Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Tovább1986. december 17. tanulási SZERDA lehetőségek XXXVI. évfolyam, 296. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ■ Napi másfél óra veszteség ürgetően fontos, hogy a népgazdaság fejlődését gátló tényezőket felszámoljuk, ezért van folyamatban a korábbinál szigorúbb intézkedések foganatosítása a munkafegyelem javítása érdekében. Mégpedig az a cél, hogy komplex módon biztosítsák mindenütt a munkaidő hatékony kihasználását. Tehát nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot, mondván: sokat „lógnak ” a munkahelyeken. Meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a szervezettség, egyenletes-e a munkaellátás, és érdekeltek-e a dolgozók a jó eredmény elérésében? Tény, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozás nem ösztönöz, és nem kényszerít mindenütt a következetes fegyelmezésre, arra, hogy a vezetők vállalják a felelősségre vonás népszerűtlen feladatát. Ám mindenképpen változtatni kell azon a helyzeten, hogy jelenleg a teljesíthető munkaidőalap egyharmad részében nem végeznek munkát a dolgozók. Igaz, hogy ebbe a kieső egyharmad részbe tartozik a törvényesen biztosított fizetett' szabadság és a betegállomány Is, de hozzájuk társul az igazolatlan hiányzás, és a törtnapi veszteség is. Nemcsak a késés és a napközbeni eltávozás adja a törtnapi veszteséget, hanem a munka szüneteltetése például anyaghiány vagy valamilyen munkaidő alatti rendezvény miatt. A napi nyolc órás munkaidőből így csak mintegy 6,5 óra a tényleges munkával töltött idő. A nemzetközi összehasonlítás tükrében az látható, hogy az 1984-ig bevezetett munkaidő-csökkentések után Magyarország nem minősíthető „elmaradottnak” a munkaidő hosszát tekintve más fejlett országokhoz képest, a gazdaság átlagában, valamint az ágazatok többségében. A magyar átlagból is kiugrik azonban a közlekedés és a kereskedelem dolgozóinak munkaidőhossza, a sok túlóra miatt. Az Európai Közös Piac országai közül például Belgiumban heti 39,3 óra volt 1981 - ben a közlekedési ágazatban a tényleges munkaidő, Magyarországon (1984- ben) túlórákkal együtt 46,5 órát dolgoztak heti átlagban a közlekedésiek. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a tényleges munkaidő a nálunk gazdaságilag fejlettebb országok egy részében viszonylag magas, egy-két ország esetében még magasabb, mint Magyarországon. Például az építőiparban Francia- országban, az NSZK-ban és Olaszországban hosszabb a műszak, mint idehaza. Japánban 1980-ban 114 órával volt több az egy főre jutó teljesített évi munkaórák száma, a gazdaság átlagában, mint Magyarországon ugyanebben az évben, tehát a munkaidő-csökkentés előtt. Figyelemre méltó azonban, hogy például az NSZK-ban a magyarországinál valamivel rövidebb munkahét, és hosszabb fizetett szabadság ellenére is elérik azt a munkaidő-teljesítményt, amit a magyar ipar, mivel ott jóval kisebb a betegség és egyéb okok miatti kieső munkaidő. Nyilvánvaló, hogy hazánk társadalmi, gazdasági problémája nem a munkaidő hosszában fennálló különbségből, vagy „lemaradásból" ered, hanem a műszaki-gazdasági fejlődésben, a versenyképességben és a hatékonyságban mutatkozó kétségtelen elmaradásból, amelynek behozása - egyebek között - jobb és több munkát követel. ontos teendő a gazdasági szabályozórendszer következetes továbbfejF lesztése annak érdekében, hogy a munkaidő lényegesen jobb kihasználása, a magas színvonalú szervezés, a pontos és fegyelmezett mun- I ka a gazdálkodás szükségszerű velejárója legyen. E cél érdekében 1 alkotta meg új. irányelvét a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság is a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési feladatokról. A kölcsönös kötelezettségek hangsúlyozása jellemzi az irányelvet: a dolgozótól is számon kell kérni kötelességei teljesítését, de a munkáltatónak is meg kell tennie mindazt, ami a munkaviszonyból rá hárul. Olyan esetben például, ha ésszerű gazdasági kockázat vállalása végül is kárt okozott a munkáltatónak, az új irányelv szerint azt kell vizsgálni, hogy a dolgozó megtette-e azokat az intézkedéseket, amelyek az adott esetben szükségesek és elvárhatók. A felelősségre vonásnak csak az e körben észlelhető mulasztásoknál van helye, a kockázat további következményei a munkáltatóra hárulnak. A fegyelmi vétségek sorában kiemelt figyelmet kell fordítani a mérhetetlen károkat okozó munkahelyi italozásra, amellyel arányban áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés is. De indokolt a szigorú fellépés azokkal a vezetőkkel szemben is, akik eltűrik a lazaságokat, a munkaidőalap rossz kihasználását, és nem tesznek meg mindent a jól szervezett munka feltételeinek megteremtéséért, - hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság irányelve. Társadalmi érdek, hogy a munkával kapcsolatos jogok és kötelezettségek együttesen jussanak érvényre. J Lázár György a Szovjetunióba látogat Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió kormányának meghívására a közeli napokban munkalátogatásra a Szovjetunióba utazik. Veres Péter külkereskedelmi miniszter Szekszárdon Veres Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter kedden Tolna megyébe látogatott. A minisztert Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a megyei pártbizottságon. Veres Péter látogatást tett a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál, a KSZE-nél. A délutáni órákban részt vett a Gemenc Volán Vállalat pártalapszerve- zetének taggyűlésén. Folytatta munkáját a Vietnami KP kongresszusa A központi bizottság politikai beszámolójának megvitatásával, újabb külföldi vendégek felszólalásainak meghallgatásával folytatta munkáját a Vietnami Kommunista Párt hatodik kongresszusa. Kedden reggel kapott szót Hámori Csaba, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Hámori Csaba, az MSZMP küldöttségének vezetője tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és Kádár János üdvözletét, jókívánságait, méltatta Vietnamnak a szocialista építőmunkában a nehéz körülmények ellenére elért sikereit, és kiemelte a VKP Központi Bizottsága beszámolójának nyílt, kritikus és önkritikus jellegét. Az alkotmányjogi tanács ülése Az Országgyűlés sajtóirodája közli, az Országgyűlés alkotmányjogi tanácsa dr. Korom Mihály elnökletével kedden az Országházban ülést tartott. Meghallgatta az igazságügy-miniszter tájékoztatóját a jogalkotásról szóló törvényjavaslat előkészítésének állásáról. Ugyancsak beszámolt a miniszter a jogi iránymutatásokról szóló kormányhatározat végrehajtásának vizsgálatáról, különös tekintettel a tanács korábbi állásfoglalásában kifogásolt jelenségekre. A testület megállapította, hogy jogalkotásunk mindinkább lépést tart a társadalmi, gazdasági viszonyok fejlődésével. Sok gondot jelent azonban a jogi túlszabályozás, különösen az alacsonyabb szintű jogszabályok magas száma, összhangjuk esetenkénti hiánya. Ennek egyik oka, hogy magáról a jogalkotásról is számos, különböző szintű jogszabály rendelkezik. Ezen. gondok megoldását, a jogrendszer stabilitását, az országgyűlés törvényhozó szerepének kiteljesedését segítené, ha a jogalkotás főbb elveiről - beleértve a jogforrási hierarchiát, egyes kizárólagos szabályozási jogkörök meghatározását, s az előkészítés még de- mokratikusabbá tételére vonatkozó előírásokat - hazánkban is önálló törvény rendelkezne. A tanács egyetértett azzal, hogy a jogszabály-előkészítés alkotmányos követelményeinek érvényre juttatásában erősíteni kell az Igazságügyi Minisztérium ágazati felelősségét. Tudomásul vette, hogy a minisztérium a jogalkotási tevékenység javítását szolgáló, a vitában elhangzottakat is figyelembe vevő javaslatokat terjeszt az illetékes testületek elé. Havazás, védekezés a közutakon a síkosság ellen Ha akarjuk, ha nem, a tél itt van. December 16-án csúszkált, aki a közúton akart haladni gépjárművel, óvatos volt, aki járdán akart elmenni munkahelyére. Itt a tél, mondjuk még egyszer annak erősítésére, hogy jobban vigyázzunk magunkra. Az első két téli napon sokan túlbecsülték képességeiket. Száguldoztak az úton 120-as tempóval, amint a súlyos közlekedési balesetről hírt adtunk, és csúsztak 5 kilométeres sebességgel is árokba. Ezúttal próbáljuk a „csúszós” napokat áttekinteni. December 15-én 16 óra 20 perc - Du- naföldvár térségében erős síkosság. 16.40: - Tamási egész területén megkezdték a síkosság elleni szórást. Öt munkagép dolgozott ezen a területen. 17.00: - A zombai környéken levő utak eljegesedtek, járhatatlanokká váltak. 17.10: Szekszárd-Gyönk térségében mindenki csúszott, az utak szinte járhatatlanok voltak. 17.25 : - A 65-ös út teljes hosszában a jegesedés miatt járhatatlan - a szórógépek végig dolgoztak. 17.30: - A siófoki autóbuszok késve, de célhoz érkeztek. 20.00: - Tamásiból jelentették, hogy erős a havazás. Ekkor a 6-os út is járhatatlanná vált. 20.00: - Tamási jelentette, hogy a síkosságot megszüntették. 20.20: Tamásiban ismét erős havazás kezdődött. Nagydorog térségébe érkezett a hófúvás, lassult a közlekedés. Ebben az időben a dunakömlődi „felüljáró” szinte járhatatlanná vált. Ezekben az órákban tizenöt sóval-ho- mokkal, egyéb anyaggal rakott gép elkezdte munkáját Tolna megye területén. December 16-án reggel Tolna megyében a látási viszonyok jók voltak. A hó vastagsága 3-5 centi között volt. Az utak síkosság elleni szórása folyamatos volt. Nyolc szórógép dolgozott a megye legveszélyesebb helyein. Napközben sok helyütt esett az eső. A szórógépek dolgoztak. Tamásiból érkezett késő délutáni értesítés: elküldték a síkossággátló anyagokat, szórógépeket abba a térségbe. A mentők minden területen a sérültekhez, a betegekhez időben eljutottak. PÂLKOVÂCS JENŐ Fő téma: az egészségmegőrzés Egészségügyi férum Szekszárdon Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága tegnap fórumot rendezett Szekszárdon, az MSZMP Toln/i Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága előadótermében. A rendezvény - amelyen a körzeti orvosok áz üzemorvosok vettek részt - célja többek között az volt, hogy megismertesse az egészségmegőrzés komlex programját, fórumot biztosítson arra, hogy ki-ki a saját tapasztalatát elmondhassa, javaslatot adjon az egészségügyi alapellátást érintő problémák megoldására. Nem titkolt cél volt az is, hogy a résztvevők egymást megismerjék és a kialakuló személyes kapcsolatok is - a tapasztalatok kicserélésével - a megelőző, illetve a gyógyító dr. Birtalan Iván előadás közben munkát segítsék. Adódhat a kérdés: Miért most került sor erre a fórumra? Ismért, a lakosság egészségi állapota az utóbbi időben romlott. Elég csak a keringési, a daganatos megbetegedésekre, a balesetekre és az összetett okok között a helytelen életmódra gondolni, hiszen ezek döntően befolyásolják a halálozást. A sokrétű okok megszüntetéséből valamennyiüknek részt kell vállalnia. A tegnapi rendezvény azt is szolgálta, hogy a jelenlévők - a saját területükön - meghatározták azokat a feladatokat, amelyek megoldásával elősegíthetik a lakosság egészségi állapotának a javulását. A tegnapi tanácskozás fő témája az egészségmegőrzés volt. A délelőtt folyamán e témakörben - aminek az alapja az egészségmegőrzés komplex programja - tartott előadást dr. Birtalan Iván, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége egészségpolitikai osztályvezetője. Részt vett a tanácskozáson dr. Pataki László, az Országos Körzeti Orvosi Intézet főmunkatársa is. A délelőtti előadáshoz kapcsolódtak a körzeti- és üzemorvosok beszámolói, amelyekben a saját körzetükben szerzett ta- pásztalataikat mondták el. Délután a kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott program témája az egészségügyi alapellátás jelenlegi helyzete és jövője volt. A hozzászólók az irányítással, a tárgyi feltételekkel, a betegségek szűrésével, gondozásával, a központi ügyelet működésével, a szakvizsgáztatás jelenével, jövőjével és a körzeteken belüli felelős munkámegosztás kialakításával foglalkoztak. : A résztvevők egy csoportja
