Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

MA 1987. január 10. SZOMBAT XXXVII. évfolyam, 8. szám ÁRA: 2,20 R Téli gépjavítások (4. oldal) A munkásőrök esküjükhöz híven teljesítik a néphatalom védelmében vállalt kötelezettségüket Ünnepség a testület megalakulásának 30. évfordulója alkalmából-----------------------------------------------------------------------;—------------------------------------------------------------------­A falusi portákon a téli teendők egyike a disznóölés. Ilyenkor a családok apraja-nagyja fönnforog, tüsténkedik: gyerekek lesik el szüleiktől a fogásokat. Gottvald Károly fotóriporter a tamási úttörőház honismereti szakköröseinek disznóvágását örökítette meg. Képriportunk lapunk 5. oldalán található. Franciaország villany nélkül A Franciaországban december vége óta tartó sztrájkhullám a jelek szerint döntő szakaszához érkezett az erőművi dolgozók munkabeszüntetésével. Már az első forgósztrájk napján kiderült, hogy a mai életkörülmények között bármi mást könnyebb elviselni, mint az áram hiányát, különösen télen. I Szokatlan, bosszantó, vagy éppen ko­mikus jelenetek tarkítják manapság a francia nagyvárosok életét. Egy külföldi államférfi tiszteletére adott díszvacsorán az előkelő Kiéber sugárúti konferencia- központban percenként kialszik a fény a nagy kristálycsillárokban, és alattuk sö­tétbe borul a vacsoraasztal. De a konfe­rencia-központon kívül szokatlan sötét­ség ülte meg a „fény városának” több ne­gyedét is. Az utcákon egyik percről a má­sikra kialudt a villany, a kávéházakban, vendéglőkben gyertyákat tettek az aszta­lokra és amellett fejezték be a fogyasz­tást, vagy fizettek gyorsan a vendégek. A menet közben elakadt liftekből száz­számra érkeztek a segélyhívások a tűzol­tósághoz. Mivel a mintegy 20 százalékos ener­giahiányt az elektromos művek elsősor­ban a háztartási fogyasztásból vonta el, a legtöbb áramszünet a lakásokban és a boltokban jelentkezett. Nyomban nagy problémákat okozott ez országszerte a pékeknek - a franciák kedvenc, negyed­kilós botkenyerét a kis pékségek ugyan­is reggeltől estig sütik és nagyobb létszá­mú családok néha kétszer is vesznek na­ponta, hogy mindig friss legyen. Amikor persze nincs villany, sütni sem lehet. Lyonban egy pék hamarjában rögtönzött magának egy vas sütőkemencét, az ut­cán állította fel és a kidobott karácsony­fákból gyújtotta be hozzá a tüzet. Az építőipar idei tervei Az építőipar az idén azzal számol, hogy országosan egy százalékkal növeli az építés-szerelési teljesítményt. Az ágazat kivitelező szervezetei a tavalyinál 2-3 százalékkal nagyobb teljesítmény eléré­sét tervezik, s ezen belül a hagyományos vállalatok és szövetkezetek építési tevé­kenysége a múlt évinek közelében ma­rad. A legdinamikusabban, csaknem húsz százalékkal bővítik termelésüket a kisszervezetek, míg a nem építőipari vál­lalatok építési részlegeinek munkája né­mileg csökken. Az előrejelzések szerint az építési pia­con tovább erősödik a megrendelők po­zíciója, mert az ország több térségében tovább növekedik az építési kínálat, s ez­zel élénkül a vállalkozók közötti verseny is. A vállalati beruházások körében is fő­leg a gép beszerzése növekedik, s e fej­lesztések építési igénye lényegében a múlt évihez hasonló szinten marad. Az építőiparban tehát még inkább követel­ménnyé válik, hogy a kivitelezők rugal­masabban teljesítsék a differenciált épí­tési igényeket. Vállalkozási készségük erősítését több központi intézkedés se­gíti. így a versenytárgyalások rendjének módosításával javultak a verseny tiszta­ságának és bővítésének feltételei. A kö­zeljövőben pedig megjelenik az az új jog­szabály, amely szerint a vállalkozó és a beruházó a két félnek egyaránt megfele­lő, megegyezéses ár alapján köthet - la­kások kivételével - építési szerződése­ket. Ezek a megegyezések majd a piaci értékítéletet közvetítik, és ösztönzik a ki­vitelezőket olyan munkák elvégzésére is, amelyekre korábban az elavult normatí­vák alapján csak ráfizetnének, s ezért el sem vállalnák. A szerződéskötések új rendszere többéves távlatban hozzájá­rulhat a vállalatok gazdasági helyzetének stabilizálódásához. A nem termelési célt szolgáló beruhá­zások az idén mérséklődnek, de ezen belül növekedik a tudományos kutatás, az általános és középiskolai oktatás fel­tételeit javító fejlesztések aránya. Folyta­tódik a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, valamint a színházak re­konstrukciós programja. Mintegy 800 ál­talános iskolai és 500 középiskolai tante­rem épül. A kórházi ágyak száma 1100- zal, az idősek szociális otthoni helye 800-zal bővül. A népgazdasági terv az idén 60-61 ezer lakás felépítését, ezen belül hatezer állami lakás átadását irányozza elő. A magánlakásépítés aránya tehát 90 szá­zalékra emelkedik. Különösen nagy feladat a budapesti lakásépítési előirányzat ütemes teljesíté­se. A Fővárosi Tanács mintegy 9000 új otthon létesítését tervezi, s ebből 5900 lakást telepszerű, földszintes házakban kíván megvalósítani. A múlt évben a bu­dapestieken kívül 5-6 vidéki építőipari vállalat vett részt a fővárosi lakásépítke­zésben. A vidéki és a budapesti kivitele­zők érdekeltségét jelentősen javítja, hogy az idén Budapesten 24 ezerről 50 ezer forintra emelkedett a kivitelezők lakáson­kénti adókedvezménye. A Munkásőrség Országos Parancs­nokságán pénteken ünnepségen emlé­keztek meg a testület megalakulásának 30. évfordulójáról. Az eseményen részt vett Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes. Az elnökségben foglalt helyet Borisz Sztukalin, a Szovjetunió, Ondrej Durej Csehszlovákia és Euclides Vázquez Candela Kuba magyarországi nagy­követe. Ott volt Georg Folk, az NDK nagykövet­ségének követtanácsosa. Az ünnepségen jelen voltak az állami és társadalmi szervezetek, valamint a társ fegyveres erők és testületek kép­viselői. Borbély Sándor, a munkásőrség or­szágos parancsnoka megnyitójában kö­szöntötte a testület tagjait, parancsno­kait, s külön tisztelettel szólt azokról az alapító tagokról, akik immár három évti­zede teljesítenek szolgálatot. Ezután Németh Károly emelkedett szólásra. (Németh Károly beszédét a 2. oldalon közöljük.) Az MSZMP főtitkárhelyettesének be­szédét követően előléptetéseket, kitün­tetéseket adtak át. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Dósa István munkásőr ezredest munkásőr vezérőr­naggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács a munkásőrség szer­vezésében, fejlesztésében szerzett érde­mei, hosszú időn át végzett eredményes munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki Koronczai Géza nyugállományú Vas megyei parancsnokot és Ruzsbatzky László nyugállományú budapesti pa­rancsnokot; a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjé­A Munkásőrség Országos Parancsnokságán ünnepségen emlékeztek meg a testület megalakulásának 30. évfordulójáról. Az eseményen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. vei Nagy Györgyöt, a munkásőrség or­szágos parancsnokának első helyette­sét; a Magyar Népköztársaság csillag­rendjével Halanda Istvánt, az országos parancsnokság munkásörét, Nyitrai De­zső gellénházi szakaszparancsnokot, Rajnai Józsefet, az országos parancs­nokság nyugállományú osztályvezetőjét és Virág János mátészalkai munkásőrt, az Április negyediké Érdemrenddel Csege Gézát, a Borsod megyei parancs­nokság csoportvezetőjét, Herczku József nyugállományú Hajdú-Bihar me­gyei parancsnokhelyettest, Nagy Károly szombathelyi egységparancsnokot, Németh László nyugállományú egység- parancsnokot, Szlatinai Rudolfot, a bu­dapesti X. kerületi egység század­parancsnokát, Szabó Eriket, az országos parancsnokság osztályvezetőjét; a Vörös Csillag Érdemrenddel Bozó Ist­vánt, a kiskunhalasi egység törzsmunka­társát, Czák János székesfehérvári egy­ségparancsnok-helyettest, Dohányos Andrást, a váci munkásöregység szolgá­latvezetőjét, Győrfy Jolánt, az országos parancsnokság munkásörét, Kis Miklóst, a budapesti parancsnokság nyugállo­mányú alosztályvezetőjét, Lelkes István- nét, a budapesti hlradóegység munkás­őrét, Lőrincz János nagykátai egység- parancsnokot, Pintér Andrást, a buda­pesti XIV. kerületi egység munkásőrét és Tóth Gyula Zala megyei parancsnokot. Tízen a Kiváló Szolgálatért Érdemren­det, ötvenen pedig a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehették át. A kitüntetéseket Németh Károly és Borbély Sándor nyújtotta át. Az ünnepség a Munkásőrség Központi Férfikarának műsorával zárult. Hagyományőrző disznótor Tamásiban ■■■■■■■■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom