Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! [AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ^TOLNA' ^ MEGYEI Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalást. A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló társadalmi teendőket. O A Központi Bizottság megállapította, hogy hazánkban a felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tendenciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az gtóbbi időszakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. © A XIII. kongresszus határozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik, ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és a szövetkezet. A hazai műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gépgyártás-technológiának, az elektro- nizációnak, az információs technológiának, a biotechnológiának a fejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállalatok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A gazdasági szabályozórendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megteremtése, a hatékony- sági követelmények érvényesítése, valamint a vállalatok közötti együttműködés megjavítása, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakemberszükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minőség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a minőség műszeres ellenőrzését. O A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásában és finanszírozásában a termelő és a kereskedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzését meg kel szüntetni; döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasználásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskörébe tartozó feladatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást és együttműködést kell kialakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. A kutatási, az oktatási és a termelő szervezetek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési források koncentrált, takarékos felhasználását. @ Az ország adottságaiból következik, hogy a gazdaság a műszaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ami ésszerű feltételek mellett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, érdemi részvételünk biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológiakereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. ® A műszaki haladás gyorsításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek gondoskodjanak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnökképzés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését. A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetetlen megfelelő szakmunkások nélkül. Ezért a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. A továbbképzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a népgazdaság technológiai korszerűsítéséből adódó követelményekkel. Amennyiben a termékszerkezet változása munkaerő-átcsoportosítással jár, gondoskodni kell a szükséges átképzésről. A propaganda, a tömegtájékoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. ® A pártszervek és a pártszervezetek gondoskodjanak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató közszellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az oktatási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, célratörően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató, fejlesztő, tervező intézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtásában aktívan és alkotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. « A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt.- Ballai László elvtársat, a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjét - más fontos megbízatása miatt - érdemei elismerésével felmentette tisztségéből.- Németh Miklós elvtársat, osztályvezető-helyettest kinevezte a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Osztályának vezetőjévé.- A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Franciaországi sztrájk A francia vasutasok sztrájkja az ország sok helyén megbénítja a közlekedést. A Cherbourgban vakációzó tisztiiskolások is hiába néznek a menetrendi táblára. Bányák, hőerőmű Tanácskozások a tervekről és a feladatokról Két bányavállalatnál és a Gagarin Hőerőműnél összegezték hétfőn az idei termelési tapasztalatokat, eredményeket, s vették számba a jövő évi feladatokat Oroszlányi Szénbányák Az Oroszlányi Szénbányák párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságának együttes ülésén Varga Albert vezérigazgató elmondta, hogy a vállalat dolgozói eredményes évet zárnak, annak ellenére, hogy számos akadály - létszámhiány, geológiai problémák sora - nehezítette az egyenletes termelést. 3,1 millió tonna szén termelését előirányzó tervüket már teljesítették, s ezen felül december végéig még 30 ezer tonnát hoznak felszínre. Az esztendő legjelentősebb intézkedéseként könyvelhették el az új, folyamatos munkarend bevezetését, amelynek hatására csökkent a munkaidő-veszteség és javult a nagy értékű bányagépek kihasználása. Felülvizsgálták a vállalat belső érdekeltségi rendszerét, és a magasabb teljesítményekre jobban ösztönző módszereket vezettek be. Új beruházásokra 610 millió forintot költött a vállalat. A vezérigazgató bejelentette, hogy 1987. évi tervük hárommillió tonna szén kitermelését írja elő; ebből egymillió tonnányi á lakosság ellátására alkalmas minőségi tüzelőanyag, a többi az úgynevezett energetikai szén, amit elsősorban a hőerőművek használnak fel. A jövő évi folyamatos termelésre gondosan felkészültek: a tervezett 24 000 méter helyett 25 300 méter föld alatti vágatot építettek az új munkahelyek feltárására, előkészítésére. 1987-ben már teljes kapacitással működik a vállalat új széndúsító műve, s így meggyorsíthatják a nyers aknaszén feldolgozását. Ennek hiányában az idén feszültség keletkezett a termelés és az értékesítés között, mert nagy mennyiségű feldolgozatlan - felhasználásra, értékesítésre még nem alkalmas - szén halmozódott fel a tárolókban. Nógrádi Szénbányák Munkásgyűlést tartottak a kányási szénbányászok. A Nógrádi Szénbányák legjelentősebb aknaüzemének oroszlánrésze volt abban, hogy a vállalat egymillió tonnás tervét tízezer tonnával túlteljesítette, s a lakosság a tervezett 120 ezerrel szemben 130 ezer tonna tüzelőanyaghoz jutott. Az új esztendőben is fontos feladatok várnak a kányási bányászokra. 1987-ben befejeződik a bátony- terenyei szénmosómű kivitelezése. Az üzembe Kányás 350 ezer tonna szenet (Folytatás a 2. oldalon.)
