Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

1986. december 31. inTËPÜJSÀG 9 Gyermekorvosnál Kubában különösen nagy gondot fordítanak a gyermekek egészségvédelmére Költő az atommoratóriumról- A Szovjetuniónak az a döntése, hogy az egyoldalú atommoratóriumot az év végéig meghosszabbítja, olyan felhí­vás, amely mellett nem lehet elmenni szótlanul - jelentette ki Mihail Matu- szovszkij ismert szovjet költö, a népsze­rű „Moszkva parti esték” cimű dal szö­vegírója.- Hosszú életem során sok ország­ban jártam - mondja a költő. - Láttam a Tadzs-Mahalt Indiában, a felejthetetlen Akropoliszt, Kyoto Arany-templomát, a Notre Dame-ot, a novgorodi Szofija szé­kesegyház ezüstkupoláit. Elképzelhe­tetlennek tartom, hogy mindez valami­kor porrá és hamuvá váljon. A szovjet emberek bíznak benne, hogy az emberi­ségnek lesz elegendő ereje és a józan észre hallgat. Az NDK fehér aranya a meisseni porcelán Erős Ágost szász választófejedelem amikor 1710-ben a Drezda melletti Meissenben megalapította Európa első porcelán-manufaktúráját nem gondol­hatta, hogy vállakózása több mint két és fél évszázaddal később számottevő pénzforrást jelent majd egy ország gaz­dasága számára. Az NDK területén lévő porcelánüzem azóta semmit sem vesztett hírnevéből. Termékei az egész világon keresettek. S bár Meissenben az üzleti forgalomra vo­natkozó adatokat éppoly titokként őrzik, mint a gyönyörű munkák gyártási tech­nológiáját, annyit azonban az üzem egyik irányítója elárult, hogy termékeik nyolcvan százalékát külföldön értékesí­tik. A kobaltkék alapszínű, és a XVIII. századtól kezdve két, keresztbe rakott kardot mintázó emblémát viselő porté­kák exportjával tetemes devizát biztosí­tanak az NDK népgazdaságának. A porcelángyártás titkai portugál köz­vetítéssel jutottak el Európába. Ágost uralkodásának idején a porcelángyár­tás már javában virágzott Franciaor­szágban. A fejedelem pedig bolondult a kínai porcelánvázákért. Ezért úgy hatá­rozott, hogy megteremti „házi" üzemét, és hogy túltegyen a vetélytárs francia udvaron, újabb eljárások kidolgozására ösztökélte jól fizetett mestereit. Ennek eredményeként Meissenben gyártottak először a világon kemény porcelánt, azaz magasabb hőfokon égették ki a dísztárgyakat. A minták kínai hatást tük­röztek azóta is: tájképek, életképek, ma­darak, virágok. A meisseni porcelánüzem mai gazdá­ja, az állam féltve őrzi a választófejede­lem által megalapozott hagyományokat. Sorozatban nem gyártanak, a meisseni porcelán kizárólag megrendelésre ké­szül. Borsos ára miatt az NDK-ban ma­gánszemély nemigen juthat hozzá. A berlini, a drezdai és a lipcsei luxusszál­lodák éttermeiben viszont pompázatos meisseni tányérokból ehetnek a vendé­gek. Főként az NSZK-ba, Ausztriába és Svájcba szállítanak, de újabban vevőkre találtak az Egyesült Államokban és a porcelángyártás egyik őshazájában, Ja­pánban is. Ahhoz, hogy a meisseni porcelán ne csupán a hírnevéből éljen, komoly felké­szültségű művészek és szekemberek alapos munkája szükséges. A gyártást egy, öt művészből álló csoport irányítja. Ök tervezik meg a mintákat, a díszítő elemeket. A meisseni üzem 1600 mű­vészt, porcelánfestőt és munkást foglal­koztat. Meissenben egyszerre kétszáz tanulót vezetnek be a porcelángyártás fortélyainak világába. Az NDK-ban itt fo­lyik a leghosszabb szakmunkásképzés: az ide bekerülő tanoncok négy évig koptatják az iskolapadot, illetve a szer­számokat, de még ezt követően sem vallhatják magukat teljes értékű porce­lánfestőnek. Egy mintázó körülbelül tíz esztendei továbbképzéssel érheti el, hogy valóban a meisseni porcelánké­szítés mesterének, Ágost választófeje­delem hagyatéka „örökösének” mond­hassa magát. Phenjan ­★ HORIZOflT^ Szovjet és amerikai halászok együttműködése tengeri kikötő? A Tedong olyasféle szerepet tölt be az észak-koreaiak életében, mint nálunk a Tisza. Megéneklik népdalokban, költők kedvelt témája volt. Hegyek között ered, fenyveseken áttörve szurdokokon ke­resztül jut ki a phenjani síkságra. Szabá­lyozása előtt, ha jöttek a monszunesőzé­sek, tengerré nőtt. Máskor meg olyan alacsony volt a Vízállás, hogy kisebb ha­jócskák is csak üggyel-bajjal küzdhet- ték fel magukat Nampóból az alig 60 ki­lométerre fekvő Phenjanba. A folyó sze­szélyességét egészen a Nampó-gát át­adásáig nagyban fokozta a Sárga-ten­ger 5-8 méteres árapály-ingadozása. A dagály behatóit a fővárosba és gyak­ran fenyegetett árvízzel. A duzzasztóművel kiküszöbölték ezt a veszélyt. Emellett a nagy tengerjárók számára is állandóan hajózhatóvá tették a Tedongot, hogy azok, ha rendelteté­sük úgy kívánja, bejuthassanak a fővá­rosba. Egyéb hasznot is hajt majd a gátrend­szer. Innen indul az az öntözőcsatorna, amely a folyó menti tartományokban mintegy 100 000 hektár rizsföld rend­szeres öntözését oldja meg. Ipari és ivó­vizet is szolgáltat majd a Tedong az alsó folyása környékén kialakult települé­seknek. A folyóparton haltenyésztő köz­pontokat létesítenek. A gáthoz kapcsolódóan bővítik a va­súti és közúti hálózatot. Üdülő- és gyógyüdülő-központokat, gyermektá­borokat, hétvégi pihenőhelyeket, hor­gásztanyákat építenek. S ahogy az igazi tengeri kikötővároshoz illik, Phenjanban hatalmas nyilvános tengeri akváriumot létesítenek. Jóm Talbot szerint a vezetése alatt álló szovjet-amerikai vegyes vállalat az Egyesült Államok nyugati partvidékének legjobbja. Megjegyezte, hogy a két or­szág halászai, akik tíz évvel ezelőtt egye­sítették érőfeszítéseiket a halászatban és a halfeldolgozásban, sikeresen állták a versenyt más vegyes vállalatokkal. Az idén sikeresen végződött a szovjet és az amerikai halászok négy közös ex­pedíciója. A két ország körülbelül 50 ha­jója több mint 220 ezer tonna tőkehalat, lepényhalat és szardellát zsákmányolt és dolgozott fel. Sok amerikai kapitány azzal a kéréssel fordult a társasághoz, hogy őket is vegyék fel, mivel a társa­ságban állandóan van munka és szilár­dak a munkabérek, ami a tengernél élő amerikai családok számára nem jelen­téktelen. Az utóbbi években a szovjet-amerikai társaság jelentősen megerősödött, így képviseletet nyithatott Moszkvában. A szovjet távol-keleti városban, Nahodká- ban létesített képviselettel vállvetve gyorsabbn megoldják a halászati és az értékesítési feladatokat.- Közös munkánk fő vonása a kölcsö­nös segítségnyújtás - folytatja Jim Tal­bot. - Hálával gondolunk a „Szulak” bíborvörös fényeffektus figyelhető meg. A bolygó külsejére és jellegzetességeire vonatkozó legújabb adatokat a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának Kozmikus Kutató Intézete szolgáltatta, ahol tovább folyik a VEGA-program sze­rinti expedíció adatainak megfejtése. A szovjet űrállomás 30-60 kilométe­res magasságban végzett optikai megfi­gyeléseket a Vénusz éjszakai oldalának atmoszférájában. Amikor a földi utasí­tásnak megfelelően kikapcsolódott az űrállomás által kibocsátott megvilágítás, a műszerek azonnal sugárzást észleltek, amelynek forrása a bolygó felülete volt. A sugárzás erőssége egyre növekedett, minél mélyebbre engedték az érzékelő készüléket. A sugárzás hullámhossza körülbelül egy mikront tett ki. Éppen az egy mikron hullámhosszúságú tarto­mányban található az a határ, amely el­választja egymástól az infravörös és a látható vörös spektrumot. A tudósok feltételezik, hogy ez a kisu­gárzás sajátos „átlátszó ablakokon” ke­resztül jut el az atmoszféra felső rétegei­be. Ezek az „átlátszó ablakok” valószí­nűleg csak lokális szakaszai az égbolt­nak, ahol a porfelhők szétszakadnak. Ez a kisugárzás minden valószínűség szerint a bolygó forró felületének hőki­sugárzásából keletkezik. Mongol műemlékek Megújuló kolostor nyék között éppen az ű udvarában halt meg 1723-ban Zanabazar, a mongol lamaista egyház első vezetője. Az akkori hivatalos változat szerint viszont a csá­szár a főpap emlékére, tiszteletére emeltette az épületeket, nem sajnálva sem pénzt, sem embert. Ezzel magya­rázható, hogy viszonylag hamar, kilenc év múltán az építők mára befejezésről adhattak számot. Napjainkban is folytatódnak még a felújítási munkálatok, bár egy-egy épü­letet már átadtak. Ezeket megtekintve nem kételkedhetünk: a szakemberek mindent megtesznek azért, hogy a láto­gatókat hamarosan újból eredeti pom­pájában fogadja a nyugalom és boldog­ság szentélye.- dl ­A gondos munka gyümölcse - felújított épületrész Már a nomád mongol törzsek is figye­lemre méltó s egyedi vonásokat viselő épületeket emeltek, de a szentélyek, kolostorok száma főleg a buddhizmus elterjedése (XV-XVI. sz.) után emelke­dett. Századunk elejére már 700-nál is több ilyen jellegű épület volt Mongóliá­ban. Az idő azonban kikezdte ezeket, így elkerülhetetlenné vált rekonstrukciójuk. 1979-ben kezdték el például az Amar- bajaszgalant kolostor felújítását, s a munkálatokban három esztendeig az UNESCO szakemberei is részt vettek. A mennyei nyugalom és boldogság nevét viselő kolostort az ország egyik legszebb buddhista építészeti emléke­ként tartják számon. Mongólia északi ré­szén, az Iven-Gol folyó festői völgyében, a XVIII. század első felében húzták fel a kolostoregyüttes falait. Az akkori kor kö­vetelményeinek az épületek nemcsak a díszítés, belső kivitelezés, hanem az épí­tészeti megoldások szempontjából is megfeleltek. Érdekesség például, hogy a főtemplom esővíz-elvezetése mai szemmel is korszerűnek mondható. Érdemes pár szót szólni Amarbajasz- galant eredetéről is. Az építésre Kanszi mandzsuriai császár adta ki az utasítást: a kiváltó okról megoszlanak a vélemé­nyek. A legenda szerint azért cseleke­dett így, hogy elterelje a figyelmet arról a kétségtelen tényről: gyanús körülmé­Sok időt és energiát vesz igénybe a felújítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom