Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

1986. december 4. Képújság 5 Ismét növekszik a megye állatállománya A jövő feladatairól az idei disznóvágások idején A háztáji szerepe továbbra is erős A HÁZTÁJI és kisegítő gazdaságok jelentőségét már az is bizonyítja, hogy a vágóállat-termelés felét biztosítják. Me­gyénkben tovább növekedett a termék­felvásárlásban résztvevő szervezetek munkája, aminek eredménye - a kister­melésből származó vágóállatok 92 szá­zaléka szervezett formában kerül felvá­sárlásra. A háztáji piacérzékeny, így a piaci vi­szonyok függvényeként kisebb-na- gyobb ingadozás tapasztalható, ami kü­lönösen erős jeleivel a VI. ötéves tervidő­szak utolsó két évét tisztelte meg, a ser­téstenyésztés és a -hizlalás területén. Oka részben jövedelmezőségi, részben takarmányellátási problémákra vezethe­tő vissza, de lanyhult az integrációs tevé­kenység is. Az MSZMP XIII. kongreszusa kimond­ja: - „A kistermelőknek ... hosszabb tá­von is szerepük van a szocialista társa­dalom életében, a társadalmi igények kielégítésében. A termelési és értékesí­tési biztonság növelésével ösztönözni kell a termelés bővítését...” Indokolt tehát a további fejlesztés, a feltételek további javítása már amiatt is, hogy az általános követelmények közül első a minőség és a hatékonyság javítása. A háztáji az inten­zív fajták elterjedésével eszközigénye­sebbé és költségérzékenyebbé vált. A generációváltás felgyorsulásával a szak­mai felkészültség és az iskolázottság is javult. A legerősebb motivációt az anyagi érdekeltség jelenti a kistermelőknél, ami természetes is. A megyében kistermelői kézben van a kocaállomány 45 százaléka, valamint az összes sertés 41,5 százaléka. A fajta tekintetében egyszerűen nem szabad és nem is lehet különbséget tenni a nagyü­zem illetve a kistermelő gazdaság között. Minden, a nagyüzemben tartott hibrid ki­tűnően alkalmazkodik a kistermelői kö­rülményekhez, azonban a vágóminőség további javítása érdekében a fajtaará­Több kertbarát érdeklődött, hogy mi­lyen támaszrendszerrel lássa el újonnan telepítésre kerülő szőlőültetvényét. Régebben a házikertekben a szőlőt karózták. Napjainkban a karós szőlők te­rülete egyre csökken, de nem szabad megfeledkezni az erősen lejtős terüle­tekről sem, ahol még jövője lehet ennek a támberendezésnek. Öreg, tapasztalt vin­cellérek szerint a legjobb szőlőkaró ke­ményfából, akácból vagy tölgyfából ké­szíthető. A karók készítésének módja igen változatos, hiszen a hasított, a fűré­szelt vagy a hengeres karók egyaránt jó szolgálatot tehetnek a szőlőművelőknek. A hasított és fűrészelt karókat vastag rönkökből, a hengeres karókat pedig fia­tal fákból lehet készíteni. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a karókról a háncsrészt el kell távolítani, mert a háncsos karókat előszeretettel keresik fel a különböző rovarok, például nyon is változtatni kell, a kevésbé zsíro­sodé és pigmentes fajták javára. Ehhez megfelelő tenyészkocákra és tenyészkanokra van szükség, melyet el­lenőrzött, fertőző betegségtől mentes nagyüzemi törzstenyészetekből biztosít a húsipar. A jelenlegi volumen fokozása a cél a kistermelés terén, amit a már több­éves - továbbra is sikerekkel kecsegtető - vemhes kocakihelyezési és te­nyészkan-értékesítési akció támogat. A jövő évben a tervek szerint 150-200 te­nyészkant és 4500-5000 vemhes kocát kívánnak kihelyezni a kistermelőkhöz. A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS mellett per­sze természetes is, hogy igényei is lesz­nek a húsiparnak, mind állategészségü­gyi, mind pedig tenyészérték tekinteté­ben. Aki például önmagának felróható okok njiatt nem tesz eleget a szerződés­nek, köteles az igénybe vett kedvez­ményt visszafizetni. A vemheskoca-kihe- lyezés mellett egyre inkább teret kap a szűz kocasüldő értékesítése, mely me­zőgazdasági kölcsön, illetve készpénzfi­zetés ellenében történhet. A hármas­mentes, ellenőrzött tenyészetből szár­mazó, származási lappal és ultrahanggal mért szalonnavastagság méretigazolás­sal rendelkező 90 kilogrammos szűzsül­dők értékesítési ára 4800-5000 forint lesz. Az ártámogatás rendszere és a szerződéses feltételek januárig kidolgo­zásra - és ami igen lényeges - beveze­tésre is kerül. A háztájiból felvásárolt sertések hasí­tott minősítése elindult, a jó minőséget mutató arány azonban ma még kevés! A felvásárolt sertések zömében a III. osztá­lyú kategóriába sorolhatók csak. Tartós cél, a jövő évi magasabb felár minél na­gyobb mértékű kihasználása, mert az így kifizetett felár már ösztönző hatással le­het a jobb vágóminőségre és az elérhető árbevételre egyaránt. Kísérletek folynak a tetoválási rendszer bevezetésére, ami a farontó cincérek és néhány éven belül tönkre tehetik azokat. A gyakorlati tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy jó minőségű karó 160-200 cm hosszúságú és 5-6 cm vastagságú. A karók súlya ne legyen 2,5-3 kilónál több. A karókat a vastagabb végükön aján­latos kihegyezni, majd tartósítani kell. A legegyszerűbb tartósítási forma, amikor tíz napra 5 százalékos rézgálicoldatba áztatjuk a karókat. Napjainkban a legnagyobb változatos­ságot a huzalos támaszrendszerek mu­tatják. Van egy közös vonásuk azonban: a karók helyettesítésére fa-, vagy vasbe­tonoszlopokra kifeszített, két-három vagy négysoros huzalt használunk. A huzalokat egymás felett 40-40 cm távol­ságra húzhatjuk ki. A legújabb, úgynevezett függönymű­velés speciális „T” alakú oszloprendszert igényel. kizárja majd a tévedési lehetőségeket. Ma a tartástechnológia zömében még korszerűtlen. A gondozási feltételek job­bak mint a nagyüzemben, de szükség van a korszerű, egységes, könnyen ke­zelhető és nem drága, komplett techno­lógiával rendelkező kistermelői hizlalda kialakítására. Ennek népszerűsítésére modellgazdaságok kialakítása várható, él az együttműködés az ISV-vel és az OTP továbbra is partner e kérdésben. Az adóztatási rendszer kialakításánál, illetve a módosítások során a termelés- politikai megfontolások mindig elsőbb­séget élveztek a jövedelemszabályozási megfontolásokkal szemben. A sertéstar­tás jelentős adókedvezményekben ré­szesül, a szarvasmarha- és tehéntartás teljes körű adómentességet élvez. Az or­szágban is, de a megyében is stagnál, sőt csökken a kistermelői tehénállomány és a vágómarhalétszám. A folyamat féke­zésére erőfeszítések folynak, amit a több év óta tartó vemhesüsző-kihelyezés is bi­zonyít. Jövőre 250 darabot kíván a hús­ipar kihelyezni. A hízóalapanyag-beszer­zés mindinkább a tejelő és tejelő jellegű keresztezett fajták felé tolódik el, így a hizlalásnál szükség van a szemléletvál­tásra. A jól hizlalt, fej irányban nem na­gyon „elkeresztezett” növendékbika és üsző mint ipari alapanyag az, amire iga­zán szükség van. Folyamatosan és nagy mennyiségben. AJAVULÓ ellátás, a nagyüzemek so­koldalú segítsége szervező, integrációs munkája Tolna megyében is jól párosult a kistermeléssel foglalkozó családok szorgalmával. Ennek eredményeként fo­lyamatosan növekedett a termelés, meg­teremtve a Szekszárdi Húsipari Vállalat vágóállat-alapanyagát, javítva az ellátási feltételeket és az exportot.- szs ­Talajregeneráló Talajregeneráló kísérleti gyártását kezdték meg a Badacsonyi Állami Gaz­daságban. Az új termék a leromlott tala­jok gyógyszere lesz, helyreállítja ugyanis a mikroorganizmusok szükséges egyen­súlyát, ezáltal nagy mértékben növeli a műtrágyák hasznosulását is. Ötéves ku­tatómunka gyümölcse érett be a balaton- parti gazdaságban, ahol 1981-ben ala­kult meg a biotechnológiai kutatócso­port. Munkájuk során a talajba föllelhető mikroorganizmusokból mintegy kilenc­ven fajtát izoláltak - különítettek el -, ezek hatását sokoldalúan megvizsgálták. Döntő szempont volt, hogy velük a talaj életerejét úgy növeljék, hogy a környeze­tet a legkisebb mértékben se szennyez­zék. A célnak 80 faj meg is felelt, ezekből állították össze az oltóanyagot, amely azután mezőgazdasági hulladékokba juttatva fejti ki hatását. A kutatómunká­ban együttműködtek a Biogál Gyógy­szergyárral, a Vízépítőipari Tröszttel. E két vállalat a tudományos munka költsé­geihez is hozzájárult. A szőlő támaszrendszere Promovit - Várdombról Óránként öt tonna új takarmány A keverő gépsor A hústermelés minőségi és egyes faj­táknál mennyiségi fejlesztése is indokolt a következő időszakokban. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombi­nátból ismét jó hírt tudunk hozni. Amint Perczel Mihály vezérigazgató-helyettes elmondta új összeállítású takarmányt ké­szítenek a várdombi üzemben. Egy öreg „uradalmi” épületben állítot­ták fel a gépeket, és már túl vannak a pró­batermelésen. A Kaposvári Állattenyész­tési Kutató Intézettel együttműködve új takarmányféleséget állítanak elő. Né­hány éve felvetődött már annak a gondo­lata, hogy a vágóhídi hulladék minél na­gyobb részét felhasználják - mint arra külföldön jó példák vannak. így idén szeptemberben elkezdték - a kísérletek után a keverő üzem felszerelését. Egyéb­ként ennek a gazdaságnak az éves „hús­kibocsátása” húszezér tonna körül van, és egy kiló hús előállítására 3,7 kiló ta­karmányt használnak fel. Megtörtént az új takarmánykeverék minősítése - kiváló eredménnyel, és Pro­movit nevet adtak neki. Ehhez felhasznál­nak csontokat - a vágóhídról - premixe- ket, vitamin anyagokat és abraktakar­mányt. A gazdaság géniai telepén már A zsákolóban Pintér Jenő az irányítópultnál kipróbálták, ugyancsak sikerrel - hiszen nemcsak a súlygyarapodás volt a vártnál jobb, hanem egyéb kémiai vizsgálatok - azt bizonyítják, hogy ez az új takarmány- keverék használható. Jövőre körülbelül ötvenezer sertés etetésére elegendő Promovitot gyárthanak. Miután a két kisebb telepen Géniában kipróbálták az új takarmányt, a várdombi nagy telepen is ezt, illetve ebből használ­nak etetésre. Pillanatnyilag a gazdaság­ban és néhány partnerénél 31 800 sertés csak Promovitot eszik. A várdomb-újbereki gazdaságból azonban már elment a hatékony takar- mánynaka híre máshova is. ATamási Ál­lami Gazdaságban, a hímesházi termelő- szövetkezetben, Bátaszéken, Pincehe­lyen és Véménden is ilyen takarmányt etetnek a sertésekkel. Szólni kell arról is, hogy a húsipar mi­ként vélekedik erről az új takarmányról. Hiszen állati eredetű anyagokat is bedol­goznak. A szekszárdi húsipari vélemény jó, kü­lönféle próbák azt igazolják hogy a hús­ipari termék minősége, béltartalma és egyéb sok-sok vizsgált tulajdonsága et­től a takarmánytól nem változik. Képeinket a Várdomb-Újberekben lé­vő Promovit-ot előállító üzemet mutatjuk be. PÁLKOVÁCS-CZAKÓ Ajándék az ajándékozáshoz! Ön is. részt vehet a MÉH Tröszt ajándéksorsolásán, ha bármely MÉH átvevőhelyen, december 1-12 között egyszerre 20 kg papírhulladékot átad és a készpénzvásárlási bizonylatot propa­ganda irodánk címére (1061 Budapest, Jókai tér 6.) legkésőbb december 15-ig eljuttatja. Nyeremények: 10 000 Ft-os vásárlási utalvány 5000 Ft-os vásárlási utalványok 3000 Ft-os vásárlási utalványok 2000 Ft-os vásárlási utalványok 1000 Ft-os vásárlási utalványok 500 Ft-os vásárlási utalványok 200 Ft-os vásárlási utalványok Sorsolás: december 17-én, a nyertesek jegyzékét a december 19-i Népszabadság közli. Folytatás? A csodálatosan szép, szinte arborétumnak nevezhető kert gazdája végigvezetett a birodalmán. A téli álomra készülő kert még most is egészen különleges szépségeket mutatott. A ren­geteg, frissen zöldellő tűlevelű mellett még nyíltnak a rózsák is, leveleket őrzött a tulipánfa; és rend, táblácskák mindenütt. A gazda szinte névszerint „szólította" minden kedves növényét. A Nap aranylóan sütött, de azután mintha elborult volna, pe­dig felhő sem volt az égen. Mert a gazda megszólalat:- Hetven éves elmúltam. Igaz, még jó erőben vagyok, de mi lesz ebből a kertből, ha... Nem fejezte be a mondatot, de felesleges is volt. Mert tudtam, hogy van két fia, mind a kettő tanult ember, városban élnek, s bizony egyiknek sincs sem ideje, sem haj­landósága, hogy valaha is a kerttel törődjön majd. Hány idős embernek szíve fájdalma ez: megteremtett vala­mint a két keze munkájával, s mi lesz abból, ha majd ő nem tud­ja folytatni. Éppen azon a napon, amikora csodálatos kertben jártam, virágerdő borította a közeli sírkertet, estére pedig ezer­nyi gyertya hirdette, hogy az utódok gondolnak azokra, akik előttük jártak. Aznap szinte az egész ország úton volt, az autó­kon koszorúk, a hátsó ablakokban virágok. Azt hiszem, a halot­tak napja már régen nem vallási ünnep, hanem egyszerűen emberi ünnep. Talán nem is jó az ünnep 'kifejezés, inkább azt írhatnám, hogy az emberség napja. De talán jobban kellene tö­rődnünk azokkal a szeretteinkkel is, akik még itt vannak kö­zöttünk. És a törődés nemcsak azt kell, hogy jelentse: csomagot vi­szünk, küldünk majd karácsonyra. Talán nem is annak örül iga­zán az idős ember, amit kap a gyerekeitől, hanem annak, amit ő adhat. Örül azért is, mert biztonságban szeretné tudni, ami neki kedvese. A nagymama a varrógépét ajánlja szeretettel, mert hogy ő már nem lát dolgozni rajta. Ne felelje az unoka, hogy „ugyan, minek az nekem”, hanem fogadja el örömmel. Vagy használhatja is, de ha igazi régiség, akkor még lakásdísznek sem mindennapi. A nagypap öreg, százszor elolvasott köny­veit is akkor tudja biztonságban, ha fiatal szerettei örömmel veszik magukhoz azokat. Vagy a régi fényképek! Talán ezek azok, amiket az öregember a legjobban sajnál: mi lesz Velük, kinek kellenek?! Hát kelljenek! Egy darab a múltunkból, az elődeinkből, a „gyökereinkből”. Érezze az idős ember, hogy nem megy sem­mi ebek harmincadjára, ha ő már nem bírja magát, vagy ha ő már nem lesz közöttünk. Ezek a gondolatok jutottak eszembe ott, a csodálatosan szép kertben járva. Persze, az idős embernek választ - a fiai helyett nem adhattam. (sm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom