Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 25. szám
4 rsfEPÜJSÄG 1987. január 30. A segéd- és betanított munkás fiatalokról SZAKSZERVEZETI ÉLET HÍREK A KPVDSZ Tolna Megyei Bizottsága testületi ülésen vitatta meg a kereskedelem és vendéglátás területén a munkaidővel, a túlmunkával, a szabadnapok és a szabadságok kiadásával kapcsolatos tapasztalatokat. Az észlelt hiányosságok megszüntetésére a megyei bizottság ajánlást dolgoz ki, amelyet az alapszervezetek számára megküld. » A Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága a munkaidőalap védelme érdekében tett intézkedések hatásáról és a munkafegyelemről tárgyalt. A beszámoló és a személyes tapasztalatok alapján az szb megállapította, hogy javult a munkaidő kihasználása és a munkafegyelem. A szakszervezeti tisztségviselők megfelelő segítséget adnak a gazdasági vezetésnek e kérdésekben. A fentiekkel kapcsolatban a szb javaslatot tett egyes szervezési feladatokra, amelyek tovább erősítik és segítik a munkaidő felhasználását és a munkafegyelmet. A Tolna Megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága értékelte a vállalatnál folyó társadalombiztosítási munkát. Megállapították, hogy a TT az albizottságok bevonásával jól látja el feladatát. A továbbiakban a vállalat munkavédelmi helyzetét tárgyalták meg, s felhívták a gazdasági vezetés figyelmét a meglévő hiányosságok megszüntetésére. JK A Simontornyai Bőrgyárban az szb előkészítette a soron következő bizalmi testületi ülést, amelynek fő napirendje a vállalat 1987. évi gazdálkodási terve és a bérezési elve kidolgozása. A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó alapszervezetekben az ütemterveknek megfelelően történik az ifjúsági tagozatok létrehozása. Az elmúlt időszakban a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál és a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalatnál választották meg az ifjúsági tagozatok tagjait. Az elmúlt években országos szinten növekedett a szellemi foglalkozásúak, illetve csökkent a fizikai foglalkozásúak aránya, a szocialista szektor aktiv keresőit alkotó állomány- csoportokban. Míg 1977-ben a fizikai foglalkozásúak az aktív keresők 72,4%-át tették ki, addig 1985-ben már csak 69,7%-át. A fizikai foglakozásúakon belül ugyan nőtt a szakmunkások aránya, de továbbra is igen magas a betanított és a segédmunkások létszáma. Ez a folyamat Tolna megyére is jellemző. Mindez, és az elmúlt években felgyülemlett tapasztalat ösztönözte a KISZ Tolna Megyei Bizottságát és a SzakszervezetekTolna Megyei Tanács ifjúsági tanácsa, hogy a segéd- és betanított munkás fiatalok helyzetének részletes elemzését tűzze napirendre. Mód és lehetőség a cikk keretén belül csak arra van, hogy a jellemzőbb tapasztalatokat tegyük közkinccsé. A segéd- és betanított munkás fiatalok többsége rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel. Néhányan közülük szakmunkások, középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel is rendelkeznek. Ugyanakkor gond továbbra is, hogy magas e két csoportnál az általános iskolát be nem fejezettek száma. Számuk további növekedésének megakadályozása a szülők és az iskola eddigieknél jobb együttcselekvését igényli. Ezeknek a fiataloknak egy része tovább szeretne lépni jelenlegi helyzetéből, de sem a családban, sem az iskolában, sem munkábalépéskor, néha még a munkahelyen sem kapnak ehhez elegendő útbaigazítást, segítséget. Ugyanakkor az is igaz, hogy ehhez a helyzethez gyakran a fiatalok passzivitása is hozzájárul. A segéd és betanított munkásfiatalok munkahely-változtatásának gyakorisága igen magas. Minden ötödik már legalább 3-5 alkalommal változtatott munkahelyet. A részükről megfogalmazott legfőbb érvek között az új munkahelyen elérhető magasabb jövedelem, a kedvezőbb munkaidőbeosztás és a munkahelynek a lakóhelyhez való közelebb kerülése szerepelt. Főleg a nehéz fizikai munkát végzők fogalmazták meg az előbbieket, mivel megítélésük szerint anyagi elismerésük nem arányos a kifejtett fizikai teljesítménnyel. Csak a fiatalok egyharmada szerint szervezik jól a munkát a munkahelyi vezetők. Az életkörülmények alakulását is - különböző mértékben és formákban - érzékelték. Közel 20 százalékuk szinten maradást, illetve Megjelent \. A magyar szakszervezeti mozgalom határozatai IV. kötet. A IV. kötet az 1984- ben és 1985-ben megjelent új SZOT elnökségi és titkársági határozatokat, irányelveket és szabályzatokat tartalmazza, jelezve az előző kötetek anyagát érintő módosításokat és hatályon kívül helyezéseket. Az alapszervezeti számvizsgáló bizottságok feladatai. Az összeállítás a szak- szervezeti számvizsgáló bizottságok munkáját ismerteti módszertani segítséget ad a gyakorlati munka színvonalas végzéséhez. Jogsegélyszolgálat. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatok - mint az egyéni érdekvédelmi munka jogi szervei - már tíz éve működnek a jelenlegi szervezeti és feladati rendszerben. A dolgozók e segítségnyújtást - könnyen elérhető volta és ingyenessége miatt is - igénylik s egyfajta béren kívüli juttatásnak tekintik. A kiadvány e munka továbbfejlesztéséhez ad hasznos felvilágosítást. Munkaköri munkavédelmi ismeretek sorozatból. Az épületfelújítás munkavédelmi követelményeit tartalmazó kötet látott napvilágot. HAVASI MIHÁLYNÉ romlást érzékelt. A megszerzett jövedelem felhasználási sorrendjében első helyre a családi költségekhez való hozzájárulás került, ezt követi sorrendben az élelmezési kiadás, a takar- rékosság majd a ruházkodás. Azoknak, akiknek módjuk van a takarékoskodásban részt venni, azok 35 százaléka lakásra, 20 százaléka járműre, 14 százaléka háztartási eszközre, berendezésre gyűjt. A szabadidő eltöltés lehetőségei közül sok minden iránt érdeklődnek, de alapvetően a mozit, a discot, a szórakozóhelyeket részesítik előnyben. Az elmélyültebb részvételt igénylő lehetőségek közül - színház, ismeretszerzés, olvasás - csak kevesen választanak. Nem tartható elégségesnek a sporthoz kötődők száma sem. Jelentős időt vesz igénybe a háztáji gazdaságban, a kiskertekben vagy gmk-ban végzett munka is. Az életkörülményeket részben befolyásoló szociális juttatások közül létszámarányuknál többen veszik igénybe az üzemi étkeztetést, mintegy 20 százalékuk részesült szociális segélyezésben is. Kedvezményes vállalati, illetve SZOT-üdül- tetésben közel egyötödük már részt vett. A lakáshoz jutást segítő vállalati támogatásban a megkérdezett fiatalok 8 százaléka részesült. A társadalmi értékekhez való viszonyulás, az életvitel szempontjából a segéd- és betanított munkás fiataloknál a következő értéksorrend a jellemző: az anyagi biztonság, a biztos munkahely és munka, a családhoz való kötődés, az emberek közötti jó viszony. Ezt követi az igazságosság, a becsületesség, a példa- mutatás. A munkahelyhez való tartozás fontosságát jelzi, hogy kétharmaduk általában részt vesz a munkahelyi demokratikus fórumokon. Jelentős meggyőző, felvilágosító munkát kell kifejteni ahhoz, hogy aktivitásuk alkotó módon járuljon hozzá a fórumok eredményességéhez. A megkérdezett fiatalok kötődése társadalmi szervezetekhez, mozgalmakhoz megközelíti más rétegeként. Szakszervezeti szervezettségük 79 százalékos, ami kevesebb, mint a megyei átlag, KISZ szervezettségük 38 százalékos, ami viszont Az SZMT nőbizottsága - közelmúltban megtartott ülésén - a munkahelyeken végzett felmérés, tájékozódás alapján összegezte a tapasztalatokat. A megyében lévő textiles üzemekben - a felmérés időszakában - 210 nő töltötte be 50. életévét (legtöbben - 57-en - az MSV, Tolnatext Leányvállalatnál), többségük - 87,6 százalék - fizikai dolgozó, adminisztratív munkakörben 23-an, vezetőként 3-an dolgoznak. Az 55. év betöltése utáni munkát főként azok vállalják, akiknek nincs meg a 10 éves munkaviszonyuk. A nyugdíjkorhatárt 12-en töltötték be, melyből ketten rendelkeznek a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A legtöbb munkahely a fizikai dolgozók részére kettő, illetve három műszakos, de van ahol 6-t"2-es vagy 5 ‘ 2-es munkarendben, többségében teljesítményben dolgoznak. Keresetük 3-6 ezer forint között változik, amely viszonylag alacsony nyugdíjalapot biztosít. Az alacsony keresetek oka igen összetett. Az iparági átlag az ipari átlagtól 10 százalékkal elmarad, alacsonyak a bérbesorolási kategóriák, a bérbeállási szint is csak 31-35 százalék között van. Ajelen helyzet javítása elsősorban központi intézkedést igényel, de a munkahelyi nagyobb odafigyelés is szükséges. A teljesítménycsökkenés ellensúlyozására mindösz- sze egy munkahelyen határoztak meg havi 400 forint bérpótlékot az 50. évet betöltött, gépen három műszakban dolgozó, teljesítménybéres nők részére. A gazdasági vezetés e korosztály munkába való helytállását jónak tartja, munkájukat, teljesítményeiket elismeri, azonban jutalomban, anyagi juttatásban nagyon szerény mértékben részesülnek. A nehéz munkakörülmények, a nagy igénybevétel miatt egészségi állapotuk nem jó, sokan idült bejobb, mint a megyei átlag. A mozgalmi szervekhez való kötődés lazaságát, esetlegességét, a mozgalmi szervek munkájában lévő hiányosságokat jelzi, hogy politikai, kulturális és sportrendezvényeken az érintett fiatalok mintegy 8-13 százaléka vesz részt rendszeresen. Az SZMT ifjúsági tanácsa és a KISZ Tolna Megyei Bizottsága a tapasztalatok és az élénk vita során tett kiegészítések alapján úgy ösz- szegezte a segéd- és betanított munkás fiatalok helyzetét, hogy az alapvetően nem tér el a megyében élő fiatalok helyzetétől, szokásaitól, törekvéseitől. Mégis van néhány olyan sajátos körülmény, amely azt adja feladatul a KISZ és a szakszere vezeti szerveknek, hogy ezzel a réteggel is indokolt a fokozottabb törődés. A két szervezet úgy ítélte meg, hogy a gondok feloldásához jobb kapcsolatokat kellene kialakítani a szülőkkel és a gyermekekkel a pedagógus' szakszervezeti és KISZ szervezeteknek. Feltétlenül meg kell nyerni a munkahelyi vezetőket arra, hogy a munkahelyen belül segítsék elő olyan érdekeltségi rendszer kialakítását, amelynek eredményeként csökken a 8 általánost be nem fejezettek száma, illetve ösztönözzön arra, hogy ezek a fiatalok egy-egy szakmát is szerezzenek meg. Ugyancsak munkahelyi szinten lehet a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy az érintett fiatalok munkahely-változtatásának a száma csökkenjen, hogy anyagi elismerésük teljesítményük mennyiségével és hatékonyságával arányos legyen, munkaidejük kihasználtsága növekedjen, javuljon munkafegyelmük és csökkenjenek az üzemi balesetek. A rövid távú célok közt indokolt szerepeltetni a munkahelyi közéletbe, a szabadidő eltöltési formákba történő bevonásukat. Ehhez át kell tekinteni a meglévő anyagi, technikai, személyi feltételeket és a szükséges mértékben-koncentrációt, illetve munka- megosztást kell kialakítani. Arra is szükség van, hogy a segéd- és betanított munkás fiatalok is ismerjék fel helyzetük megváltoztatásának szükségességét, legyenek aktív közreműködői, befogadói az érdekükben kibontakozó kezdeményezéseknek. GECSE LAJOS tegségekben szenvednek. Jellemző a magas vérnyomás, az ízületi fájdalmak, az ideggyengeség, a légzőszervi bántalmak. Az üzemek az egészségi állapot romlása esetén könnyebb munkakörbe helyezik a dolgozót, azonban ez igen gyakran keresetkieséssel jár együtt. Regenerálódásra nemigen kerül sor, üdülési lehetőséget - a Tolnatext dolgozóin kívül - nemigen vesznek igénybe. A textiliparban fizetett alacsony kereset miatt szükségük van a második gazdaságban megszerezhető jövedelemre is. Sok helyen az idős szülőkről való gondoskodásból és gyermekeik anyagi segítéséből is részt vállalnak. A nyugdíjkorhatárt alig várják, akinek a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje megvan, nem dolgozik tovább. Nyugdijelőkészítés minden üzemben folyik. A nyugdíjba menő dolgozóktól az elköszönés általában ünnepélyes keretek között történik. A volt dolgozók nyugdíjazás utáni foglalkoztatása - a Tolnatext és a PATEX kivételével - nem jellemző. Néhány vállalat részéről igényként megfogalmazódik, de a dolgozók többnyire nem vállalják. Az SZMT nöbizottsága megállapította, hogy e réteg helyzetének javítását elsősorban az anyagi lehetőségek behatárolják, de esetenként amiatt is elmaradnak helyi intézkedések, mert nem mindenütt kisérik folyamatosan figyelemmel helyzetüket. Ezúton is felhívjuk a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy legyenek kezdeményezői e korosztály fokozottabb anyagi, erkölcsi elismerésének. TALABOS GÁBORNÉ, az SZMT-nöbizottság titkára Uzemegészségügyi ellátás Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága tárgyalta a megye üzemegészségügyi ellátását. A megye mezőgazdasági jellege és az üzemek nagysága 1970-ig csak szerény mértékű fejlesztést tett lehetővé. Akkor csupán egy főfoglalkozású üzemorvos dolgozott a megyében. AIV. ötéves tervben a gazdasági szerkezet átalakulása lehetővé tette a szolgálat fejlesztését. AIV. ötéves terv végére az üzemi orvosi ellátásba bevont munkahelyek száma tizenöt lett, ebből kilencet főfoglalkozású üzemorvos látott el. Az V. ötéves tervidőszakban az üzemegészségügyi szolgálat fejlesztését, a dolgozók ellátását a párt és a kormány kiemelt feladatnak tekintette. A megyei kórházban kijelöltek egy belgyógyászati osztályt a foglalkozási megbetegedésekben szenvedők ellátására. Ebben a tervidőszakban szervezték meg Szekszárdon az üzemi szakrendelést, amelyet 1983-ban a bonyhádi, 1984-ben a paksi követett. Ezeket azon üzemek és intézmények dolgozóinak előzetes és időszakos alkalmassági vizsgálatainak elvégzésére hozták létre, amelyekben főfoglalkozású üzemorvos nem működik. 1980-tól valamennyi üzemorvos főfoglalkozásban dolgozik és táppénzrevételi joggal rendelkezik. Ebben az időszakban szervezték meg a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemorvosi szolgálatát is. A mező- gazdasági üzemek részére három főállású üzemorvosi szolgálaton kívül, üzemi körzeteket is kialakítottak. Jelenleg 23 főfoglalkozású orvos és 13 üzemi körzeti orvos dolgozik. Az orvossal ellátott üzemek száma 38. Az egészség- ügyi intézmények közül a megyei kórház rendelkezik főfoglalkozású üzemorvossal. A fogászati ellátást 5 üzemi fogorvos biztosítja. A megyében az üzemegészségügyi szolgálat tárgyi feltételei a Paksi Konzervgyár kivételével jók. Korszerű, jól felszerelt rendelőben dolgoznak munkatársaink. A műszerezettség mindenütt az üzem jellegének megfelelően biztosított, részben tanácsi, részben vállalati forrásból. Az orvosok jól képzettek, húszán szakorvosi képesítéssel rendelkeznek. Minden üzemorvosi rendelőben szakképzett ápolónő dolgozik, akik vagy tanácsi, vagy vállalati alkalmazottak. A VI. ötéves terv végére a megye üzemorvosi szolgálatának számszerű fejlesztése lényegében befejeződött. Az elkövetkezendő években elsősorban a mezőgazdasági és az egészségügyi dolgozók körében várhatók meg korlátozott számban fejlesztések, valamint az üzemi szakrendelés megszervezése Dombóvár és Tamási városokban. Dr. KISS MÁRIA EDSZ megyei bizottság titkára A megye textilüzemeiben A nyugdíj előtt álló nők helyzete A munkásotthon terveiből » A Bonyhádi Cipőgyárban a nagy október szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyen belül szocialista brigádvetélkedőt hirdettek meg „A Szovjetunió népei, gazdasági, kulturális és sporteseményei” címmel. Ugyancsak az évforduló tiszteletére 6 hónapos időtartamra újítási versenyt hirdettek meg. A verseny beindulása előtt ötletbörzét rendeznek, és a használható ötleteket azonnal díjazzák. A Szekszárd Város Tanácsa szakszervezeti bizottsága ülést tartott, amelyen megvitatták a dolgozók élet- és munka- körülményeit, a bérek alakulását, valamint a jutalmazási irányelvek érvényesülését. Ezt követően bizalmi testületi ülésen tárgyalták meg a nyugdíjelőkészítési munka tapasztalatait és a segélyezés alakulását. Az SZMT elnöksége az elmúlt évben kétszer is megtárgyalta az intézmény tevékenységét és meghatározta a központi könyvtárral közös vezetés alá vont Munkásotthon feladatait. Az elnökség iránymutatása alapján határoztuk meg 1987. évi feladatainkat, amelyek közül elsőbbséget élvez a városban lévő üzemek, munkahelyek kulturális munkájának segítése. Ez abban is kifejezésre jut, hogy rendezvényeink látogatóit az üzemekből szervezzük, a munkahelyek rendezvényeinek helyet adunk, az igények alapján mi megyünk ki rendezvényeinkkel az üzembe. A Munkásotthon feladatai közé tartozik a szakszervezeti tisztségviselői oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek és az eszközrendszer biztosítása. A harmadik funkciónk a lakóterületi szolgáltatások, ezeket tartalmában is bővíteni szeretnénk. (Tanfolyamok, művészeti csoportok, klubok, kiállítások, rendezvények.) A közel tízezer kötetes könyvtár zeneműtárral bővült, ahol a zenehallgatás mellett átjászási szolgáltatást is bevezettünk. A könyvtár rendhagyó irodalmi, osztályfőnöki, könyvtárhasználati és más órák megtartására is alkalmas. A meglévő és működő klubok mellett (nyugdíjas, orvos, védőnő, eszperantó, camping, sakk), létrehozzuk az újítók klubját, amelyet iparjogvédelmi tanácsadással kötünk össze. Több amatőr népi iparművész kiállítását megrendezzük. Folytatjuk a budapesti külföldi kulturális centrumok kiállításait, az üzemek termékbemutatóit. Havonta új anyagot mutatunk be a Fotóművészeti Galériában, ahol a kortárs magyar fotóművészek alkotásaival ismertetjük meg látogatóinkat. Új kiállítási sorozatot is indítunk „Az én hobbim a...” címmel. Lehetőséget teremtettünk arra is, hogy az üzemek, közösségeik családias ösz- szejöveteleikhez valamelyik zenekarunkat díjmentesen igénybe vegyék, ha az intézményünknek támogatást adnak. (Spirál, Holló, B-section, Derby). Az igények alapján „Családi hétvégeket” szervezünk, ahová a szocialista brigádokat, az általuk patronált iskolák tanulóit és szüleiket hívjuk meg. Számukra az egész házban olyan programokat szervezünk, hogy mindenki megtalálja az őt leginkább érdeklő rendezvényt. A Munkásotthont a város egyik közéleti fórumának is tekintjük, amely tájékoztató, felvilágosító tevékenységet is végez. Ennek érdekében is folytatjuk az „Esti beszélgetést” közéleti személyiségekkel, sikeres egyénekkel, kiváló szakemberekkel. Intézményünkben hamarosan átadásra kerül a honvédelmi nevelést szolgáló, a katonai pályára irányító honvédelmi kabinet, ahol a témában előadásokra, filmvetítésekre, videofilmek bemutatására kerül sor. Kísérletet teszünk arra is, hogy a Platán eszpresszóban videomozi működjön. Az intézmény egész tevékenységét a társintézményekkel egyeztetett és kialakított rendszeres és tervszerű együttműködés keretében kívánja végezni, szoros munkakapcsolatban a városi szakmaközi bizottsággal és a vállalati művelődési bizottságokkal. PACSAI LÁSZLÓ igazgató
