Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
,Z MSZMP TOLNA HI ÜZEMI LAPOKBÓL 23. szám ÁRA: 1,80 R (4. oldal) ■■■■■■■■■■Hl-----«W, T anácskozik az SZKP Központi Bizottsága Mihail Gorbacsov beszéde az átalakításról és káderpolitikáról Javaslat az SZKP pártkonferenciájának összehívására Kedden délelőtt Moszkvában összeült az SZKP Központi Bizottsága. A testület megtárgyalja az átalakítási folyamat és a káderpolitika kérdéseit. Előadói beszédet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott. A tanácskozás résztvevői előzetesen megkapták a főtitkári beszámoló téziseit, az állami vállalatokról szóló törvény tervezetét, valamint azt az összegezést, amely áttekintést ad a dolgozóknak az átalakításról és a káderpolitikáról írt leveleiből. A beszámolót követő vitában felszólaltak vezető párt-, állami és gazdasági tisztségviselők, neves tudósok, összesen tizenkét személy. A KB-ülés ma folytatódik. Társadalmi gondok és azok okai Mimkásgyűlés Egerben Előadói beszédében Mihail Gorbacsov bevezetőben a következőket mondta: „Az SZKP XXVII. kongresszusa hatalmas felelősséggel ruházott fel bennünket, a Központi Bizottság tagjait: biztosítanunk kell az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósítását. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ülésén olyan kérdést bocsátottunk vitára, amely elsőrendűen fontos a KB 1985 áprilisában tartott ülése és az SZKP XXVII. kongresszusa által kidolgozott politikai stratégia sikeres végrehajtása szempontjából. Ez az átalakítás és a párt káderpolitikájának a kérdése. A kérdést széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva kell vizsgálnunk, figyelembe véve a múlt tanulságait, a jelenlegi időszak jellegét és a jövőre vonatkozó feladatokat. Az áprilisi ülés és a párt XXVII. kongresszusa megnyitotta a társadalomban kialakult helyzet objektív, kritikai elemzéséhez vezető utat, és az ország sorsa szempontjából történelmi jelentőségű döntéseket hozott. Visszafordíthatatlanul megkezdtük az átalakítást, megtettük az első lépéseket ezen az úton. Határozottan leszögezhetjük: a szovjet társadalom életében hatalmas változások mennek végbe, erősebbé válnak a pozitív irányzatok.” Gorbacsov hangoztatta, hogy a XXVII. kongresszus politikai irányvonala, maga az átalakítás a dolgozók, az egész szovjet nép széles körű támogatására talált. Mindazonáltal nyilvánvalóvá vált, hogy a jobbító változások lassan mennek végbe, a társadalomban felgyülemlett problémák okai mélyebbeknek bizonyultak annál, mint ahogy azt korábban elképzelték. Ezért van szükség arra, hogy alaposan megvizsgáljuk a kialakult helyzet gyökereit, tisztázzuk a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján az országban történtek okait. Az elemzésre elengedhetetlenül szükség van azért, hogy ne ismétlődhessenek meg a hibák. Ez annál is szükségesebb, mivel a társadalomban, sőt magában a pártban is változatlanul tapasztalható: bizonyos értetlenséggel figyelik az ország bonyolult helyzetét. Gyakran teszik fel a kérdést: nem veszünk-e túlzottan éles fordulatot? - mutatott rá Mihail Gorbacsov. „Minden létfontosságú kérdésben teljes világosságra van szükségünk. Csak a helyzet teljes ismerete teszi lehetővé azt, hogy megtaláljuk a bonyolult kérdések megoldásának helyes útjait” - hangoztatta a szónok. Gorbacsov a továbbiakban méltatta azokat a történelmi eredményeket, amelyeket a Szovjetunió csaknem hét évtized alatt ért el. „Eredményeink hatalmasak és vitathatatlanok, a szovjet emberek joggal büszkék sikereikre. A pártnak azonban az életet teljességében és bonyolultságában kell látnia. Még a leghatalmasabb eredmények sem takarhatják el a társadalom fejlődésének ellentmondásait, hibáinkat és mulasztásainkat.” Gorbacsov rámutatott: fejlődésének bizonyos szakaszában az ország veszíteni kezdett haladásának üteméből, kezdtek felhalmozódni a megoldatlan problémák, a stagnálás jelei, s más, a szocializmustól idegen jelenségek is mutatkoztak. A gazdaságban és más területeken is megmutatkozott a változások objektiv szükségessége. Ezek végrehajtására azonban nem került sor a párt és az állam politikai és gyakorlati tevékenységében. A politika és a gyakorlati tevékenység kidolgozása során felülkerekedett a konzervatív hangulat, a tehetetlenség, a törekvés a sémákba be nem szorítható jelenségek figyelmen kívül hagyására. A létfontosságú problémák és ellentmondások, a társadalmi problémák és távlatok felismerésének foka nagyban attól függött, hogy milyen hangulat uralkodott az elméleti munka frontján. Az a lenini tanítás, miszerint az elmélet értéke „az életben megmutatkozó minden ellentmondás pontos megfogalmazásában" rejlik, gyakran maradt figyelmen kívül. A szocializmussal kapcsolatos elképzelések sok tekintetben megmaradtak a harmincas és a negyvenes évek színvonalán, amikor a társadalom más feladatok megoldásával foglalkozott. A fejlődő szocializmus mozgató erőinek és ellentmondásainak dialektikája, a társadalom valódi állapota nem vált mélyreható tudományos kutatások tárgyává. A szocializmusra vonatkozó lenini megállapításokat leegyszerűsített módon magyarázták, gyakran megfosztva azokat elméleti mélységüktől. Ez vonatkozik olyan kulcsfontosságú problémákra, mint a társadalmi tulajdon, az osztályok és a nemzetiségek közötti viszonyok, a munka és a fogyasztás mérése, a szövetkezet kérdése, a gazdálkodási Unódszerek, a néphatalom és az önigazgatás, stb. Az elméleti hibák gyakorlati kihatásai Az elméleti fronton kialakult helyzet kedvezőtlen hatással volt a gyakorlati kérdések megoldására. A gazdálkodás és az irányítás gyakorlatában konzerválódtak az elavult módszerek. A termelés és a munka ösztönzése lényegében a mennyiségi, az extenzív fejlesztés követelményeinek felelt meg. Külön kell szólni a szocialista tulajdonról. Csökkent ugyanis apnak ellenőrzése, hogy ki és hogyan rendelkezik vele. A szocialista tulajdont gyakran szétforgácsolta az ágazati és helyi szemlélet, sok esetben munka nélkül szerzett jövedelmek forrásaként használták fel. Nem volt megfelelő a szövetkezeti tulajdon kezelése. Ennek súlyos következményei lettek az agrár- és szociálpolitikában. Az áru- és pénzviszonyok szerepével, az értéktörvény működésével kapcsolatos előítéletek, sőt ezek gyakori szem- beállítása a szocializmussal - voluntarista módszereket szültek, a gazdasági elszámolás jelentőségének lebecsüléséhez, „egyenlősdihez” vezettek a munkabérek kialakításában, szubjektív elemeket vittek be az árképzésbe, megsértették a pénzforgalom törvényeit és így figyelmen kívül maradtak a kereslet és kínálat szabályozásának kérdései. Súlyos következményekkel járt az, hogy csökkentették a vállalatok és egyesülések gazdasági elszámolási jogait. Ez aláásta az anyagi ösztönzés alapjait, a munkában és a társadalmi életben tanúsított emberi aktivitás csökkenéséhez vezetett. Lényegében kialakult a gazdasági eszközökkel történő hatalomgyakorlás meggyengülésének egész rendszere, létrejött a társadalmi és gazdasági fejlesztés fékezésének, a haladó tartalmú átalakítások visszafogásának egyfajta mechanizmusa. E fékezés okai a szocialista demokrácia intézményeinek működésében mutatkozó súlyos hiányosságokban, az elavult és a realitásoknak néha nem megfelelő politikai és elméleti megállapításokban, az irányítás konzervatív mechanizmusában gyökereznek. Mindez kedvezőtlenül hatott a társadalmi élet sok területének fejlődésére. Az anyagi termelésben az utóbbi három ötéves tervidőszakban a hetvenes évek eleje óta a legtöbb mutatót tekintve nem teljesítették a terveket. A gazdaság egészében véve kevéssé mutatkozott késznek az újítások befogadására, a termelésben kiéleződtek az aránytalanságok. Miközben sikeresen megoldottuk a lakosság foglalkoztatottságával kapcsolatos kérdéseket garantáltuk a szociális biztonságot, nem tudtuk kihasználni a szocializmus lehetőségeit a lakáskörülmények javításában, az élelmezésben, a közlekedés megszervezésében, az egészségügyi ellátásban, az oktatás színvonalának emelésében. Megsértették a szocializmus legfontosabb elvét, az elvégzett munka alapján történő elosztás elvét. Az emberek tudatában egyre inkább meggyökeresedett az „egyenlősdi” pszichológiája. A társadalmi korrózió elemei negatívan hatottak a társadalom szellemiségére, szinte észrevétlenül elkoptatták azokat a nagy erkölcsi értékeket, amelyek mindig is népünk sajátjai voltak: az eszmei meggyőződés, az önfeláldozó munka, a szovjet hazafiság. Ennek következménye volt az, hogy csökkent a társadalom ügyei iránti érdeklődés, tapasztalható volt a lélektelenség és a szkepticizmus. A társadalomban kialakult erkölcsi légkörre nézve végzetes következményekkel jártak a törvények figyelmen kívül hagyásának tényei, az eredmények meghamisítása, a megvesztegetések, a meghunyászkodás, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” szemlélet. A megtorpanás ideológiája és pszichológiája megmutatkozott a kultúrában, az irodalomban, a művészetben. A művészi alkotó tevékenység értékelésének kritériumai csökkentek. Emiatt az életet a maga valóságában bemutató, súlyos társadalmi és erkölcsi problémákat felvető alkotások mellett sok közepes színvonalú alkotás is született. (Folytatás a 2. oldalon.) Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei pártbizottság székházában Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta az országrész politikai, gazdasági életéről, az idei gazdasági év indulásának tapasztalatairól. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután városnézésen vett részt. A látogatás az egri Finomszerelvénygyárban folyKeddre virradóra Aquino elnök asszony kormányzata ellen irányuló fegyveres puccskísérletet hiúsítottak meg Manilában. Mint a PNA, a hivatalos Fülöp-szigeteki hírügynökség közölte, Marcos, bukott elnökhöz hű katonák egy csoportja megszállt néhány kulcsfontosságú katonai és polgári létesítményt és megtámadott két katonai támaszpontot. Fidel Ramos, a délkelet-ázsiai ország fegyvers erőinek vezérkari főnöke a rádióban közleményt olvasott fel, amely A Tolna Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya „társai” közül elsőként jutott hozzá a Mezőgazdasági és Ügyvitelszervezési Intézet - MÜSZI - valamint a megyei tanács segítségével egy referencia-számítógéphez. A Commodore 64-es típusú számítógépen a speciális feladatok végrehajtása mellett a megyei tanács informatikai és számítástechnikai tevékenységének szerves részeként dolgoznak. A gépet az elmúlt év februárjában állították munkába és ez alatt az idő alatt több mint ezer munkaórát dolgozott. Azért csupán ennyit és nem 1500 üzemórát, mert a hiba kijavítása is időigényes volt. A gépen programokat készítenek, már jól bevált programokat adaptálnak a helyi sajátosságokhoz igazítva, és előkészítés alatt áll kilenc program jelenleg. A munka jellegéből adódóan a legfontosabb feladatot a mező- gazdaság segítése jelenti. így készült el a mezőgazdasági nagyüzemek térvinfortatódott; a Minisztertanács elnökhelyettese üzemlátogatáson ismerkedett a 3200 tagú kollektívával dolgozó nagyüzem életével. Az idén több mint kétmilliárdos értéket állítanak elő itt; többségében automati- kaelemeket és hűtőgép-kompresszorokat gyártanak hazai és külföldi piacra. Délután a finomszerelvénygyár kultúr- házában munkásgyűlést tartottak, ahol - Kócza Imre vezérigazgató megnyitó szavai után - felszólalt Czinege Lajos is. szerint a hadsereg ura a helyzetnek, tagjai hűek az ország elnökéhez. Közölte, hogy az összeesküvők tervét meghiúsították, s a kormányerők leverték a Villamor légitámaszponton kirobbant lázadást. (Itt található a Fülöp-szigeteki légierő főhadiszállása.) Az összecsapásban egy ember meghalt, tizenhatan megsebesültek, ötvenkét személyt pedig foglyul ejtettek. Ramos egyben felszólította a lázadókat, hogy tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat. mációs jelentésének és az 1986. évi élelmiszeripari beruházás statisztikai adatainak feldolgozása. De említhetnénk a VII. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek részletes feldolgozását, vagy az őszi árpa, búza, napraforgó és kukorica operatív adatfeldolgozását egyaránt. A tavalyi őszi munkákról szóló jelentések is itt kerültek elemzésre. Nyolc jól bevált programmal sikerült az osztály munkáját gyorsítani, precízebbé, pontosabbá tenni. A jövő útját járva jelenlegi útkeresésükben arról sem feledkeznek meg, hogy az osztály dolgozói öt leckéből álló számítógépes kezelési tanfolyamon vegyenek részt. A baleseti statisztikától a termésbecslésig igen széles skálán mozog a számítógépes munka, és mint kiderült az igények szerint máris kinőtték a Commodorét, így a MÜSZI és a megyei tanács segítségével egy komolyabb, nagyobb teljesítményű gépet állítanak hamarosan munkába.- szs - ka Vas Éva agrármérnök a mezőgazdasági osztály főelőadója „faggatja” a szá- \ _ mítógépet Meghiúsult puccskísérlet a Fülöp-szigeteken Ahol géppel „kukoricáznak” Számítógép a mezőgazdasági osztályon A jövő útját járva
