Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

8 Képújság 1987. január 24 A Mutnovszkij vulkán Mintavétel a Mutnovszkij vulkán oldalán A kamcsatkai Mutnovszkij vulkán, bár nem tartozik a legnagyobbak közé (leg­magasabb pontja alig több, mint másfél ezer méter) a két kráter által kibocsátott gázmennyiség együttes energiája meg­közelíti a másfél millió kilovattot. A vul­kán északi lábánál a geológusok óriási forróvíz- és gázlelöhely felderítési mun­kálatait végzik. Ezen a helyen tervezik egy geotermál hőerőmű építését. A ku­tatómunka során a szakemberek a Vul- kanológiai Kutató Intézet tudósainak ajánlásai szerint jártak el. Az intézet vul­kánkémiai csoportja már több mint húsz éve figyeli a Mutnovszkij vulkán állapo­tát. Munkatársai rendszeresen elemzik a szivárgó vulkanikus gázok összetételét. Éppen a gázok azok az érzékeny indiká­torok a föld alatti „kazánban”, amelyek összetételének változása alapján képet alkothatnak a szakemberek a vulkán ak­tivitásáról, sőt előrejelzést is adhatnak a vulkán várható kitöréséről. APN-KS Kuba A bűnügyi irodalom Kubában Húsz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna Kubában, hogy hamarosan virág­zásnak indul a bűnügyi regény. Ma pe­dig már számos országban ismerték a kubai szerzők bűnügyi regényei és iz­galmas kémtörténetei. Ezek az alkotá­sok a hazai közönségen kívül eljutnak a szovjet, az NDK-beli, a magyar, a csehszlovák, a román, a bolgár, az an­golai, a portugál, a svéd, az argentin, a brazil és a spanyol olvasókhoz is. A krimi művelőinek úttörői közé tarto­zik Arnaldo Correa is. A most ötvenéves író a Granma Kiadónál megjelent Gyil­kosság előlegben című novellásköteté- vel egy csapásra az egyik legnépsze­rűbb kubai író lett. Az elbeszélés-gyűjte­mény az Opina című képeslap bestsel­ler-listája alapján megkapta a legolva­sottabb könyvnek kijáró díjat Nem cso­da, hogy a szerző többi munkái is igen keresettek. Nagy siker volt Az első em­ber a Marson és A terror is. Legújabb műve Az ember, aki gyilkolni kezdett, ugyancsak nagy példányszámban ke­rült a könyvpiacra. „Mivel a közönség­nek tetszenek az írásaim - mondta az író a Granma riporterének -, azt hiszem, ez igen jó utat nyit számomra ahhoz, hogy sokakhoz szólhassak, sokakhoz juttat­hassak el írói üzenetet.” Correa írótársa a 61 éves Ignacio Car­denas Acuna vetekszik vele a népszerű­ségben. Nevét legalább olyan jól ismerik külföldön, mint Correáét. Az elmúlt évek­ben Magyarországon két kötete is meg­jelent: az Egy vasárnap rejtélye, valamint az Előjáték egy gyilkossághoz ciműek. Cardenas Acuna ifjúkora óta szeretett vola írni, de erre csak a forradalom győ­zelme után nyílt lehetősége. Első köny­vében, az Egy vasárnap rejtélye című ér­dekfeszítően izgalmas regényében egy bűnügy kapcsán a polgári társadalom­nak azt a sötét korszakát eleveníti fel, amikor még a származás és a bőr színe határozta meg, hogy kiből mi lehet, s ez sokakat megfosztott nemcsak az érvé­nyesüléstől, de a munkaalkalomtól is. A fordulatokban gazdag krimiben azok­hoz szól, akik már a megváltozott társa­dalmi viszonyok között születtek, de fon­tos tudniuk a múltjukról, hogy annak is­meretében lássák helyzetüket. Bűnügyi regényei - Arc a sötétben, Előjáték egy gyilkossághoz - elkötele­zett írót mutatnak. Stílusa érthető, nyel­vezete tiszta és világos, szereplői élnek, hangvétele ironikus, tömörsége, rövid­sége különösen olvasmányossá teszi munkáit Véleménye szerint: „a bűnügyi és kémregények írása talán a leghaté­konyabb ábrázolási módja artnak a csendes és mégis látványos harcnak, amelyet a kubai tisztek és felderítők vív­nak a bűn különböző formái ellen. Ezek népünk igazi hőskölteményei.” (BUDAPRESS-PRENSA LATINA) A „második műszak” gondjai A szovjet nők túlnyomó többsége dol­gozik, ugyanakkor háztartást vezet, gyermeket nevel. Természetes, hogy ebből problémák adódnak. A megoldás lehetséges változatairól beszélgetett az APN munkatársa Galina Kiszeljova de­mográfussal.- Férfiaktól hallunk néha olyan köve­telést, hogy az „asszonyt vissza kell te­relni a családba”.- Nem gondolnám, hogy minden férfi­nek ez az álláspontja. És ezen kívül is van még két nagyon is érdekelt fél: maguk a nők és az állam. Először is, ha ők „visszatérnek”, a népgazdaság fele annyi munkaerővel sem számolhat. Má­sodszor, a nők egyszerűen nem akar­nak csak csupán a „férjeik asszonyai” lenni. Minta szociológiai kutatások bizo­nyítják, számukra egyformán fontos az anyai, a háziasszonyi szerep is, a közös­ségben végzett munka is. Egyébként nőtársaik túlnyomó többsége nemcsak anyagi forrásnak tekinti a munkát, ha­nem olyan lehetőségnek, amely révén mind a társadalomnak, mind önmagá­nak, mind a családnak megmutathatja, bebizonyíthatja, mire képes.- Mégis, az a „két műszak”... Köztu­dott például, hogy a dolgozó nőnek rendszerint kevesebb gyermeke van, mint annak, aki otthon, a háztartásban él...- Valóban, a mai családok többségé­ben egy vagy két gyermek van. Nagyon is nem kívánatos jelenség ez: ha tartós­sá válik, a gyermek korosztály létszáma kisebb lesz, mint a szülőké és megkez­dődik a lakosság természetes csökke­nése.- Az újságok és folyóiratok gyakran említik követendő példaként a több- gyermekes, sőt a „sokgyermekes” csa­ládokat, amelyekben 10-12 gyermek is van. Erről mi a demográfusok vélemé­nye?- Azok az asszonyok, akik két-három gyermekkel is nehezen boldogulnak, sok esetben egyszerűen nem értik az ilyen példálózást. Természetesen, a je­lenlegi demográfiai helyzetben az ilyen családok „besegítenek”, hiszen nélkü­lük a lakosság újratermelődése még alacsonyabb szinten lenne. Természetes dolog, hogy a szülők maguk döntik el, hány gyermeket akar­nak. Ami viszont a társadalom érdekeit illeti, az ország kedvező társadalmi-de­mográfiai fejlődéséhez elegendő volna a családonként két-három gyerek.- Viszont ahhoz, hogy a család akarja a második, sőt, a harmadik gyermeket, megfelelő körülmények is kellenek, anyagiak, lakás...- Egy újabb gyermek a családban újabb kiadásokat jelent. A szociológiai kutatások azonban azt jelzik, hogy az asszonyokat nem is ez zavarja, hanem elsősorban a háztartási többletmunka tartja vissza. A probléma megoldására csak égi mód van: a nőknek olyan élet- és mun kakörülményeket kell teremteni, melyei segítik, hogy a munkát és az anyaságo minél jobban össze tudják egyeztetni. Mint köztudott, az elmúlt ötéves terv időszak alatt komplex intézkedések tör­téntek ezzel kapcsolatosan. Többek kö zött a gyermekgondozásra hosszabb fi zetett szabadságot kapnak az anyák bővült a beiskolázás előtti intézményei hálózata. Ezek és az egyéb intézkedő sek hozták meg azt a fordulatot, amelyre régóta vártak a Szovjetunióban: a; 1983-as és az 1984-es esztendőber körülbelül 5,5 millió kis állampolgár jötte világra. A születések számát tekintve e; volt a két legjobb év a háború óta. Utalnunk kell arra is, hogy a közel években a nők további kedvezményeke kapnak: rövidebb napi vagy heti mun kaidőben, rugalmas munkakezdéssé dolgozhatnak és otthonra is vállalhatna! munkát. Ez különösen fontos, ha figye lembe vesszük, hogy mindez nem oko; hátrányt, sem a munkaviszony kiszámí tásánál, sem az évi szabadságnál, sen egyéb jogaik érvényesítésénél. Na gyobb lendülettel fejlődnek a szolgálta­tások is, elsősorban azok, amelyek í háztartási műn kát könnyítik meg. Jelena Percsenol APN-Kí Vietnam A Hanoi Egyetem három évtizede KNDK 105 éves, de még sohasem volt kórházban A Koreai NDK egyik legidősebb lakója a 105 éves Csang Bong Hvan. A magas kort megélt mezei munkás 1881-ben született szegényparaszti családban. Ma is szülőfalujában,- Kvang-csonban lakik. Az idős férfi 60 évet töltött nehéz fizikai munkával. Erejére, ügyessé­gére jellemző, hogy hetvenévesen még képes volt egy elszabadult bi­ka megfékezésére. Ma sem tétlen, a ház körüli tennivalókat segítség' nélkül látja el. Rendszeresen ka­szál füvet, eteti állatait, barkácsol, elvégez kisebb javításokat a házon és a házban. Néhanapján útrakel, hogy meglá­togassa négy nemzedéket magába foglaló népes csal ádját, amely hét kilométernyi távolságra él tőle. Ő ugyanis nem adja fel önállóságát, nem költözik össze gyerekeivel, unokáival. Természetesen őt is gyakran felkeresik a rokonok, uno­kák, dédunokák, s a falubeliek is mindig rányitják az ajtót. Nem vélet­lenül örvendezhet a gyakori vendég­járásnak. Mesélő kedvének nagy a híre. Szelleme friss, humora nevette­tő, színesen beszél élményeiről, a múlt időkről. A falusi rendelőben vezetett egészségügyi kártyája akár az egészséges életmód reklámja is le­hetne. Vérnyomása általában 150/ 85, pulzusa 76, légzése 24. Be­teg még soha nem volt, kórházat be­lülről csak akkor látott, ha beteg is­merőst látogatott. Étvágya kitűnő. Noha húst is fogyaszt, többre becsüli a zöldséget és a gyümölcsöt. Szem­üveget csak újságolvasáshoz hasz­nál, s hallása sem gyengült sokat. Bár falusi emberként lételeme a mozgás, kedvenc sportja a székhez köti: szenvedélyes sakkozó. Estén­ként boldogan játszik a falu fiataljai­val, akik igen nagy becsben tartják idős barátjukat. Fennállásának harmincadik évfordu­lóját ünnepelte Vietnam első számú fel­sőoktatási intézménye, az alapkutatá­sok területén oly sok sikert és ered­ményt felmutató Hanoi Egyetem. Az alapítás évében, 1956-ban mind­össze 43 tanára és 430 hallgatója volt az intézménynek, s három szegényesen felszerelt laboratórium meg egy könyv­tár szolgálta az oktatást. Ma 14 fa­kultáson, 7 kutatási és kísérleti központ­ban tanulhat a hallgatóság. A személy­zet létszáma eléri az 1400-at. Ebből 800 az oktatók száma. Az egyetemen 90 la­boratórium, valamint egy 70 000 köte­tes könyvtár várja a diákságot. A folyó­irattárba 2500 hazai és külföldi folyóirat és szaklap jár rendszeresen. Az egye­temnek saját nyomdája és tudományos közlönye is van. Alapítása óta a Hanoi Egyetemen 27 szakot indítottak, s több mint 15 000 hallgató végzett. Külön fejezetet jelent a; intézet történetében az 1966-os észtén dő, amikor létrehozták a különleges ma­tematikai szakot. A mai napig e fakul táson 500 hallgató szerzett diplomát Sokan közülük részt vettek a matemati kai olimpiákon is, s értékes díjakat vittel haza, az egyetem dicsőségének öregbí tésére. Nemcsak vietnami diákok, hanerr külföldiek is tanulnak a Hanoi Egyete men. A 30 év alatt 1000 külföldi diái nyert felvételt a felsőoktatási intézmény be és szerzett képesítést. Az egyetem eddig több mint 3000 ku tatási programot hajtott végre - ebbő 200 állami szintű volt. Az egyetemi szak emberek részt vesznek a KGST-orszá gok közös kutatási programjaiban is Együttműködnek szovjet, magyar, NDK beli, holland és francia főiskolákkal. (BUDAPRESS-VNA) Jól felkészült diákok kerülnek az egyetemekre. Ha Son Binh tartomány állatgyógyászati középiskolájában a gyakorlatban sajátítják el az állatgyógyá­szat fortélyait

Next

/
Oldalképek
Tartalom