Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
8 Képújság 1986. december 20. ★ HORIZOm^ A Föld éghajlatának alakulása Az üzemek, hőerőművek és a közlekedés hőeladása az elmúlt 15 év alatt az északi félteke levegőjének hőmérsékletét 0,3 Celsius-fokkal emelte. Szovjet tudósok szerint a századfordulóra a felmelegedés eléri az 1,5 Celsius-fokot. 2050-re, az akkori és a mai évi középhömérsékletek különbsége elérheti a 3-4 Celsius-fokot, ami óhatatlanul az éghajlat és a vízkészletek egyensúlyának változásához vezet. A melegedésre vonatkozó számítások először a 70-es évek elején a Szovjetunióban láttak napvilágot. A számításuk alapjául az úgynevezett „melegház-effektus" szolgált, melynek értelmében az atmoszférában képződő „széndioxid paplan" megakadályozza a Föld és a Kozmosz közötti hőcserét. Később a Meteorológiai Világszervezet Ausztriában megtartott konferenciáján a szakemberek hasonló megállapításra jutottak. A szovjet tudósok összeállították azt a térképet, amely a Föld éghajlatának közelgő változásait ábrázolja. 2000-ig a tengerparti országok éghajlata viszonylag stabil marad, azonban Eurázsia kontinentális területein a tél enyhébb, a nyár pedig szárazabb lesz. Érezhetően melegebb lesz az Északi-sarki nyár, a szubtrópusi övezet pedig északabbra tolódik. A következő évszázad elején szélesebb körben indul meg a klimatikus átalakulás. Több csapadék lesz az északi területeken és gyakoribbak lesznek délen az aszályok. A még távolabbi jövőre a tudósok kedvezőbb klimatikus és vízviszonyokat jósolnak. A globális felmelegedés nemzetközi erőfeszítéseket követel majd a víztartalékok elosztása és a mezőgazdasági problémák megoldása terén. Gazdag ólom-cink lelőhely Az Angara-folyó alsó folyásánál befejeződött geológiai vizsgálatok szerint a szibériai Gorevo falu közelében található ólom-cink lelőhely rendkívül gazdag tartalékokkal rendelkezik. Az érckitermelést előreláthatólag hamarosan megkezdik. A kutatások alapján úgy látják, hogy a bánya megnyitásáig nagyon sok nehézséget kell leküzdeni. Az érclelőhelyek jelentős része például a folyó medre alatt húzódik. Ezért a nyíltszíni fejtéshez az Angara útjába zárógátat kell építeni. A gerovoi lelőhely termelésének hasznosítására ércdúsító kombinát is épül. A kombinát és az Angara partján működő más vállalatok energiaellátását a Jenyiszej középső szakaszán épülő új vízerőmű biztosítja majd. A tervek szerint ez lesz a Szovjetunió keleti körzeteinek egyik legnagyobb, 6 millió kilowatt teljesítményű erőműve. Gázlelőhetyek Kamcsatkán A Szovjetunió gázlelőhelyeinek térképén új terület jelent meg : Kamcsatka északkeleti része. Az 1200 méter mély fúrólyukból napi 300 ezer köbméter gáz tör föl. A gázkészletek elegendőek az ipartelepítéshez. Kamcsatkán a tervek szerint már ebben az ötéves tervidőszakban megkezdik a földgáz kitermelését. A távol-északi települések lakosainak, a halászoknak, vadászoknak, rénszarvastenyésztőknek nagy hasznára lesz a földgáz bekötése, mert jelenleg a Szovjetunió más területeiről szállítják ide a tüzelőanyagot. Különböző jelek arra utalnak, hogy a föld mélye kőolajat és földgázt is rejt a félszigeten. Beludzsisztáni esküvő Dobok hangjára ébredt a beludzsisztáni Zsdanov kolhoz apraja nagyja, a türkméniaia lolatáni járásban. A jókívánságok Mazar Malimamedovot és Madzsan Jagijevát köszöntötték házasságkötésük alkalmából. A beludzsi nép Pakisztánban, Iránban, Afganisztánban élő közel 3 milliós nemzetség. Közülük mintegy 30 ezren élnek a Szovjetunióban. Sok területen megőrizték nemzeti hagyományaikat és szokásaikat, nyelvüket, ruházatukat, népdalaikat és táncukat. Az esküvőket mindig nagy pompával ülik. Az ünnepekre színes népviseletet készítenek, hagyományos népi ételeket főznek és lapos kenyeret sütnek, amelyet lavas- nak neveznek. Népviseletben ropják temperamentumos, magávalragadó táncukat. Az ezeréves fővárosPrága műemlékei JTjrjr A prágai vár látképe a Károly-híddal Csehszlovákia fővárosa, Prága több mint ezeréves fejlődését az építészeti alkotások tükrözik. A Moldva két partján épült város történelmi magva műemlék- védelmi terület. A nyilvántartott műemlékek száma megközelíti a kétezret. Közülük húszat nemzeti kulturális műemlékként tartanak számon és megkülönböztetett gonddal ápolják. A legjelentősebb a prágai vár, a IX. század végén alapították. 1948 óta területén kutatásokat folytatnak. Prága kiemelkedő történelmi értékei közé tartozik a Károly-híd, amelyet IV. Károly cseh király és római császár építtetett 1357- ben. A prágai várhoz hasonló jelentőségű az Óvárosi tér a Városházával, a Goltz-Kinsky’ palotával és a Ty’n-temp- lommal. Ezeken a helyeken a történelem során gyakran döntöttek az ország életéről. Nemzeti műemlék a Karolinum is, a különböző gót stílusú épületek komplexuma. Eredetileg egyetemi kollégium volt. IV. Károly 1348-ban alapította; 1611 -tői a Károly Egyetem központja. Ünnepi rendezvényekre használják. A cseh nemzet jelentős kulturális öröksége a Tyl Színház (korábban Rendi Színház), amelyet 1781. és 1789. között építettek. Színpadán volt 1787-ben Mozart „Don Giovanni” című operájának premierje. Ma a Tyl Színház a Nemzeti Színház második színpada. Az 1868. és 1883. között épült Nemzeti Színház a XIX. század cseh építészetének műremeke. Díszítésében részt vett majdnem minden akkori jelentős cseh művész. „A nemzet önmagának" jelszó jegyében önkéntes adományokból építették. Teljes rekonstrukcióját és modernizálását 1983-ban fejezték be. A cseh neoreneszánsz építészet jellemző példája a Nemzeti Múzeum, amelyen a francia klasszicizmus hatása érezhető. 1885 és 1890 közötti építése Josef Schultz érdeme. A Vencel tér ismert jellegzetessége. 1391-ben építették a Betlehem-kápolnát, amely az eredeti kápolna rekonstrukciója. Történelmi értékét emeli, hogy a XV. század elején itt prédikált Húsz János, cseh vallásújító, a Károly Egyetem rektora. Nemzeti műemlék az 1367-ben alapított Újvárosi Városháza is, valamint a Népház, amelyben ma a Lenin Múzeum található, a Karlin-i Nemzeti Ház, a „Gesztenyéhez" címzett ház, a Kobylisy- i Antifasiszta Ellenállási Emlékmű és az OISany-i disztemető, amely Prága felszabadításában 1945 májusában elesett hősök temetője. Minden korszak névjegye megtalálható Csehszlovákia fővárosának arculatában. Prága belvárosára a jelenkor és az új építészet igényei is rányomják bélyegüket. Ügyelnek arra, hogy a modern épületek összhangban legyenek a múlt Hangverseny a Szent Vitus székesegyházban hagyatékával, a nemzeti kulturális műemlékekkel. LUDMILA BAYERKOVÀ (ORBIS-KS) Visszatérés a halálból A Szovjetunióban a reanimatológia (az újraélesztés tudománya) területén elért eredmények lehetővé teszik, hogy visszaadják az életnek és a megszokott élettevékenységüknek ötven százalékát azoknak, akik a vérkeringés leállása után elvesztették eszméletüket. Ezekről a sikerekről számolt be Vlagyimir Nyegovszkij akadémikus Moszkvában, a Szovjet Orvostudományi Akadémia Általános Reanimatológiai Intézete fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából rendezett nemzetközi szimpóziumon. A találkozón részt vettek a szocialista országok, Anglia, Olaszország, az USA, Franciaország, Finnország, Svédország, valamint több más állam orvosainak képviselői. Ma az orvosok figyelme, mondta Nyegovszkij akadémikus, elsősorban az agyműködés visszaállítására irányul, mivel elsőként az agy funkciói szűnnek meg. A Szovjetunióban hatékony módszereket dolgoztak ki; ezekkel a terápiákkal sok ezer ember életét mentik meg. Az intézetben, amelynek Nyegovszkij akadémikusa vezetője, intenzív kutatások folynak, keresik a lehetőségeket az élettevékenységek visszaállítására a legkritikusabb szakaszban. Ezenkívül módszereket dolgoznak ki a vérkeringés, a légzés, a máj és a vese funkcióinak helyreállítására. Nyegovszkij még azt is javasolta, hogy a klinikai halált nevezzék „az élet és a halál közötti átmeneti állapotának. Meggyőződését fejezte ki, hogy a reanimatológia problémái olyan összetettek, hogy sikeres megoldásuk csak több ország tudósainak együttes erőfeszítéseivel lehetséges. Peter Sáfár professzor (USA) kiemelte a szovjet kutatók érdemeit, akik úttörő szerepet játszottak a klinikai halál állapotából történő újraélesztés módszereinek kidolgozásában, és kijelentette, hogy szívesen együttműködik szovjet kollégáival. A bankok új szerepe A Szovjetunióban az Állami Bankra és intézményeire új, az eddiginél jóval tevékenyebb szerep vár a pénzügyi rendszer tökéletesítésében, a termelés hatékonyságának növelésében, a pénzforrások ésszerű felhasználásában és a fizetési fegyelem erősítésében. A bankoknak a gazdaságirányítás korszerűsödése során - a többi gazdasági egységhez hasonlóan - új feladatokra kell vállalkozniuk. A bank kezében lévő legfontosabb gazdasági szabályozó: a hitel. A szovjet népgazdaság forgóeszköz-igényeinek mintegy 60 százalékát hitelből fedezik. A hitelezés során a bank a vállalattal szemben elsősorban azt a követelményt támasztja, hogy annak termelése felesleges árukészletek felhalmozódása nélkül növekedjék. Erősödik a bank ellenőrző szerepe a beruházásoknál is. Például, ha egy építkezés nem készül el a kitűzött határidőre vagy a jóváhagyott tervdokumnetációban nem szereplő objektumokat is építeni akarnak, a bank beszünteti a hitelezést. Az utóbbi években gyengült a pénzügyi és hitelpolitika gazdasági kihatása. Széles körben elterjedt a bevételek újraelosztásának helytelen gyakorlata, amikor a lemaradó vállalatok, minisztériumok veszteségeit a nyereségesen dolgozók bevételéből fedezték. Ez gyengíti a gazdasági önelszámolást és kedvez az „ingyenélésnek”. Sok vállalat, amely nem termeli meg munkájával a számára szükséges eszközöket, a mai napig hitelből fizeti dolgozói bérét és fedezi egyéb kiadásait. Keményednek a hitelfelvételek feltételei, nem teljesítik a megalapozatlan igényeket. Az első negyedévben hét-, a másodikban hatmilliárd rubellel csökkent a nyújtott hitelek összege. Az Állami Bank fontos tevékenysége a pénzforgalom szervezése és szabályozása. A bankok ezentúl még tevékenyebben fogják segíteni a vállalatokat abban, hogy feltárják tartalékaikat, érdekeltebbek legyenek a keresett árukkal és szolgáltatásokkal való ellátás javításában. Öltöztetik a menyasszonyt
