Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

1987. január 7. Mai kommentárunk Ki zavarja a „mennyei békét”? Immár hetek óta diáktüntetésekről, sőt zavargásokról számolnak be a Kínából érkező tudósítások. Az események azért is keltenek különös figyelmet, mivel a közelmúlt szá­mos olyan kínai sorsfordulót jegyzett fel, amelyekben az egyetemek és főiskolák hallga- tói a „gyutacs" szerepéttöltöttékbe. A „nagy proletár kulturális forradalom" éveire emlé­keztetnek, s mindenekelőtt a ma Kínában nemzeti katasztrófának minősített tíz év kez­detére, amit szintén diáktüntetések, nagybetűs faliújságok (tacepaók) jeleztek. Ugyan­erről lenne-e most is szó?- teszik fel sokan a kérdést. Mi áll a tüntetések hátterében, amelyek több nagyváros után áthúzódtak Pekingbe, s megzavarták a főváros központ­jának, a Mennyei béke terének nyugalmát? A legutóbbi napok eseményei után a pekingi értékelők immár egyértelműen kimond­ják, hogy jobboldali szocialistaellenes elemek szítják a feszültséget. Hétfőn - ahogy ar­ról a nyugati sajtó nagy terjedelemben beszámolt - a Peking Egyetem területén néhány száz diák újságokat égetett: lángra vetették a helyi pártlap, a Pejcsing Zsipao kötegeit, a Zsenmin Zsipaót, és a párt elméleti folyóiratát, a Hungcsit (Vörös zászló). A pekingi helyi lap szerint ez válasz volt az aznapi számban közölt kommentárra, amely leszögezte: a tüntető egyetemisták megsértették a négy alapelvet. Ezek szerint Kína kitart a szocialista út, a népi demokratikus diktatúra, a kommunista párt vezető szerepe, és a marxizmus- leninizmus-mao cetungi eszmék mellett Másnap, immár az újságégetést kommentál­va, a lap azt írta, hogy az egyetemen történtek megerősítették a kommentár érvényét, s arra utalnak, hogy helyes volt fellépni a burzsoá liberalizmus ellen. Nyilvánvaló, hogy aligha lehet a kialakult helyzetért egyedül külső erőket, illetve a hát­térben álló szocialistaellenes bajkeverőket felelőssé tenni. Az egyetemek diáksága sa­játosan éli át a kínai reformfolyamatot, a nyitást, a falusi lakosság egy részének gyors gazdagodását, a külföldi áruk és külföldi eszmék, szokások robbanásszerű megjelené­sét. Ez lehet az oka, hogy az elégedetlenség megnyilvánulásai a kezdeti jelszavaktól gyorsan a „teljes” demokráciát és szabadságot követelő szólamokba mentek át. Leg­utóbb már olyan tacepaót tettek közzé, amiben Teng Hsziao-pinget, az ország legtekin­télyesebb vezetőjét ultimátumszerűén felszólítják, hogy válaszoljon követeléseikre, egyébként még nagyobb tömegmozgalmat indítanak. A pekingi lapok az utóbbi napokban egy sor olyan olvasói levelet közöltek, amelyek írói figyelmeztetik a diákságot: megmozdulásaikkal éppenséggel a nyitásnak, a demok­rácia kibontakozásának ártanak, a reformellenes erőknek segítenek. A kormányzat ál­lásfoglalásainak visszafogottsága is arra utal: elsősorban meggyőzéssel akarják ezt a diákmozgalmat egészséges mederbe terelni. Közben azonban nem riadnak vissza at­tól, hogy a háttérben álló, a szocialista eszméket támadó elemeket leleplezzék MIKLÓS GÁBOR Új párt Indiában Magyar vezetők üdvözlete Kambodzsa nemzeti ünnepén Szocialista Nemzeti Kongresszus né­ven új párt alakult kedden Indiában. Ve­zérei a kormányzó Indiai Nemzeti Kong­resszus (I) párt „országos alternatívája­ként" ábrázolták a formációt. Az alapító gyűlést Új-Delhiben tartot­ták meg, mintegy háromezer küldött részvételével. A párt vezető alakjai olyan politikusok akiktől Radzsiv Gandhi meg­vonta bizalmát és nem szorított számukra helyet az új hatalmi szerkezetben. A kegyvesztett politikusok közül többet ké­sőbb kizártak a kormányzópártból pár­tellenes tevékenységük miatt. Az új szer­vezet elnökévé Pranab Mukerdzsi volt pénzügyminisztert, a néhai Indira Gandhi bizalmi emberét választották meg. Tanácskozásukon az úgynevezett In- dira-lojalisták nem kevesebbel vádolták meg a párt- és kormányvezetést, mint az­zal, hogy az országot a függetlenség óta a „legsúlyosabb válságba” sodorta. Sze­rintük Radzsiv Gandhi vezérletével a kongresszuspárt ideológiai, gazdasági és politikai síkon egyaránt feladta esz­méit, letért a hagyományos demokrati­kus, világi és szocialista irányvonal­ról. A SZOT főtitkárának interjúja a tv-ben A szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről nyilatkozik Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára szerdán este a televízió I- es műsorában, a 18 óra 10 perckor kez­dődő Új Reflektor Magazin című belpoliti­kai műsorban. PANORÁMA BUDAPEST - Kambodzsa népe a párt és Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja vezetésével, a vietnami hadsereg internacionalista se­gítségével nyolc évvel ezelőtt, 1979. ja­nuár 7-én szabadította fel országát a Pol Pot-klikk rémuralma alól. Hazája nemzeti ünnepe alkalmából Chim Nguon, a Kam­bodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete kedden sajtótájékoztatón is­mertette az ország újjáépítésének ered­ményeit. VARSÓ - Kérdésekre válaszolva Ur­ban szóvivő bejelentette, hogy Wojciech Jaruzelski január 12. és 14. közötti római hivatalos látogatása során találkozik II. János Pál pápával is. Megbeszéléseiken nehéz fajsúlyú témák szerepelnek majd, de a párbeszédet megkönnyítheti, hogy „két igazi lengyel hazafi találkozik egy­mással”. PÁRIZS - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök a diplomáciai testület újévi fogadásán reményét fejezte ki, hogy idén elmélyül a párbeszéd a nagyhatal­mak között a nukleáris leszerelésről. Úgy vélekedett, hogy tavaly „új hangnem, új tárgyalási készség jelentkezett” - a reyk- javíki csúcstalálkozó pedig nem okozott csalódást, csak annyiban „amennyiben túlzott reményeket fűztek hozzá”. TOKIÓ - Kuranari Tadasi japán kül­ügyminiszter kedden elutazott 11 napos dél-csendes-óceáni kőrútjának első ál­lomáshelyére, Ausztráliába. A kíséreté­ben lévő miniszterekkel a japán-ausztrál miniszteri bizottsági ülés kilencedik for­dulóján vesz részt. A tárgyalások közép­pontjában a két ország gazdasági kap­csolatai állnak majd. A Kambodzsai Népköztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az alábbi Sarlós István, az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Chea Sim-et, a Kambodzsai Népköztársaság Nemzet- gyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bi­Gázrobbanás volt tegnap reggel Prá­gában az állami tervbizottság székházá­nak alagsorában. A detonációt követő tűz­ben az épület belseje és berendezése Ipari környezetvédelmi információs rendszert épít ki az Ipari Minisztérium - jelentették be keddi sajtótájékoztatóju­kon a minisztérium képviselői. Az ipar felhalmozódott környezetvédelmi gondjainak megoldásához pontos informá­ciókra van szükség. Ezért még az idén számí- tógépes adatbankot hoznak létre, amelybe betáplálják többek között az Országos Víz­ügyi Hivatal, a Meteorológiai Intézet a Kö]§I már meglevő környezetvédelmi információt, üdvözlő táviratot küldte Heng Samrinnak, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és Hun Sennek, a Kambodzsai Népköztár­saság Minisztertanácsa elnökének. zottsága, a Magyar Nők Országos Taná­csa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Magyar Vö­röskereszt ugyancsak táviratban üdvö­zölte kambodzsai partnerszervezetét az évforduló alkalmából. (MTI) megrongálódott. Hatan megsebesültek, ketten - akik a robbanás helyszínén tartóz­kodtak, - eltűntek. Az eddigi vizsgálatok szerint a balesetet gázszivárgás okozta. s az iparvállalatoknál is megszervezik a legfontosabb környezetvédelmi adatok gyűjtését. Több mint félszáz iparvállalatnál felmérték, hogy milyen műszereik vannak a mérések elvégzéséhez. Többségük már részben rendelkezik a szükséges eszköz­zel. Új berendezések beszerzését az Ipari Minisztérium anyagi eszközökkel is támo­gatja, a jelenlegi ötéves tervidőszakban a környezetvédelmi program megvalósítá­sára 200 millió forint áll rendelkezésre. Kedves elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, né­pünk és a magunk nevében üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük önöknek a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársa­ság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a baráti kambodzsai népnek. A magyar nép elismeréssel tekint a kambodzsai nép új társadalmat építő munkájának eredményeire. Nagyra értékeljük és támogatásunkról biztosítjuk a Kambodzsai Népköztársaságnak a délkelet-ázsiai térség békéjének és biztonságának megteremtésére irányuló következe­tes erőfeszítéseit. Megelégedésünkre szolgál, hogy országaink és népeink baráti kapcso­latai, együttműködése kiegyensúlyozottan fejlődik közös ügyünk, a béke és társadalmi ha­ladás javára. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és a kambodzsai népnek hazájuk felvirágoztatásáért folytatott áldozatos tevékenységükhöz. Gázrobbanás Prágában Ipari környezetvédelmi információs rendszer foghatatlan csodának kellett volna tör­ténnie ahhoz, hogy 1982-ben a brit ura­lom alatt lévő Falklandfspanyol néven Malvinj-szigetek visszaszerzéséért indí­tott katonai kaland ne végződjön csúfos vereséggel. A britektől elszenvedett vereség nem­csak a katonai kormányzás végét jelen­tette: a leszerepelt hadsereg vezetése egymással marakodó frakciókra hullott, s a hatalmukat vesztett tábornokoknak esélyük sem volt arra, hogy elkerülhes­sék a népharag követelte felelősségre vonást. Az 1976-tól egymást felváltó katonai junták tagjait, köztük két volt államfőt sú­lyos börtönbüntetésre ítéltek. Külön is elítélték az 1982-es háború irányítóit. A főbűnösök tehát gyorsan rács mögé ke­rültek, de szinte kezdettől fogva kérdé­ses volt, hogy mi legyen a „mellékszerep­lők" sorsa, mit kezdjenek azokkal, akik úgymond parancsra öltek, s kínoztak meg embereket. Jelenleg is majd 1700 ügy van függő­ben. Mivel a vádlottak túlnyomó többsé­ge katona, a vizsgálat megindításában az első szót a hadsereg legfelsőbb taná­csának kell kimondania. A már elítélt tá­bornokok esetében az vált gyakorlattá, hogy a katonai bíróság illetéktelennek mondta ki magát ügyükben, s a vádlotta­kat átadták a polgári törvénykezésnek. A jelek szerint erről hallgatólagos megál­lapodás született a hadsereg és a polgári hatalom között. A tábornokok sorsa nem lehetett kétséges, de ugyanolyan biztos volt az is, hogy az új katonai vezetők min­dent megtesznek majd azért, hogy a had­sereg mint intézmény, ne kerülhessen a vádlottak padjára. Hivatásos katonák ezreinek futószala­gon történő elítélése valóban azzal járt volna együtt, hogy Argentínában egy tel­jesen új hadseregnek kellett volna szü­letnie. Ennek a döntésnek a vállalása pe­dig már-már forradalmi tettnek számított volna Dél-Amerikában, ahol a történelmi fejlődés során kialakult politikai felépíté­sében különleges helyet szereztek ma­guknak a katonák. Raul Alfonsin tekintélye nagyon nagy, pozíciója nagyon szilárd Argentínában. Argentína: Vége a háborúnak? A demokrácia véglegesen csatát nyert, ideje, hogy véget vessünk a háborúnak - jelentette ki az elmúlt napokban Raúl Alfon­sin, Argentína államfője az ország lakossá­gához intézett beszédében. Az elnök kö­zölte; hogy törvénytervezetet terjesztett a kongresszus elé, s abban azt javasolta, hogy szabjanak meg egy hatvannapos ha­táridőt a katonai diktatúra alatt elkövetett bűnök felelősei ellen indítandó új vizsgála­tokra, s a két hónap elmúltával már senki ellen se lehessen eljárásokat kezdeni az 1983-as hatalomátadással lezárult kor­szakban elkövetett tetteiért. Az országnak megbékélésre van szük­sége, nem a végtelenségig elhúzódó bosszúra - mondta az államfő, aki 1983 decemberében, hivatalába történt beik­tatása után első elnöki rendeletében uta­sítást adott a hadsereg elleni vizsgálatra. Példa nélküli lépés volt ez Latin-Ameriká­ban, s hihetetlennek tűnt abban az Ar­gentínában, ahol évtizedek óta egyetlen polgári elnök sem tölthette ki mandátu­mát, mert elzavarták a vele elégedetlen katonák. Legutóbb 1976-ban hajtott végre ál­lamcsínyt a hadsereg. Azzal az ígérettel léptek fel a tábornokok, hogy rendet teremtenek a teljes politikai és gazdasági anarchiába sodródó országban. A „rendcsinálás” azonban Argentína törté­nelmének legsötétebb éveit jelentette: több ezer embert meggyilkoltak, majd harmincezer ember tűnt el nyomtalanul, napi rutinná váltak a legkegyetlenebb kínzások, az elhurcolások, megalázások. Az egykoron tekintélyes Argentína a tá­bornokok uralma alatt a nemzetek kö­zösségének megvetett tagja lett. Az er­kölcsi leértékelődés együtt járt a gazda­ság összeomlásával, s valamiféle meg­Kormányzásának első három éve látvá­nyos változásokat eredményezett. Ar­gentína emelt fővel térhetett vissza a Galtieri tábornok, akkor még ön­maga kreálta elnök tévébeszédet mond a Falkland(Malvin)-szigete- ken indított háborúja mellett nemzetközi színtérre, amit mi sem bizo­nyít jobban, hogy az ENSZ tagállamainak többsége a megoldatlan brit-argentin vi­tában az argentin magatartást tartja elfo­gadhatónak. Megkezdődött a gazdaság lassú talpraállása is, a legsúlyosabb gondok ugyan nem oldódtak meg, de a gazdasági élet áttekinthetővé, s többé- kevésbé irányíthatóvá vált. Az ellenzékbe szorult peronista párt befolyása alatt ál|ó szakszervezetek rendre támadják ugyan a kormányt, de a szakszervezeti vezetők­nek eszük ágában sincs kenyértörésre vinni a dolgot. Tárgyalásokat akarnak, nem összecsapást. A demokrácia helyreállításának nehéz folyamatában egyelőre csak a hadsereg nem találta meg a helyét. Ehhez számára a múlt lezárására lenne szükség. Az el­nöki béketerv ennek feltételeit teremtheti meg. Raul Alfonsin úgy véli, hogy az ar­gentin demokrácia jelenét illetően sokkal nagyobb veszély lehet egy végleg sarok­ba szorított hadsereg kétségbeesett me­nekülési kísérlete, mint az eltűnt gyerme­keik miatt most is hetente rendszeresen tüntető „Május téri anyák” némán vádló tekintete. GŐZÖN ISTVÁN Galtieri az argentin főváros bírósága előtt társaival együtt, ahol a hadsereg és a nép ellen tanúsított felelőtlen magatartá­sáért, törvénytelenségeiért elítélték (Archív felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom