Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
MA . :■ 7. ■ ■ ■ ■ t ’v’- ..... ' ; , C SALÁD1987. január 29. CSÜTÖRTÖK OTTHON XXXVlI. évfolyam, 24. szám ■ (4. oldal) / ’’ f : •: ■ . ’V ÁRA: 1,80 Ft ■ ' Az év embere rdeklődéssel figyeltem azt a vitát, amely a tavalyi esztendő leghíresebbnek ítélt embereiről bontakozott ki a napilapokban. Egyesek szóvá tették, hogy azért lett az „év embere” Burgert Róbert, Demján Sándor és Horváth Ede, mivel ők szerepeltek a legtöbbet a tévében a menedzser típusú gazdasági vezetők közül. Tehát a televízió a kitüntető cím odaítélésével önmaga csapdájába esett, hiszen az általa népszerűsített személyeket kívánta elfogadtatni a közvéleménnyel. Most ne arról szóljunk, hogy már maga a vita elárul valamit arról, elviseli-e a közvélekedés nálunk a személyiségek rangsorolását, „felfuttatását”, avagy eleve fenntartással fogadja a tömegkommunikációs eszközök minősítéseit. Ez is megérne egy gondolatsort. Amiért ettől eltekintünk: ez a vita mást is igazolt. Azt többek között, hogy az embereket kezdi érdekelni, kik lehetnek a kor, a mai hétköznapok tipikus személyiségei, akiket követni lehet. Ilyen értelemben a televízió nem sokat hibázhatott: Burgerték bátor, vállalkozó vezetői tevékenységükkel valóban mintaképük lehetnek sok mai gazdasági irányítónak, ök az ügyeket ténylegesen előreviszik, sokban járatlan utakon haladnak, ezért, hogy követik őket, míg irigyeik is vannak. Ám mindenki nem lehet Demján Sándor, vagy Horváth Ede. Az ő tetteiket nem csak meggyőződésük, hanem lehetőségeik is meghatározzák. Igazgatók, nagy hatáskörrel, a döntés kínjával, felelősségével együtt. Akik ilyen helyzetben vannak, rajta, kövessék őket. Azonban tömegével nálunk másfajták az emberei: beosztottak, részfeladattal birkózók, akiknek munkalehetősége nagyban függ vezetőik irányító tehetségétől, a munka megszervezésétől, több más objektív körülménytől. Milyen magatartást tanúsítsanak ők, hogy megfelelhessenek az év követelményeinek? Ennek megfogalmazásához a legjobb támpont 1987. Annak számbavétele, milyen év vár ránk. Úgy hiszem, már az év fordulóján világossá vált, hogy milyen nehéz esztendő elé nézünk. A novemberi központi bizottsági ülés meghatározta tennivalók szerint növelni kell a gazdasági tevékenységek jövedelmeit, devizahasznait; élénkíteni az ütemet a hatékony ágazatokban; a termelékenység növelése érdekében munkaerő-átcsoportosításokat is végrehajtani... A feladat nemcsak az irányító szervek előtt nehéz. Például a gazdaság jövedelemtermelő képességét a szerkezeti változtatásokon kívül a ráfordítások csökkentésével, ezen belül elsősorban az anyagigényesség és a fajlagos energiafelhasználás mérséklésével is fokozni kell. Márpedig takarékos, korszerű termelés, jó, és külföldön is „kívánatos" termékek gyártása, a megbízható minőség elérése elképzelhetetlen igényes és képzett emberek nélkül, sőt, összehangolt csapatjáték nélkül. Lehetetlen cél mindez, ha az emberek nem nyújtják, vagy nem tudják nyújtani legjobb formájukat, azaz teljes tudásukat, képességeiket. A kor embere tehát ma az, aki dolgozzék bárhol is, de kezdeményez, öntevékenyen kívánja a változást, a racionalitást, az üresjáratok nélküli, sőt, a károktól és veszteségektől mentes vállalati, gazdasági tevékenységet. Aki nem nézi tétlenül, hogy környezetében úgy dolgozzanak, mintha nem is leselkednének veszélyek mindnyájunk életszínvonalára, a szociális ellátás megszokott, mai vívmányaira. Mert ezek a veszélyek reálisak, eloszlatásuk csak munkával lehetséges. Gazdasági bajaink gyökereiről sok szó esik. Az utóbbi években nemigen kedveznek a külpiaci viszonyok, de az időjárás sem hord bennünket a tenyerén. Borúra ború: az aszályos nyarat és őszt kemény tél váltotta fel, a földek jótékony hótakarója kiesést okozott a szállításban, termelésben. De bőven akad pótolnivaló ott is, ahol a lemaradások saját hibáinkból következtek be. így vagy úgy: nem olyan a helyzet, hogy a munkahelyeken elég lenne felfelé mutogatva siránkozni, csodákra várni. Úgy tenni, mintha most másokon lenne a sor, mi pedig tartalékba vonulhatunk. Senki ne higgye, hogy most egyszerűen munkára hívunk fel, azt mondjuk, dolgozz többet. A munkaerő helyzete ennél bonyolultabb, inkább szemléletváltozást kívánhatunk, tettrekészséget, kritikus hozzáállást a valósághoz, ami mindenütt nagyobb teret nyithat az aktív, cselekvő és becsületes munkára, a tisztességes bér megkeresésére. it tagadjuk, a kor, az év emberének ismérveit a tettek világából kellene kölcsönöznünk, még akkor is Jta ma túl sokszor járnak jobban az ügyeskedők, a nem becsületes úton magas jövedelemhez jutók. Nyilvánvaló, ha azt akarjuk, hogy becsületességük, fáradozásuk miatt ne szégyenkezzenek az emberek, fel kell számolni gyökerestül a tisztességtelen munkát és magatartást, útját kell állni a fegyelem és a munkaerkölcs általános lazulásának, a hála- és kenőpénzes „ügyintézésnek”, a munkahelyeken a kritikátlanságnak úgy, ahogy a Központi Bizottság novemberi ülésén is szó esett. Aki kiáll és helytáll - ne érhesse gúny szava, vagy bántódás. Nem felesleges ezt hangsúlyozni, ha azt akarjuk, hogy mind többen legyenek nálunk az év emberei. Akik a napokat nemcsak megélik, hanem alakítják is. K. F. Ülést tartott a bonyhádi városi pártbizottság Ülést tartott tegnap délután a bonyhádi városi pártbizottság, amelyen egyebek között személyi kérdésekben döntöttek. Tamás Ádámot, a pártbizottság első titkárát más munkakörbe kerülése miatt a pártbizottság funkciójából felmentette. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság nevében - a bonyhádi pártbizottság végrehajtó bizottságával egyetértésben - a funkcióra Krizsán Istvánt, a pártbizottság titkárát javasolta, akit utána titkos szavazással megválasztottak. Az ő korábbi posztjára - hasonló módon - Vanya Györgyöt, a megyei pártbizottság volt osztályvezető-helyettesét választották meg. Befejezte kétnapos ülését az SZKP Központi Bizottsága A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szerdán befejezte kétnapos ülését. A testület megvitatta Mihail Gorbacsovnak, a KB főtitkárának az átalakítási folyamat és a káderpoliitka kérdéseiről kedden tartott előadói beszámolóját. Az ülés második napján a központi bizottság huszonkét tagja szólalt fel, közöttük számos vezető párt-, állami és gazdasági tisztségviselő. A vita befejeztével Mihail Gorbacsov mondott zárszót. A központi bizottság a megvitatott napirendi pontról határozatot fogadott el. A testület elfogadta alapként az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét, azzal, hogy ezt bocsássák majd országos társadalmi vitára. A testület a továbbiakban személyi- kérdésekről tárgyalt. Megválasztotta a KB titkárává Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját; a politikai bizottság póttagjává Alek- szandr Jakovlevet, a KB titkárát; a KB titkárává Anatolij Lukjanovot. A központi bizottság felmentette tisztségéből nyugállományba vonulása miatt Gyinmuha- med Kunajevet, a KB Politikai Bizottságának tagját. Ugyancsak felmentette KB-tit- kári tisztségéből Mihail Zimjanyint, aki egészségi állapota miatt nyugállományba vonul. Az SZKP Központi Bizottságának szerdán, Moszkvában véget ért ülésén az elfogadott határozat hangsúlyozta annak fontosságát, hogy folytassák és elmélyítsék a szovjet társadalom minden oldalának minőségi átalakítását célzó, a KB 1985. áprilisi plénuma és a párt XXVII. kongresszusa óta folyamatban lévő irányvonalat. A plénum határozatában többek között jóváhagyta azokat a kádermunka tökéletesítésére és demokratizmusának fejlesztésére vonatkozó elvi megállapításokat, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára fejtett ki kedden elmondott beszédében. Mint a határozat rámutat, a KB elsőrendű fontosságot tulajdonít a demokrácia fejlesztésének a termelési szférában. Elengedhetetlennek tekinti többek között (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a megyei tanács A kereskedelem távlati fejlesztési koncepciójának megvalósítása Tegnap délelőtt a szekszárdi régi megyeháza nagytermében ülést tartott a megyei tanács. Az ötvenhárom megjelent tanácstagot, országgyűlési képviselőket, megyénk városainak tanácselnökeit, továbbá Péter Szigfridet, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát és Ribling Ferencet, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesét - Császár József, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd tájékoztatta a tanácstagságot a végrehajtó bizottság fontosabb döntéseiről, és a megyei tanácstagok interpellációira adott válaszairól. Ezt követően Andrási Imre kereskedelmi osztályvezető adott számot a testületnek a megye kereskedelmi távlati fejlesztési koncepciójának végrehajtásáról. A megyei tanács 1975-ben fogadta el a célokat, majd három évvel ezelőtt áttekintette a helyzetét. A testület célként határozta meg, hogy a lakossági ellátásban elsődlegesen élelmiszerekből és napi cikkekből javuljon a választék, a minőség, az árukiszállítás ütemessége, továbbá a nyitva tartási idő igazodjon a lakossági igényekhez. Valamennyi szakmában legyen biztosított a keresletnek megfelelő, differenciált árukínálat és a vendéglátásban az ételkínálat jobban közeledjen a fogyasztók igényeihez. Mint megállapította a testület: a bolti élelmiszerekből megyénkben mind a tervezett, mind pedig az országos növekedést meghaladóan emelkedett a forgalom. A ruházatban - a kiegyensúlyozott ellátás ellenére is - kevés volt az alapanyagban, fazonban és méretben a lakossági igényeknek megfelelő konfekció, ugyanakkor jellemző volt az elfekvő árukészlet is. A hagyományos vendéglátás szerepe- az életszínvonal alakulásával összefüggésben - csökkent, a közétkeztetéshez és az idegenforgalomhoz kapcsolódóan pedig nőtt a vendéglátásé. A magánkereskedelem gyors fejlődése is jellemezte az elmúlt időszakot. A hálózatfejlesztésről szólva megállapították: - a kulturált kereskedelmi ellátáshoz nagyban hozzájárult a szövetkezeteknek a kistelepüléseken elvégzett hálózatfejlesztési rekonstrukció. Az osztályvezetői beszámolót követően, a megyei tanács ipari-kereskedelmi-szol- gáltatási bizottsága nevében Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese fűzött kiegészítést a beszámolóhoz, majd Gyugyi János tanácstag, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára szólt a hálózati ten/ teljesítéséről, az üzletek műszak(Folytatás a 2. oldalon.) Az elegáns táskákba francia parfüm kerül A gitártokokat Ausztriába viszik Gitártokok, kozmetikai táskák a bőrdíszműből A Palota Bőrdíszműgyár Szekszárdi Gyáregységében 1976-ban kezdték meg a diplomatatáskák gyártását. Tavaly még mintegy félmilliót gyártottak ebből a termékből, 1987-ben viszont csak 260 ezer darabot szállítanak a Szovjetunióba, és 20 ezer darabot belföldi piacra.A felszabaduló kapacitás kihasználására felállítottak egy vegyes gyártósort, amelyen hangszertokokat, kozmetikai, utazó-, és sporttáskákat készítenek. A kozmetikai táskákból 10 ezret francia megrendelőnek szállítanak. Az osztrák MEIL cég 2364 gitártokot rendelt, melyekben Yamaha gitárokat szállítanak majd európai hangszerüzletekbe.
