Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

1987. január 31. ^fePÜJSÄG 7 Kevés a kezdeményezés Fejlesztések - visszafogottan A beruházási piac pangása tovább tart. A banki szakemberek véleménye szerint nagyobb változásra az elkövetke­zendő években sem számíthatunk. Az ipari vállalatok - s ez Tolna megyére is jellemző - ha beruháznak is, leginkább szinttartó fejlesztéseket végeznek. A hosszú lejáratú beruházási hitelkérel­mekkel nem bombázzák az ipari cégek a bankokat. Tolna megyében például az elmúlt esztendőben egyetlen vállalat sem kért hosszú lejáratú hitelt. Az említettekből is következik, hogy Tolna megye iparában a fejlesztést te­kintve az idei esztendőben nem várható nagyobb változás. Ez tehát az általános kép, melyből következik, hogy az ipari beruházások száma alacsony. Összeállí­tásunkban három üzem fejlesztési ered­ményeiről és terveiről szólunk. Rekonstrukció Nagymányokon A Mecseki Szénbányák nagymányoki brikettüzemében ötödik esztendeje fo­lyik a rekonstrukció, amely várhatóan 415 millió forintba kerül. A két szakasz­ban megvalósuló beruházás első ütemét az idén fejezik be, melynek értéke 226 millió forint. A beruházás megkezdése előtt két fő célt fogalmaztak meg. Az új technológiai berendezések beállításával évi 480 ezer tonna brikett előállítására képes üzemet hoznak létre olymódon, hogy jelentősen csökkentik a környezeti szennyezést. Korábban úsztatott bitument használtak a brikett előállításához, amit a rekonst­rukciónak köszönhetően felváltott a fo­lyékony bitumenes eljárás: az új techno­lógiát 1985 januárjában vezették be. Azóta tartálykocsikban érkezik a 180 fo­kos bitumen, amit a lefejtést követően porlasztva adagolnak a szénhez. Elké­szült az új brikettpréscsarnok, ahol egy 50 tonna/óra kapacitású prést helyeztek üzembe. A technológiai rendszer szerves részeként kiépült az új brikett hűtősza- lagrendszer. Ennek eredményeként há­romszorosára növelték a hűtési időt, így csökkent a brikett összesülése, aprózó- dása. Időközben régi óhajuk is megvaló­sult a nagymányokiaknak. A gőzmoz­donyt a dizelvontatás váltotta föl, ezzel is csökkentve a levegőszennyezést. A beruházás második üte­me ebben az esztendőben folytatódik. Áttelepítik a szén készletteret, s erdősáv­val veszik körül, továbbá át­rendezik és bővítik az üze­mi vágányrendszert. A tmk- munkák feltételét olymódon javítják, hogy bővítik az erő­gép-karbantartó műhelyt. A szociális ellátottság nagyban javul azáltal, hogy 1200 főre új, női, fekete-fehér rendsze­rű öltöző és fürdő épül. A brikettgyártás mennyi­ségi növekedése megköve­teli a szárítókapacitás bőví­tését is. Jövőre egy új szárítót helyeznek üzembe: ezzel egyidőben lehetővé válik a szén nedvességtartalmának további csökkentése, amely 10-12 százalék körüli lesz. Ugyancsak környezetjavító hatású lesz az ausztrováren rendszerű szénporlekötési eljárás beveztése: vegyszer­rel permetezik majd a szén­készletet. Tulajdonképpen az emlí­tettekkel fejeződik be a A nagymányoki brikettüzemben ötödik eszten­deje folyik a rekonstrukció nagymányoki brikettüzem megújulása, a több mint ötvenéves technológia korszerűsítése. Új gumiüzem a Colornál A Dombóvári Color Ipari Szövetkezet babagondozási és egészségügyi gumi­termékei igen keresettek a hazai pia­con. A Köztársaság úti üzemük viszont olyannyira elavult és kicsi, hogy mind nagyobb erőfeszítésekbe kerül az igé­nyek szerinti termelés feltételeinek biz­tosítása. Többek között ezért is jutott arra a következtetésre a szövetkezet vezetése, hogy minden igényt kielégítő, új üzemcsarnokot kell építeni a gumis­részlegnek. A beruházáshoz szüksé­ges forintokat az ipari szövetkezetek közös fejlesztési alapjából biztosítot­ták, melynek összege 32 millió. A szövetkezet központi telepén tavaly novemberben kezdte el a Totév a kivite­lezési munkákat. A tél beállta előtt elvé­gezték az ezer négyzetméteres csar­nok földmunkáit, az alapozást. A kivite­lezői szerződés értelmében a vasbe­tonszerkezetű csarnoknak ez év szep­tember végére kell elkészülni. Ezt köve­tően kezdődhet meg a technológiai szerelés. Az elképzelések szerint még ebben az évben egy-egy gépcsoportot áttele­pítenek a Köztársaság úti üzemből. Az ötven munkást foglalkoztató gu­miüzem évente 30 millió forinttal járul hozzá a szövetkezet árbevételének nö­veléséhez. A beruházás befejezését követően bővül a kapacitás, amely vár­hatóan 10 millió forint árbevétel-növe­kedést eredményez. A Color termékei közé tartoznak, az általuk gyártott munkavédelmi és ház­tartási gumikesztyűk, jelenleg évente 200 ezer párat állítanak elő. A beruhá­zás lehetővé teszi, hogy egy úgyneve­zett flokkoló berendezés beállításával egymillió párra futtassák föl a kesztyű­gyártást. Importkiváltó fejlesztés a GÉM-nél A Tolnai Gép- és Műszeripari Szövet­kezet új iránti fogékonysága közismert. Szinte nem múlik el év, hogy a cég szakemberei ne jelentkeznének vala­milyen fejlesztési elképzeléssel. Mint ismeretes, az importot kiváltó hazai megoldásokat a kormányzat is támo-' gatja. A benyújtott pályázatok elnyerése révén így lehetőség nyílik, hogy köz­ponti forrásokból valósuljanak meg kü­lönböző, a hazai termelés korszerűsíté­sét elősegítő technológiák. A GÉM évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a különböző transzformátor-szerelvé­nyek gyártásával. Korábban a transz­formátorokhoz szükséges szorítókere­teket és bilincseket tőkés importból szerezték be a felhasználók. A GÉM-nél beindított gyártás viszont lehetővé tet­te, hogy teljes mértékben kiküszöböl­jék a nyugati behozatalt. Végső soron ez adta az ötletet a szövetkezet munka­társainak, hogy kifejlesszék a hazai előállítású tekercselt vasmag pár-csa­ládot, amelynek köszönhetően meg­szűnhet a tőkés import. Pályázatukat az elmúlt év novembe­rében nyújották be az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottsághoz, benne részletezve elképzeléseiket. Az OMFB kedvezően reagált a GÉM terveire, a napokban értesítették arról a szövetke­zetét, hogy a pályázatot elnyerték, így megvalósulhat a 21 milliós fejlesztési program.A tekercselt vasmagpár első darabjai még az elmúlt év utolsó hó­napjaiban elkészültek, így azok már túl­estek a tesztelésen. A program szerint a kísérleti gyártás bevezetésének ha­tárnapja március 31. Ez év júniusára, a szövetkezet szakembereinek be kell fe­jezni a hazai piackutatást. Az Elektromodullal kialakított kap­csolat révén a későbbiek során lehető­ség nyílhat arra, hogy importőrökből exportőrökké váljunk. Ennek viszont feltétele, hogy a GÉM-nél olyan színvo­nalú és minőségű tekercselt vasmag­párokat gyártsanak, amelyek megfelel­nek a legkényesebb nyugati minőségi kívánalmaknak is. A felhasználók, a hír­adástechnika és a műszeripar ugyanis ezt kívánja. De térjünk vissza a fejlesztési prog­ramra! A gyártáshoz szükséges célgé­peket a jövő év közepére tervezik beál­lítani, akkor kezdődhet meg a sorozat- gyártás. Addigra ki kell alakítani az új üzemrészt, ahol várhatóan harmincán dolgoznak majd. A létszámot egyrészt belső átcsoportosítással, másrészt pe­dig új felvételesekkel biztosítják. Az új profil beindításával előreláthatólag 80 millió forinttal növekszik a szövetkezet árbevétele, ami megközelítőleg ekkora összegű importkiváltást is jelent. SALAMON GYULA Szerződéses fegyelem Napjainkban szinte mindenre szerző­dünk, mert nézzük csak - szerződést kö­tünk a Merkúrral kocsink ügyében, a Ma­gyar Postával a lapoknak a kezünkbe ke­rülésére... De a cipőgyár is szerződik a bőrfeldolgozó üzemekkel, na és ki ne hagyjuk, szinte mindenki szerződik az OTP-vel. Szerződést kötünk egy konkrét munka elvégzésére, de akár egy teljes ötéves tervidőszakra is. Mára életünk másik alapvető tétele kellene, hogy le­gyen a fegyelem is, az élet minden terüle­tén. A szerződéses fegyelem betartása pedig eleve kizárná akár egyik, akár má­sik fél oldaláról nézve azt, hogy az abban foglaltakat ne teljesítsék. Ezúttal kettős interjú formájában ke­restünk néhány fontos kérdésre választ. Akik válaszoltak: Mándi Zoltán, a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat keres­kedelmi igazgatóhelyettese, valamint Lafferthon Ernő, a BONY-KS Cipőipari Szövetkezet elnöke.- Év eleje van, a szerződéskötések időszaka. Megkötötték már a szerződé­seik nagy részét? M. Z. - Gazdálkodásunk a mezőgaz­dasági üzemek és vállalatok gazdálko­dására épül, így már az V. ötéves tervidő­szakban több éves szerződéseket kö­tünk, ami tovább nőtt a VI. ötéves terv alatt, és jelentős mennyiséget képvisel a VII. ötéves tervben is. Biztonságra tö­rekvés ez mindkét fél részéről. Nagysze­rűen bevált a módszer, szerződéseink 70-75 százaléka ezen alapszik, a fenn­maradó mennyiség részben a vetésszer­kezet, részben pedig a termés közelebbi ismeretében kerül megkötésre. A VI. öt­éves tervidőszakban vállalatunk egyet­len mezőgazdasági üzemmel szemben sem támasztott kötbérigényt. A szerző­dés teljesítése valóban objektív okok miatt* maradt el, aszály, jégverés okán. Ilyenkor újra áttekintjük a feladatok sorát, közösen. A külső nagyfogyasztókkal szállítási, termékértékesítési szerződést kötött a GMV. A teljesítés egyértelmű. Kötbér itt sem volt. A keveréktakarmány, ipari alapanyag szállítására kötött szer­ződésnél is egyértelmű a teljesítés, de az importból származó ipari alapanyag ese­tében nem minden esetben tudta a válla­lat kiszolgálni azt a cikket, amire szerző­dött, ám fehérjearányosan belföldi alap­anyagból ezt is teljesítette. Szerződéses kapcsolataink a kívánalmaknak megfele­lőek. L. E.: - A mi kapacitásunk, szerződés­ben százszázalékosan kitöltött. Az anyagmegrendelések egész évre meg­történtek, visszaigazolásunk már van, ám csak részben, mivel a BŐRKER-nél ne­gyedéves a visszaigazolási rendszer. Az összes alapanyag-szállítási szerződés így természetesen nincs a birtokunkban. Ami óriási gond, a BÖRKER-nek negyed­évenként áll jogában az árain változtatni. Mi pedig úgy érezzük, ez is a szerződé­ses fegyelem részét képezi. M. Z.: - Mindenki igyekszik a neki ked­vező szempontok alapján szerződést kötni, mára azonban azt hiszem, kizárha­tó a „kecske-káposzta” elve, mert így na­gyon nehéz lenne boldogulni. L. E.: - Nálunk ez nem így történik, ne­gyedévig, félévig, egy évig igazán fér a kérdés, amíg hivatalos árjegyzéket ad­nak ki - akár a bőrgyárakról, akár a BŐR- KER-ről beszélünk. E mögött persze ott van az árhivatal, csak engedéllyel tudnak árat változtatni. A külkereskedelemmel kötött szerződéseink pedig saját ajánlat alapján futnak, így ez az oldala szintén tisztázott. Az más kérdés, hogy az ajánlott áron eladják vagy sem az árunkat. Az már csupán megállapodás kérdése. Eddig nem volt vitánk. M. Z.: - A szerződéses kapcsolatoknál az étkezési gabonánál egyértelmű a helyzet, az árhivatal megszabja az árat. Egyéb cikkekre is (takarmánygabona, kukorica) az árhivatal szabályozása ér­vényes. A tájékoztató ártól plusz-mínusz 5 százalék lehet az eltérés. A szabadáras kategóriában a belföldi és külföldi piaci árak a szabályozók.- Elsődleges a népgazdasági érdek, ami emellé közvetlenül kívánkozik, az a vállalati érdek. A kettő egyeztetése, sima ügy? Szerződéskötésnél mennyire van szerepe a presztízsnek, a szavahihető­ségnek? M. Z.: - A partnereinkkel korrekta kap­csolatunk. Peres eljárás egyetlen eset­ben sem volt. A párt- és kormányhatáro­zatok szellemében működik vállalatunk, nem törekszik és nem is törekedhet arra, hogy eredménycentrikussága legyen az elsődleges. A mezőgazdaság igényeit kielégíteni, biztonságot nyújtani, kedvet teremteni a termeléshez - ez a cél. A kér­dés második felére - a szerződéses fe­gyelemnek van becsületé. Minden idő­szakban fizetőképes volt vállalatunk, ami egyben garancia is a mezőgazdasági üzemeknek. L. E.: - A kettő egyszerűen különvá- laszthatatlan. Erről ennyit. Sajnos, az utóbbi időben rossz példáink vannak. A leírt szó és a vezetői megbeszélésen el­hangzottak igen hamar felejtődnek. Az ígéretekből pedig sohasem lesz áru. Saj­nos, ez olyan vállalatok esetében tapasz­talható, ahol egy cég van a „pályán”. Ez igazi kiszolgáltatottság. Mára már felbo­rult a mondás igazsága, mert az írás is el­száll... Hiába kérjük itt vagy ott - írjuk is ezt le .....akkor jobb lesz?” - kérdezik. Mi mi ndig, minden körülmények között igyekeztünk és a vállaltakat teljesítettük. Behoztuk az anyaghiányok okozta lema­radást. Adunk magunkra, mert nekünk adnunk kell magunkra. Ha sokszor is­métlődnek a gondok, melyek a szerződé­ses fegyelemmel kapcsolatosak, akkor viszont kivédhetetlennek tűnik mindez. Tanulságok vannak, így mi ha lehet, a kátlábon állás hívei vagyunk, vagyis igyekszünk két szállítónál is megkötni a szerződést.- Szerződni már tudunk úgy gondo­lom, ám a szerződéses fegyelemmel időnként akadnak még gondok. Objektív okokra hivatkozva szoktak önök magya­rázkodni? L. E.: - Erre egyszerű a válasz. Itt a leg­utóbbi telexüzenet: Közöljük, hogy az év végi importnehé­zségek és az év eleji rendkívüli időjárás miatti áramkorlátozás... a gyártáshoz szükséges importanyagok csak részben állnak rendelkezésre, ezért 1986. de­cember és 1987. január hónapra leszer­ződött forma és lemeztalp legyártása, il­letve kiszállítása eltolódik...- „Én” ilyet nem tudok megtenni, rög­tön megkötbéreznének érte. M. Z.: - Alakilag, tartalmilag a ma kívá­nalmainak megfelelnek a szerződéseink, módosításra is van lehetőség. A felek hi­bájából adódó szerződésszegésre nem tudok példát.- Az MSZMP KB novemberi határoza­tának szellemében meg kell szüntetni a gazdaságtalan termelést. Ugyanígy a gazdaságtalan szerződéskötést is, na és ott van a műszaki fejlesztés programja is. Mutatkoznak már valamilyen jelei min­dennek? M. Z.: - Működésünk eleve válasz a kérdésre, célunk a technikai eszközök­ben javulni, korszerűsödni. Az V. és VI. ötéves tervben a vállalat raktárkapacitá­sát jelentősen fejlesztettük, biztosítottuk a majdnem várakozásmentes áruátvételt. További korszerűsítésre van szükség, ami már folyamatban is van, a kiszállítá­sok vonalán hét tranzitsilót létesítünk. L. E.: - Gazdaságtalan szerződéskötés nem lehet, ezt senki sem engedheti meg magának. Nem volt, nem is lesz. Ami iz­galmas téma ebben a kérdésben, az a műszaki fejlesztés, ami szintén nem lehet gondtalan. A mi érdekeltségi rendsze­rünk még a viszonylag jó nyereségszint mellett sem teszi lehetővé a műszaki fej­lesztést, sőt, a képződő alap a szintentar- táshoz sem elég. A kérdés első részére visszautalva, csupán annyit, nálunk idő­járás okozta termeléskiesés nem volt, így nem kellett azt behozni sem. A legna­gyobb hidegben is hat óra három perc­kor már ment a szalag. ' SZABÓ SÁNDOR A GÉM-nél kiváló minőségű és színvonalú zavarszűrő tekercseket gyártanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom