Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
8 Képújság 1986. december 13. *HOR1ZOnT* Látogatás Lengyelországban I. Csak rosszabb ne legyen! A Szovjetunióban megkezdik konténerblokkos gáztöltő állomások széria- gyártását autók számára. Ezek az állomások az ország bármely pontjára könnyen elszállítható konténerblokkok. Míg a közönséges gázkutak manapság általában több mint egy évig épülnek, addig a konténerblokkos állomás helyszínre szállítása, szerelése és üzemeltetésre való előkészítése csak egy hónapig tart. Napi 250 kocsi feltöltésére tervezték. Teljesítőképessége a szükségletekhez mérten könnyen emelhető. Ehhez csupán a blokkok számát kell megfelelőképpen növelni. Az idén helyeznek üzembe mintegy 100 új konstrukciójú töltőállomást. Az atomenergetikai program A jelenlegi bolgár energiahelyzetből a kiutat a következő ötéves tervidőszakra az energiaforrások és a nyersanyagok hatékony kihasználását előirányzó program teljesítése jelenti. Ez ösztönzi a gazdasági szerkezetváltás realizálását és a kevésbé energia- és nyersanyag- igényes ágazatok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Az energiaforrásokban és nyersanyagokban meglehetősen szegény országban a tavalyi aszályos esztendő nemcsak a mezőgazdaságot sújtotta, hanem kihatott az áramtermelésre is, zavarokat okozva a villamosenergia-ellátásban. Ez a helyzet is bizonyította, hogy érdemes és szükséges jelentős anyagi erőfeszítéseket áldozni az atomenergetika fejlesztésére. Ma Bulgária gazdasági stratégiájának egyik fő iránya az energetikai, elsősorban az atomenergetikai hálózat bővítése. Erre annál is inkább szükség van, mivel az ország villamosenergia-fo- gyasztása a 40 év előttinek a 140-szere- sére növekedett. S noha az ország energetikai kapacitása is 80-szor nagyobb, mint négy évtizeddel ezelőtt, az energiatakarékosság intenzív gazdálkodás mellett is elengedhetetlen a további teljesítménynövelés. Az első bolgár atomerőmű 12 éves, a Duna menti Kozlodujban kezdte meg működését. Az 1974 óta üzemelő atomerőmű négy - egyenként 440 megawattos - reaktora 1985-ben Bulgária elek- tromosenergia-termelésének 30 százalékát fedezte. Az erőmű 1000 megawatt teljesítményű blokkját az idén adják át rendeltetésének, s már folyik az ugyancsak 1000 megawattos hatodik blokk építése is. Az előrejelzések szerint Bulgária elektromosenergia-szükséglete az ezredfordulóra a jelenleginek a négyszerese lesz. Ezért újabb atomerőművi beruházásokat terveznek. Ugyancsak a Duna mentén, Kozlodujtól nyugatra, Be- lene város mellett megkezdődött a második bolgár atomerőmű építése. A négy, egyenként 1000 megawattos teljesítményű blokkból álló létesítmény lényegesen javítja majd az ellátást. A mintagazda a teherautójával a marhahizlalás, s általában: mennyi a azdaság tiszta jövedelme évenként? ,m a parasztporta képe mindent elárult: két lengyel, Ursub márkájú traktor állt a gazdasági épületek mellett, s egy - ugyancsak Jerzy Blaszczak tulajdonában lévő - méregzöld színű, Star teherautó, tele hagymával. A „leltárhoz” tartozott még egy Polski Fiat személyautó, két motorkerékpár, egy robogó, és a több szintes lakó- és gazdasági épület.- Csak rosszabb ne legyen! - mondta végül is a házigazda. Az igazsághoz tartozik persze, hogy nem minden lengyel parasztporta mutat ilyen jómódot. Marian Dziegielewsky, a Lengyel Parasztpárt területi vezetője, aki elkísért e látogatásra, elmondta: Jerzy Blaszczak a mintagazdák közé tartozik, már az apja is az volt. Ezért - a családi hagyományra alapozva - házigazdánk is szakosított árutermelést folytat. Hagyma- és földieper-termesztésre, illetve - amint láttuk - marhahizlalásra specializálódott, kitűnő eredménnyel. A hagymája például olyan jó minőségű, hogy nyugati exportra is jut belőle. Ha nem is minden parasztportán találunk 23 hízómarhát, az azonban tény: □ évről évre több sertés és növendékállat van a lengyel ólakban, istállókban. Ezért, amikor visszatértünk Varsóba, megkérdeztem Tadeusz Golackitól, a lengyel Országos Tervhivatal főosztályvezetőjétől:- Véleménye szerint mikor lehet megszüntetni a húsjegyet Lengyelországban?- Ötéves tervünk előirányzatai szerint 1990-re kell elérnünk odáig - hangzott a válasz. - Addig persze, még nagyon sok a tennivalónk. Növelni kell a gabonafélék és a burgonya terméshozamát, hiszen ezek észrevehetően alacsonyabbak, mint önöknél, Magyarországon. Márpedig nálunk nincs kukorica, itt főként a krumplitól hízik a disznó. Mégis úgy látjuk, hogy négy év múlva „nyugdíjazhatjuk” a húsjegyeket, illetve elérhetjük az egy főre jutó 74 kilós húsfogyasztást. Nem kizárt, hogy a baromfihús-piacot esetleg már előbb felszabadítjuk. Megfordultunk egy olyan - alkohol- mentes és tiszta - varsói népbüfében, ahol ez megtörtént már: jegy nélkül és elviselhető áron lehet hozzájutni a grillcsirkéhez. MAGYAR LÁSZLÓ „Föld alatti A kőolajhordozó rétegek hozamának növelését segíti elő az az új módszer, amelyet az ukrán Tudományos Akadémia Nyikolajevszkben működő villamos hidraulikai tervezőintézetében fejlesztettek ki. A kutatások során bebizonyosodott, hogyha a kutak nagyfeszültségű villamos árammal kezeltek, akkor a kőolajrétegek „adakozóbbá” válnak. Az új villamos hidraulikai berendezés segítsévillámok” gével a hordozórétegre robbanóhatást fejtenek ki. A „föld alatti villám” hirtelen megnöveli a föld alatti nyomást. Ennek eredményeként a korábban nehezen megközelíthető szénhidrogén nyersanyagtartalék a felszínre tör. A kísérleti villamos robbantási módszer eddigi alkalmazásával az alacsony hozamú kutak kitermelése a másfélszeresére növelhető. (APN-KS) Gáztöltő állomások autók számára Vietnamban mind nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésére. A Ha Tam Állami Gazdaságban több mint háromezer szarvasmarhát nevelnek. Szovjet külkereskedelem: Liberalizálás vagy tökéletesítés? A világsajtó bő terjedelemben taglalja a szovjet külkereskedelmi szervek szér- kezetének változásait és azt, hogy a szovjet vállalatok és minisztériumok várhatóan eladók és vásárlók szerepében fognak megjelenni a világpiacon. Mivel a szerzők többsége számára a kereskedelem ^liberalizálásának” lényege az állam külkereskedelmi monopóliumának eltörlésére vonatkozik, rögtön megjegyzem: a monopólium fennmarad. De az állam monopóliuma, nem pedig a Külkereskedelmi Minisztérium monopóliuma, mint az korábban volt. A több mint 20 minisztérium és hatóság, valamint a 70 vállalat és egyesülés megjelenése nem mond ellent az „állami monopólium” fogalmának, mivel ezek a szervezetek az állam gazdasági szerkezetébe tartoznak, állami tervek alapján fejlődnek és ugyancsak az állam érdekeit fogják képviselni a külföldi piacokon. Ami pedig az SZKP KB és a szovjet kormány külgazdasági kapcsolatokkal foglalkozó határozatának megszületését előidéző okokat illeti, ezeket külső és belső okokra lehetne osztani. A Szovjetunió és más országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait közvetlenül érintő „külső okok”:- a Szovjeunió világkereskedelmi részesedése és gazdasági ereje közötti aránytalanság;- a szovjet kivitel szerkezetének problémái;- a tőkésállamok hátrányos megkülönböztetése a Szovjetunióval szemben a gépek, berendezések és egyéb „magas technológiai színvonalú” áruk kereskedelmében. Természetesen a Szovjetunió eddig is megtett és a jövőben is megtesz minden intézkedést világkereskedelmi pozícióinak erősítésére, sőt azért is, hogy a „tiszta kereskedelemről” áttérjen az ipari kooperációra. A Szovjetunió és a szocialista országok, elsősorban a KGST- tagországok viszonyában tehát az új határozat jogilag rögzítette a két-és többoldalú kapcsolatok már kialakult rendjét, nagy önállóságot és gazdasági manőverezési lehetőséget biztosított. Vannak példák a fejlett tőkésországokkal folytatott kooperációra is, bár igazság szerint igen szerények. A most kapott nagyfokú önállóság a saját valutakeret, a közvetlen külföldi partnerkapcsolatok feltehetőleg új együttműködési formákra késztetik a vállalatokat, beleértve vegyes vállalatok létrehozását vagy közös tervek kivitelezését is. Ismerve a szovjet ipar lehetőségeit, a nyugati országok üzletemberei többször is javasoltak kooperációt egy - és más területeken. A szovjet fél is tett javaslatokat. Az új együttműködési rendben és - a nyugati kormányok liberálisabb hozzáállása esetén (amennyiben a kifejezést a „technológiai embargó” eltörlésére alkalmazzuk) - a kooperáció fejlődése ésszerűbb munkamegosztáshoz vezet a világon és új lökést ad a Szovjetunió és a Nyúgat kapcsolatának. Nem kevésbé fontosak a szovjet külkereskedelmi apparátus átalakítását kiváltó okok sem. A Külkereskedelmi Minisztérium, amelynek szerkezete évtizedekkel ezelőtt alakult ki, sokat veszített a vállalatok és a külpiac közötti közvetítő szerepéből. Most, amikor az ország gazdasága a fő alapok megújítása, új nemzedé- kű technika bevezetése felé tart, a szóban forgó jelenség különösen érzékelhetővé vált. És nem is arról van szó, hogy egyes dolgozók nem értenének a dolgokhoz, hanem egyszerűen a külkereskedelmi szervezetek és az ipar párhuzamos vonalon fejlődtek. A raktáron fekvő milliárdos rubel értékű importberendezések túl magas árat jelentettek az efféle koordinálatlanságért. A jövő évtől közvetlen külföldi partner- kapcsolatokra lépő első 70 vállalat a korábbiaktól eltérően gazdaságilag érdekelt saját exportprogramjának fejleszté-, sében, és magától értetődően az import (gépek, nyersanyag, licencek) hatékony felhasználásában. A valutahiteleket ugyanis vissza kell téríteni. A szóban forgó intézkedéseknek elő kell segíteniük a külföldi piacokra való bejutást - és ami fontosabb -, az áruk minőségének jelentős javulását, a munkatermelékenység fokozódását. Lehetséges, hogy nem minden vezető lelkesedik a kapott önállóságért, mivel az nagy felelősséggel is jár. De az említett fejlesztési formula „belső használatra” már elfogadott: az önelszámolás, az önmegtérülés és az önfinanszírozás a Szovjetunió gazdálkodási szervezetének alkotórészeivé váltak. Logikusnak tűnik az „exportváltozat” is. VLAGYIMIR MITAREV, az APN szemleírója- Csak rosszabb ne legyen! - mondta Jerzy Blaszczak 15 hektáros egyéni gazda, amikor arról érdeklődtem tőle, hogy megy a sora. Az előzmények: a lengyel fővárosban a hétvégeken kiürül a legtöbb húsbolt. A kiürülést szó szerint kell érteni: nemhogy egy darabnyi tőkehús, még egy szalámivég sem lóg a kampókon. Még ma is jegyre árusítják a húsfélét, az átlagos felnőtt városi lakos két és fél kilót kap belőle havonta, fejenként. (A bányászok és nehéz fizikai, munkát végzők többhöz jutnak.) Ezen kívül még vagy 30 kiló húst vásárol az átlagos lengyel állampolgár a szabadpiacon évenként - a bolti árnál persze, jóval drágábban. Ily módon az egy főre eső évi-húsfogyasztás még ma is csak 60 kiló, holott 1978-79-ben, a válság előtti években elérte a 74 kilót is. A húshiánnyal ellentétben a legtöbb élelmiszerből jó, vagy legalábbis kielégítő a kínálat. Tele vannak a zöldségesboltok, annyi alma termett, hogy az országutak szélén is árulják, akárcsak nálunk. A tej olcsóbb, mint Magyarországon, a pékáru sem okoz gondot. Ám Jan Kowalski, az átlagos lengyel állampolgár (éppúgy emlegetik, mint nálunk Kovács Jánost) azt szeretné, ha - több korábbi élelmiszerjegyhez hasonlóan - a húsjegyet is „nyugdíjazni" lehetne. Ilyen ismeretek, előzmények után kíváncsian vártam, milyen lesz Jerzy Blaszczak, 15 hektáros egyéni gazda portája, a Varsótól mintegy 50 kilométerre fekvő Trebki községben. (Lengyel- országban az egyénileg gazdálkodó parasztok művelik meg ma is a szántóföldek nagy többségét.) A 30-as évei közepén járó, szőke, erőteljes férfi legelőször is megmutatta a gazdaságát. Az első látvány: 23 gömbölyödő szarvasmarha - nagyobb részt növendékállat - kérődzőit az önitató berendezéssel felszerelt korszerű istállóban.- Nem vezetek én könyvelést! - felelte a gazda ravaszkásan, amikor arról érdeklődtem tőle, mennyire kifizetendő Olaj megtakarítás Észtország egyik palaüzemű hőerőművében szintetikus olajjá alakítják át a palát. Az észtországi bőséges palakészletek több hidrogént tartalmaznak, mint a kőszenek. Az észt tudósok fontos munkálatokat végeztek a pala energetikai felhasználását, palából nyerhető folyékony tüzelő előállítását illetően. HÁROMEZER SZARVASMARHA
