Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. január 9. TUDÓSÍTÓINK írják A szellemi termék a gyakorlatban jól kamatozik A Pincehelyi Vörösmarty Téesz és a Tolnanémedi Kossuth Téesz közös szer­vezésében ez év január 20-tól hetenként egy alkalommal tíz előadásból és konzul­tációból álló tanfolyamot szervezett az üzemi és munkahelyi veztők részére. Ezen Tolnanémediből 25-en, Pincehely­ről 45-en vesznek részt. A tíz héten át tar­tó tanfolyam tematikája azt tartalmazza, hogy minden tanfolyami napon a kétszer 50 perces előadást, konzultáció követi. A tanfolyam célja, hogy az üzemi és mun­kahelyi vezetőkben fokozza az ideoló­giai, politikai felkészültséget, elősegítve az üzemi demokrácia fejlesztését. Erősít­se a vezetőkben azt a követelményt, hogy döntéseikben mérlegeljék azok gazda­ságpolitikai kihatását. Bővítse a vezetők vezetési ismereteit, valamint fejlessze to­vább a vezetőkészséget, segítse elő a ve­zetés emberi tényezőjének fokozott érvé­nyesítését a gyakorlatban. A tanfolyam szervezői azt remélik, hogy a megszer­zendő szellemi termék a gyakorlati mun­kában jól kamatozik majd. A pincehelyi téesz, a vezetői képzésen túl fontosnak tartja a szakmunkások, be­tanított munkások és képzettség nélküli munkások képzését. Mindezt olyan éves terv alapján végzik, amely szerves része a középtávú továbbképzési tervnek. Sze­retnék elérni, hogy az állattenyésztésben dolgozók is - tanfolyami úton - betanított munkás képesítést szerezzenek. Megvalósíthatónak tartják a célkitű­zést annál is inkább, hiszen a közelmúlt­ban ilyen módon 21 -en szereztek szőlő­gyümölcstermesztő, több nődolgozó pe­dig női ruhakészítő szakmunkás-bizo­nyítványt. Az új gépek azt a követelményt tá­masztják a téesz vezetőivel szemben, hogy azok kezelői tisztában legyenek a gépek kezelésével. Ennek érdekében a gép beszerzése előtt a kiszemelteket tanfolyamra küldi a gazdaság. Ezen túl­menően terveikben szerepel a szak- és betanított munkások ismeretfelújító-kor- szerűsítő továbbképzése csakúgy, mint a képesítés megszerzésére irányuló képzés. Ahhoz, hogy a tervek megvaló­síthatók legyenek, már hosszú évek óta jó kapcsolatot teremtett, és tart a gazda­ság a képzéseket bonyolító intézmé­nyekkel. DR. MOLNÁR ISTVÁN Előadássorozat kertbarátoknak Dunaföldváron, a kertbarátok klubjá­ban már hagyománya van, hogy minden évben januártól megrendezik a Téli esték című előadássorozatot. Ezek a progra­mok főleg a szőlősgazdáknak, kiskerttu­lajdonosoknak nyújtanak hasznos infor­mációkat, segítséget. Ebben az évben ja­nuár 12-én lesz az első előadás, melyet Bea Józsefné, a Tolna Megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás szakmér­nöke a Korszerű, környezetkímélő nö­vényvédelem a kiskertekben címmel tart. A további estéken, melyekre hétfői napo­kon kerül sor, szó lesz a zártkertekben a szőlőtermesztés lehetőségeiről, mező- gazdasági szakcsoportok működéséről, szabályokról, a dunaföldvári ásatások eredményeiről, az új földtörvény előírá­sairól. Az utolsó programra március 6-án kerül sor, amikor a kertbarátoknak bor­versenyt is rendeznek. • SZELECZKY JÓZSEF A modern technika megjelenése szükségessé teszi a továbbképzést A szakmára irányuló tanfolyamok A szakember- és káderutánpótlás ér­dekében a Dalmándi Mezőgazdasági Kombinát vezetése a legmesszebbme­nőkig segíti, támogatja továbbtanulni szándékozó dolgozóit. Mivel a mezőgaz­daságban a téli hónapok egyrészt holt időszaknak számítanak, kihasználva az ilyen jellegű lehetőséget, dolgozóit ekkor irányítja különböző tanfolyamokra, to­vábbképzésekre, hogy a soron követke­ző gazdasági év termelési időszakában már a továbbképzéseken és tanfolyamo­kon szerzett ismereteiket kamatoztatni tudják. Ennek szellemében vesznek részt öten a megyei szállítási bizottság által szerve­zett középfokú szállítási tanfolyamon, négy gépszerelő pedig az állattenyész­tésben használatos gépek javításának és karbantartásának legújabb módszerei­vel ismerkedik a vépi szakmunkásképző­ben. Dalmandon már hagyomány, hogy minden télen dolgozókat iskoláznak be növényvédős szakmunkás továbbkép­zésre és betanitottmunkás-képzésre, amelyet a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szervez. A modern technikai eszközök beveze­tésével folyamatosan szükségessé válik a továbbképzés. A kombinát a közelmúlt­áén francia Burgoin gyártmányú csőtö- rőket vásárolt. Ezek kezelését és karban­tartását végző dolgozóit is megfelelő tan­folyamra irányította. A KSZE céltanfolyamain is jelen van­nak a műszaki vezetők. Motorfűrész-ke­zelői, erdészeti fakitermelői gépkezelői, emelőgépkezelői, autóbuszvezetői, dí­zeladagolós, autóvillamossági szerelői, hidraulikus, valamint inszeminátori tan­folyamokra is irányítják dolgozóikat. Jelentős mértékben növekedett a mér­nökök, technikusok és szakmunkások aránya. Jelenleg a kombinát dolgozóinak 75 százaléka szak- és betanított munkás, s azon kívül 80 mérnök és 98 technikus tevékenykedik. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása a dombóvári szakmunkásképző intézet­ben történik. Ott tanulnak és a kombinátnál végzik gyakorlatukat az autószerelő, mezőgaz­dasági gépszerelő, kőműves és villany- szerelő szakmában. Évente 15-20 tanu­lóval köt a kombinát társadalmi ösz­töndíj-szerződést. PRÁVICS GYÖRGY A korszerű, modern gépek megjelenésével párhuzamosan elengedhetetlen az ismeretek bővítése (Archív felvétel) A vezetés nagy hangsúlyt fektet a továbbképzésre A Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet 1958-tól gazdája a felnőtt szak- és betaní­tott munkás tanfolyamoknak. Az intézet ilyen irányú illetékes­sége Tolna megyén kívül Somogy megyére is kiterjed. Kez­detben, amikor az ifjúsági tagozat létszáma nem volt olyan magas, az intézetnél bentlakásos tanfolyam keretében történt az oktatás. A zsúfoltság miatt jelenleg erre nincs lehetőség. A vezetés ezért nagy hangsúlyt fektet a termelő üzemekben szervezett szakirányú képzésekre, amelyek általában az őszi és téli hónapokban folynak, amikor a földeken nincs annyi munka, és az üzemek szakemberei is bekapcsolódhatnak az oktatásba. Ezek vezetői és az előadói általában az adott üzem szakembereiből tevődnek össze. Az 1986-87-es tanévben a lengyeli intézet hét szakmun­kásképző tanfolyamot szervezett, melyen 175-en kaphatnak bizonyítványt szarvasmarha-tenyésztő és sertéstenyésztő szakmákban. Ugyanebben a tanévben kilenc betanítottmun- kás-képző előadássorozat is működik, ahol 197 dolgozó ré­szére van lehetőség, hogy megszerezze a képesítést ívhe­gesztő, lánghegesztő, traktorvezető, növényvédő és nyúlgon- dozó szakmákban. Az intézet vezetése igyekezett megteremteni a lehetőséget azok részére, akik ifjúsági tagozaton szereztek szakmunkás­bizonyítványt és ismereteiket tovább szeretnék bővíteni. Erre szolgál az itt működő szakmunkások szakközépiskolája, ahol három év alatt középiskolai végzettséget szerezhetnek a hall­gatók. A korszerű mezőgazdasági ismeretek elsajátítására nagyon jó szolgálatot tettek régebben az „ezüstkalászos me­zőgazda” képzések. Az ismereteknek a háztáji gazdaságok­ban való alkalmazása szükségessé teszi, hogy visszatérjenek az ilyen jellegű ismeretterjesztéshez. Ez a gondolat foglalkoz­tatja újabban az illetékeseket. BAI JÓZSEF Helyi kezdeményezések Hőgyészen A Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ Szekszárd pályázatot hirdet az intézmény gazdasági igazgatóhelyettese munkakörének betöltésére. Pályázati feltételek: szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és költségvetési gazdálkodásban szerzett 5 éves gyakorlat. Bérezés a 24/1983 (XII. 17) ÁBMH sz. rendelet szerint. A pályázat beadásának határide­je: 1987. február 1. (125) A Hőgyészi Állami Gazdaság minden évben indít egy-egy tanfolyamot, amely nyitott olyan formában, hogy más terme­lőszövetkezetek, s üzemek dolgozói is részt vehetnek ezen. A napokban kezdő­dött meg a traktorostanfolyam, melyen az oktatást a gazdaság mérnök szakembe­rei végzik, a KRESZ-műszaki ismereteket az MHSZ oktatói tanítják. A vizsgabizott­ság tagjai a Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanárai, ugyanis az intézet bázis­gazdasága a Hőgyészi Állami Gazdaság. A tanfolyam elvégzésére vállalkozók - mintegy 30 fő - többnyire-második szak­maként szerzik meg a bizonyítványt, s ezt az ismeretet nagyobb területen tudják hasznosítani. A fiatalok közül azok jelent­keznek, akiknek nincs szakmunkás­bizonyítványuk. Terveznek motorfűrész­kezelői tanfolyamot, és az éves oktatási tervükben szerepel még autószerviz­mesteri, dízeladagoló-szabályozó, hid­raulikus, nehéz- és könnyűgépkezelői tanfolyamokra való beiskolázás. A ve­gyesipari szövetkezet is foglalkozik dol­gozói továbbképzésével. Tervezi egy vil­lanyszerelő műszerésszé, s egy lakatos villanyszerelővé való átképzését, a szek­szárdi 505. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézeten keresztül. Amennyiben nem szakképzett szövőnőt vesznek fel - s ez a gyakoribb - azt saját egységü­kön belül a betanító szövőnő készíti fel, s amennyiben megfelel a követelmények­nek, betanított munkásként dolgozhat to­vább. A Sprint Textilfeldolgozó Vállalatnál az idén egy fizikai dolgozó vállalta, hogy megszerzi a szükséges technikusi képe­sítést, hárman jelenleg is a ruhaipari szakközépiskola hallgatói, mérlegképes könyvelői tanfolyamra jár szintén egy dolgozó. Saját szakembereik végzik a dolgozók képzését, betanítását, minek­utána betanított munkásként tevékeny­kednek majd. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ A HÍD ÚJJÁSZÜLETÉSE Úgy kezdődött, mint a mese: egy­szer volt, hol nem volt, volt egyszer egy híd. Büszkén viselte hátán a ter­het, a kukoricával, szénnel, fával megrakott pótkocsis vontatókat, a takarmányt vagy trágyát vivő lovas kocsikat, mindent és mindenkit, akinek ezen át vezetett az útja. Egy­szer azonban egy hatalmas felhő- szakadás lezúduló vize alámosta a pilléreket, s megrokkant. A helyi ta­nácstag, Bíró Jánosné, kijárálta a három betongyűrűt, megszervezte a társadalmi munkát. Jöttek is nyol­cán, megtisztították az árkot, helyé­re tették a betongyűrűket, az olda­lakat feltöltötték, mindkét végét téglával felrakták, s végül a terhelé­si próba is elvégeztetett... KONRÁD LÁSZLÓ Akik társadalmi munkában a hidat helyreállították Lassan mindhárom betongyűrű a helyére került

Next

/
Oldalképek
Tartalom