Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

6 t^PÜJSÄG 1987. január 15. Szánkó- és síverseny egyszerre két helyen A téli sport kedvelői Óbányán Ahogy arról már beszámoltunk „Majd, ha fagy” frappáns elnevezéssel rendezik meg a SporTolna téli változatát. Hason­lóan ötletes „Majd, ha hó lesz nagy” cím­mel ezúttal a KISZ Szekszárd Városi Bi­zottságának Sport Munkabizottsága - ki­használva a tél adta lehetőségeket - ja­nuár 18-án, vasárnap 10 órakor szánkó­versenyt rendez Szekszárdon, a Kápolna téren. Gyerekek, felnőttek és családok mérhetik össze tudásukat a vidám, játé­kos vetélkedőkön. Ugyanebben az idő­pontban kezdődik Óbányán a síverseny a meghosszabbított, felvonóval ellátott pályán. Az indulók gyorsasági és ügyességi számokban mérkőzhetnek meg egymás­sal. Mindkét helyszínen saját sportesz­közzel - tehát illetve siléccel - nevezhet­nek a résztvevők. A rendezők a legügye­sebbek között ajándékokat sorsolnak ki, bár ezúttal is az igazi vonzerő a friss leve­gő, a szép környezet, a mozgás, a sport szeretete. Most még holtversenyben Az élvonalbeli labdarúgók téli alapozá­sa javában tart. Az NB 1.16. - azaz tavaszi első - fordulóját február 28-án bonyolít­ják le. Az őszi idény 15 bajnokija során kétjá­tékos, Szeibert György (MTK VM) és Vincze István (Tatabánya) bizonyult a legeredményesebbnek. Mindketten 10 gólt lőttek, és ezzel vezetnek a „felsőház” góllövőlistáján. Az erőgyűjtés napjai során kérdezte a két gólkirályjelöltet az MTI munkatársa: Ki lesz a végső éllovas? SZEIBERT:- Nem túlzás: hosszú pályafutásom eddigi legkeményebb alapozását élem. Igen nagy terveink vannak az MTK-VM- mel. Öröm, hogy ősszel váratlanul jól ment a góllövés. Az őszi tízzel együtt ösz- szesen 33 élvonalbeli találatnál tartok. Nagyra becsülöm az ifjú Vincze képessé­geit - talán nem önhittség de hetven százalékot adok arra, hogy megnyerem a gólversenyt. Annál is inkább, mert tavasz- szal mindig én rúgom majd a javunkra megítélt-büntetőket. VINCZE:- Ősszel sokszor kényszerűségből az első vonalban játszottam, holott a múlt­ban inkább középpályásként vettek szá­mításba. A csatárfeladat nem jelentett sok újdonságot, nagyon szeretek kapuközei­be kerülni. Igaz, nem mindenáron erőlte­tem a gólszerzést. Ha például Plotár vagy más társam előnyösebb helyzetben áll, akkor habozás nélkül továbbítom feléjük a labdát. Lőni és gólt lövetni társaimmal - ez azonosan nagy élmény. Szép Szeibert önbizalma, de nem ő lesz az első... Az MTK-VM középpályása elfeledkezik Détá- riról. Igaz, a Bp. Honvéd középpályása je­lenleg sérült, de ha pályán lesz, akkor is­mét ontani fogja a gólokat. Magamra nem tippelek, inkább Détárira adom szavaza­tomat. Az ősz legnagyobb gólja, amit szíve­sen „másolna” a tavaszi folytatásban is? SZEIBERT:- A ZTE-nek rúgtam a Hungária kör­úton. Alaposan eltaláltam a szabadrúgás­hoz letett labdát. Balázs kapus szeren­csés volt, hogy nem érte el. Alaposan megcsípte volna a labda. VINCZE:- A Ferencvárosnak lőttem, mintegy öt méterről, kapásból. Zsiborás későn moz­dult, csak akkor ért a lövés útjába, amikor a labda már kifelé jött a hálóból. Megyei atlétikai ranglista ’86 Női dobőszámok Rendkívül vegyes kép, tömör mezőny, kiemelkedő nagy egyéniségeknélkül. Az elért eredmények kinek-kinek saját kor­osztályában szerény helyezések eléré­séhez elegendőek, de sajnos többre nem. Kemény, szívós munkára volna szük­ség és ellensúlyozására más sportágak befolyásának. Köztudott ugyanis, hogy a jó felépítésű és dobókés?séggel rendel­kező lányok hamarabb érnek el ered­ményt néhány labdajátékban, és ennek jelenleg nem tud az atlétika ellenállni. Meg kellene találni a megoldást, mert vé­szesen lemaradunk az élvonaltól még akkor is, ha halvány reménysugarak van­nak Tamásiban, Bonyhádon, Dombóvá­ron és Szekszárdon. Talán 1987 jelent majd változást. Súlylökés: 11,12 Kiss Andrea (Sz. Dó­zsa), 10,44 Ónodi Gabriella (Bonyhád), 10,08 Reichardt Éva (Tamási), 10,05 Töt- tösi Istvánná (Sz. Dózsa), 9,73 Antus Andrea (Bonyhád), 9,48 Szabó Szilvia (Paks), 9,36 Bánszky Erika (Bonyhád), 9,21 Vida Valéria (Dunaföldvár), 9,08 Ba­jusz Krisztina (Sz. Dózsa). 9.07 Máté Ré­ka (Bonyhád). Diszkoszvetés: 36,56 Reichardt Éva (Tamási), 36,08 Máté Réka, 35,94 Antus Andrea, 34,50 Ónodi Gabriella, 31,32 Fe­hér Angéla (valamennyi Bonyhád), 30,34 Baksa Beáta, 30,06 Kiss Eszter, 29,00 Papp Aranka, 27,76 Töttösi Istvánné (va­lamennyi Sz. Dózsa), 26,02 Brunner Ág­nes (DVMSE). Gerelyhajítás: 41,22 Györkő Ildikó (Sz. Dózsa), 33,64 Brunner Ágnes (DVMSE), 31,40 Szegedi Emerencia, 31,34 Szabó Tünde (mindkettő Sz. Dózsa), 30,98 Bánszky Erika, 30,86 Ferencz Andrea (mindkettő Bonyhád), 29,88 Nagy Ma­rietta, 29,40 Bozsér Anita (mindkettő Bonyhád), 28,88 Lengyel Hajnal (DVM­SE), 28,44 Erős Andrea (Bonyhád). Pelé-kupa Kedden Brazíliában folytatódott a Pelé- kupa veterán labdarúgótorna. Ezúttal a két legutóbbi világbajnokság győztese, Ar­gentína és Olaszország 35 éven felüli já­tékosokból álló válogatottja csapott ösz- sze. Mindössze háromezren voltak kiván­csiak a találkozóra, amelyet Olaszország 2:1 (1:0) arányban megnyert. Az olaszok negyedik találkozójukon első pontjaikat szerezték. A Magyarországon is jól ismert Altafini juttatta vezetéshez az azzurriakat már a 4. percben, ám a gyors gól után 77 percet kellett várni az újabb találatra. Ekkor Da- miani növelte az olasz előnyt, végül a 87. percben Babington büntetőből szépített, s állította be a végeredményt. A torna állása: 1. NSZK 3 pont (2 mér­kőzésből), 2. Uruguay 3 (2), 3. Argentína 3 (3), 4. Brazília 3 (3), 5. Olaszország 2 (4). Labdarúgó teremtorna A Zrínyi SE sikere A szekszárdi Tambov lakótelepi sportbarátok a Zrínyi atcai általános iskola torna- csarnokában hat csapat részvételével körmérkőzés formájában jó hangulatú, sike­res kispályás labdarúgó teremtornát rendeztek. A két, három csapatot magában foglaló csoport azonos helyezettjei egymás elleni találkozókon döntötték el a végső sorrendet A döntőben a Zrínyi SE lelkes gárdája remek játékkal, megérdemelten, 5-1 arány­ban diadalmaskodott a kezdetben sokkal esélyesebbnek tűnő Honvédség együtte­se ellen. A bronzérmet az igen tehetséges Toldi-Bajcsy lakótelepi csapat nyerte, miután legyőzte az ezúttal gyengélkedő Fókusz Hatosát A rendezőknek végül is csak az ötödik hely jutott, mivel a Honvédség ellen minimális arányban, a Fókusz el­len hétméteresekkel vesztett Hatodik lett a KISZ Dózsa, akik a legsportszerűbb csa­pat címét nyerték el. A teremtorna színvonalas csatákat hozott és családias légkörben zajlott le, jól szolgálva a fiatalok mozgásigányének kielégítését, szabadidejének hasznos eltöl­tését Bartos Csilla újabb győzelme Szerdán Melbourne-ben, az ausztrál nemzetközi teniszbajnokság második fordulójában Cserépyné Bartos Csilla 6:3, 6:0 arányú fölényes győzelmet ara­tott az ausztrál Alison Scott ellen, s így már a legjobb 32 között van. Ezzel élete eddigi legnagyobb sikerét érte el, hiszen Grand Slam-tornán még sohasem jutott túl a második fordulón. Labdarúgóősz ’86 Japán-Dél-Amerika Január 24-én az UNICEF szervezésében jótékony célú labdarúgó-mérkőzést játszanak Tokióban. A japán válogatottnak a Dél-Amerika legjobbjaiból összeállított all-star csapat lesz az ellenfele. A „nemzetközi” együttesben együtt lép fel a két Maradona-fivér, a Napoli- ban játszó Diego és öccse, Raul, az argentin Boca juniors középpályása. Maradonáékon kívül négy brazil „ász” is a japán közönség elé lép: Edinho, Josimar, Falcao és Junior. A dél-amerikai válogatott szövetségi kapitánya az Argentínát világbajnoki címre ve­zető Carlos Bilardo. Elvesztett szurkolói visszahódítására törekszik a DVMSE „Föl sem merült bennünk, hogy búcsúra kényszerülünk. Kimondva, kimondatlan a Dombóvári VMSE is besorolt 1986-ban az „edzöfaló” klubok so­rába. Amikor áprilisban Újvári Kálmán vezető edző lemondott, a megbolygatott méhkashoz hasonló állapotok jellemezték a vasutasok labdarúgó-szakosztályát. Nehezítette a hely­zetet, hogy éppen „zuhanó repülésbe” kez­dett a csapat. így aztán az Újvárit követő Varga László megbízott edzőt az égadta vilá­gon senki sem irigyelte. Az egyesület korábbi játékosa a kispadon is bizonyított: megálljt pa­rancsolva a pánikhangulatnak a holtvágányról a tizedik helyre kormányozta a DVMSE szerel­vényét az t985-86-os bajnoki esztendő vé­gén. Varga László ennyit vállalt, az évadzárást követőn leköszönt. Utódját a klubvezetés Ka­posvárott találta meg Bőzsöny János szemé­lyében, aki július 7-töl vette át a szakmai mun­ka irányítását. Az már beszélgetésünk elején, a fiatal, agilis somogyi mester első mondataiból is kicsen­dül: csapata őszi produktumával éppoly elé­gedetlen, mint azok a szurkolók, akiket a gyenge szereplés elriasztott a meccsek láto­gatásától. A kieséshez közeli helyezés hátte­rét boncolgatjuk.- Kezdjük egészen elölről - javasolja Bö- zsöny János. - Már a tavaszi idényben jelent­keztek azok a negatív jelek - a kollektív küzdő- szellem és a fizikális felkészültség hiányossá­gai -, amelyek megszüntetésére törekedtünk a júliusi felkészülés során. A kondicionális előrelépést hátráltatta, hogy csak lassan vált véglegessé játékoskeretünk. A nyári szabad­ságok, üdülések és a külföldi utak rányomták bélyegüket az edzések látogatottságára. Min­dent egybevetve, a valós edzésmunkát csu­pán az őszi rajtot megelőző két hétre tehetjük. Megjegyzem, akik részt vettek a nyári felké­szülésben, azok intenziven, becsületesen gyakoroltak. Objektív tényező volt továbbá, hogy együttesünk házi gólkirálya - a Dráva­csoport góllövö listájának második helyezettje - a 24 gólos Hosszú Ferenc Csurgóra igazolt, Lakos és Horváth viszavonult, Hosszú Zoltán egész ősszel nem állt rendelkezésre. Ugyan­akkor az újonnan igazolt játékosok - Gyurkó, Kovács, Urbán - meglehetős késéssel kap­csolódtak csak be a felkészülésbe. Mi tagadás, a DVMSE házatáján is je­lentkezett a góliszony. Egy pillantás a táblá­zatra: náluk csak a Bonyhád, a H. Táncsics SE és a Szigetvár ért el kevesebb gólt. Idegenbeli négy találatuk egyetlen győzelmet sem ered­ményezett.- Bizony hiányoztak Hosszú F. góljai, s ez a támadójátékunkat tekintve egyhitét vesz­tett csapatra utaló teljesítményt eredménye­zett. A támadósorba igazolt Gyurkó és Kovács tizenöt mérkőzésen összesen egyetlen gójt hoztak „konyhánkra”. A csapat arculatának, a játékmód megváltoztatása is célom volt. Saj­nos, elképzelésemet nem tudtam aprópénzre váltani, mert az erőnléti fogyatékosságok visz- szaütöttek. Hibának tartom, hogy a felkészülé­si időszakban csak megyebajnokságban sze­replő csapatokkal tudtunk játszani - mondja a szakvezető.- A hullámvasútra emlékeztet együttesének szereplése...- Elérkezett a ’86-os őszi rajt, ami kez­detben egyfajta bizakodásra adott okot, hi­szen az első négy fordulóban 50 százaléko­san teljesítettünk. A következő öt meccsen vi­szont egyetlen pontot szereztünk. Aztán jött a hajrá, amikor a hat találkozón begyűjtött hat pont ismét 50 százalékról tanúskodott.- Hogyan tovább tavasszal?- Őszi szereplésünkből haladéktalanul le kell vonni a következtetéseket. Azt többek kö­zött, hogy csapatunknak változtatni kell szem­léletén, a már megkezdett sok mozgásos, az eredményességet együttesen akaró játékmó­dot fokozni kell. Ehhez viszont a jó fizikai álla­pot elengedhetetlenül szükséges. Nos, ez utóbbi érdekében december 12-ig edzésben maradtunk, hogy ne eresszen le a csapat. Szükségesnek tartom egy gólerős támadójá­tékos átigazolását, de a tárgyalásaink eddig nem hoztak eredményt. Az elmondottakkal elérhetjük eredeti célkitűzésünk valóra válá­sát: stabil középcsapattá válhatunk a területi bajnokságban. A téli alapozást január 5-én megkezdtük. A munkafeltételek adottak ah­hoz, hogy a júniusi végelszámolásnál ne le­gyenek gondjaink.- Nem kevesebb, mint húsz játékos kapott ősszel bizonyítási lehetőséget. Hogyan érté­keli az egyéni teljesítményeket?- Elégedett vagyok Banai, Bien, Urbán és Jakab összteljesítményével. Többet vártam Gyurkótól és Kovácstól, de képességei alap­ján adós maradt a várt teljesítménnyel Iván és Herbst is. Mintegy végszóra toppan a szobába Banai Ferenc. Vajon az edző által elsőként dicsért, jó teljesítményt nyújtott hátvéd miként vélekedik a csapat félévi bizonyítványáról?- Megmondom őszintén, föl sem merült bennünk, hogy egyáltalán búcsúra kénysze­rülünk a területi bajnokságból. Sokat beszél­gettünk mi játékosok is egymás közt az őszi gyengélkedésről. Mindig ott kötöttünk ki, hogy hiányzik, egy igazi vezéregyéniség, egy meg­határozó focista csapatunkból. Mondjuk, egy Hosszú Ferenc, akit ha helyzetbe hoztunk, rugdosta a gólokat. Meggyőződésem, hogy a sikeres téli alapozással feledtetni tudjuk eddi­gi adósságunkat, s ezt nemcsak a kincstári optimizmus mondatja velem: gondtalan tavasz elé nézünk. Nincs okunk kételkedni a Dombóvári VMSE vezetőinek és játékosainak egészséges opti­mizmusában. Magára kell, hogy találjon a vá­ros botladozó labdarúgása, hiszen mint meg­tudtuk: az őszi adósság törlesztése közepette az elvesztett szurkolók visszahódítására is tö­rekszik majd márciustól Bőzsöny edző le­9énySé9e FEKETE LÁSZLÓ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom