Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-03 / 2. szám

1987. január 3. tnÉPÜJSÁG % Bel- és külföldön egyaránt-------------------------------------------------------------------- V A lengyel műemlékvédelem sikerei Számítógépgyártás a Szovjetunióban Másodpercenként tízmilliárd művelet „Mit adhatnak a szovjetek a Nyugat­nak a számítástechnika területén?” „Mi­nimum tizenöt év kell az oroszoknak, hogy utolérjenek az elektronikában!” Ilyen és hasonló főcímek rendszeresen szerepelnek az önmagát objektívnak és jól tájékozottnak tartó burzsoá sajtó kiadványaiban. E cikkek szerzői azon­ban sajnos vagy előre megfontolt szán­dékkal ferdítik el a Szovjetunió eredmé­nyeire vonatkozó tényeket, vagy egyál­talán fáradtságot sem vesznek, hogy megismerkedjenek olyan kiemelt ága­zatok, mint például az elektronika terén elért szovjet kutatási és gyártási ered­ményekkel. Nézzük a tényeket. Nyugati embargó A Szovjetunió és a többi szocialista ország már 1969-ben egyezményt kö­tött harmadik generációs számítógépek közös fejlesztéséről. (Egységes Számí­tógéprendszer - ESZR.) E cél érdeké­ben negyvenezer kutató és tervező, há­romszázezer munkás, négyszázezer matematikus, mérnök és technikus fo­gott össze. Figyelembe véve a gépcsalád KGST exportját, a fejlesztés során egységes konstruktőri - technológiai bázis, egy­séges programfejlesztés és a perifériák egységes rendszere került kialakításra. „Az egységes rendszer létrehozásá­val a KGST-országok versenyképessé váltak a legbonyolultabb elektronikai eszközökre szakosodott kapitalista cé­gekkel” - írta ugyancsak az „Elektro- nics”. Éppen ezért ma már több mint A lengyel műemlékvédelem európai hírnévnek örvend. Az 1954 óta működő Állami Műemléki Vállalat, amely rekon­struált és újjáépített számos műemléket Lengyelországban, húsz év óta exportra is végez szolgáltatásokat. Lengyel res­taurátorok dolgoznak a többi között a Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlo­vákiában, az NSZK-ban, Algériában, Franciaországban, Hollandiában és Egyiptomban. Az Állami Műemlékvédelmi Vállalat 13 részlege kilencezer különböző munka­ágat képviselő szakembert foglalkoztat: építészeket, régészeket, építészmérnö­köket, művészettörténészeket, műtárgy- konzervátorokat, kisiparosokat és épí­tőipari munkásokat. A lengyel műem- lék-konzerválási iskola jellemző vonása a legújabb tudományos vívmányokon alapuló szakmai véleményezés és kivi­telezés. Képünkön: az Állami Műem­lékvédelmi Vállalat dolgozója a Wawel- ben végzi munkáját. Nem egészen két évvel nyitották meg a látogatók előtt a varsói királyi várat, Sarlatánság... Csodamódszer... - hosszú évtizedeken világszerte ilyen szélsőséges vélemények jellemezték az akupunktúráról folyó vitákat. A kérdés ráadásul nemcsak az orvosok táborában kavart nehezen csituló vi­harokat, hisz a gyógyulás, vagy akárcsak a fájdalmak elűzése mindig is az emberek leg­ősibb vágyai közé tartozott. Azóta némileg ta­lán már lecsendesedtek a szenvedélyek, az eljárás sok országban megkapta helyét az or­vosi módszerek között. Ma már a keringési zavaroktól a magas vérnyomásig sok beteg­ség gyógyítására alkalmazzák, bár hatásme­chanizmusát mindmáig nem sikerült tudomá­nyosan igazolni. Az akupunktúra bebizonyí­totta sokrétűségét - mégis szinte szenzáció- számba ment néhány kínai orvos bejelenté­se, amely szerint ez az ősi gyógymód az em­beriség örök álmának megvalósításában, az öregedés elleni küzdelemben is új távlatokat nyithat... A többmilliós Sanghaj egyik kórházában az akupunktúra újabb eredményei iránt ér­deklődő látogatót egy szívélyes idős férfi fo­gadja. Cseng Da-dzong professzor, az egyik legkiválóbb kínai specialista már a nyolcvan felé közelit, de korából könnyedén letagad­hatna tíz évet. „Kutatásaink valóban azt bizo­nyítják, hogy az akupunktúra alkalmazásá­val meghosszabbodik az élet, mert javul az emberek fizikai ellenállóképessége. Mindez persze messze áll a „csodától”, az öregedés teljes megszűnésétől. A módszer egyszerűen csak lelassítja ezt a folyamatot, - ismerte el nyilatkozatában. Cseng Da-dzong szerint egyébként az akupunktúra „ereje” e területen épp a mo­dern nyugati gyógymódok gyengéiben rejlik. „Amikor valaki nap mint nap gyógyszerek tu­catjait tömi magába fejfájás, vagy nátha ellen, akkor ezzel törvényszerűen csökkenti a ter­mészetes immunrendszer hatékonyságát. A Az Állami Műemlékvédelmi Vállalat munkatársa a Wawelben dolgozik amelyet a náci megszállók a szó szoros értelmében a földig romboltak, s melyet újjáépített a lengyel nép. Ma a város egyik legszebb idegenforgalmi látvá­nyossága. A turistacsoportok nagy­tabletta gyógyulást hoz a test egyik pontján, de negatív következménnyel jár egy má­sik szerv működésére. Ez még jobban nyo­mon követhető az öregeknél, ahol a gyógy­szerek tömeges és hosszú időn át tartó sze­dése fokozza a szövetek és sejtek erózióját is. Akupunktúrát alkalmazva csökkenthetjük ezeket a veszélyeket.” „Nyilvánvaló, hogy még ez az ősi módszer sem rendelkezhet természetfeletti képessé­gekkel” - hallja a látogató, akinek erre ösztö­nösen is emlékezetébe idéződnek a húsz év­vel ezelőtt készült, akkortájt az egész világ­sajtót bejárt képek. A kórházi ágyakon kínai betegek feküdtek, akik még koponyaműté­tek alatt is Mao Ce-tung kis vörös köny­vecskéjét olvasgatták. „A kulturális forrada­lom korszakában a pekingi vezetés politikai okokból szorgalmazta a teljes akupunktúrás anasztéziát” - mondja a professzor, elismer­ve, hogy ez a módszer nem szünteti meg tel­jesen a fájdalmakat. „Mindmáig nem találtuk meg a test kü­lönböző részei között azokat a kapcsolato­kat, amelyek ezt lehetővé tennék. Ennek elle­nére az akupunktúrás fájdalomcsillapítás már ma is hatékonyan alkalmazható az agy-, a tüdő- és a szívsebészetben, s ráadásul kü­lön előnyt jelent, hogy a beteget ilyenkor nem kell kitenni a bonyolult újjáélesztési művelet­nek." Cseng Da-dzong biztos benne, hogy az akupunktúra - párosítva a mai kor technikai vívmányaival, a lézerrel, vagy az elektromos stimulálás módszerével - a jövő orvostudo­mányában is megtalálja majd helyét. Igaz, a professzor betegeiben ma még főként ha­gyományos tűket látni, de ez a gyógymód - a maga kétezer éves történelmével - már több­ször bebizonyította, hogy képes a tovább­élésre, az adaptációra. nagy érdeklődéssel látogatják, beren­dezésének több eleme külföldi kormá­nyok, államférfiak és magánszemélyek ajándéka. A varsói vár nem csupán múzeum. Gyakran tartanak itt kiállításokat és hangversenyeket, állami és társadalmi ünnepségeket. Krakkó, Lengyelország hajdani fővá­rosa igen sok műemlékkel büszkélked­het. Néhány évvel ezelőtt a várost felvet­ték a világ legértékesebb kultúremlékei- nek UNESCO-listájára. A különböző ko­rokból származó műemlékek, a gazdag múzeumi gyűjtemények tömegével vonzzák Krakkóba a hazai és külföldi tu­ristákat. Krakkó Varsó mellett a legszí­vesebben látogatott lengyel városok kö­zé tartozik. Krakkó műemlékei gyökeres felújítás­ra és konzerválásra szorulnak. Létre­hozták a krakkói műemlékek felújításá­nak nemzeti alapját, tevékenykedik a Krakkó műemlékvédelmével foglalkozó társadalmi bizottság is. Régészeti oázis Szahalinon Szahalin déli részén valóságos régé­szeti oázisra bukkantak. Egy iskolai táj­kutató expedíció a Nevszkoje-tóban egyszeriben álláshelyet talált. Valameny- nyi az időszámításunk elejéről való. A gyermekek a szakemberek rendelkezé­sére bocsátották a leleteket. A régészek véleménye szerint az ex­pedíció nagyon jelentős munkát végzett. A leletektől ítélve - a tónál sajátos határ húzódott: a szigeteket e távoli korban benépesítő törzsek tartózkodási öveze­te. Az itt talált kerámia megkülönböztető vonása, hogy két stílus keveredik ben­ne. A sóbánya levegőjének gyógyító hatása Az ukrajnai Zsdanov város vasúti kór­házában a légzőszervi megbetegedé­sek gyógyítására alkalmas kezelőhelyi­séget hoztak létre. A „sóbánya-effektus” - azaz a sóionok hatása a légzőszervek­re - fontos szerepet kaphat a tüdőaszt­ma gyógyításában is. Sóbánya azonban kevés van, és oda sem szabad mindenkit - különösen gyerekeket, rokkantakat és öregeket - beengedni. Ukrán orvosok éppen ezért a „sóbánya-effektust” - a felszínen kí­vánták realizálni. A kórházban a bá­nyákból szállított sóval borították a ke­zelőhelyiségek falait és padlózatát, majd apró szemcsés száraz sót permeteztek be. Ennek leülepedését követően egy­két órát töltöttek el itt a betegek. Az 1951 -ben megépített első szovjet számítógép egyben az európai konti­nens első számítógépét is jelentette. Azóta eltelt harmincöt esztendő. Ez idő alatt a szovjet gazdaság - beleértve ter­mészetesen az elektronikát és a mű­szeripart is - gyakorlatilag teljes egé­szében saját tartalékaira és fejlesztései­re támaszkodott. Ugyanakkor Nyugaton számtalan kísérlet történt és történik ma is a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok elektronikai fejlesztéseinek leféke­zésére. Betiltották a többi között a mik- roáramkörök és mikroelektronikai esz­közök exportját, fokozatosan visszafog­ták a tudományos-műszaki együttmű­ködést és hoztak még számos - finoman fogalmazva - barátságtalan intézkedést. A szovjet elektronikai ipar ma a világ legnagyobb elektronikai alkatrészgyár­tója. Több mint harmincezer típust ex­portál a Szovjetunió a világ több mint harminc országába. A sorozatgyártású PSZ-2000 számítógép műveleti sebes­sége másodpercenként 200 millió. Eh­hez hasonló teljesítményű gép Nyuga­ton nincs. A „Made in USSR” jelzésű elektronikai alkatrészeket jól ismerik Franciaország­ban, Angliában, Olaszországban, Spa­nyolországban. A vásárlók között van­nak természetesen amerikai cégek is. Más dolog a szovjet számítástechnika politikai célokból történő lekicsinylése és megint más a kifizetődő üzlet. Az el­múlt időszakban egyedül a „General Elektric” 150-180 millió ellenállást vá­sárolt a Szovjetuniótól. Egy amerikai folyóirat elismerése Egyszóval, akarják-e Nyugaton vagy sem, a Szovjetunió már ma is a MOS és CMOS áramkörök, valamint mikropro­cesszoros rendszerek nagy választékát gyártja. Nem véletlen tehát, hogy ameri­kai szakemberek a befolyásos „Elektro- nics” folyóirat hasábjain is elismerik, hogy a Szovjetunió technológiai bázisa és a jól képzett szakembergárda lehető­vé teszik az amerikaiaknál nem rosz- szabb minőségű integrált áramkörök gyártását. A jövőben - mint ezt az SZKP XXVII. kongresszusa is hangsúlyozta -, az or­szág műszaki rekonstrukciójának üte­mét nagymértékben a termelés elektro- nizációja és automatizációja határozza meg. Ipari alapokra helyezik a számító­gépek programellátását és az automati­zált irányítási rendszerek gyártását. A gyakorlat bizonyította, hogy kisebb költségek mellett kiváló paramétereket csak az erők egyesítésével, a kooperá­cióban és a szakosításban rejlő lehető­ségek kihasználásával lehet elérni. ezernyolcszáz ESZR gép üzemel Bel­giumban, Franciaországban és Finnor­szágban. Ugyanakkor, ezt hangsúlyoz­za M. Sz. Gorbacsov amerikai üzletem­berekkel Moszkvában folytatott megbe­szélései során ...nem leszünk elavult á ruk piacává. Csak a világszínvonalnak megfelelő termékeket vagyunk hajlan­dóak megvásárolni. Ha az USA továbbra is folytatja jelenlegi politikáját, akkor vagy magunk fejlesztjük ki, vagy más or­szágban szerezzük be azt, ami nekünk szükséges”. A KGST keretében Napjainkban a mikroelektronikai ter­mékek megközelítőleg nyolcvan száza­léka a KGST-országok árucsereforgal­mában realizálódik. Az ötéves tervidő­szakban az elektronikai, számítástech­nikai és híradástechnikai eszközök ré­szesedése a Szovjetunió és a KGST eu­rópai tagországai közötti kölcsönös gép- és berendezésszállításokon belül eléri a tizenöt százalékot. Jelenleg több mint ötszázféle bonyolult számítástech­nikai eszköz és a hozzájuk szükséges programrendszer van gyártásban. A számítástecnika további fejleszté­se, az e téren megvalósuló együttműkö­dés tovább erősíti a szocialista orszá­gok elektronikai bázisát. A közelmúltban például szovjet és NDK-beli szakembe­rek közösen fejlesztették ki egy elektro­nikus digitális képfeldolgozó rendszert, amely az iparban minőségellenőrzésre, az orvostudományban a röntgenfelvéte­lek érzékelésére, az ásványkutatásban újabb lelőhelyek felderítésére alkalmaz­ható. Jelentős eredmények születtek a szovjet-magyar együttműködés kereté­ben nyomtatóberendezések, számítás- technikai navigációs berendezések, geológiai- és gázipari adatfeldolgozó rendszerek gyártásában. Program a 2000. évig A KGST-országok 2000. évig szóló műszaki-tudományos komplex prog­ramja intézkedéseket tartalmaz a mun­katermelékenység fokozására, a tudo­mányos kutatások idejének jelentős csökkentésére. Ennek érdekében került kifejlesztésre egy új generációs szuper- számítógép, amely másodpercenként tízmilliárd művelet elvégzésére alkal­mas. Ennél a gépnél a mesterséges in­telligencia és az ember-gép dialógus legkorszerűbb elveit alkalmazták. A rövid távú és hosszú távú tervek realizálásával a Szovjetunió és a szocia­lista országok egyrészt technológiai szempontból függetlenekké váltak a Nyugattól, másrészt jelentősen csök­kenthető a kézi erővel végzett munkafo­lyamatok mennyisége, amelyeket gépek vesznek át, és jelentősen javíthatók a dolgozók munkakörülményei. Az akupunktúra - lelassítja az öregedést? A varsói vár nem csupán múzeum: kiállítások, esküvők, állami és társadalmi ünnepségek színhelye is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom