Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-13 / 267. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ gazí, nagyformátumú nemzetközi tanácskozásként regisztálhatjuk a KGST-országok első embereinek kétnapos moszkvai munkatalál­kozóját. Világpolitikai eseményként máltathatnánk akkor is, ha na­pirendjén kizárólag gazdasági kérdések szerepeltek volna. A KGST ugyanis az Egyesült Államokkal, a Közős Piaccal és Japán­nal együtt a világgazdaság egyik meghatározó tényezője. Belső kapcsolatrendszerének korszerűsítése, a szervezet aktívabb és egybehangol- tabb fellépése világgazdasági fórumokon és egyéb gazdasági tömörülésekkel- főként a Közös Piaccal - folyó dialógusban, nem kevésbé világpolitikai téma, mint világgazdasági. Azok az erőfeszítések, amelyek a KGST-tagországokban a gazdasági mechanizmus továbbfejlesztése érdekében folynak, a külgazdaság szféráját is érintik. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő a KGST bukaresti 42. ülésszakán a külgazdasági tevékenység gyökeres átalakítását az intenzifikálás követel­ményeivel összhangban levő új gazdasági mechanizmus kimukálásának szer­ves részeként említette. Ezen a kormányfői szintű fórumon a KGST eredmé­nyeinek méltatása mellett az együttműködés hiányosságaira is rámutattak a delegációvezetők: a formális ésJDürokratikus elemek jelenlétére, a határozatok megvalósításában tapasztalható „nagyvonalúságra” (Lázár György kormány­fő használta kétségtelenül rosszalló értelemben ezt a kifejezést.) Hangsúlyo­zottan jelentkezett az az igény, hogy az elsősorban kereskedelmi jellegű kap­csolatokról térjenek át a tagországok a termelési együttműködésre, aminek része a közös beruházások megvalósítása.Több kormányfő is beszélt arról, hogy a munkamegosztásnak és a kölcsönös kereskedelmi forgalomnak teljes mértékben gazdasági alapokon kell lebonyolódnia, és csak így alakulhat ki a KGST-országok igényes piaca. Lubomír Strougal csehszlovák kormányfő szerint a valutáris, ár-, hitel- és pénzügyi kérdések megoldására tett intézke­dések eddig csak igen csekély eredményeket hoztak, ám a döntéseket nem lehet tovább halogatni. Bukarestben napirendre került témák tették szükségessé a pártve­zetők moszkvai munkatalálkozóját, legalábbis részben. A felmerült kérdések megválaszolása nem utolsó sorban politikai akaratot igényel, legfelső szintű elkötelezettséget egy „áramvonalasabb” KGST-szervezet kialakítása mellett. Ilyen határozott a pártvezetők munkatalálkozójáról kiadott rövid közlemény, amely leszögezi: a tanácskozáson résztvevők „külön figyelmet fordítottak a gazdasági kapcsola­tok további elmélyítésére, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműkö­dés új, eddiginél haladóbb formáinak kihasználására..”. Mindez - mint a közle­mény is rámutat - a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a lakosság életszínvonalának emelését szolgálja. A gazdasági együttműködés javítása mindazonáltal csak egyik témája volta moszkvai eszmecserének. A reykjavlki Gorbacsöv-Reagan munkatalálkozó óta első ízben megtartott felső szintű tanácskozásukon a pártvezetők a KGST határain túlra is kitekintettek. Tavaly novemberben a genfi csúcstalálkozó után- igaz, akkor valamivel szűkebb körben - hasonlóképpen első kézből kaphat­tak tájékoztatást Mihail Gorbacsovtól a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulá­sáról. Ez a moszkvai találkozó tehát már egy jó hagyomány folytatásaként is ér­telmezhető. reykjavíki munka-csúcstalálkozó óta eltelt időszak nyilvánvalóvá tette az amerikai magatartás ellentmondásosságát. Egyfelől Reagan elnök és kormányzata igyekszik méltatni az izlandi találko­zó hasznosságát, mésfelől a Bécsben megtartott Sevardnadze- Shultz találkozó inkább visszalépést jelentett, mint elörehaládást az amerikai magatartásban. A szovjet külügyminiszter éppen a moszkvai pártvezetői munkatalálkozó nyitónapján tartott sajtóértekezleten meg is fogalmazta ezt a meggyőződését, jellemezve azt a nemzetközi légkört, amelyben a moszkvai fórum tanácskozott. Veszélyes tendenciák jelentkeznek az amerikai politikában. Alaposan megtépázottan az időközi választásokon, az elnök és pártja a jelek szerint újra az ortodox reaganizmus, az erőpolitika követésében látja a siker titkát. Meg­kezdődött az MX-rakéták telepítése, ismét szó van arról, hogy Washington rö­videsen végképp megszegi a SALT-2 szerződés korlátozásait. Max Kampel- man, amerikai küldöttség vezető ugyan „az eddigi legtermékenyebb” forduló­nak nevezte a mostani genfi megbeszéléseket, ám a Reykjavik óta előterjesz­tett amerikai javaslatok visszakanyarodást jelentenek az egyenlőtlen csökken­tések - a szovjet szempontból hátrányos, ezért elfogadhatatlan - amerikai fegyverzetkorlátozási koncepciójához. Paul Nitze, az elnök leszerelési tanács­adója pedig „semmi újat" nem lát a genfben legutóbb előterjesztett új szovjet javaslatokban. helyzetben különösen fontos volt a szocialista országok első em­bereinek külpolitikai konzultációja. A moszkvai munkatalálkozó résztvevői nemcsak a Reykjavíkban Mihail Gorbacsov által képvi­selt álláspont támogatására sorakoztak fel - tovább növelve a szovjet javaslatok súlyát, hanem rövid közleményükben azt is alá­húzták, hogy az izlandi fővárosban felvázolt célok valóraVáltása ér­dekében „növelni kell a közös erőfeszítéseket”. Ez hosszú távra határozza meg annak a diplomáciai tevékenységnek az irányát, amelyből minden KGST-or- szág súlyának, külkapcsolatainak, hagyományainak megfelelően, de azonos törekvéstől vezérelve veszi majd ki a részét. SZÁSZI JÓZSEF Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára november 12-én Moszkvában talákozott Mihail Gorba- csowal, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának főtitkárával. A kölcsönös megértés és egyetértés jegyében lezajlott szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen nagyra értékelték az MSZMP és az SZKP sokoldalú együttmű­ködését és áttekintették fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelték a két ország sok­oldalú, gyümölcsöző kapcsolatai további bővítésének jelentőségét. Véleményt cseréltek a világpolitika, illetve a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, aki részt vett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországai tstvérpártjai központi bizott­ságai első és főtitkárainak november 10-11-i, moszkvai találkozóján, szerdán hazaérkezett Budapestre. Kíséretében volt Kótai Géza, a KB tagja a KB külügyi osztályának vezetője. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Szűrös Má­tyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Viktor Kulikov látogatása hazánkban Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erőinek parancsnoka - Anatolij Gribkov hadseregtábornoknak, az egyesített fegyveres erők törzsfőnö­kének kíséretében - egynapos munkalá­Az iraki légierő kedden támadást inté­zett a dél-iráni Bandar Khomeini petrol­kémiai komplexum, valamint más iráni olajipari létesítmények ellen. Irak ezzel hosszabb szünet után felújította Irán ipari létesítményeinek bombázását. A bagdadi közlés szerint a harci gépek elpusztították a kikötői berendezéseket és a létesítményt védő légvédelmi rend­szert, majd sértetlenül visszatértek bázi­sukra. Iránban megerősítették a támadás hírét. Az iráni hírügynökség nem ismer­tette az anyagi károkat, de hírt adott egy iraki harci gép lelövéséről. A több milliárd dolláros létesítményt a hat éve tartó háborúban Irak többször is támadta. Az építkezést végző japánok ezért egy időre beszüntették a munkát és távoztak, de későb visszatértek Bandar Khomeinibe. Az iráni iszlám gárdisták hadtestének szóvivője nemrég bejelentette, hogy de­cember elején 100 ezer önkéntest külde­nek a frontra. Az iraki légierő szerdán hajnalban ál­tala létfontosságúnak minősített gazda­sági létesítményeket támadott Iránban. Egy bagdadi katonai szóvivő szerint az iraki harci gépek célpontja ezúttal az iraki togatást tett hazánkban, amelynek során a Honvédelmi Minisztériumban megbe­szélést folytattak Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszterrel. Viktor Kulikov és Anatolij Gribkov szer­dán elutaz'ott Budapestről. határtól mintegy 500 kilométerre fekvő Iszfahan város kőolajfinomitója és elekt­romos központja volt. Két - egymást kö­vető - napon támadták ezen kívül a déli „Imám Hasszán” olajmezö töltőállomá­sát. Az iraki közlemény szerint a támadó gépek sértetlenül tértek vissza állomás­helyükre. Iráni részről megerősítették az Iszfa­han elleni támadás tényét. Az ÍRNA iráni hírügynökség beszámolt arról, hogy az iraki akció során hét polgári személy éle­tét vesztette, huszonötén megsebesültek és károk keletkeztek a megtámadott ipari létesítményekben. Teherán figyelmeztet­te Bagdadot, hogy megtorlásként tűz alá veszi ipari és katonai létesítményeit. Ismét tűzszünetre és tárgyalásokra szólította fel Irakot és Iránt az iszlám „bé­kéltető bizottság” kedden véget ért két­napos ülése Dzsiddában. Az Iszlám Konferencia Szervezetének 1981-ben, az iraki-iráni háború mielőbbi befejezéséért életre hívott kilenctagú bi­zottsága ezúttal négypontos tervet dol­gozott ki a konfliktus rendezésére. A terv a többi között felszólítja a kívülállókat, hogy ne szállítsanak fegyvereket a had- banálló feleknek. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Szerdán a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsá­ga. A képviselők - meghívott szakembe­rekkel együtt - három témakörrel foglal­koztak: megvitatták az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a Magyar Kereske­delmi Kamara jelentését a termelőesz­köz-kereskedelem munkájáról és az úgynevezett TEK-vállalatok helyzetéről: a Belkereskedelmi Minisztérium előter­jesztése alapján tájékozódtak a bolti munka alakulásáról és korszerűsítésé­nek tervezett formáiról; végül azt elemez­ték, hogy milyen részarányban szerepel­nek a boltok árukínálatában az importált fogyasztási cikkek. A bizottsági tanácskozáson a képvise­lők közül felszólalt Békési Istvánné (Pest megye), Tóth Attiláné (Budapest), Pol- gárdi József (Pest megye), Németh István (Hajdú-Bihar megye), Barta Alajos (He­ves megye), Vida Kocsárd (Somogy me­gye), Kovács Sándor (Tolna megye), Bo­ros László (Budapest), EckTibor (Komá­rom megye), Kiss Imre (Borsod-Abaúj- Zemplén megye), Farkas Lajos (Buda­pest), Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemlén megye), Mag Pál (Csongrád me­gye), Hellner Károly (Budapest), a bizott­ság titkára és a tanácskozást vezető Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye), a bi­zottság elnöke. Zárás Genfben Szerdán Genfben a közepes hatótá­volságú atomfegyverek kérdésével fog­lalkozó munkacsoport ülésével végétért az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos szovjet-amerikai tárgyalások hatodik fordulója. Iraki-iráni háború Békefelhívás Magyar-bolgár barátsági napok A Hazafias Népfront és a testvéri országok budapesti kulturális köz­pontjai között rendszeres a kap­csolat. Ennek keretében magyar­bolgár barátsági napokat tartanak a héten megyénkben, ezért teg­nap, a déli órákban Szekszárdra érkezett Szvetlozar Vaszilev, a Bol­gár Kulturális és Tájékoztató Köz­pont igazgatóhelyettese, Petrov Péter, az intézmény munkatársa, valamint Radka Nenova, az Ote- csesztvan Front című lap tudósító­ja. A vendégeket dr. Molnár István, a HNF Tolna Megyei Bizottságának elnöke tájékoztatta a megye tele­pülésszerkezetéről, történelméről, gazdasági helyzetéről. Délután a jövő évi találkozó előkészítő meg­beszélésére került sor. Munkatalálkozó Moszkvában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom