Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

MA ■ ' . ­OLVASÓ­1987. január 23. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVII. évfolyam, (5-6. oldal) 19. szám ÁRA: 1,80 Ft Versengő bankok elgyorsultak az események a bankszférában: decemberben szinte naponta adtak hírt az újságok a kereskedelmi bankok alakuló köz­gyűléseiről. Januárban pedig szervezetileg és helyileg is elkülönül­tek egymástól, s megkezdték tevékenységüket. Mit is jelent mindez az érdekeltek, tehát a vállalatok, szövetkezetek számára? Egyelőre csak a cégtáblák változtak, hiszen az új pénzin­tézetek jogutódként mindazt a szolgáltatást nyújtják, mint korábban az MNB, és természetesen folyósítják a régebben fölvett hiteleket. Ám mindenképpen érde­kes időszak elé nézünk, hiszen alapvetően megváltozott a helyzet. Úgy is fogal­mazhatunk: immár nem a vállalatok keresik az egyetlen nagy bank kegyeit, ha­nem a bankok próbálják megnyerni új ügyfeleiket. Nem véletlen, hogy tevékeny­ségükről, szolgáltatásaikról értesítik mostani és potenciális ügyfeleiket, kis túl­zással élve, reklámozzák magukat. És ebben a versenyben, ha csak részlege­sen is, de a kisbankok, vagyis a szakosított pénzintézetek szintén részt kérnek maguknak. A vállalatok hosszú évtizedek után most merőben más helyzetbe kerültek. Egy fél év várakozás után, július 1 -jét követően maguk választhatnak, hogy kivel, mikor szerződnek, nem kötik őket a jogszabályok egyetlen nagy pénzintézethez sem. Már az alakuló közgyűléseken elhangzottakból nyilvánvalóvá vált, hogy telje­sen átalakul a banki politika. A kulcsszó az üzlet lesz, vagy ahogy a Magyar Hitel­bank alakuló közgyűlésén megfogalmazódott, a bank ugyanolyan vállalat, mint a többi, csak ott pénzzel kereskednek. De ugyanúgy nyereségből él a pénzintézet most már, mint a többi gazdálkodó. Tehát száműzni kell az üzleti szótárakból az ügyfél megjelölést. Ezentúl egyenrangú partnerek ülnek a tárgyalóasztal két olda­lán, hogy kölcsönös előnyök alapján kössenek szerződést. Már sokszor leírták, de érdemes újból megemlíteni, hogy a több bank nem je­lent automatikusan több pénzt is. A népgazdaság jelenlegi helyzete nem teszi le­hetővé, hogy a pénzpiac megelőzze a reálszférát, liberálisabb szabályozás alacsonyabb jegybanki kamatlábak révén túlzott és kielégíthetetlen keresletet tá­masszon a beruházások piacán. De nem mindegy, hogy a meglévő pénzt, tőkét hogyan és főleg, kiknek osztják el. Magyarán mondva, az új, kétszintű bankrendszerben az üzleti érdekeltség alapján szerveződött pénzintézetek a hiteleket a korábbinál hatékonyabban ítél­hetik oda. Nem elhanyagolható szempont, hogy maguk is gyűjthetnek betéteket, meggyorsíthatják a hitelek forgását, vagy más módon növelhetik kihelyezéseik nagyságát. S éppen a kibontakozó versenyben valószínűleg a korábbinál sokkal több új lehetőséget kínálnak majd a vállalatok számára, amelyek eddig nemigen láttak fantáziát abban, hogy pénzüket a bankban elhelyezve, annak kölcsön adva kamatoztassák. Ám ezzel még nem értünk a lehetőségek végére, a bankok kötvényt bocsáthat­nak ki, tőkéjükkel résztulajdonosokként különböző vállalkozásokba foghatnak, sőt az elmúlt év végén megjelent új jogszabályok szerint még leánybiztosítót is alapíthatnak, ha éppen ebben látnak fantáziát. A megpezsdülő pénzügyi élet nemcsak tőkében, pénzben, vagyonban mérhető nyereséget hoz. Új szemléletet plántálhat gazdasági életünkbe, a maga sajátos eszközeivel dinamizálhatja a gazdaságot, a szó igazi értelmében vett partnere lehet a vállalatoknak és szövetkezeteknek. De megújítása, bármilyen gyorsan ha­lad is, nem helyettesítheti azokat a folyamatokat, amelyeknek a reálszférában kell meginduliuk. A kétszintű bankrendszer megteremtése, a pénzintézetek közti verseny kialakulása csak keretéül szolgálhat a struktúraátalakításnak, a föllendü- S lő termelésnek. nmaga mindezt nem érheti el, sőt a reálszféra lemaradása fékezőleg hat a pénzügyi életre is. Hiába van meg a szándék és a pénz, ha híján vagyunk megfelelő hatékonysággal termelhető és eladható árucik­keknek, megfontolt és dinamikus üzletpolitikával rendelkező vállala­toknak. Enélkül a bankszféra sem töltheti be eredeti funkcióját, a tőke hatékony áramoltatását. LAKATOS MÁRIA Érdekeltség - hatékonyabb munka Munkásgyűlés az Orionban Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke csü­törtökön a főváros X. kerületébe látogatott. A vendéget a kőbányai pártbizott­ság székházában Zarnóczi József első titkár és Szabó Károly, a kerület tanács­elnöke fogadta. Gáspár Sándort tájékoztatták a kerület vállalatainak munká­járól, az évindításról, valamint a rendkívüli időjárás okozta kiesések pótlására tett intézkedésekről. A SZOT elnöke délután az Orion Rádió és Villamossági Vállalatot kereste fel, ahol Czirinkó József vezérigazgató és Slezák Ferenc, a pártbizottság titkára is­mertette a nagyvállalat helyzetét, törekvéseit. A gyárlátogatás végeztével Gáspár Sándor részt vett és beszédet mondott az Orion dolgozóinak munkásgyűlésén. Gáspár Sándor beszéde Elöljáróban az ország gondjairól szólt, hangsúlyozva: az MSZMP KB novemberi és decemberi ülése nyomán megújuló erővel kezdődött a küzdelem terveink megvalósításáért.- Mindenekelőtt azt kell elérnünk - hangsúlyozta -, hogy a vállalatoknak és a dolgozóknak érezhetően érdekük legyen a hatékonyabb munka. A bért, a nyereséget, az új beruházást, új techni­kát szigorúan a jól végzett munkához, an­nak eredményéhez kell kötni. Követel­mény a munkaidő jobb kihasználása, a gépek folyamatos üzemeltetése, a mun­kaszervezés, a technológia radikális megjavítása. Sokat jelentene az is, ha az anyag- és energiatakarékosság a mun­ka, a gazdálkodás szerves részévé, min­denkinek természetes igényévé válna.- A nagy októberi szocialista forrada­lom 70. évfordulója tiszteletére megkez­dődött munakverseny ösztönzést ad ah­hoz, hogy minden munkahelyen tovább­léphessenek. Köszönet illeti tenniakará- sukért a dolgozókat, a szocialista brigá­dokat. Azt várjuk, hogy új, friss energiá­kat, alkotóerőt szabadítsanak fel a fel­adatok megoldására. Ez a várakozás nem alaptalan, hiszen népünk tenniaka- rása eddig is sokszor megmutatkozott, ha azt az ország helyzete igényelte. Jó példát adott erre az elmúlt hét szokatlan időjárását követő számos társadalmi megmozdulás. Üzemek, vállalatok kol­lektívái ajánlották fel, hogy szabadnap­jaikon pótolják a kiesést. A fagy, a hó okozta gondok leküzdésében is tíz- és százezrek vettek részt öntevékenyen, erejük megfeszítésével. Most az a cél, hogy még az első negyedévben pótoljuk a termeléskieséseket, a veszteségeket. A SZOT elnöke a többi közt az új válla­latirányítási formákról is szólt, hangsú­lyozva: új lehetőséget teremtett, hogy a vállalati tanácsok, a közgyűlések létrejöt- (Folytatás a 2. oldalon.) A novemberi határozat szellemében Pártnap a Vegyépszer tamási gyárában Tegnap délután a Vegyépszer tamási gyárának több mint háromszáz dolgozó­ja gyűlt össze az üzemi csarnokban, ahol Pónya József, az MSZMP KB tagja, a Pak­si Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója volt a pártnap szónoka. Az előadó részle­tesen elemezte azokat a,z összefüggése­ket és okokat, amelyek közrejátszottak abban, hogy az ország gazdasági ered­ményei nem érték el a tervben megfogal­mazottakat, s mindezt tette a Központi Bi­zottság novemberi határozata szellemé­ben. Felhívta a figyelmet arra, hogy gond­jainkon csak fegyelmezett, jó minőségű munkával enyhíthetünk. Az egymásra mutogatás, mások bírá­lata nem vihet közelebb bennünket cél­jaink megvalósításához, amely kivétel nélkül mindenkire érvényes kell, hogy le­gyen. Pónya József beszédét követően Hor­váth István, a Vegyépszer tamási gyárá­nak igazgatója lépett a mikrofonhoz, aki röviden értékelte a kollektíva 1986. évi munkáját, majd pedig felvázolta az idei esztendő feladatait. A gyárnak 1987-ben 518 millió forint árbevételt és 117 millió forint nyereséget kell elérni. Mindehhez a feltételek biztosítottnak látszanak. Vége­zetül az említett feladatok teljesítéséhez kérte az üzem dolgozóinak hatékony tá­mogatását, lelkiismeretes munkáját. S.GY. Ünnepélyes nyitás - március 2-án Német Bemutatószínpad - szekszárdi városi televízió Havasi Ferenc Kínából Japánba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására január 16. és 22. között lá­togatást tett Kínában. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitká­ra, a Kínai Népköztársaság államtanácsá­nak elnöke fogadta Havasi Ferencet. Az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára megbeszélést folytatott Hu Csi-livel, a KKP KB Politikai Bizottsága tagjával, a KB titkárával és Jao Ji-linnel, a Politikai Bizottság- tagjával. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozókon tájékoztatták egy­mást az MSZMP XIII. kongresszusán, il­letve a KKP KB 1978 decemberében tar­tott Ili. plénumán hozott határozatok vég­rehajtásának menetéről, a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja során szerzett tapasztalataikról. Áttekintették a két or­szág együttműködésének, valamint az MSZMP és a KKP kapcsolatainak helyze­tét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Havasi Ferenc és kísérete csütörtökön Kínából Japánba utazott. Napirenden a genfi tárgyalások Külügyminiszter-helyettesek berlini tanácskozása Január 20-án és 21-én Berlinben 10 szocialista ország külügyminiszter-he­lyettesei tanácskozást tartottak a genfi leszerelési értekezlet napirendjén sze­replő kérdésekről. A részvevők hangsú­lyozták, hogy növekszik a leszerelési ér­tekezletnek, mint a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés átfogó kérdéseit tárgyaló fórumnak a jelentősége. A tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Kovács László külügymi­niszter-helyettes vezette. A többhasznosítású kulturális létesítmény ruha­tára is csaknem kész Színházi széksorok - munkásokkal rosi televízió stúdióigényeit, illetve ezen túl­menően láthatja majd a város közönsége a kamaraszínházi pódiumi előadásokat is. A városi televízió szerkesztősége már itt készíti a képújság programját A televízió ké­pes adásának megkezdéséhez viszont a technikai berendezések megvásárlása még hátravan. Erre remélhetőleg még ebben az évben sor kerül. A színházi és egyéb programok számára a kamaraszínház március 2-án este nyílik meg! ünnepélyes keretek között Befejezéséhez közeledik a Szekszárdi Német Bemutatószínpad (Deutsche Büh­ne) céljait szolgáló kamaraszínház kiala­kítása a Babits Mihály művelődési köz­pont oldalszárnyában. A közel ötmillió forint költséggel épített földszinti szárnyban a kamaraszínház ré­szeként kapnak helyet a szekszárdi vá­rosi televízió stúdióhelyiségei is. Teljesen megújult a kiállítóterem és a színházi elő­csarnok is. A kivitelező munkákat a Tolna Megyei La­káskarbantartó Ipari Szövetkezet és a műve­lődési központ szakemberei végezték. A kamaraszínház tervezé­sénél és kialakításánál alapve­tő szempont volt hogy ennek az épületrésznek a Német Be­mutatószínpad tevékenysé­gén felül ki kell szolgálnia a vá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom