Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

987. január 23. NÉPÚJSÁG 3 Demokrácia - demokratizmus Divatos szavak divatos fogalmak, úton-útfélen használjuk őket, de né­______________________ha minden különösebb tartalom nélkül, vagy éppen a tar talmi mondanivaló helyett. Pedig tartalmuk megértése és a demokrácia dialek­tikájának pontos értelmezése a gyakorlatban is döntő jelentőségű. Valahány párthatározat és kongresszusi döntés erősíti meg a szocialista de­mokrácia fontosságát, jelentőségét, a gyakorlatban mégis nagyon sok esetben formalitásra szűkítjük le a dolgot, és hajlamosak vagyunk elfogadni, hogy az ilyen­olyan fórumok megtartása’az már maga a demokrácia, függetlenül attól, hogy a jelenlevők éppen csak ott voltak, vagy pedig érdemi munkát végeztek-e. A szocia­lista demokrácia nagyon komoly tartalom, aminek a mindennapi gyakorlatban kellene érvényesülni a társadalom életének minden területén. Legalább két oldala van, a vezetőknek lehetőséget kell adni a munkatársaik számára, hogy élhessenek demokratikus jogaikkal, beleértve a megfelelő infor­mációkat is. Manapság nemcsak a gazdasági életben, de a közélet minden szfé­rájában is az információnak nagy szerepe van. Csak az tud érdemben és helye­sen dönteni, aki birtokában van az ehhez szükséges információmennyiségnek. A másik oldal pedig mindenkié, a demokráciával élni is kell, nem elég a lehető­ség, azt fel kell használni. A demokráciának leszűkített és részben formális értelmezése az is, amikor azo­nosítjuk magával a szavazással, lehetőleg titkos szavazással, pedig nem erről van szó. A demokratikus döntés az, ami az adott közösség érdekeit a legjobban szol­gálja. Hiába szavaztak meg egy döntést, ha az tulajdonképpen a kollektíva érde­kei ellen hat, akár tudatában vannak ennek, akár nincsenek. Nemegyszer előfor­dul az a helyzet, hogy pillanatnyi hátrányt kell elviselni a jövőbeli előny érdekében. Éppen ezért nem lehet az igazság „népszavazás” kérdése, és egyáltalán nem biz­tos, hogy a többségnek van igaza. Lehet egy embernek, - vezetőnek és vezetett- nek is - igaza, akár mindenkivel szemben. Különbség van a demokrácia és demokratizmus között. Bizonyos kérdések­ben, témákban nem lehet és nem is kell demokratikus döntést hozni a szónak a teljes értelmében. Például egy üzemben az adott munkafeladatot nem lehet de­mokratikusan megszabni és végrehajtani. Értelmetlen és káros lenne minden részletkérdésben a demokráciát játszani. A demokrácia és demokratizmus szembeállítása sem indokolt, mindkettőnek megvan a jelentősége a maga helyén. A demokratizmus azt jelenti, hogy a döntés előkészítése során a döntést hozó igyekezett megszerezni minden véleményt, in­formációt, figyelembe vette a döntésben érintett kör valóságos érdekeit, igyeke­zett minél kevesebb érdeksérelemmel megközelíteni a célt, de a döntést nem ter­jesztette fórumok elé, nem szavaztatta meg. persze nem helyettesíthető, nem lehet tetszés szerint hol az egyiket vagy a másikat használni, de azt azért például könnyű belátni, hogy egy általános iskola vezetése nem lehet demokratikus a diákság szemszögéből, mert az iskolai élet sok területén nem kelt és nem is lehet megkérdezni a diákok véleményét, mert döntésük éppen valósá­gos érdekeik ellen hatna. Más kérdésekben pedig nélkülözhetetlen az úttörőélet demokráciája. Még egy fontos gondolat kívánkozik ide: sem demokrácia, sem pedig demokra­tizmus nem érvényesülhet az egyéni és a kollektív felelősség nélkül. IHÁROSI IBOLYA Magyarország és az Unido együttműködése A kettő egymással Mözs, agrokémiai társulás Az eddigi legsikeresebb évet zárták Csütörtökön a Magyar Kereskedelmi <amarában vegyesbizottsági ülés kez­dődött, amelyen az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az Unido és Magyarország közötti megállapodások éves teljesítését elemzik a szakemberek. Az ülésre Herbert Maynak, a vegyes sizottság társelnökének vezetésével az ENSZ-szervezet szakembereiből álló küldöttség érkezett Budapestre. A bizott­ság magyar társelnöke Nanovfszky György, a Magyar Kereskedelmi Kamara íemzetközi szervezetek osztályának ve­lője. A kétnapos tanácskozáson az érdekelt magyar vállalatok képviselői tagozati ülé­seken vizsgálják meg, miként teljesítették a megállapodásokban foglalt kötelezett­ségeket. Jelenleg hazánk és az Unido között négy együttműködési megállapo­dás van érvényben, amelyek az alumí­nium-, a gyógyszer-, az építőiparra, vala­mint a műszer- és híradástechnikára ter­jednek ki. Ezek keretében a magyar vál­lalatok részt vesznek a fejlődő országok­ban az Unido finanszírzásában, megva­lósuló fejlesztési programokban. Az idei tanácskozáson egy további bizottság új együttműködési ajánlatokat és javaslato­kat vizsgál meg. Stílszerűen szórták a havas utakat Mö- zsön, az agrokémiai telepen: kálisóval. A járdák így hát vörösek, de hókupacokon is ott a nyom: ilyenkor télen sem szünetel a műtrágyák szállítása. A nyolc mezőgaz­dasági szövetkezet és az Agroker által 1979-ben létrehozott gazdasági társa­ság telepéről összesen 24 368 hektárra juttatják el a műtrágyaféleségeket ebben a körzetben. Tolna megye hat agrokémiai társasá­ga közül elsőként itt tartották meg a tag­gazdaságok vezetőinek részvételével a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést. Az üzem vezetője, Várda Péter minde­nekelőtt azt jelentette be, hogy az Agro­kémia fennállása óta a legsikeresebb évet zárta. Az elmúlt évben érték el a leg­nagyobb nyereséget, ekkor volt legkeve­sebb a műtrágyakezelésre jutó költség, s tudták zökkenőmentesed kiszolgálni a taggazdaságokat. Az elmúlt évben a Tolna Megyei Agro­ker Vállalat szinte teljesen ki tudta elégí­teni nemcsak a megrendelt mennyisé­get, méghozzá jó választékban, hanem ezen felül hét százalékkal több hatóa­nyagot is felhasználtak. Csupán novem­ber elején volt átmeneti, két-háromnapos kálium- és foszforhiány. A taggazdasá­gok egy hektárra eső hatóanyag-fel­használásra eddig is magas volt: 362 ki­logramm. A gazdaságok között elég nagy eltérés mutatkozik a hatóanyag-felhasz­nálásban, a két szélső érték 299, illetve 444 kilogramm hektáronként. A termelőszövetkezetek 22 586 tonna műtrágyát szállítottak el a telepről, ez az összes műtrágyakiadás 60 százaléka. Tavaly a korábbinál még inkább előtérbe került a telep kapacitásának, lehetősé­geinek jobb kihasználása. Ezt csak úgy lehetett elérni, hogy a vállalkozói munkát bővítették, új partnereket kerestek, a már meglévő szerződés adta lehetőségeket jobban kihasználták, új szerződéseket kötöttek, a gépekkel több bérmunkát vé­geztek, a költségeket csökkentették, jól gazdálkodtak a pénzösszegeikkel. Te­hették, illetőleg tették ezt ezért, mert ma­ximálisan biztosítottak voltak a feltételek, s a gesztor Tolnai Aranykalász Téesz pe­dig igen jól segítette a munkát. Tavaly kö­töttek a műtrágya tárolására és kiszolgá­lására szerződést az Öcsényi Kossuth Téesszel, ennek a díja tonnánként 280 forint volt. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombi­nát a megrendelt 5018 tonnával szem­ben 27 százalékkal kevesebb műtrágyát szállított el, ami a tervhez képest árbevé­tel-kiesést jelentett. Ez a műtrágyameny- nyiség bizonyára hiányzik majd a földek­ről, az agrokémia a forgalomkiesést min­denesetre ellensúlyozni tudta a forgalom jelentős növelésével. Mivel az érdekelt­ség nem a részfeladatok teljesítéséhez kötött, hanem az év végi felosztható nye­reséghez, előfordult, hogy akkor is fo­gadtak műtrágyát, ha fizetni kellett a va­súti vagonok állásáért. Már tavaly január­ban fogadtak közel háromezer tonna ká­lisót, februárban 2000 tonna foszfort, májustól szeptemberig pedig több mint 4600 tonna karbamidot. A telepen jelen­leg is van műtrágya, s az üzemekből ide érkező műtrágyaszóró gépeket - ha az időjárás engedi, s a földre rá lehet menni - azonnal ki tudják szolgálni. Tavaly nőtt a műtrágya-felhasználás, amit bizonyít az a tény, hogy az 1985. évi 2876 tonná­val szemben 6711 tonnát raktak külön­böző típusú mütrágyaszóró gépek tartá­lyaiba. Vagonállásért 94 ezer forintot fi­zettek. A vállalkozókedv bizonyítéka az is, hogy a megnövekedett forgalom mellett a TSZKER részére is tároltak 500 tonna karbamidot - kedvező szerződési felté­telek mellett. Hasonlóan az előző évek gyakorlatához, olyan környékbeli gazda­ságoknak is adtak el műtrágyát, amelyek nem tagjai a társaságnak. Ismert, hogy ezen a bázison nem csupán műtrágyát fogadnak, tárolnak és adnak ki, de kü­lönböző termények, anyagok tárolásá­val, rakodásával is pénzt keresnek. Tá­roltak itt péti meszet, Oldmix vízlágyítót, kukoricát, de esetenként bérbe adták a meglévő gépeiket is. Az 1986. évi zárszámadási kimutatás bevételi oldalán több mint 10,5 millió fo­rintot könyvelhettek el, ami az eddigi legmagasabb összeg. Másfél millióval több, mint az eddig sikeresnek mondott 84-es esztendő. Eredmény az is, hogy a megnövekedett feladatok mellett 340 ezer forinttal, 4 százalékkal csökkentet­ték a költségeket. Az anyagköltségek közül elsősorban az alkatrészek kiadása, felhasználása csökkent. Ez a jobb szer­vezésnek, a hatékonyabb megelőző kar­bantartásnak, és a kíméletesebb gép- használatnak köszönhető. Az állóeszközök pótlására fordítható pénzeszközök évek óta csökkenő ten­denciát mutatnak. Ez, ha a jelenlegi ütemben folytatódik, a feladatok ellátását hátráltatja. Idén ezért 3 millió forint értékű gépvásárlást terveznek, s befejezik a fo­lyékony műtrágya tároló építését. A rá­fordításokat, és az árbevételeket össze­vetve 2 millió 265 ezer forint nyereséget értek el, ami több mint tízszerese az 1985. évinek, és magasan a legjobb az eddigi elért éves nyerségek közül. Az egy tonnára jutó felosztható eredmény közel száz forint. Ez az eredmény országos viszonylatban is a legjobbak közé tarto­zik, s alacsony az úgynevezett telepi ke­zelési költség is. Az idei esztendő jelentős beruházása a már említett folyékony műtrágyatároló üzem építése. Ennek a „készültségi foka” jelenleg 80 százalékos. Nagyobb munkát most a 400 köbméteres készárutároló és a száz köbméteres csapadékgyüjtő épí­tése jelent. A technológiai berendezések már megérkeztek Mözsre, a szerelési munkákat most, illetve a tavasz folyamán végzik el. A beruházás előreláthatólag hatmillió forintba kerül, s az év közepétől szállíthatják innen a gyorsan ható műtrá­gyát a mezőgazdasági üzemek. dvm Fotó: K. A. Zárszámadás a termelőszövetkezetekben Kommunista műszak Az önként vállalt munka forintjai A Szakszervezetek Országos Taná­csának kommunista műszakra vonatko­zó állásfoglalása egyértelmű - mondja Egyed Dezső, az SZMT politikai főmun- catársa. - Irányelv, hogy lehetőleg ne le­jyen kettőnél több kommunista szombat ivenként, és ne termeléskiesést, lemara­dást pótoljanak ilyenkor. Tehát ne legyen curkolt túlóra. A dolgozókkal közölni kell i műszakok célját és azt, hogy a megter- nelt forintokat mire kívánják fordítani. Arról is szót váltottunk, hogy a külön- cöző fórumokon - például a szocialista crigádvezetők vállalati tanácskozásán - öbbnyire, az önzetlenül adott, közös ka- apba tett pénzösszegek további sorsára, elhasználásának módjára kíváncsi min­denki. A Tolna Megyei Tejipari Vállalat dolgo­zói tavaly 184200 forintot tettek ebbe a cizonyos közös kalapba. A szekszárdi üzem a 133 ezer forintból tudott 56 ezret uttatni a vasbordáival most még elárvul- :an didergő sportcsarnok építésére. A <ét kisebb vidéki üzem közül a dombóvá- ■iak az óvodaépítést, a tamásiak a helyi általános iskolát segítették anyagiakkal. 4z idei évre tervezett műszakok várható aevételét a dombori vállalati üdülő fenn­állási munkáira és a saját sportpálya ápítésére szeretnék tartalékolni. Emlékeztetőül tesszük hozzá: 1985- aen egy kollegájuk kisgyermekének kül­földi gyógyításához 25 ezer forinttal, és egy nyíregyházi vak kislány szemműtét­jéhez is több ezerrel járultak hozzá. Igen jelentős eredményeket, a szociá­lis és kulturális kiadásokat támogató ösz- szegeket jelent, ha egy-egy nagy válla­lat mozgósítja kollektíváját. Tavaly a hús­ipariak Gunarason szabadidőközpont építésébe fogtak, a Balaton-parti Ábra- hám-hegyen ingatlant vásároltak. Ez utóbbi házingatlan üdülővé alakításához, de szabadidőközpontjuk továbbépítésé­hez is nagy segítséget jelentettek a kom­munista szombatok. Kétnapi munkával 874 ezer forint értéket hoztak létre. Kez­deményezőkészségüket dicséri a január 31-éré hirdetett békeműszakjuk is. Igen jól szervezett, 99 százalékos rész­vételi aránnyal megvalósított kommunis­ta műszakkal dicsekedhetnek a Bonyhá­di Cipőgyár munkásai. A közel 1400 fős vállalat a 123 ezer forintos bevételével nyugdíjasait segítette. Több mint 200 idős ember egésznapos Esztergom kör­nyéki kirándulását szervezhették meg és a jóléti alap pénzével kiegészítve 30 ezer forintot osztottak szét a hagyományos őszi nyugdíjastalálkozón. Az idén terve­zik a vállalati óvoda udvarának felújítását kívánják elősegíteni munkájukkal. A tejiparban dolgozókéhoz hasonló, humánus példával szolgált a Paksi Kon­zervgyár, ahol tavaly a létszám 5 százalé­kos csökkenése, a három műszakos munkarend, a folyamatos üzem, és a rendkívül sok túlóra nem tette lehetővé, hogy a vállalat egészére kiterjedő kom­munista szombatot szervezzenek. Azon­ban Várnai György 31 éves budapesti formatervező iparművész gerincvelő­műtétjére a szocialista brigádok még őszszel 12 ezer forintot gyűjtöttek össze, amit az októberi keltezésű segélykérő le­vél nyomán rövidesen el is juttattak a címzetthez. A napközi otthonban, a helytörténeti múzeumban, a patronált iskolákban és óvodákban végzett igen jelentős mértékű társadalmi munkájuk értékelése még tart - csak a KISZ-alapszervezetnek volt al­kalma arra, hogy kommunista szombatot tartson és ezzel fedezze a vállalati fenyő­faünnep költségeit. A jobb szervezésnek köszönhető, hogy 1986-ban a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egyetlen nyolcórai műszak alatt 128 ezer forintot „termelt”, 35-40 ezer forinttal többet, mint 1985- ben. Itt is, mint sok más vállalatnál, első­sorban a kis keresetű nyugdíjasaikat se­gítették. Náluk is évtizedes hagyománya van az önként vállalt munkának, eredmé­nyeként a fürdőhelyekre szervezett ki­rándulásoknak. B. R. Országszerte készülnek a termelőszö­vetkezeti zárszámadások. A tagság a szövetkezeti demokrácia fórumain, kül­döttgyűléseken, közgyűléseken, rész- közgyűléseken értékeli az elmúlt év gaz­dálkodásának eredményeit, és dönt az idei tevékenység irányairól, feladatairól. Az országban 1263 termelőszövetkezet, s mellettük a halászati téeszek, a szakszö­vetkezetek és a téesztársulások készítenek zárszámadást. A TOT-nál értékelt első gyorsjelentés szerint a közös gazdaságok teljesítménye az elmúlt évben némileg el­maradt a várakozástól. Nem sikerült az előirányzatnak megfelelően fokozni a ga­bonatermelés hozamait, és az állattenyész­tés teljesítése is a tervezettnél mérsékel­tebb volt. Mindebben közrejátszott, hogy a termelőket jelentős aszálykár érte. Két­száznál több téeszben gyorsított eljárással, részben állami segítséggel pótolják az aszály okozta kiesést, újra megteremtve a jövedelmező gazdálkodás alapjait. Az adatok szerint a téeszek bérgazdál­kodása az elmúlt évben kellőképpen mértéktartó volt, a kifizetések alapvetően nem szakadtak el a teljesítményektől. A téeszek jövedelme szintén kisebb a várt­nál, és - az előzetes adatok szerint - nem éri el az 1985. évi értéket sem. A fizetésképtelenné vált téeszek szá­ma egyelőre még nem ismeretes. A ja­nuár végén esedékes mérlegzárás után derül majd ki, hogy hány üzem lett vesz­teséges, vagy alaphiányos, illetve vált fi­zetésképtelenné. Ez lesz az első év, ami­kor a fizetésképtelenség ténye és annak mértéke alapján rendezik az ilyen hely­zetbe jutott téeszek sorsát. A mezőgazdasági szövetkezetek egy része, több mint 200 üzem, tartósan el­adósodott, ezt a helyzetet a zárszámadás is tükrözi. E szövetkezetek fölzárkózásá­nak segítésére újabb intézkedések vár­hatók, amelyektől a termelői kör pénz­ügyi helyezetének fokozatos megszilár­dulása is remélhető. Ami a tervkészítést illeti: az országos előirányzat a mezőgazdasági termelés 4,5-5 százalékos növekedésével számol ebben az esztendőben. Az átlagosnál nagyobbak a követelmények a növény- termeléssel szemben, amíg az állatte­nyésztésben - az elmúlt'időszakban ta­pasztalható visszaesés után - a termelés lassúbb ütemű bővülésével számolnak. A nagyobb feladatok teljesítését ösztön­zik az idén életbe lépett jövedelmezőség­javító intézkedések, egyebek között az állattenyésztés több ágazatában végre­hajtott termelői áremelések és az újabb támogatások, továbbá például a műtrá­gya árának csökkentése. A közgyűléseken nagy szükség van a tervek alapos elemzésére azért is, mivel a téeszek az idén az újonnan megalakult kereskedelmi bankokkal kerülnek kap­csolatba, s egyebek között ez is megkö­veteli a megalapozott elképzeléseket a rövid és középtávú tervezésben. Zárszámadás a mözsi agrokémiai társaságnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom