Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

2 Képújság 1986. december 28. Béke és biztonság írta: Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár nemzetközi események jellegét tekintvç az 1986­^-,: os év aligha különbözött a korábbi esztendőktől. ..MÊL Az ellentmondásos nemzetközi fejlemények mel­MJL lett olyan új felfogások és törekvések is megfo- pPPp galmazódtak, amelyek alapjait képezhetik a vi- fe. lágpolitikai tendenciák kedvező irányú megvál­toztatásának. A változások legfőbb sajátossága, hogy az új folyamatokra utaló jelzések Moszkvából érkeznek. Ezek lé­nyege, hogy a világbéke megőrzése lett a legfőbb prioritás a Szovjetunió külpolitikai tevékenységében, s ennek kell alá­rendelni a nemzetközi osztályharc valamennyi más kompo­nensét. A fegyverkezés ugyanis olyan méreteket öltött, hogy miatta az emberiség fordulóponthoz érkezett, többé nem fo­kozható a fegyverkezés anélkül, hogy az ne idézné elő a világ elpusztulásának közvetlen veszélyét. A leszerelés, a nemzetközi biztonság ügyében létrejött az államok kölcsönös függése, egyszersmind egymásrautaltsá­ga. A kialakult helyzetben - különösen a fegyverkezésben élenjáró országok számára - tarthatatlan a konfrontáció politikája. A fegyverkezési folyamat komplex és az egész vilá­got átfogó jellege miatt a leszerelés politikája is átfogó kell hogy legyen, magába foglalva az államközi kapcsolatok és politikai tárgyalások, a nemzetközi szervezetek, s intézmé­nyek, a gazdasági, a tudományos-műszaki, a humán és más kontaktusok egész rendszerét. A nemzetközi biztonság tar­talmának és követelményének mai megközelítését mutatják többek között a nukleáris és a hagyományos fegyverek felszámolásával, illetve csökkentésével kapcsolatos új stílu­sú szovjet kezdeményezések. Kifejeződik bennük az elégsé­ges biztonságnak egy olyan koncepciója, amely a mennyisé­gi szemlélet helyett a túlhalmozott nukleáris és hagyományos fegyverek leépítéséhez kíván utat nyitni. Az 1985. novemberi szovjet-amerikai csúcstalálkozó óta eltelt időszak eseményei ellentmondásos képet mutatnak. Mindenképpen kedvező, hogy a fegyverzetkorlátozási tár­gyalások elmozdultak a holtpontról és egyes, részleges meg­állapodások az elérhetőség közelébe kerültek. Biztató az is, hogy rendszeressé váltak a szovjet-amerikai konzultációk a regionális konfliktusok kérdéseiben, új lendületet kaptak a kétoldalú gazdasági, kulturális, tudományos és más kapcso­latok. A Reykjavíkban tartott csúcstalálkozó eseményei jól példázták azonban a nehézségeket is. Közöttük azt, hogy az amerikai vezetés mind ez ideig nem határozta el magát az át­fogó leszerelés ügyének támogatása mellett, s mereven ra­gaszkodik a súlyos következményekkel járó űrfegyverkezési programhoz. Miközben tehát a szovjet vezetés korszerű gon­dolkodásmódja pragmatikus értelemben véve szakított a fej­lődést hátráltató egyes ideológiai tételek abszolutizálásának gyakorlatával, az amerikai vezetést jórészt jellemző neokon- zervatív beállítottság viszont nehezen leküzdhető akadály­ként tornyosul a világpolitikai tendenciák kedvező irányú megváltoztatásával szemben. A Varsói Szerződés és a NATO közvetlen érintkezése az európai földrészen a legveszélyesebb, s így itt létfontosságú a katonai feszültség csökkentése. Biztató, hogy talán lehető­vé válik a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek számá­nak csökkentése, illetve később a felszámolásuk. A nyugat­európai politikai körök ezzel kapocsolatos magatartásában sajátos kettősség figyelhető meg: amikor túlságosan elhide- gül a két nagyhatalom viszonya, a józan felfogású nyugat-eu­rópai politikai tényezők a viszony javítása érdekében aktivizá­lódnak, mihelyt konkréttá válik viszont a szovjet-amerikai megegyezés lehetősége, a nyugat-európai kormányzatok ál­lásfoglalásaiban az aggodalmak kerülnek előtérbe. Jól érzé­kelhető ez az Európában telepített közép-hatótávolságu nuk­leáris hordozók teljes felszámolása ügyében. Reykjavíkban kirajzolódott egy szovjet-amerikai megállapodás lehetősége Európa nukleáris fegyverektől való megszabadításáról. Jólle­het korábban éppen a nyugat-európaiak szorgalmazták az úgynevezett nulla-változat érvényesítését, a csúcstalálkozó után az NSZK és több más ország kormánya, a nukleáris esz­közök teljes felszámolása helyett csak a számuk csökkenté­se mellett szállt síkra. Felfogásuk szerint az esetleges szovje­t-amerikai megegyezés következtében megnövekszik a szo­cialista országok katonai súlya az európai földrészen. A Var­sói Szerződés tagállamai viszont a nukleáris hordozók teljes felszámolásával egyidejűleg szorgalmazzák minden más fegyverfajta redukálását célzó tárgyalások haladéktalan elin­dítását. A közös biztonság új feltételei megteremtésében kiemel­kedően fontos az atomfegyverkísérletek beszüntetése, s a katonai tevékenységek ellenőrzésének a kiépítése. A Szov­jetunió számára bizonyára nehézségeket okoz, hogy hosszú hónapok óta, az egyoldalúan vállalt moratórium Következté­ben nem folytat jelentős fejlesztési kísérleteket. Az elégséges biztonság koncepciójába azonban beleillik ez a lépés, s ked­vező feltételeket teremthet a fegyverkezéssel összefüggő szándékok megítéléséhez nélkülözhetetlen kölcsönös biza­lom újjáépítéséhez. 1986-ban a legjelentősebb frontáttörés a fegyverzetkorlátozás terén a helyszíni ellenőrzés kérdésében következett be, hiszen ez nélkülözhetetlen bármilyen jelentő­sebb katonai jellegű kölcsönös korlátozás végrehajtásához. Az amerikai eszközökkel és amerikai személyek kezelésében működő ellenőrző pontok Szemipalatyinszk térségében, illet­ve a hasonló szovjet állomások létesítése Nevadában úttörő jelentőségűek, miként a stockholmi megállapodás megszüle­tése, illetve a vegyi fegyverekkel összefüggő helyszíni ellen­őrzés küszöbönálló megoldása is. Mindez előrelépést jelent a tényleges fegyverzetkorlátozásokhoz vezető úton. Lényegében szinte valamennyi jelentősebb politikai erő pozitívan értékeli az új tendenciákat. így a fejlődő országok külpolitikai aktivitásában is mind nagyobb helyet foglalnak el a fegyverzetkorlátozással összefüggő kérdések. Az el nem kötelezett mozgalom országai - miként az 1986. évi hararei csúcstalálkozó döntései is tanúsítják - támogatják a nukleá­ris kísérletek moratóriumát, a nukleáris fegyverzetek befa­gyasztását, fellépnek a világűr militarizálása ellen. A kialakult világpolitikai helyzetben az új biztonságpoliti­kai törekvések szempontjából is felértékelődött az összeuró­pai folyamatok továbbvitelének jelentősége. Az 1986. évi európai fejlemények kétségkívül azt mutatják - jóllehet ezen a területen is érzékelhetők a korábbi évek kedvezőtlen világpo­litikai tendenciái - összességében nem következett be törés a kelet-nyugati kapcsolatok európai szférájában. A helsinki záróokmány fórumai kifejezetten jótékony hatást gyakoroltak az enyhülés kontinuitásának fenntartására, kezdeményezé­seikkel mintegy áthidaló szerepet töltöttek be az általános le­hűlés időszakában. A záróokmányban foglaltak teljes megva­lósítása alapvető közös érdek, mert lehetőséget teremthet egy összeurópai béke- és biztonsági program kialakítására. Az 1986 szeptemberében tető alá hozott stockholmi egyez­mény nem csupán a bizalomerősités témájában jelent új, ed­dig nem létező egyezményes keretet a katonai tevékenysé­gek kölcsönös ellenőrzése terén, hanem utat nyitott annak, hogy a novemberben elkezdődött bécsi utótalálkozó elhatá­rozza a stocholmi második szakasz, a fegyverzetek érdemi csökkentésére hivatott értekezlet összehívását. Különlegesen fontos hangsúlyozni a záróokmány mind­három kosarának egyenértékűségét. Több területen 1983 óta jelentős előrelépésre került sor, ugyanakkor a gazdasági, a tudományos-műszaki együttműködés feltételei rosszab­bodtak. Ezért fontos lenne, hogy a gazdasági eggyüttműkö- dés előmozdításának kérdései, az ezzel összefüggő új kez­deményezések az egyik központi helyet foglalják el a bécsi találkozón. A kulturális, az oktatási, a tájékoztatási együtt­működés, az emberek közötti kapcsolatok, stb. kérdéseit ille­tően rendkívül bonyolult az előrehaladás a társadalmi rend­szerek különbözősége, a gyakorlatok erőteljes eltérései miatt. 1983 óta azonban ezen a téren is van számottevő moz­gás. Korábban elképzelhetetlen lett volna olyan tanácskozás, mint az ottawai, a berni értekezlet vagy a budapesti kulturális fórum. Bebizonyosodott ezek kapcsán, hogy a közös doku­mentumok elmaradása nem gyengíti az európai nemzetek kulturális identitásának, kontinensünk közös kultúrája erősí­tését célzó törekvések kifejtését, van lehetőség a kölcsönös közeledésbe. A szocialista országok Bécsben is szorgalmaz­zák az emberi jogok széles körű biztosítását célzó nemzetkö­zi együttműködést. “I Magyar Népköztársaság is részese az új szovjet A kezdeményezéseknek, minthogy ezek általában a szocialista országokkal folytatott konzultációk termékei. Nyilvánvaló, hogy ezek a javaslatok, ez a gyakorlat megfelel a szocialista Magyarország • __ nemzeti, nemzetközi érdekeinek, mert jobb, fe­s zültségmentesebb világot és normális kapcsolatok megte­remtését tűzik ki célul, s ez egy olyan kis, nyitott országnak, mint hazánk, különösen fontos. A világbéke megőrzése közös feladat, amelyből megfelelő aktivitással mindenkinek ki kell vennie a részét: a kiegyensúlyozott nemzetközi állásfoglalá­sokkal, javaslatokkal, a közös szocialista kezdeményezések­ben való részvétellel, ezek képviseletével a nemzetközi po­rondon, a párbeszédek, kontaktusok szorgalmazásával. Ma­gyarország külpolitikai gyakorlatának alaptézise, hogy nincs olyan vitás nemzetközi probléma, amelyet ne lehetne tárgya­lások útján rendezni. Ez vezérli a magyar külpolitikát a nem­zetközi biztonság kérdéseiben, s ezzel kapcsolatos tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 1986. december 5- én nagy szótöbbséggel határozattá emelte a Magyar Nép- köztársaság által a tíz szocialista ország nevében előterjesz­tett, az átfogó béke és biztonság rendszerének megteremté­sére vonatkozó javaslatot. A kínai tüntetések szabályozása A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja első oldalas írásban figyelmeztet­te a tüntetések és felvonulások módszeréhez fo­lyamodó egyetemistákat: a kínai társadalom, amely leírhatatlan szenvedéseket élt át a kultu­rális forradalom éveiben alkalmazott áldemok­ratikus módszerek következtében, nem fogja tűrni, hogy visszatérjenek ezek a módszerek, vagy megismétlődjék a kulturális forradalom tra­gédiája. A pekingi tanács egyúttal szigorúan szabá­lyozta a tüntetések körülményeit. Az idézett cikk feltételezi, hogy a diákok „helyesen mérik fel a helyzetet, nem dőlnek be szépen hangzó jelszavaknak, s nem lépnek arra az útra, amely elszakadáshoz vezet a szocializ­mustól és a kommunista párttól”. A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség lap­ja „A reform megértést követel” című szombati Írásában arra hívja fel a fiatalok figyelmét, hogy semmiféle reformot nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A gazdasági és a politi­kai reform egyaránt közös ügy, amelyért kö­vetkezetesen és kitartóan kell munkálkodni, s együtt kell élvezni a sikereket, vagy éppen el­szenvedni az átmeneti kudarcokat. A fiatalok nem akkor járnak el helyesen, ha meggondolat­lanul engednek érzelmeiknek, hanem akkor, ha megfelelő formában továbbítják észrevételeiket, bírálataikat és javaslataikat a párt- és az állam vezetéséhez. Minden elhamarkodott cselekedet csak akadályozhatja a reformfolyamat kiteljese­dését. A kulturális forradalom évtizedében alkal­mazott módszerek - tüntetések tömeges viták, a nagybetűs faliújságok - csak kárt okozhatnak a reformnak. Az ország korszerűsítését kizárólag a politikai szilárdság és egység légkörében lehet megvalósítani, s ehhez elengedhetetlen a fiatalok cselekvő támogatása - írja az ifjúsági lap. Az utóbbi napokban nem folytatódtak a nagy diáktüntetések Kínában. Sanghaj után Pe- kingben is szabályozták a tüntetések feltételeit. A pekingi városi tanács közleménye szerint tün­tetés vagy felvonulás csak a rendőrség előzetes engedélye alapján rendezhető. Kifejezetten tilos bármiféle tüntetés és felvonulás a kínai főváros központjában levő Tienanmen téren, a parla­ment épületénél, a párt- és a kormányközpontot magában foglaló Csungnanhajnál, a kínai kor­mány vendégházánál és a pekingi repülőtér­nél. A tüntetők nem zavarhatják meg a normális közúti forgalmat és nem hatolhatnak be középü­letekbe, gyárakba. Németh Károly megbeszélése Roland Leroy-val Németh Károly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese szombaton fogadta Roland Le- roy-t, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a L’Humanité igaz­gatóját, és megbeszélést folytatott vele. Roland Leroy az MSZMP meghívására néhány napot - pihenés céljából - tölt hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbe­szélésen kölcsönösen tájékoztatták egy­mást pártjuk tevékenységéről, az idősze­rű feladatokról. Áttekintették az MSZMP és az FKP közötti együttműködés helyze­tét, figyelemmel a kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeire. A vendéggel találkozott Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének fő­igazgatója. PANORÁMA BUDAPEST - Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szomba­ton bemutatkozó látogatáson fogadta Mark Palmert, az Amerikai Egyesült Álla­mok magyarországi rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét. « Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és rész­vétét Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a donyecki szénmedence Jaszinovszkaja Glubokaja bányaüzemében történt robbanás miatt. H Elhunyt Terényi László, a munkásmoz­galom régi harcosa, nyugalmazott nagykö­vet, a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete központi vezetőségének elnöke. Ham- vasztás előtti búcsúztatása 1987. január 6- án, kedden 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjá­ban. MOSZKVA - Kazahsztánban - amely­nek fővárosában, Alma-Atában december közepén nacionalista és garázda elemek utcai tüntetést szítottak - a köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga mellett koordinációs tanács alakult a bűnözés, az alkoholizmus, a kábítószere­zés és a munka nélküli jövedelemszerzés elleni harc szervezésére. Az új szerv szom­bati ülésén Gennagyij Kolbinnak, a KB első titkárának elnökletével széles körű progra­mot dolgoztak ki a káros jelenségek társa­dalmi összefogással való leküzdésére. Cé­lul tűzték ki, hogy Kazahsztán valamennyi településén mielőbb biztosítsák a példás rendet és fegyelmet, s a lakosságot meg­védjék a bűnöző, garázda és élősdi elemek cselekményeitől. A testület fontosnak nyil­vánította, hogy a munkahelyeken javítsák a fegyelmet, fokozzák a munkaidő kihaszná­lását, s ez által is csökkentsék az élösdiség lehetőségeit. A koordinációs tanács tagjai hangoztatták: határozottan fel kell lépni a protekcionizmus, a személyi összefonódá­sok, a vesztegetés, a hivatali visszaélések ellen is és általában minden olyan jelen­séggel szemben, amely sérti a nép és az állam érdekeit: SZÓFIA - Levélváltás történt Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke és Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság államtanácsának elnöke között. Mint a szombati bolgár napilapok beszámoltak róla, Ronald Reagan levelet intézett a bol­gár vezetőhöz, tájékoztatást adva az ameri­kai kábítószer-fogyasztás, valamint a nem­zetközi kábítószer-csempészet elleni küz­delem kérdéseiről. A levélben az elnök szólt arról a hozzájárulásról, amelyet a Bol­gár Népköztársaság fejt ki a kábítószerek illegális forgalma elleni harcban. Todor Zsivkov válaszlevelében megállapította, hogy a két országnak a kábítószer-forga­lom elleni küzdelemben kialakított együtt­működése mellett számos területen ki­használatlan lehetőségei vannak a párbe­széd szélesítésére, a Bolgár Népköztársa­ság és az Amerikai Egyesült Államok kö­zötti viszony építő fejlesztésére a bolgár és az amerikai nép érdekében. A nyugati, és főként az amerikai sajtó a múltban gyakran azzal vádolta Bulgáriát, hogy elősegíti a nemzetközi kábítószer-csempészetet, a csempészek egyik gyakran használt útvo­nala Törökországból Nyugat-Európába. WASHINGTON - Reagan amerikai el­nök különleges megbízottat nevezett ki az „iráni kapcsolat” és a nicaraguai titkos fegyverszállítások ügyeinek kézben tartá­sára a Fehér Házban. A különmegbízott David Abshire, aki jelenleg nagyköveti rangban az Egyesült Államok képviselője a NATO állandó tanácsában Brüsszelben. Abshire új beosztásában miniszteri rangot kap és a Fehér Házban közvetlenül az el­nöknek lesz csupán alárendelve. Feladata az, hogy a Fehér Házban egyeztesse a politikai botrány ügyében indított kongresz- szusi és ügyészi vizsgálattal kapcsolatos teendőket, a kormányzat nevében ő vála­szoljon a vizsgálóbizottságok kérdéseire, gondoskodjék a szükséges iratok átadá­sáról. Tizedik a Pannónia Tsz Nyolcán a legjobb száz között Már több mint tíz esztendeje folyik a MÉM-ben egy kutatás, amely a mező- gazdasági szövetkezetek eredményes­ségét vizsgálja. Kezdetben a termelési érték nagyságrendje szerint rangsorol­tak, mára azonban - (1981 óta van ez így) - négy azonossági mutató alapján alakul ki a sorrend. Az embrek által teremtett új értéket veszi alapul ez a besorolási rend­szer, vagyis a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást fejezi ki, a többi három mu­tató pedig a szövetkezet tiszta jövede­lem-hatékonyságát mutatja meg. Ezeknek az együttes értékelése adja a szövetkezetek egy-egy gazdálkodási esztendejének meghatározó sorrendjét. Ebben a sorrendben Tolna megyét ezút­tal nyolc termelőszövetkezet képviseli, ezek közül is a legelőkelőbb helyen a Bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet áll, ők az országban a tizedik legjobb szövetkezetét mondhatják magukénak. A száz közé bekerülni igazi rangot jelent a tsz vezetőinek és a tagságnak egyaránt. Nézzük tovább a sorrendet. A rangsor­ban 36. a Naki Dózsa Tsz, 38. a felsőná- nai Kossuth, 44. a Paksi Dunamenti Egyesülés Termelőszövetkezet. Az ötö­dik téeszünk ebben a sorrendben a dombóvári Alkotmány, ők az országos értékelésben a 69-ek lettek, míg a báta- széki Búzakalász a 86., a mözsi Új Élet a 89. és a sorrendben 90. a Teveli Kossuth Termelőszövetkezet. - szs ­Helyesbítés Lapunk tegnapi számában A népgaz­daság 1986. évi fejlődése című cikk „Foglalkoztatás” fejezete negyedik ha­sábjának utolsó előtti bekezdése a lapot előállító nyomda hibájából értelemzava- róan jelent meg. A helyes szöveg a kővet­kező: „A fogyasztói árszínvonal növeke­dése nem haladhatja meg a 7 százalékot. A hatósági árpolitika az árintézkedések­nél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly javításához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő ér­dekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorla­tot kell folytatni. A pénzbeli társadalmi jö­vedelmek közül a 70 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugdíj - az egész évi áremelkedés ellensúlyozására - 1987. január elsejétől 7 százalékkal, legkevesebb 180 forinttal nő, a gyermek- gondozási díj összeghatárai emelked­nek. Egyes alapvető termékek hatósági áremelését meghatározott összeg ellen­súlyozza a 70 éven aluliak nyugdíjánál, továbbá a családi pótléknál, az egygyer­mekesek jövedelempótlékánál, a gyer­mekgondozási segélynél és a felsőokta­tási intézmények hallgatóinak ösztöndí­jánál. Bővülnek a szociális segélyezést szolgáló tanácsi keretek.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom