Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-08 / 288. szám
1986. december 8. HÉTFŐ XXXVI. évfolyam, 288. szám ÁRA: 1,80 Ft Megyénk gazdasági helyzetéről és feladatairól (3. oldal) Apák és fiúk gazdasági-társadalmi fejlődés megtorpanásának okai közt gyakran szóba kerül a nemzedékváltás folyamatosságának hiánya. A vezetés megújulási készségére sokak szerint kedvezőtlenül hat annak korösszetétele, elöregedése. A fiatalok többsége beilleszkedik, szinte elbúvik a beosztott szerepkörébe, csupán az összehasonlítások, a számadások alkalmával lázadozik. „Apáink huszonévesen vezető pozícióba kerültek, nekünk meg várnunk kell, amíg az ő korosztályuk nyugdíjba vonul, és csak azután kerülhetünk sorra." Az éles megfogalmazás a maga túlzásaival együtt plasztikusan érzékelteti a különbségeket apák és fiúk előmeneteli lehetőségeiben. A tárgyilagos helyzetértékeléshez tartozik: az apák ifjúságának sok minden kedvezett. A biológiai érettséget gyorsan követte a felnőtté válás. Az iskolapadokat nem sokáig koptatták, a tanítómester szerepét az élet vette át. A történelem gyors sodrása - különösen a felszabadítást követő években - felgyorsította a nemzedékváltást. Az új világ építéséhez új emberek kellettek, s az embert próbáló feladatok megoldása közben edződtek a káderek. Az ifjúság társadalmi súlyának, szerepének bizonyos fokú csökkenése napjainkban viszont világjelenség. Miközben a biológiai érettség meggyorsult, a munkakezdés, a társadalmi érettség, a felnőtté válás jelentősen kitolódott. Növekszik a tanulási idő. Az átlagos életkor növekedésével együtt az össz- népességen belül nő az idősek, és csökken a fiatalok aránya. Az ezredfordulón például a 30 éven aluliak 650 ezerrel lesznek kevesebben. A 60 éven felüliek pedig 200 ezerrel többen, mint 1980-ban. (A népesség abszolút száma a demográfusok szerint ugyanezen időszakban 350 ezerrel csökken.) A világ változása tehát apáikétól eleve különböző sorsot, kifutási lehetőséget kínál a fiúknak. A lehetőségek, a feladatok azonban nem csökkentek. Az apák az indulásnál még úgy gondolhatták, hogy úttörő vállakózásukkal elvégzik az országépítő munka nehezét, s utódaiknak nemcsak helyzete, hanem munkája is könnyebb lesz. Ki hitte volna akkor, hogy maga az útkeresés is több nemzedékre szóló, a feladatok pedig nem egyszerűsödnek, hanem mind bonyolultabbak és nehezebbek lesznek. Jócskán maradt tehát tennivalója napjaink ifjúságának. Alkothat, bizonyíthat, helytállása létkérdés. A munka, a gazdálkodás külső és belső feltételei gyorsan változnak. A vezetés minden szintjén stílus- (módszer) és irányváltásra van szükség. A megújulási folyamat része a vezetők cserélődése, fiatal szakemberek bátor előreléptetése, annál is inkább, mivel a külföldi és a hazai tapasztalatok szerint a 35-45 közötti műszaki, gazdasági vezetőkben van a legtöbb vállalkozószellem és fogékonyság az új dolgok, a változások iránt. A mondás szerint teher alatt nő a pálma. A fiatalok megméretésének egyetlen módja a munka, a teljesítmény. Bízzák meg őket bátran erőt, képességeket próbára tevő feladatokkal. Ha szükséges, menet közben segítsék őket, de egyúttal teremtsenek számukra önálló mozgásteret, kifutási lehetőséget. Miután a vállalatok, az intézmények remélhetőleg végleg megszabadultak a központi irányítás szoros pórázától, a kicsinyes gyámkodástól, a belső mechanizmus korszerűsítésére van szükség. Arra, hogy a vállalatok, az intézmények részlegei, kisebb egységei szintén megszabaduljanak a belső tervlebontás, a túlszabályozás, az utasításos rendszer, a „kézi vezérlés” gúzsba kötő nyűgjeitől. Csak így bizonyíthatja öntevékenységét, vállalkozókészségét a beosztott ifjú vezető. Mind szélesebb körben pályázati úton töltik be a különböző vezetői tisztségeket. Erősödik a kádermunka demokratizmusa. Az életkort állapotként, és nem valamiféle privilégiumként mérlegelik. A pályázatok elbírálásánál’ a tehetséget, a rátermettséget, a demokratikus vezetői képességeket tartják mérvadónak, és nem az életkort. Tapasztalatból tudjuk, hogy az idősebb vezető is lehet dinamikus, vállalkozószellemű, s a fiatal pedig öregesen tempós és maradi. Azonos képességű pályázók közül viszont többnyire a fiatalabbat választják. A kádermunka erősödő demokratizmusa, ahogyan azt a termelőszövetkezeti mozgalom tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, kedvez a fiatal szakemberek bátor előre léptetésének, a természetes kiválasztódásnak. A szocialista társadalom fejlődésének voltak olyan időszakai, amelyek a kialakult vezetői összetétel fenntartásának, megerősítésének kedveztek. A mostani időszak egyáltalán nem ilyen. A nemzedékváltás felgyorsításához persze nem elegendő a szándék, az elhatározás, az is szükséges, hogy a fiatalok „mutassák meg magukat”. Persze senki ne önmutogatásra, a tanácskozások „előénekeseire” gondoljon, hanem kitartó munkára, önképzésre, idegen nyelvek tanulására, vagyis a felkészülési idő elmélyült hasznosítására, a szükséges ismeretek és gyakorlati tapasztalatok elsajátítására. ermészetesen a vezetői posztokon a jövőben sem szakbarbárokra, hanem sokoldalú, érdeklődő, közéleti emberekre van szükség. És a megfelelő vezetői kvalitás (szervező- meggyőző- döntő- akaratátvivő készség) ugyancsak nélkülözhetetlen. Vagyis a vezetők kiválasztásánál a hármas követelmény továbbra is érvényes. Az életkor nem lehet előny, és nem lehet hátrány, hanem állapot. A pályázatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettséget mindenkinél azonos mércével lehet csak mérni. KOVÁCS JÓZSEF Sevardnadze és Hammer megbeszélése Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szombaton Moszkvában fogadta Armand Hammert, az Egyesült Államok üzleti köreinek neves képviselőjét, és megbeszélést tartott vele a szovjetamerikai kapcsolatok néhány kérdéséről. A külügyminiszter rámutatott: e kapcsolatok most olyan szakaszban vannak, amikor felelős döntések szükségesek a nukleáris fegyverek csökkentése és felszámolása végett, annak érdekében, hogy a fegyverkezési hajszát távol tartsák a világűrtől, s a különféle területeken megvalósuljon a konstruktív együttműködés. A Szovjetunió szilárdan tartja magát a reykjavíki csúcstalálkozón elért megegyezéshez, s úgy véli, ez a találkozó történelmi lehetőséget nyitott a háború és béke kérdéseinek megoldására. Armand Hammer a megbeszélésen kifejezte reményét, hogy folytatódnak a békét és a kölcsönös megértést szolgáló szívós erőfeszítések, s Reykjavik eredményei nem mennek veszendőbe. Megerősítette: az amerikai üzleti körök érdekeltek abban, hogy fokozottabban kihasználják a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés lehetőségeit, és fejlesszék ennek új, sokat ígérő formáit. Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Vasárnap a Budapest Kongresszusi Központban folytatódott a kisiparosok IX. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson megjelent Kapolyi László ipari miniszter, valamint az állami és társadalmi szervezetek több vezetője. A háromnapos tanácskozáson 39-en szólaltak fel és számos javaslatot tettek, egyebek között a kisvállalkozások pénzügyeire specializálódott kisbankok létrehozásával, a késedelmes fizetések átvállalásával, a jövedelemszabályozás korszerűsítésével, a teherfuvarozó kisiparosok közületi munkavégzésével kapcsolatban. A javaslatok megvalósítása érdekében a KIOSZ részletes elemzéseket és vizsgálatokat végez. Molnár József, a KIOSZ elnöke a vitát összegezve megállapította, hogy a küldöttgyűlés pozitívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit, és önkritikusan foglalt állást a fogyatékosságok kijavítása érdekében. A tanácskozáson is kitűnt, hogy a kisiparosság a társadalom politikai, gazdasági céljaival egyre jobb összhangban tevékenykedik, ahhoz azonban, hogy a következő időszak nagyobb feladatait is elláthassák, még sok teendő vár a kisiparosokra és a központi irányító szervekre. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állás- foglalásban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feladatait a következő 5 évre. Ezek között a legfontosabb gazdasági célként határozták meg a szolgáltatások területén a lakáskarbantartás, a felújítás, a gépjárműjavítás, és a hagyományos szolgáltatások fejlesztését, minőségének javítását, kulturáltságának növelését. Az árutermelésben szükségesnek tartják az exportot növelő, az importot helyettesítő, a hiánycikkek körét csökkentő, a hazai áruválasztékot bővítő és a háttéripari termékek gyártásának fokozását. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai képzés fejlesztése, a műszaki korszerűsítés, a kapcsolatok javítása, gazdasági társulások létrehozása az állami és a szövetkezeti gazdálkodó szervezetekkel. A küldöttgyűlés megválasztotta az országos választmányt, a felügyelő bizottságot s a tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhelyettessé választották. Tízéves a bogyiszlói népi együttes A bogyiszlói hagyományőrző népi együttes elmúlt tíz évének gazdag kulturális eseményeit dokumentáló kiállítás nyílt szombaton délután Bogyiszlón a tanács épületében. A megnyitót követően kétórás műsort adtak a szekszárdi Bartina táncegyüttessel közösen. Műsorukban szerepelt a falusi hétköznapok és ünnepek táncban történő megjelenítése. A negyvenkét tagot számláló együttes legfontosabb feladatának érzi, hogy ne csak a közvetlen környéken ismerjék meg táncukon, népi játékukon keresztül a falujuk és az ott élők midennapi életét, hanem az egész országban is, sőt külföldön is. Vasárnap is folytatódott a Budapest Kongresszusi Központban a kisiparosok kongresszusa. (Telefotó) Az 1983-ban kiváló együttes címet elnyert együttes zenekarának tagjai Az idelátogatók még egy hétig ismerkedhetnek a kiállítás anyagával Itt a finom bogyiszlói sóskifli
