Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-13 / 10. szám

2 Képújság 1987. január 13. Rendkívüli a helyzet (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Penczel Dániel, a mentőszervezet főorvosa pedig arról számolt be, hogy Felsőnyéken a körzeti orvos segítségével adott életet babájának egy édesanya. A települést később sikerült a mentőknek megközelíteniük és a Pincehelyi kórház­ba szállították az újszülöttet édesanyjával együtt. Szerencsére mindketten egészségesek. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Kapfinger András Az operatív bizottság kérése a lakossághoz A közlekedési miniszter hétfőn közzé­tett nyifatkozatában a Tárcaközi Koordi­nációs Operatív Bizottság nevében meg­értést,, türelmes magatartást és fegyel­mezett viselkedést kér a lakosságtól a rendkívüli időjárás okozta közlekedési és ellátási gondok miatt. Bár a központi és helyi közigazgatási szervezetek mindent megtesznek a hely­zet normalizálására, igazán csak akkor lehetünk úrrá a természet erőin, ha min­denki részt vesz a'most legfontosabb munkákban, a utcák, utak tisztításában. A közúti igazgatóságok, az intézmények, üzemek, vállalatok, termelőszövetkeze­tek - a magyar és a szovjet katonai alakulatok, valamint a belügyi dolgozók segítségével - jelentős eredményeket értek el a mentésben és a közellátás biztosításában. A mellékutak, utcák, te­rek, járdák takarításában azonban segí­tenie kell a lakosságnak is. Az első napok tapasztalatai szerint ezen a téren sokan nem azt a magatartást tanúsítják, amit a rendkívüli helyzet megkövetel. A fővárosban és az ország más, veszé­lyeztetett nagyvárosában, helységében minden erőt mozgósítani kell a helyzet normalizálására, a feladatok végrehajtá­sára. A bizottság nagyrabecsülését fejezi ki azoknak a KISZ-közösségeknek, szocia­lista brigádoknak, amelyek önként segít­séget nyújtanak a hótorlaszok eltakarítá­sában, az utak tisztításában. A közlekedési miniszter kéri, hogy a magánautósok ne használják személy­gépkocsijaikat, mert az elakadt járművek több helyütt akadályozzák a mentést, a tömegközlekedést, a lakosság ellátását. Lehetőleg mindenki a tömegközlekedési eszközöket vegye igénybe. Aki elakadt járműről és abban rekedt utasokról sze­rez tudomást, minden eszközzel segítse a bajba jutottak kiszabadítását. A dolgo­zók a megszokottnál korábban indulja­nak munkahelyükre, s fontos az is, hogy a termelő üzemek, vállalatok és intézmé­nyek szervezéssel, szükség esetén át­csoportosítással biztosítsák a folyama­tos munka lehetőségét. A bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy a mentésben és az ellátásban köz­reműködőknek, a munkába indulóknak elsőbbségük van a közlekedésben, s fontos, hogy ezt mindenki szem előtt tart­sa. rendkívüli időjárás miatti munkakiesések rendezése A rendkívüli körülmények miatti mun­kakiesések esetén követendő eljárást a Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai részletesen előírják, ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a hófú- vásos rendkívüli időjárás miatti munka­kiesésekre is. Ennek megfelelően a rendkívüli időjárás miatt a munkából tá­volmaradt dolgozó távolléte igazolt. Erre az időre egyéb intézkedés hiányában munkabér nem jár. (17/1979. XII. 1. MŰM. szr. 60. § 3. bekezdés). A munkáltató azonban a dolgozóval való megállapodás alaján utólag ledol- gpztathatja a kiesett munkaidőt, vagy er­re rendes szabadságot engedélyezhet, illetve a szakszervezet munkahelyi szer­vével egyetértésben ezt a napot egy ké­sőbbi szabadnappal felcserélheti és ez­zel hozzájuttathatja a dolgozót elmaradt munkabéréhez. A munkáltató megteheti azt is, hogy a dolgozónak távolléte idejé­re rendkívüli fizetett szabadságot enge­délyez, ha ehhez anyagi eszközökkel rendelkezik. Amennyiben a rendkívüli időjárás miatt a munkára megjelent dol­gozónak állásideje merült fel (mert pél­dául energiahiány miatt nem tudott dol­gozni), részére térítés jár. A rászoruló dolgozó segélyben vagy más támogatásban is részesíthető. E jogszabályok figyelembevételével a termelési, gazdálkodási és egyéb szem­pontoknak megfelelően az említett ügyek intézése a munkáltatók-feladata. A KISZ KB felhívása A rendkívüli időjárási; viszonyok nyo­mán kialakult helyzetre tekintettel a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi- Bizottsága azzal a felhívással fordul a fiatalokhoz, a KlSZ-szervezetek- hez, hogy lakóhelyükön, munkahelyükön minél nagyobb számban vegyenek részt a hóeltakaritási munkálatokban. Nyújtsa­nak segítséget környezetükben elsősor­ban az idős, fokozottan segítségre szoru­ló embereknek. Merkur-közlemény A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat közli: azok a vásárlók, akiknek a január 12-e és 23-a közötti időszakra szól a gépkocsi átvételi értesítésük, de a kedvezőtlen időjárás miatt a járművet nem tudták, illetve nem tudják átvenni, később távirati értesítést kapnak a kocsi átadásának újabb időpontjáról. A vállalat kéri a vásárlókat, hogy az eredeti átvételi értesítésüket is őrizzék meg. Európa-szerte tombol a tél Számos halálos áldozatot követelt a rendkívül zord téli időjárás Európában a hét végén. Nagy-Britanniában több idős ember fagyott meg fűtetlen lakásban. Lengyelországban két parasztember fa­gyott meg a mezőn. A Szibéria felöl az Atlanti-óceán felé tartó jeges áramlatok miatt még legalább két hétig számolni kell a szokatlanul ke­gyetlen tél megpróbáltatásaival. BRUTYÓ JÁNOS 1911-1987 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Brutyó János elvtárs, a mun­kásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő, január 10-én, hosszan tar­tó betegség után elhunyt. Brutyó János temetése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Országgyűlés. Brutyó János 1911. november 20- án született Makón. 12 éves korától mezőgazdasági napszámosként dol­gozott, 18 esztendősen kitanulta az ács szakmát. 1932-ben Budapestre került és épí­tőmunkásként dolgozott. 1933-ban belépett az építőipari szakszervezetbe, amelyben rövidesen az ács szakosz­tály vezetőségi tagja lett. Egy évvel ké­sőbb - Papp Lajos és Birkás Imre elv­társakon keresztül - kapcsolatba ke­rült az illegális párttal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájk­nak, majd 1936-ban beválasztották a MÉMOSZ Központi Vezetőségének választmányába. A felszabadulás után részt vett Csil­laghegyen a kommunista párt szerve­zésében, majd ennek titkára lett. 1946- tól - kéthónapos pártiskola elvégzése után - a szentendrei járás párttitkára­ként tevékenykedett. 1947-től a párt szervezési osztályán dolgozott. 1950 márciusától a MÉMOSZ főtitkárhelyet­tesi tisztét töltötte be, ezután 1951 februárjától 1955 májusáig építésügyi miniszterhelyettes volt. 1955 májusá­tól az építők szakszervezetének elnö­ke, majd főtitkára volt. 1959-től 1965- ig a SZOT főtitkára volt. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöki tisztét, az MSZMP IX. kongresszu­sán történt megválasztásától, 1966-tól 1982-ig, nyugdíjazásáig töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957-66 között volt tagja. 1958 no­vemberében Budapesten országgyű­lési képviselőnek választották. 1961 - ben tagja lett a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizottságának. Egy évvel ezután a kormány kinevezte az Állami Kossuth-díj Bizottság elnö­kévé. Kitüntetései: Népköztársasági Érdemrend IV. fo­kozata 1953. Munka Érdemrend arany fokozata 1954. Munkás Paraszt Hatalomért Em­lékérem 1958. Munka Vörös Zászló Érdemrend 1961, 1971. Szocialista Hazáért Érdemrend 1967. Felszabadulási Jubileumi Emlék­érem 1970. Magyar Népköztársaság Érdem­rendje 1981. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége által adományozott „Népek Barátsága Érdemrend”. Görögország-Törökország Tuzparbaj a hatarnal A magyarázatok természetesen hom­lokegyenesen eltérnek, ám a tény tény marad: a görög-török határvonalon tör­tént legutóbbi - kivételesnek korántsem nevezhető - konfliktus ezúttal halálos ál­dozatokat is követelt. Két török és egy görög vesztette életét a katonai járőrök kétórás gépfegyveres összecsapásá­ban. Az athéni tiltakozás szerint egy három­tagú görög határőregységre lőttek rá ok nélkül a török oldalról. Az ankarai válto­zat alapján viszont a görög katonák előbb török felségterületre hatoltak be, majd felszólításra sem voltak hajlandók megállni vagy távozni. Az újabb incidens hevességét, tartós hatását jelezte az is, hogy napokkal később sem sikerült tető alá hozni a két ország illetékes tisztségvi­selői között tervezett határtalálkozót, ahol pedig éppen olyan szabályok kidolgozá­sa lett volna a feladat, amelyek betartá­sával a jövőben elkerülhetőek (elkerül- hetőbbek?) lennének a decemberihez hasonló incidensek. Brüsszeli aggodalmak A friss összecsapás nemcsak a két érintett fővárosban keltett vihart, hanem - érthető módon - a brüsszeli NATO- központ vezetői körében is. Elvégre mind Görögország, mind Törökország NATO- tag. A történelmi múltban gyökerező, év­százados ellenséges viszony, párosulva napjaink jó néhány akut ellentétével nemegyszer azonban szinte valószínűt­lenné teszi e szövetségesi kapcsolato­kat. Egy jellemző megfogalmazás szerint a két állam nem csupán a NATO-ért, ha­nem a szomszédos NATO-partner ellen is fegyverkezik. Nem csoda tehát, hogy Brüsszelben évek óta komoly gondot okoz a „délkeleti szárny" ingatag volta, az a paradox hely­zet, hogy immár harmadik esztendeje olyan hadműveleti terveket sem képesek kidolgozni, amelybe egyszerre bevon­hatnák a görög és a török hadsereg ala­kulatait. S itt persze már egyáltalán nem elvont ellenszenvről, vagy történelmi ho­mályba tűnő sérelmekről van szó, hanem az égei-tengeri ellenőrzés joga körüli konkrét érdekellentétekről. Dióhéjban összefoglalva: a viták a földrajzilag Törökországhoz igen közeli, ám jogilag Görögországhoz tartozó szi­getvilághoz kötődnek. Ennek (bár a fel­színen ez jelentkezik) nemcsak katonai jelentősége van, hanem a területi vizek meghatározása, a kontinentális talapzat hovatartozása nyomán húsbavágó gaz­dasági-stratégiai fontossága is. (Gondol­junk például a halászat mellett az esetle­ges kőolaj-lelőhelyekre...). A légtérsérté­sek és az átrepülési jogok ellenőrzése szintén számtalan tiltakozást vált ki - mindkét oldalon. A fő ok: Ciprus A legsűrűbben emlegetett példa Lem- nosz szigete, Görögország ragaszkodik hozzá, hogy itt állomásoztatott csapatai is részt vehessenek egy közös NATO- hadgyakorlaton, Törökország viszont azok bevonása ellen emel vétót. Innen származik, hogy sorra kudarccal jártak a brüsszeli egyeztetése, amit a két ország közti közvetlen párbeszéd előrehaladá­sának hiánya csak tovább súlyosbít. Márpedig ez utóbbira, tehát az Athén- Ankara viszony érezhetőbb felmelege­désére nemigen lehet számítani. A fő ok természetesen (meglehet, ezt kellett vol­na az érdekösszeütközések felsorolása­kor vitathatatlan elsőként említeni) - Cip­rus. A kis földközi-tengeri állam válsága 1974 óta gyakorlatilag semmivel nem ke­rült közelebb a megoldáshoz. Ekkor, .a „fekete ezredesek” idején egy Athénból ösztönzött, de csakhamar elvetélt puccs­kísérlet nyomán szálltak partra török csapatok a szigeten, s napjainkig ellen­őrzésük alatt tartják annak északi harma­dát. Nem vezetett eredményre sem a két népközösség vezetőinek több szakaszos tárgyalási próbálkozása, sem az ENSZ égisze alatt megkísérelt közvetítés. Sőt, a Edirne városban eltemetik a határincidens török áldozatait jelek szerint érezhetően előrehaladt az elkülönülési folyamat: az úgynevezett Észak-ciprusi Török Köztársaság önálló pénzt és útlevelet bocsátott ki, alkot­mányt fogadtak el, és külön parlamenti, valamint elnökválasztást rendeztek. Segélyfelosztás Ehhez képest minden egyéb téma hát­térbe szorul. A török-görög ellentéteket igazán fajsúlyossá a katonapolitikai vetü- let teszi. A Szovjetunióhoz fűződő vi­szony, a balkáni erőviszonyok, a robba­násveszélyes Közel-Kelethez való közel­ség, a mindkét országban megtalálható amerikai támaszpontok ügye - mind olyan tényező, amelyet a NATO tervezői­nek számításba kell venni, amikor a két állam „súlyát” mérlegelik. Úgy tűnik, leg­alábbis az Egyesült Államok katonai se­gélyei erre utalnak, hogy ezen összeve­tésben általában Törökországot tartják „megbízhatóbb partnernek”. Az úgyne­vezett Rogers-formula alapján ugyanis a két szövetséges részére folyósított ösz- szegeket elvileg 7:10 arányban osztják meg évről évre - Ankara javára. Másrészről azonban (gazdasági fej­lettség, külföldi megítélés) sokszor Athén könyvelhet el sikereket. Igaz, mostanság sokan beszélnek egy török gazdasági „csodáról” is. A Közös Piac teljes jogú tagjaként Görögország „kapukon belül­ről” fékezheti az EGK és Törökország közeledését, nem is nagyon titkolva, hogy saját szempontjainak érvényesíté­se nélkül aligha fogad el bármilyen hatá­rozatot. Legutóbb például úgy nyilatkoz­tak: Athén nem ellenzi kategórikusan a tárgyalásokat, de jelenleg még „korai­nak” tartja a nyugat-európai gazdasági közösség és Törökország közti társult vi­szony kialakításáról kezdendő megbe­széléseket. Ciprus és kőolaj, légtérviták és gazda­sági ellentétek, katonai megfontolások és történelmi gyökerek - hosszan lehet­ne tehát elemezni a „délkeleti szárny” helyzetét. Egy dolog azonban biztos: amíg a görög-török közeledés terén nem kerül sor áttörésre - s ez aligha várható a közeljövőben -, addig mindig számítani kell a mostanihoz hasonló határinciden­sek megismétlődésére. SZEGŐ GÁBOR PANORAMA BUDAPEST - Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke fogadta Kőmíves Imrét, hazánk Svájcba akkredikált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben utazik állomáshelyére. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Maróthy László, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta Újvári Tibort, hazánknak a Mozambiki Népi Köztársaságba akkredikált rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. LONDON - George Younger brit had­ügyminiszter vasárnap este a Falkland- (Malvin)-szigetekre érkezett. A londoni hadügyminisztérium közlése szerint Younger hatnapos látogatást tesz a szi­geteken. NEW YORK - A The New York Times hétfői száma szerint az Egyesült Államok február 5-re tervezi első idei atomrob­bantási kísérletét. Szakértők szerint az „energetikai minisztérium az elkövetkező három hónapban összesen hat nukleáris robbantást tervez”. RÓMA - Wojciech Jaruzelski, a len­gyel államtanács elnöke, a LEMP Köz­ponti Bizottságának első titkára hétfőn háromnapos hivatalos látogatásra az olasz fővárosba érkezett. A ciampinói re­pülőtéren a lengyel vendéget Bettino Craxi olasz miniszterelnök fogadta. Jaru­zelski és Craxi még a repülőtéren rövid megbeszélést tartott, a hivatalos tárgya­lások délután kezdődnek. MAPUTO - Joaquim Chissano mo­zambiki elnök a kormány átszervezésé­ről szóló dekrétumot írt alá - jelentette hétfőn a mozambiki rádió. Az elnöki ren­delet értelmében Pascoal Mucumbi ed­digi egészségügyi miniszter kapta meg a külügyminiszteri tárcát, amelyet eddig az elnök töltött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom