Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-06 / 4. szám

1987. január 6. Képújság 3 Vegyesvállalatok Magyarországon Több mint hetven vegyesvállalat mű­ködik már Magyarországon külföldi cé­gek részvételével. Számuk az elmúlt két év során megduplázódott. Zömmel köze­pes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens, BASF, vagy az Egyesült Álla- mok-beli JTT cég aurópai leányvállalata. Az új vállalkozások között jelentős számban vannak termelő vállalatok. Se­gítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A vegyesvállalatok több­ségénél az alaptőke 51 százaléka ma­gyar, 49 százaléka pedig külföldi tulaj­donban van. 1982 óta lehetőség nyílt ar­ra, hogy a pénzügyminiszter engedélyé­vel külföldi tulajdontöbbséggel is létre­hozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyesvállalat működik, köztük a Közép-Európai Nemzetközi Bank és a Citibank, valamint néhány termelőválla­lat. A vegyesvállalatokba befektetett kül­földi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dollárt. A részvételben a legak­tívabbak az osztrák és az NSZK-beli cé­gek, de működik már indiai, japán, portu­gál és görög cég részvételével alapított vegyesvállalat is. A vállalkozási kedv növekedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsö­dött az engedélyezési eljárás, és válto­zott az adózás is. Az adókedvezménye­ket a vállalkozók ma már nem eseti elbí­rálás alapján kaphatják meg, hanem ak­kor, ha teljesítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. Ennek megfele­lően például az árutermeléssel, szállo­daépítéssel és üzemeltetéssel foglalkozó vegyesvállalatok, amelyek alaptőkéje meghaladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 száza­lék, az általában érvényes 40 százalékos nyereségadó helyett az első öt évben csak 20, a hatodik évtől pedig 30 száza­lék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyesvállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereség­adó fizetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve 20 százalékos nye­reségadót fizetnek. Ezek az intézkedések számottevő ér­deklődést váltottak ki külföldön. A Pénz­ügyminisztérium, a Magyar Kereskedel­mi Kamara és más szakmai szervezetek több országban előadásokon ismertet­ték a magyarországi vállalkozási feltéte­leket, ígytöbbek között Angliában, Auszt­riában, Hollandiában, az NSZK-ban, Olaszországban tájékoztatták az üzlet­embereket. Ez is közrejátszott abban, hogy tavaly a korábbinál több új vegyes­vállalat alakult, s mintegy harmincnak a létrehozásáról tárgyalnak a hazai és kül­földi partnerek. A magyarországi vegyesvállalatok mű­ködésének tapasztalatai összességében kedvezőek, többségük nyereségesen működik, s tartósan veszteséges nincs közöttük. Általában a megalakulást köve­tő egy-két évben - mivel ekkor jelentő­sek a ráfordítások, s a bevételek csak ké­sőbb jelentkeznek - átmenetileg veszte­ségesek a vállalkozások. De nem kevés olyan vegyesvállalat van, amely kezdettől fogva nyereségesen működik. Naponta sok ezren indulnak hajnalban dolgozni Környezet­védelmi program Pécsett Pécsett program készült a környezet fokozott védelmére. A város számos kör­nyezeti ártalomnak van kitéve, s az eddig megtett erőfeszítésekkel - bár értek el eredményeket - nem sikerült megállítani a helyzet további romlását. A kívánatos­nál lassúbb az előrehaladás a levegő és a vizek tisztaságának védelmében, a zaj- és rezgésártalmak kiküszöbölésében, a hulladékok ártalmatlanításában, illetve hasznosításában. A most kidolgozott programban az eddigieknél is nagyobb figyelmet szentelnek a Mecsek tájjellegé­nek és élővilágának megőrzésére. Meg­akadályozzák a hegyoldal többszintes épületekkel való további beépítését, a zöldfelület csökkentését. A mecseki parkerdő tehermentesítésére új kirándu­lóközpontot alakítanak ki a Pécstől délre fekvő Malomvőlgyben, ahol már elkészült két mesterséges tó. A pihenőterületen létrehozzák Dél-Dunántúl legnagyobb arborétumát. A föld fokozott védelme érdekében a városi tanács kötelezte az építkezőket, hogy a munka megkezdése előtt az épí­tési területről le kell termelniük az értékes termőföldet és el kell szállítaniuk a kijelölt helyre. Ebből a célból földbankot hoztak létre a Kertészeti és Parképítő Vállalatnál. Ily módon évente mintegy 65 ezer köb­méter termőtalajt mentenek meg a pusz­tulástól, s a földet új parkok és kertek épí­téséhez használják fel. Meggyorsítják a pécsi táj „sebeinek” begyógyítását: a fel­hagyott kőbányák, külszíni fejtések, meddőhányók, salaktárolók rekultivá­cióját és fásítását. Különleges védelmet kapnak a város- környéki víznyerő területek, s megépül a Pécs-Komló közötti regionális vízrend­szer. Gátat vetnek annak, hogy az üze­mek tisztítatlan vizet engedjenek be a Pé­csi-víz medrébe. Hozzáfognak az új szennyvíztisztító-telep első szakaszának megépítéséhez; ennek napi teljesítmé­nye 80 ezer köbméter lesz. További erő­feszítéseket tesznek a hőerőmű kén­dioxid-kibocsátásának és a külszíni szénbányák porszennyezésének mér­séklésére. A földgázporgram megvalósí­tása is csökkenti a levegő szennyezését. Infrafénykép - mező­gazdaságoknak Kifizetődő az infraérzékenységű filmek használata a mezőgazdasági nagyüze­mekben; a repülőgépekről készített fel­vételek ugyanis lehetővé teszik a nö­vényvédelmi és műtrágyázási költségek csökkentését, a terméskiesések mér­séklését. Az elmúlt évben több mint húsz mezőgazdasági nagyüzemben éltek a le­hetőséggel: légi felvételeket használtak az agronómusok. A felvételeket különleges kamerákkal készítik, ezeket rezgéscsillapítóval ellá­tott állványokon helyezik el a repülőgé­pek alsó nyílásainál. Az infrakép alapján viszonylag gyorsan és nagy pontosság­gal mutathatók ki a növényi betegségek és tápanyaghibák. A kép színei a növé­nyeknek a normálistól eltérő klorofil- szerkezetét rögzítik. A felvételen az egés­zséges zöld növény színe élénkvörös, a beteg növényé pedig barna, fekete, zöld, szürke, vagy éppen fehér. Az elszínező­dés mértékéből állapítják meg, hol van szükség azonnali beavatkozásra, és mi­lyen kiterjedésű a fertőzött, beteg növé­nyekkel teli terület. A felvételek megmu­tatják a talaj víztartalmát is. Mivel a víz el­nyeli az infrasugárzást, a sötét tónusú fényképrészekből kiderül, hol a leggaz­dagabb a talaj vízkészlete. A fertőző betegségeket, kártevőket szintén kimutatja a felvétel. A kalászos gabona esetében a vetésfehérítő bogár jelenlétéről, vagy a lisztharmat jelentke­zéséről győződhetnek meg ily módon, a mezőgazdák. Megmutatja továbbá az úgynevezett eróziós talajhibákat, vala­mint a műtrágyázás vagy a növényvéde­lem hiányosságait, s a felvételek alapján lehetőség nyílik ezek gyors kiigazítására. Kevesebb sikerrel használhatják az infrafényképeket a kertészetekben, a fáknak ugyanis csak egy-egy része mu­tat elszíneződést, ezt pedig a nagy ma­gasságból készített felvétel nemigen mu­tatja ki. A tapasztalatok szerint a repülőtér 25 kilométeres körzetében 10 százalék kö­rüli növényi fertőzésnél abban az eset­ben gazdaságos a módszer, ha legalább 10 hektáros területet fényképeznek le. A repülőtértől számított nagyobb távolság­ban csökken a módszer gazdaságossá­ga, ilyen esetben csakis akkor ajánlják a légi fotót, ha erőteljesebb a fertőzés, il­letve legkevesebb 160-200 hektárt kell felderíteni. Mivel a nagyüzemek egy-egy alkalommal több száz hektárt ellenőriz­nek, az esetek többségében meghozza a várt eredményt az infrafényképezés. Lassan gördül a vagon a garat fölé. Amíg kinyitják az oldalát, hogy zuhogni kezdjen a rozs, van két percünk. De ez a két perc még sok is, mert a felsőnánai Osztopányi János indulatos ember.- Bece Gáspár és Szablyán József! Azok igen! ök pontosan indultak! De múltkor egy busz megállt az elágazásnál, gyalogolhattam, kilométereket! Mondja, ezért fizetek 256 forintot a bérletért? Jó, a vállalat kiegészíti 1024-re, mert ennyibe került az egész. Tizennégy évig meg a TÁÉV-hoz buszoztam. Azóta is fél négy­kor kelek és úgy háromnegyed hatra va­gyok otthon. - Megemeli a hangját. - Hangsúlyozom, ha nem ötkor indul a busz, bevárva a másikat, hanem fél ötkor!- Megérte továbbra is buszozni ide a malomiparhoz?- Tíz-tizenegyezret is megkeresek, igaz bent vagyok majd minden hét végén - válaszol, de már kapaszkodik is föl a vagonba. Szemüveges társa, a duna- szentgyörgyi Szabó György már neki­esett a rozshegynek a szívlapáttal. Nemes József is feltűnik plombálóesz- közeivel a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalt udvarán. Mondja, neki aztán soha nem volt gondja a bejá­rással, 1952 óta Decsről jár Szekszárdra, az állomáson raktári munkás. Hozzáte­szi: - Tizenkét perc alatt bent vagyok. Van aki reggel háromkor kel A sajtérlelő fóliázó termében, ahol az eidami, a gauda és a trappista sajtot cso­magolják, a szakályi Barna Józsefné ma­gyarázza:- Otthon és Kölesden is megszüntet­ték a tejüzemi részlegeket. Negyvenket- ten voltunk, de csak öten tudtuk vállalni, hogy bejárjunk ide a Tolna Megyei Tej­ipari Vállalat szekszárdi üzemébe. A gye­rekes anyák már az óvoda meg az iskola miatt sem tudták ezt vállalni. Én például háromkor kelek. A férjem Dombóvárra jár, az építőiparban dolgozik.- Az ám, az ismerd meg hazádat moz­galom! - szól közbe Jakab Miklósné. Fel­sőnánai vagyok, az uram is a TÁÉV-hoz, a lányom, aki ápolónő, a megyei kórház­ba jár be mindennap. A fiam Bonyhádra, ott ipari tanuló. Nem úgy nőttünk föl, hogy az ablakban könyököljünk! Harmadikuk, a fóliázó gépsor elején dolgozó Péter Gyuláné Murgáról érkezik, A tavalyinál 300 tonnával több, ösz- szesen ezer tonna Durica márkanevű, különleges száraztésztát készítenek kemény, azaz durumbúzából, valamint különleges kukoricaőrleményből a Fejér Megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat székesfehérvári tész­ahol édesanyjával él. Pécsett dolgozó férjét is talán az ingázás vitte el mellőle.- Tizenkilenc éve, az akkori toborzások idején még szállítottak bennünket - mond­ja az idős kubikos, Lakner Ferenc, aki csá­szártöltési. Két szobatátársa itt, a TÁÉV munkásszállóján keceli. Igaz ők csak hét végén mondanak búcsút a városnak, amit az idős ember ugyanúgy a magáénak érez, mint gyerekkorának faluját.- Hány helyen jártam én a vállalattal! Mindegy volt, hogy Siófok, Pápa vagy Kis­kőrös. Mindenhova mentem annak idején építeni. Mit mondanak a számok? Sokunk számára utazással kezdődik a nap, egyre kevesebben vannak, akik csak úgy gyalogolva tehetik meg az utat a mun­kahelyükig. Az 1985-ben kiadott KSH- kiadványt („Az 1984. évi mikrocenzus főbb eredményei”) böngészve olvasom, hogy hazánkban az aktív keresők csaknem har­madánál az utazás életforma-alakító erő. Naponta egy óránál is többet kell vonaton- buszon zötyögniük. Az országban hozzá­vetőleg 750 ezren másfél óránál is többet utaznak: 52 százalékuk községekben, 32 százalékuk Budapesten él, és csak 16 szá­zalékuk vidéki városokban. Ha az akkori felmérés adatait, hivatkozva az azóta eltelt időre, optimistán lefelé kerekítjük, akkor is 1,1-1,2 millió ingázóval kell számolnunk hazánkban, hiszen a munkaerőmozgás le­lassult az utóbbi években. A számok szerint az úgynevezett aktív keresők majd egyne­gyede utazik naponta, mert nem ott lakik, ahol dolgozik. Mindamellett ott vannak a kollégiumokban, albérletekben, munkás- szállásokon lakó hétvégi hazautazók... Akárhogyan is nézzük, fogyasztják az időt a kilométerek, fogyasztják az energiát, és el­fogynak a családra szánható percek is. Pedig enélkül is eleget változtatjuk a he­lyünket, elég csak az országban szinte mindenütt munkát vállaló építőipar embe­reire, a közlekedésiekre, a különféle szol­gáltatási ágazatokban dolgozókra, vagy a kereskedelmi, üzletkötői munkára gondol­nunk. A naponta ingázók száma az elmúlt két évtized alatt mintegy megkétszereződött. A döntő társadalmi átrétegződés - a falusi népesség iparba áramlása -, tehát az ötve­nes évek jelentették a folyamat kezdetét, 1960-ban már 636 ezer, 1970-ben 970 ezer ember vállalt munkát lakóhelyétől tá­tagyárában. A Durica tojás nélkül ké­szül, tehát koleszterin-és állatifehérje- mentes. Gyártói húsz országban jelen­tették be szabadalmi oltalomra. Az idén várhatóan a külföldi vásárlók is megismerik, a mintaszállítmányokat már elküldték az érdeklődő nyugat­volabb. A folyamatot erősítették azok az ipartelepítések, amelyek egy-egy telepü­léscsoport munkaerejére támaszkodtak, valamint jó néhány termelőszövetkezet egyesítése is. A megyei népszámlálás 1980. január 1- jei adatai szerint a 127499 dolgozóból 34 523-an ingáztak, míg 1984-ben 126 ezerből 34 450-en. Ez a 26-27 százalékos arány átlagosnak mondható, hiszen Pest megyében a dolgozóknak több mint a fele, Heves megyében több, mint 40 százaléka utazgat de magasabb arányokat találunk az erősebben iparos Észak-Dunántúlon is, míg az Alföld ilyen szempontból nyugalma­sabb képet mutat. Többségük fizikai munkás Köztudott, hogy Paks és a megyeköz­pont helyzete kivételes. Szekszárdon - még az 1984-es, teljes körű felmérés sze­rint - a szocialista szektorba sorolandó vál­lalatokhoz 7431-en Tolna megyéből, 236- an pedig Baranyából, Somogyból vagy esetleg távolabbról jártak dolgozni. Az ipar­ban 4 ezren, az építőiparban 1800-an in­gáztak. Arányuk közismerten az építőknél a legmagasabb, közülük minden második ember vidéken lakik. A kereskedelemben több mint kilencszázan érkezneka környe­zőfalvakból, körülbelül ugyanannyian, mint a közlekedésiekhez, a postához és a táv­közléshez együtt. Ha vállalati létszámhoz viszonyított ará­nyukat nézzük, akkor az építőipar (43,5) után a vízgazdálkodás (38,2 százalék), a közlekedés (34,8), majd az ipar (31,8 szá­zalék) következik. Az ingázók között egyre több a közvetlenül nem termelő területeken dolgozók száma, tehát azoké akik intézmé­nyekben, iskolákban és különböző szol­gáltatási ágakban dolgoznak. (1980-ban már a bejárók 20 százalékát ők alkották.) A felmérésből levont következtetések szerint a városban dolgozó 19 ezer ember közül 13 ezren utaznak naponta a megye- székhelyre. A vizsgált ágazatok mindegyi­kében a bejárók döntő többsége (85 szá­zaléka) fizikai munkakörben dolgozik. Szekszárdnak igen nagy szerepe van ab­ban, hogy a megyében minden ötödik munkavállaló egy óránál, minden tizedik másfél óránál is több időt tölt naponta jár­művön. A községekben élő nők harmada, a városlakóknak csak 21 százaléka utazik. Sok fiatal ingázik, arányuk magasabb az országosnál. BÓKA RÓBERT európai cégeknek. A termék előállítá­sához szükséges különleges búzát a legjobb keménygabonatermő vidéke­ken termelteti meg a vállalat, a speciá­lis kukoricát pedig az MTA martonvá- sári mezőgazdasági kutatóintézete termeszti. Külföldre is Durica

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom