Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

4 tÜËPÜJSÀG 1986. december 8. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor tatarozzák a Kadarka lakótelepi lakásokat? Egy szekszárdi olvasónk kérdezte saját és több lakótársa nevében, hogy a Kadarka lakótelep épületeinek, laká­sainak tatarozására mikor kerül sor. Ugyanis a szobákban a parketta - majd minden lakásban - feljön. A be­épített konyhaszekrények is igen rossz állapotban vannak. Sok helyen még a fürdőszoba sincs kicsempézve. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Orbán György válasza:- A Kadarka lakótelepi épületek teljes felújítására az épületek létesí­tésétől számított 25-30 év eltelte után kerülhet sor, amennyiben azt a műszaki állapot is indokolja.- Egyéb - folyamatosan jelentke­ző hibák kijavítását bérlői bejelen­tések alapján vállalatunk elvégzi; természetesen az anyagi lehetősé­gek függvényében rangsorolja és előtérbe helyezi az állagmegóvó és lakhatást gátló hibák elhárítását.- Javaslom, hogy e névtelen le­vélíró keresse fel vállalatunk infor­mációs irodáját (Szekszárd, Kispi- pa udvar), vagy házkezelési osztá­lyát (Szekszárd, Déli fűtőmű) és be­jelentése alapján helyszíni kivizs­gálás után jogos igényét a fen­tiekben már leírtak figyelembevéte­lével teljesíteni fogjuk. Köteles-e tűrni? özv. Horváth Józsefné tamási olva­sónk kérdezte, hogy köteles-e eltűrni, hogy a csapadékvíz nagy mennyiség­ben, a területről a háza elé folyjon? Ugyanis az utca szilárd burkolatot ka­pott, de a vízelvezetés nincs megoldva. Dr. Deák Konrád küldte meg a vá­laszt:- Ha a vízelvezetés megoldatlan­sága miatt a víz úgy torkollik az ol­vasó háza „elé”, hogy az kárt okoz, ezt természetesen nem köteles el­tűrni és a vízelvezetés megoldását elmulasztóval szemben kérheti ká­rának megtérítését.- Ha viszont az olvasó háza „elé” torkolló víz kárt nem okoz, kényte­len azt eltűrni és csupán kérheti az út fenntartóját, hogy a víz elvezeté­sét kedvezőbben oldja meg. Helyesen állapítják-e meg az árakat? Hagymási Pál őcsényi olvasónk Tra­bant gépkocsijához szélvédőgumit szeretett volna vásárolni a Rákóczi ut­cai autósboltban, ahol közölték vele, hogy elfogyott. De elmondták, hogy ennek ára 150 forint. Elment a kiske­reskedőhöz, ahol az a cikk 371 forint­ba került. Azt kérdezte, hogy meddig szabad ár a szabad ár: „De sorolhat­nám a példákat tovább is. Például: az állami üzletben a Lada gépkocsihoz ajtótömítő gumi 120, addig a kiskeres­kedőnél 240 forint” A Szekszárd Városi Tanács V. B. termelés-, ellátásfelügyeleti osztá­lyától, mint illetékes árhatóságtól Borbás Vendel osztályvezető küld­te meg a szakvéleményt:- Az illető kiskereskedő gmk-tól kapott Barkas szélvédőgumit 297 forint beszerzési áron, melyre 25 százalékos haszonkulcsot számí­tott fel, így kerül 371 forintba. De ez Barkas, és nem Trabant szélvédő­gumi.- Az autótechnika boltban szo­kott lenni Trabant szélvédőgumi, de ' nagyon ritkán. Az Autókerben az idén Barkas gumi még nem volt. Trabant szélvédőgumi viszont igen, de nagyon rossz az ellátás belőle. Lada ajtószigetelő viszont egyálta­lán nem volt.- így a hiánycikknek számító két áruféleség ára a beszerzési árhoz, illetve a többi magánkereskedő árához képest arányos. Ki fizet majd táppénzt? Egy olvasónk írta, hogy ez év január 1-től a dombóvári kötöttárugyárban dolgozott. Május 27-én munkahelyet változtatott, egy magánkereskedőnél vállalt munkát, mint alkalmazott. Nyári időszakban szombat, vasárnap is napi 8 órát dolgozott. Szeptembertől napi 7 órát. A tanácsnál megtudta, hogy négyórás munkaidőre van bejelentve. Tudomására jutott az is, hogy egy idő óta az SZTK-t sem fizették. Vajon ki fi­zet majd táppénzt, kaphat-e majd gyest és mennyit? Az itt eltöltött évei beleszámíthatok lesznek-e a nyugdíja­záskor? A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zol­tán válaszolt:- Kérdésére, hogy jogosult-e táppénzre, gyermekgondozási díj­ra, és gyermekgondozási segélyre stb., a bejelentés alapján az ellátá­sokat az igazgatóság fogja folyósí­tani a munkáltató által bejelentett bér alapján. Közöljük, hogy az itt el­töltött idő nyugdíj szempontjából is szolgálati iflőnek minősül, ameny- nyiben bejelentése megtörténik. rr-* Ml VÁLASZOLUNK jBBMBS A kezességgel kapcsola- ffríJ fos jogi szabályozásról adunk ez alkalommal tájé- «ftk. » koztatást figyelemmel arra, ST® hogy a kezesség eléggé gyakran fordul elő magán- személyek szerződéses kapcsolatában, de gazdálkodó szervezetek vonatkozá­sában is, ugyanakkora kezességet válla­lók - a tapasztalat szerint - nincsenek minden esetben maradéktalanul tisztá­ban azzal, hogy tulajdonképpen mit is vállaltak. Polgári Törvénykönyvünk sze­rint: „Kezességi szerződéssel a kezes ar­ra vállal kötelezettséget, hogy amennyi­ben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.” Már itt kihangsúlyozzuk, hogy ez az úgynevezett egyszerű kezesség, amikor tehát a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezet­től (és az olyan kezesektől, akik őt meg­előzően, reá tekintet nélkül vállaltak ke­zességet) behajtható. Valamely követe­lés végrehajtása iránt tehát ilyen esetben először a kötelezett ellen kell fordulni a jogosultnak, s csak ha ez eredménytelen marad, fordulhat a kezes ellen. Megjegyzendő, ha a kötelezett isme­retlen helyre távozik, a jogosult közvetle­nül fordulhat a kezes ellen. Kimondja azonban a Polgári Törvénykönyvünk azt is, hogy: „A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötele­zettől hajtsa be, ha a. ) a felek így állapodtak meg, b. ) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c. ) a kezességet bank vállalta.” A kezességnek ezt a fajtáját nevezzük készfizető kezességnek, amikor tehát a jogosult akár a kötelezett, akár a kezes, akár pedig mindkettejük ellen.egyszerre fordulhat. Ilyen esetekben a kötelezett és a kezes egyetemleges marasztalásá­nak van helye s így mindkettejükkel szembeni végrehajtásra is lehetőség van. A kezesség vállalásakor, a kezessé­gi szerződés aláírásakor, pontosabban ezt megelőzően tehát tisztázandó, hogy egyszerű kezességről, vagy készfizető kezességről van e szó. A gyakorlati ta­pasztalatok arra utalnak, hogy az alak­szerűséghez nem kötött, szóban történő kezességvállalás nem megfelelő megol­dás, a letagadás lehetősége, a szóbeli nyilatkozat valóságos tartalma sok bi­zonytalanság, vita forrása lehet, ezért ki­mondja a törvény, hogy kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. Jó tud­ni azt is, hogy amennyiben a kezes a jo­gosultat kielégíti, a követelés őrá száll át. Ismerünk jogszabályon alapuló kezes­séget is, így pl. a munkabérre (egyéb já­randóságra) vezetett végrehajtásra vo­natkozó rendelkezésekben megszabott kötelezettségek elmulasztása esetén a végrehajtást kérővel szemben - a le nem vont összeg erejéig - a munkáltató kész­fizető kezesként felel. Látni kell tehát, hogy a kezességnek biztosítéki szerepe van: a kezesség foly­tán megnövekszik a követelésért felelős személyek száma, amivel együtt jár a va­gyoni fedezet megnövekedése is. A vonatkozó szabályok megismerése pedig minden bizonnyal lehetővé teszi sok vita, felesleges eljárás elkerülését. Dr. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Magyar filmhét Rómában „Az ötvenes évek magyar filmművé­szete” címmel filmhetet rendeznek a ró­mai La Sapienza egyetemen december 8. és 13. között. A válogatásban nemcsak az 1950-et követő évtizedben készült müvek szere­pelnek, hanem több olyan film is, mely­nek története játszódik ebben az idő­szakban. Az ötvenes évek magyar film- művészetéről, a kor jellemző filmkészítési stílusáról Keleti Márton Állami áruház és Dalolva szép az élet, s Máriássy Félix Teljes gőzzel című alkotásai adnak ké­pet. A kort már egy megváltozott, meg­újult szemléletmód szerint ábrázolja több, az elmúlt években készült film. Ezek közül Bacsó Péter Tegnapelőtt, Gábor Pál Kettévált mennyezet, Makk Károly Egymásra nézve és Sándor Pál Szeren­csés Dániel című filmjei kerülnek az olasz nézők elé a filmhét programjában. Gyűrű a lábon VILÁGJÁRÓ MADARAK A harcias Az ősz kezdetétől mostanáig sok hírt hallottunk vándorló madarak érkezésé­ről, távozásáról. Az ornitológusok rend­szeresen figyelik a csapatokat, egy-egy példányt be is fognak és meggyűrüzik őket, de nemegyszer a befogott madár lábán már gyűrűt találnak, ami alapján pontosan meghatározható honnan is ér­kezett. Ma, amikor a természetkárositó körülmények következtében a madarak - különösen a ragadozók - száma erő­sen megcsappant, fontos tudni egyes fa­jok szokásait, hogy fennmaradásukhoz segítséget adhasson az ember. A gyűrű­zés bizonyos szokások megismerésé­nek módszere. Hazánknak, ilyenkor télidőben, külö­nösen az északi országokkal van nagy madárforgalma: récék, ludak ezrei lepik el vizeinket, a vetéseket, de jól ismertek a nagy csapatokban érkező fenyőrigók és csonttollúak is. A gyűrű tanúsága szerint messzi északról, ezer kilométereket re­pülve különböző ragadozómadarak is érkeznek hozzánk. Egy Finnországban gyűrűzött barna rétihéját Dombóváron fogtak be. Faddon - ugyanilyen madár - Csehszlovákiából vendégeskedett. Tol­nára Litvániából érkezett téli vendég. Az a lettországi egerészölyv, amelyik úgy vél­te, hogy Dunakömlőd környékén talál téli , megélhetést, hozzávetőleg ezerkétszáz kilométert repült. De annak a vörösvér­csének a teljesítménye sem elhanyagol­ható, amelyik ugyan nem északon, ha­nem délen, Tuniszban rajtolt és huszon­hat nap múlva Kecskemét környékén ke­rült a madarászhálóba. A gyűrűzési adatok igazolják, hogy a nálunk telelő ragadozómadarak többsé­ge északról jön hozzánk, a mieink közül többek pedig dél felé húzódnak. Például egy ’83 nyarán Harcon gyűrűzött ege­részölyv az év telén a jugoszláviai Bilje környékén bukkant föl. Vannak kivételek is. Például egy erdei fülesbagoly tengeli- ci, nyáron kelt „útlevelével” Lengyelor­szágban került meg - télen. A gyűrű - mint az embereknél - a hű­ség jele is. A Bátán, Tengelicen gyűrűzött partifecskéket egy év hiúivá ugyanazon a helyen fogták vissza. A dél felé vonuló örvös galambokról szóló hírek többsége Olaszországból ér­kezik. Ismervén a taljánok vadászszen­vedélyét ezek a jelentések sajnos egy­ben gyászjelentések is. A magyar embernek oly kedves gólyák általában Afrikában telelnek. De például Kuvaitból is érkezett visszajelentés. Egy Gyűrű kerül a madár lábára Pörbölyön gyűrűzött feketególya pedig csak Törökországba ment: ’86 januárjá­ban Bursánál fogták be. Tengelicnél, a vonulási időszakban olyan gólyát fog­tak, amit az NDK-ban gyűrűztek, Su- monynál pedig olyan foltos nádiposzátát, amit az észtországi Kolmenasvánál jelöl­tek meg. Bár minden madár lábát nem le­het „megpatkolni”, de nyilvánvaló, hogy egy-egy gyűrűs madár nem egyedül „utazik”, hanem sok száz, sőt ezer társ­sal. A vonulást figyelő ornitológusok jól látják, hogy egyes fajok létszáma ilyen­kor erősen felduzzad. A közöttük lévő „je­lesek” a hírvivők, egyben azt is igazolják, hogy hazánk az észak felől érkezőknek amolyan tranzitállomás, ahol pihennek egyet, új erőt gyűjtve a további úthoz. A vonuló madarak között vannak rend­hagyó példányok is. Gyakran látunk fa­gyos télidőben, különösen halastavak környékén, nagykócsagokat és szürke­gémeket, holott valahol melegebb tája­kon volna már a helyük. Talán a madarak is ellustulnának? A kedvesnek nem nevezhető seregé­lyek is vonulók, de sokan áttelelnek. A vándorútra kelők közül többen meglepő messzeségbe jutnak. Például egy Tol­nán, nyárelőn gyűrűzött seregély az al­gériai Meradnál került elő, egy januári napon. Van amelyik csak a „kishatármenti” forgalomban vesz részt. Egy augusztus­ban, a sumonyi madarásztáborban gyű­rűzött függőcinke szeptember végén már Ausztriában vendégeskedett. Természetesen teljes képet adni a ma­dárforgalomról nehéz volna ennyi he­lyen. Inkább csak tolnai példákat hoztam elő a vándorló madarakról, miknek érke­zését legszívesebben mégiscsak tavasz- szal várjuk. CZAKÓ SÁNDOR Madárgyűrűk

Next

/
Oldalképek
Tartalom