, fogyasztókért versenyző piac bontakozhat ki. Egyelőre azonban, mint a beszámoló is hangsúlyozza, a kiegyensúlyozott, a keresletnek - tehát a vevők pénztárcájának - megfelelő áruellátást kell alapvetőnek tekinteniük. Ennek jegyében kötötték meg éves szerződéseiket a Füszért-tel, a hús-, a tej- és a sütőiparral, a Röviköt-tel, a Tritex-szel, és sorolhatnánk. Az idén növelniük kell boltjaik önállóságát az árubeszerzésben és törekszenek a hét végi, valamint az ünnepek idején jelentkező élelmiszer-ellátási gondok megoldására. Húsáruból, zöldségből és gyümölcsféléből az ellátás - nem meditálva most az egyébként az alapvetően fontos árakon - kiegyensúlyozott volt. Másfelől remélhető, hogy a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat szekszárdi üzemének rekonstrukciós munkái és a folyamatban lévő dombóvári beruházás egyes pékáruk minőségére jó hatással lesz. Ami a ruházati cikkeket illeti, a férfiöltönyök választékában, gyermek- és bébiruhákban, illetve cipőkben volt hiány. A vegyesipari cikkek közül elsősorban a mező- gazdasági kisgépek kínálata lehetett volna nagyobb, de mint sokan tapasztalhatták, nem volt folyamatos az ellátás automata mosógépekből, mélyhűtőkből, színes televíziókból sem. Az eladásra szánt bútorok új bázisraktára javított ugyan a forgalmazók helyzetén, de az olcsó, praktikus szekrénysorok, az elemes és a gyermekbútorok választékhiányát nem pótolhatta. A kereskedelemmel szemben megnyilvánuló hol jogos, hol jogtalan türelmetlenségünkre apellálva soroltam mindazokat a negatívumokat, amelyeket maga a beszámoló is kellő önkritikával hangsúlyoz. Ellentmondásosnak tűnhet, hogy mindezek ellenére a vállalat közepes - a város alapellátását biztosító - évet zárt. De ne feledjük, a felsorolt gondok többsége nemcsak megyénket jellemzi, másfelől amit napjainkban mindennapi igényként élünk meg, az tegnap még a bőség zavarát jelentette volna. Mire számíthatunk az idén? Sólyom Zoltánt, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat igazgatóját nem a legrózsásabb hangulatában találom:- Most az évzárással mást se csinálunk, mint számolunk. Próbálunk alkalmazkodni az új szabályzókhoz. A vásárlóerő tervezett 5 százalékos emelkedése mellett 6 százalékos forgalomnövekedésre számítunk. Elsősorban az élelmiszerkínálatot szeretnénk növelni, a lakossági igényekhez igazítani. Haszonkulcsunk is ebben a legnagyobb. Számítunk a szeszforgalom visz- szaesésére. Ehhez a készletek átcsoportosításával, az üdítőitalok, mirelitáruk választékának bővítésével, de mennyiségével is alkalmazkodni kívánunk. Az olcsó, de megfelelő minőségű termékek beszerzése a legnehezebb, de a kényszer ezt parancsolja, mert ha nem lesz például olcsó húsárunk, a vevő egyszerűen kifordul majd a boltból...- Panaszkodnak a bébi- és gyermekruházati cikkek magas áraira is. Nekünk is érdekünk lenne, hogy olcsó gyermekholmikhoz juttassuk vevőinket. Én is vásárló vagyok: a cipőt lassan már részletre kell venni... Ruházati forgalmunk ösz- szességében öt év óta csökken. Ami a szabályzókat illeti, továbbra is érvényesül a bázisévszemlélet, és az adókulcsok emelkedése miatt fejlesztési lehetőségeink ismét csak lehatárolódnak. Például mi lesz a bútorforgalommal, ha a gyártók még az árakat is emelik? Talán csak az új műszaki cikkek iránti érdeklődés marad változatlan. Mit tehet egy kiskereskedelmi vállalat?- Arra kell törekednünk - folytatja az igazgató -, hogy a nagykereskedelmet kiiktatva, közvetlenül a gyártó cégektől szerezzük be a terítésre szánt árut. így az árrésből adódó bevételen csak ketten osztozunk, anélkül, hogy emelnünk kellene az árakat Ezt szolgálja a Tisza Cipőgyárral közösen, az első negyedévvégén megnyitandó két márkaboltunk is Szekszárdon és Dombóváron.- A bizonytalansági tényező így sem iktatható ki teljesen - vetem közbe.- Mondok egy példát, egy időben is közelít Reklamáljuk, hogy legyen kenyér. Jogosan. Ez kereskedelempolitikai alapelv is. De talán nem sokan tudják, hogy évente nyolcszázezer-egymillió forint értékű kenyér marad a polcokon a boltjainkban. Az ünnepek alatt csak Szekszárdon 1500 kilogramm kenyér, 3000 ember napi adagja ment veszendőbe! Mindössze négy boltunkban! Január 3-án pedig - amikor ezen okulva kevesebbet rendeltek az üzletvezetőink - ismét hiány volt. Ekkora ingadozással, éppen a korábbi évek tapasztalatai alapján, nem számolhattunk. Annál sikeresebb volt a tavaly először megtartott bronzvasárnapunk a maga 2,7 millió forintos forgalmával, de az ezüst- és aranyvasárnap is jól sikerült. Nagyon komoly erőfeszítést kell tennünk, hogy vállalatunk az 1986-os gazdálkodási szinten maradjon. Ezzel a vállalat 1100 fős kollektívájának sorsáért is felelősek vagyunk. Döntő többségük nő, akik közismerten alacsony presztízsű, létszám- hiánnyal küszködő szakmában próbálnak helytállni. BÓKA RÓBERT Fotó: CZAKÓ S. Megjelent a Pártélet januári száma Külpiaci kapcsolataink és exportképességünk alakulásának öszefüggései- ről készített interjút Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel Balogh Mária. Fejti György, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei pártbizottság első titkára munkánk megjavításának feltételeiről ír. Megállapítja: halaszthatatlan feladat, alapvető nemzeti érdek a műszaki-technológiai felzárkózás meggyorsítása, a termelés és a külkereskedelem szerkezetének fokozatos és folyamatos átalakítása. Ez a nagyszabású program a gazdaságpolitika, az intézményrendszer, az egész társadalmi, gazdasági újratermelési folyamat átfogó megújítását, a reformok következetes folytatását igényli. Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára úgy látja: szükség van nyílt politikai fellépésre, rendszeresen visszatérő társadalompolitikai konzultációkra, a közhangulatnak - terveinkkel, programjainkkal, döntéseinkkel, a tényekkel való - alakítására. Szükség van gazdasági koncepciónk és a társadalomfejlődés új kérdéseinek szembesítésére, bizonyos társadalomtudományi tételek és válaszok újrafogalmazására, sőt: megfogalmazására. Krasznai Lajos, a Pest megyei pártbizottság első titkára összegzi a pártszervezetekben belpolitikai helyzetünkről folytatott beszélgetések tapasztalatait. Megállapítja: feltétlenül figyelmet érdemel az a megítélés, hogy a kedvezőtlen tendenciák a magyar gazdaságban évek óta felhalmozódott és megoldatlan problémák egyenes következményei. Ide sorolják, hogy egyensúlyi gondjainkat tartósan az ésszerű felhalmozás rovására, és a vállalatok terhére enyhítettük. A párttagság, a józanul politizáló közvélemény többek között felveti, hogy vajon a sorozatos jelzésekre történő érdemi reagálás késedelméért, az összehangolt cselekvés hiányáért nem kellene-e érvényesíteni a felelősséget. A pártalapszer- vezetekben immár tizenötödször kerül sor beszámoló taggyűlések rendezésére. Botos Péter elemzi az eddigi tapasztalatokat, és megfogalmazza az aktuális feladatokat. A népgazdasági teljesítőképesség alapvető tényezője a gazdálkodó szervezetek munkájának hatékonysága. Menynyire adottak, illetve hogyan teremthetők meg a vállalatoknál az igényesebb, a perspektivikusabb, a vállalat helyzetét egészében javító gazdálkodás feltételei? Milyen konfliktusokkal kell a vállalati vezetésnek szembenéznie, ha túl akar lépni a rövid távú szemléleten, a közvetlen érdekeken? Ezekről a kérdésekről kerekasztal-be- szélgetést rendezett a Pártélet. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. (KS)