Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
1986. december 6. Képújság 3 Megemlékezések a magyar sajtó napján A magyar sajtó napja alkalmából rendezett ünnepségen adták át a Rózsa Fe- renc-díjakat. A kitüntetett újságírók (ülnek): Kulcsár István, Szászi József, Bos- sányi Katalin, Harmat Endre, (állnak): Horvát János, Szathmári Gábor és Báling József. (Telefotó) A magyar sajtó napja alkalmából pénteken ' ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Választmánya a MUOSZ székházában. A résztvevők megemlékeztek a Vörös Újság megjelenésének 68. évfordulójáról, s kegyelettel elenevítették fel a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Rózsa Ferenc alakját. Az ünnepi ülés résztvevőit Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte, majd Somos Ágnes, a MUOSZ elnökségének tagja mondott beszédet. Ezután Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kimagasló újságírói tevékenységük elismeréseként kitüntetéseket nyújtott át a sajtó, a rádió és a televízió több munkatársának. Rózsa Fe- renc-díjban részesültek: Báling József, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettese, Bossányi Katalin, a Népszabadság rovatvezető-helyettese, Harmat Endre, az Esti Hírlap rovatvezető-helyettese, Horvát János, a Magyar Televízió filmfőszerkesztőségének vezetője, Kulcsár István, a Magyar Rádió főmunkatársa, Szathmári Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese és Szászi József, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese. A „Szocialista Újságírásért” kitüntetést 30 újságíró kapta meg. Ezután az újságíró szövetség székházában megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság emléktábláját. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya nevében Lakatos Ernő osztályvezető és Bereczky Gyula osztályvezető-helyettes, a MinisztertanácsTájékoztatási Hivatal képviseletében Bányász Rezső és Németh Jenő elnökhelyettes, a Nép- szabadság szerkesztősége nevében Borbély Gábor főszerkesztő és Ré- nyi Péter főszerkesztő-helyettes, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete részéről Simó Tibor főtitkár és Kárpáti Tamás titkár, a MUOSZ képviseletében Pálfy József és Megyeri Károly főtitkár koszorúzott. Virágot helyeztek el az emléktáblán az újságíró-iskola hallgatói is. Ugyancsak megkoszorúzták Rózsa Ferenc márványtábláját. Koszorúzási ünnepséget rendeztek a Népszava szerkesztőségének székházában pénteken Somogyi Béla és Bacsó Béla, a lap mártírjai emléktáblájánál is. Ugyancsak koszorúzási ünnepséget rendeztek Kaposváron, a kommunista író, újságíró Gábor Andor mellszobránál. Győrött az első magyar nyelvű újság, a Pozsonyi Hírmondó szerkesztőjének, Ráth Mátyás emlékművénél tartottak megemlékezést. Pécsett Magyar Lajos forradalmár újságíróra, a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjára emlékeztek a magyar sajtó napja alkalmából. » ^ * A magyar sajtó napja alkalmából tegnap délután Szekszárdon a Sajtóházban is megemlékezésre került sor. Az ünnepségen részt vett és köszöntötte a sajtó munkásait Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára. A Vörös Újság megjelenésének évfordulójáról Magyarszéki Endre, lapunk régi tudósítója emlékezett meg. Az ünnepségen megjelent Ribling Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Kiss Magdolna, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára is. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programja kidolgozásának helyzetéről tájékozódtak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök pénteken délelőtt a Parlamentben megkezdődött értekezletükön. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala által rendezett eszmecserén megvitatták a tanácsok ifjúsági és sportfeladatait, valamint a jövő évi terv és költségvetés, illetve a szabályozás időszerű kérdéseit. Az egész társadalmat mozgósító egészségpolitikai program kidolgozásáról két hónapja hozott határozatot a kormány azzal a szándékkal, hogy az egészséges életmódot vonzóvá, mindenki számára elérhetővé tegye. Az azóta eltelt időszakról Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást. A tanácselnökök elé terjesztett ÁISH- írásos beszámoló kiemeli: az ifjúság és a sport egységes államigazgatási irányítása a megyei, a városi és a községi tanácsok ifjúsági és sport szakigazgatási szerveinek január elsejei létrehozásával válik teljessé. Az ÁISH a feladatok kialakításánál - a helyi javaslatokat, tapasztalatokat figyelembe véve - irányelvekkel segítette a tanácsokat. Mindenütt a tanácstestület dönt az új ifjúsági és sportosztályok létrehozásáról, vagy a meglévő többfunkciójú osztályok bővítéséről. HÉTRŐL HÍRRE HÍRRŐL Év közben legtöbben nem tartjuk számon, hányadik hetet is hagytuk éppen magunk mögött. Az év vége közeledtével viszont azt igen, hogy hány hét hiányzik még (sőt, hányat kell még aludnunk) karácsonyig, szilveszterig. Lassan sűrűsödnek otthon az ünnep előtti teendők, ugyanakkor az egyre rövidülő nappalok miatt kevés a lehetőség sétára, nem megyünk ki a kertbe, a szőlőbe. A köd, a munkába és hazafelé is velünk tartó szürkület rátelepszik kedélyünkre - tél elején nehezebb a napi munka utáni regenerálódás. Ezért különösen fontos, hogyan telnek napjaink a munkahelyünkön. Munkakörülményekről Életünk jelentős részét a munkahelyen töltött idő, a végzett munka alkotja, ezért az életszínvonalnak nem elhanyagolható részét jelentik azok a feltételek, amelyek között a munkahelyén dolgozó ember tevékenykedik. Ezek a feltételek, amelyeket munkakörülmények címmel illettünk, befolyásolják munkánk termelékenységét és minőségét csakúgy, mint kifáradásunkat, kedélyállapotunkat. Alkalmazkodóképességünk eltérő, de még optimális alkalmazkodás esetén sem elhanyagolható az az igénybevétel, amely a munkatevékenység során éri a dolgozót. A munkaidő hosszán és beosztásán kívül a bérrendszer, a munkahelyi, üzemi légkör, a dolgozók egymásközti, a vezetők és" beosztottak közti viszony csakúgy lényegi összetevője a munkakörülményeknek, mint a szervezési feltételek. Legközvetlenebbül talán mégis a tárgyi, környezeti elemek hatnak. Gondoljunk csak a természetes fényt alig kapó, rosszul megvilágított, szemet és hangulatot egyaránt rongáló műhelyekre, a tv-ből jól ismert képekre a nagyolvasztó közelében serénykedő munkásokról, vagy a szövőgépek, esetleg írógépek zajában dolgozókra. Tapasztalhattuk már mindannyian, hogy a zaj elvonja figyelmünket, lehetetlenné teszi a koncentrációt, zavar pihenésünkben, s az átmeneti idegi megterhelésen kívül maradandó egészségkárosodást is okozhat. A közelmúltban több alkalommal is volt módunk a munka- körülményekben itt vagy ott beálló kedvező változásról tudósítani olvasóinkat. Kedvezőtlen munkafeltételekről szólva talán elsők között jut eszünkbe a légkalapáccsal útburkolatot bontó, a zajtól és rezgési ártalomtól egyaránt szenvedő munkás alakja. Kevéssé ismert, hogy az erdőgazdaságban láncos motorfűrésszel munkát végzők is komoly egészségkárosodást okozó vibrációs ártalmaknak vannak kitéve. Az ő védelmükről legalább szabályzat, rendszeres egészségügyi vizsgálat, a gépek folytonos ellenőrzése gondoskodik. Megtudtuk, hogy a Decsi Népi Iparművészeti Szövetkezetben folyó fűtéskorszerűsítés kedvezőbb munkafeltételeket teremt az ott dolgozóknak, olyan módon, hogy a korszerűsítési munkák költségeit is sikerült minimalizálni, és a tüzelés- technika is takarékos megoldású lesz. Munkakörülményekről szólva nem feledkezhetünk meg a kicsikről sem. A héten három községünk diákjainak élet- és munkakörülményei javultak számottevően. A felújított várdombi iskolában kellemesebb lehet még a fizikaóra is. A tolnai és kaposszekcsői nebulók pedig testüket edzhetik jobb körülmények között. Hátrányos helyzetben Közel két évtizede megkezdődött és a 70-es években föl is erősödött Magyarországon a településrendszer átalakulásának folyamata. Ez a jelenség Tolna megyét sem kerülte el. A települések, különösen a községek helyzete erőteljesen differenciálódott földrajzi fekvésük, nagyobb városoktól való távolságuk szerint. Méreteik meghatározóak és ésszerűen létesíthető és fenntartható intézmények vonatkozásában, ugyanakkor ezen intézmények léte vagy hiánya döntő a községek népesség- megtartó képessége szempontjából. Tömeges elvándorlás történt azokról a területekről, ahol a lakosság életkörülményei messze elmaradtak más településen élőkéhez, vagy az átlagoshoz képest. Az avatóünnepség vendégei a felújított várdombi iskolában. HÉTRE Uzdon még működik az óvoda. Egy település helyzetét, így népességmegtartó képességét több tényező befolyásolja. Ha helyi munkalehetőséget többnyire csak a mezőgazdaság jelent, az ipar jelentősége minimális és csak a munkaképes korú nők egy részének biztosít munkaalkalmat, a férfiak jó része ingázni kényszerül. Ha az alapellátás hiányos és alacsony színvonalú, a közlekedés, hírközlés és kereskedelem vonatkozásában egyaránt, ha az egészséges ivóvíz is gondot jelenthet, ha az egészségügyi ellátást és a gyermekintézményeket tekintve is kedvezőtlen a kép, ha esetleg már az alsó tagozatos iskolásoknak is ingázniuk kell, akkor a „vándorlási negatívum” rendkívül megnőhet. Mivel elsősorban a fiatalok költöznek el, így a születések aránya csökken, nő a halálozásoké, a természetes szaporodás egyre inkább negatív. A hosszú idő átlagában stagnáló vagy romló demográfiai helyzetű községek az egyre nehezebb anyagi feltételek között még kevésbé tudnak változtatni helyzetükön. Ezért különösen figyelemre méltó és örvendetes, hogy ezen a héten mégis jó néhány községből hozhattunk kedvező hírt olvasóinknak. Jó és romló demográfiai helyzetű falvakban egyaránt jártunk, tanúi lehettünk a már említett iskolaavatáson és tornacsarnok-átadásokon kívül társadalmi összefogással megvalósuló közutak építésének több településen is, olvashattunk kereskedelmi alapellátás javulásáról, művelődési ház korszerűsítéséről egyaránt. Néhány helyen hallhattuk: „A faluban már megállt az elvándorlás”. Vasárnap is lehet Ez év november 1-jei hatállyal a Minisztertanács módosította a Munka Törvénykönyvet. A jövőben el kell fogadnunk, hogy szabadságunkat nem vehetjük ki naponként, az éppen aktuális metszéshez, vagy bekapáláshoz igazodva. Rendes szabadságunk kétharmadát egybefüggően kell, hogy kiadja munkáltatónk, méghozzá az esedékesség évében, csak kivételesen a következő év első negyedében. Előfordulhat, hogy júliusra tervezett üdülésünket augusztusra halasztjuk, mert a zavartalan termelés érdeke úgy kívánja. Az igazolatlanul mulasztókra, sőt a reggel túlzottan későn kelőkre is sanyarú sors vár, komoly anyagi hátrányon kívül elbocsátás fenyegeti őket. A törvény elvárja a munkáltatótól, hogy dolgozóját ne engedje lépten-nyomon OTP-be, tanácsra, vagy akár karácsonyi nagy bevásárlását elintézni. Munkaidőben tehát ezentúl legalábbis testben a munkahelyünkön kell tartózkodni. És ez vonatkozik legalább az év 255 napjára. Mindezen rendeletek pedig egy célt, a munkaidőalap védelmét szolgálják. Tudnunk kell természetesen, hogy ez nem a végső cél. „Ifjúsági parlamentet tartottak vasárnap délelőtt a Tolna Megyei Tejipari Vállalatnál.” A folyamatosan, három műszakban és hét végén is termelő üzemben nincs „munkaidő után", különösen nem a kora esti órákban. A vasárnap egyedül alkalmas arra, hogy minél kevesebb dolgozót kelljen a munkából kivonni. Megjelent a parlamenten szinte valamennyi küldött és meghívott - legalábbis a vállalat részéről. Van remény, hogy a legközelebbi hasonló híradásunk már ne legyen „egyke” és a tejipari vállalat következő, vasárnapi rendezvényén a külső intézményekből meghívottak is részt vegyenek? ROSTÁS ILONA
