Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-10 / 264. szám
4 Képújság 1986. november 10. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd. Postafiók: 71 Miért kell építményadót fizetni? Vetlei zártkerti présház- és tanyatulajdonosok írták, hogy mélységesen fel vannak háborodva azon, hogy a du- naszentgyörgyi községi tanács a vetlei zártkertekben lévő tanyákra, présházakra kivetette az építményadót 500 forint értékben. „Ezzel nem tudunk egyetérteni, mert ez nem üdülőkörzet, itt nem hobbiparcellácskák vannak, ide az emberek nem üdülni és kikapcsolódni járnak, hanem intenzíven dolgoznak, háztáji kisegítő tevékenységet folytatnak, ezeket a célokat inkább segíteni kellene. Az elmúlt évben ezen területet 100 százalékos jégkár érte, az idén tavasszal a fagykár, utána az aszály, de ugyanúgy kellett az elmúlt évben is megművelni, ugyanúgy kellett permetezni, trágyázni, mintha termett volna. Itt nincs út, járda, víz, villany. Ha esik az eső, a 6-os út mellett kell hagyni a járművet, mert a területet, présházat, tanyát csak gyalogosan lehet megközelíteni. E zártkertek tulajdonosai között nagyon sok az olyan idős nyugdíjas, aki Gerjen községből jár ide, de nyugdíjuk annyira alacsony, hogy luxus lenne számukra, ha mindennap hazajárnának, mert két hét alatt az egy havi nyugdíjuk nem futná a buszköltséget Ezek az emberek arra kényszerülnek, hogy legalább hetente 2-3 napot itt aludjanak a présházukban, de a területet meg kell munkálni, ha elhanyagolják, az adót akkor is kell fizetniük. Tehát kérdésünk az, hogy a vetlei zártkertekben lévő, a földhivatal által is présházként nyilvántartott 100-150 éves, tömött falú présházak, tanyák után miért kell építményadót fizetni, mikor azok közművesítve sincsenek, ezek között nagyon sok 65. életévét betöltött, alacsony nyugdíjjal rendelkezik.” Herman János, a Dunaszentgyörgy Községi Tanács elnöke küldte meg a választ:- Az 1985. évi 23. törvényerejű rendelet és az ennek végrehajtására kiadott 62/1985. (XII. 30.) PM számú rendelet szól a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról, valamint arról, hogy a helyi tanácsoknak tanácsrendeletet kell hozni a fenti rendelet értelmében. Az 1/1986. (III. 20.) Dunaszentgyörgy Községi Tanácsrendelet a fenti alaprendeletben foglaltak, valamint a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökének 7001/ 1986. (P. K. 2.) PM-MTTH számú együttes irányelve alapján lett megalkotva. A fenti rendeletek értelmében a mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára szolgáló gazdasági épületeknél a TVR. 2. paragrafus B. pontja és a VHR. 5. paragrafus részében szerszámkamrának kül- vagy belterületen - létesített építmények minősítésénél az építés célja, az épület jellege, felszereltsége és a használat módja az irányadó. Nem lehet a TVR. 2. paragrafusának b. pontja szerinti gazdasági épületnek minősíteni az olyan épületet, épületrészt, amelyben a létesített pihenőhelyiség a 12 négyzetméter és a VHR. 1. paragrafus í. bekezdésének a. pontja szerinti alaprajzi beosztásánál fogva rendeltetésszerű használatra önmagában alkalmas. Az ilyen építmény a használat jellege szerint adóköteles.- Az alaprendelet módot adott az adó csökkentésére, mellyel éltünk is, ugyanakkor a növelésére is, a helyi adottságokat szem előtt tartva és figyelembe véve, de meghatározta azt is, hogy az évi adó 500 forintnál kevesebb nem lehet. Azon idős személyeknél, ahol a nyugdíjuk alacsony és a család vagyoni és szociális viszonyai indokol- . ják, 50 százalékos kedvezményt kaptak.- A községben 38 fő részére lett a vetlei zártkerti építmények után adó kivetve határozattal. Ez ideig sem írásban, sem szóban reklamáció nem érkezett a községi tanácshoz. A kivetés, illetve a bevallási ívek kiküldése előtt az egész zártkerti területet megnézte a szakigazgatási szerv vezetője és az adóügyi előadó, s azon személyeknél, ahol kis álapterületü, adózásra nem kötelezhető tanyájuk volt, már a bevallás megtételére sem lettek felszólítva.- Megjegyzem, hogy a zártkertben kb. 80-90 tanyaépület van. A 19/1968. (V. 21.) Korm. számú rendelet 3. paragrafusa írja elő, illetve rendeli el a mezőőri járulék fizetési kötelezettségét azon személyeknek, akik saját földtulajdonnal rendelkeznek. Bekötötték-e a gázt? Kitanics Lajos bonyhádi olvasónk írta, hogy már hosszú idő óta a lakásukba a vezetékek be vannak szerelve, várva a gázbekötést. Azt kérdezte, mikor számíthatnak arra, hogy meleg lesz a lakásukban, mikor kötik be a gázt? A Bonyhádi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője, Sebestyén Lajos válaszolt:- A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat szakemberei olvasójuk gázkészülékeit bekapcsolta és beszabályozta négy nappal azelőtt, hogy a levelét megkaptuk. Megépítik-e a vízelvezető árkot? Moklovsky Izabella ozorai olvasónk írta, hogy évek óta a lakása feletti úttestről esőzéskor az udvarában lévő melléképületbe folyik a csapadékvíz. Ezt a helyiséget használja konyha céljára. „Már több esetben fordultam segítségért a tanácshoz, a helyzet ideiglenes meg is oldódott, de az újabb esőzés tovább rontotta a helyzetet. A helyiségben lévő szekrényem már tönkrement A víz rendszeresen a helyiségen keresztül folyik, magával hozva az iszapot.” Ozorai Községi Tanács elnöke, Farkas István a következőket válaszolta:- Építési technikusunk társaságában hármasban szemlét tartottunk, s megállapítottuk, hogy a melléképület eléggé elhanyagolt, víz befolyására utaló iszapolódást is találtunk. Az épület felett lévő utcát megtekintve csak feltételezhettük, hogy esetleg valamilyen lyukon keresztül kerülhetett a víz az alatta lévő melléképületbe. A tapasztaltakat természetesen megbeszéltük olvasójukkal, aki kérte, hogy betonozott vízelvezető árkot készítsünk a felette lévő utcában. Ezt, sajnos, lehetőségeinkre való hivatkozással nem ígérhettem meg. ígéretet tettem arra, hogy fokozottab figyelmet fordítunk erre az útszakaszra, az,elkövetkező években lehetőségeink függvényében fogunk foglalkozni a szilárd burkolatú vízelvezető építésével. ír“ Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról - röviden tHpaqS Az elmúlt héten nem je- » ^tsf ,ent me9 olyan új jogsza- [O bály, amely az olvasók jB szélesebb körének érdek- |wmm8 lődésére tarthatna számot, ezért ez alkalommal - a többek részéről kért tájékoztatásra is figyelemmel - az elővásárlási jogra vonatkozó szabályozást ismertetjük. Az elővásárlási jog azt jelenti, hogyha valamely dolog többek közös tulajdonában van, s ha valamelyik tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadát, harmadik személynek el akarja adni, a kapott vételi ajánlatot köteles közölni minden tulajdonos- társával. Ha pedig bármelyik tulajdonostárs élni akar elővásárlási jogával és a vételi ajánlatot elfogadja, közte és az eladó tulajdonostárs között az adásvétel (adásvételi szerződés) az ajánlatnak megfelelő tartalommal létrejön. Kiemelendő, hogy a tulajdonostársakat az elővásárlási jog csak „kívülről” jövő ajánlat esetén, tehát harmadik személlyel szemben illeti meg, azaz elővásárlási jog gyakorlására nem kerülhet sor abban az esetben, ha az egyik tulajdonostárs az illetőségét valamelyik másik tulajdonostársnak kívánja eladni. Ugyancsak kihangsúlyozandó, hogy az elővásárlási jog a tulajdonostársakat akkor illeti meg, ha adásvételről van szó, a tulajdonostárs a saját hányadát minden kötöttség nélkül pl. elajándékozhatja. Természetesen más a helyzet, ha az ajándékozás csupán látszólagos és ténylegesen adásvételt leplez. Jó tudni azt is, hogy a vételi ajánlatot egész terjedelmében közölni kell az elővásárlásra jogosulttal, hiszen ő csak úgy tud nyilatkozni a vételi ajánlat elfogadásáról, ha valamennyi feltételt ismeri. Lehet, hogy éppen a vevő személye miatt határozza el az ajánlat elfogadását (nem akarja, hogy a vevővel legyen közös tulajdona), éppen ezért a vevő nevét is közölni kell. Ha pedig a közölt vételi ajánlat alapján a jogosult nem élt elővásárlási jogával, de az adásvételből mégsem lett semmi (a felek elálltak a szerződés megkötésétől), az újabb vételi ajánlatot is egész terjedelmében közölni kell. A vételi ajánlat közlésekor természetesen annak elfogadására - a körülmények szerint szükséges - határidőt indokolt megszabni. Előfordul, hogy több tulajdonostársnak is elővásárlási joga van, vagyis ezek a jogok „ütköznek”. Ilyen esetben a tulajdonostársak az elővásárlási jogot közösen, egymás között egyenlő arányban gyakorolhatják. Ha ebben a tekintetben közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki az eladásfa kerülő egész tulajdoni illetőségre a vételi ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt illeti meg. Ha több ilyen egyedül fellépő tulajdonostárs van, közülük az eladó választ, és ebben az esetben az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg. A tulajdonostársak elővásárlási joga törvényen alapul, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is mindenkivel szemben hatályos. Lehet természetesen élővásárlási jogot írásbeli megállapodással (szerződéssel) is más számára biztosítani, tudni kell azonban, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződésen alapulót megelőzi. A fenti szabályok megfelelő ismerete feltehetően elkerülhetővé tesz sok vitát, pereskedést. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke így nevezték valamikor a szekszárdi utcákat Egy kollégám jóvoltából igen érdekes térképről készült fénymásolathoz jutottam. A térkép a múlt század nyolcvanas éveiben készült, az akkori Szekszárdról. Soha meg nem jelent, s a benne foglaltak sem, így merek hivatkozni rá, sőt ismertetni tartalmát, közölve természetesen, hogy dr. Töttős Gábor helytörténész már igen sokat érintett a témából, s voltaképp neki köszönhető, hogy a térképhez hozzájutottam. Született szekszárdi vagyok, lokálpatrióta voltomat nem tagadom, így hát minden érdekel, ami szülő- és kedves városommal kapcsolatos. Nos, ezek után nézzük, hogyan változtak meg az idők folyamán a szekszárdi utcanevek. A térkép készültekor a Béri Balogh Ádám utca még a Bátaszéki út nevet viselte, valahol a Tartsay lakótelep térségében, vagy attól inkább északkeletre volt a vásártér. A mai Arany János és Alkotmány utcát egykor Vízi utcának hívták. Párhuzamosa, a Honvéd utca - a térkép szerint - a Fazekas utca nevet viselte. A Perczel Mór utca Molnár utca volt, míg a mai Mikes utca akkor Új utca. A mai Babits Mihály utca sokáig a szt. László utca nevet viselte, míg a belvárosi katolikus templom és az akkor volt iskola előtt, a vármegyeháza irányába vezető utca neve Vár utca volt. (Nem keverendő össze a mai Várközzel.) A Rákóczi utca - értelemszerűen - Budai utca volt, a vele párhuzamos Kossuth Lajos utca Pándzsó utca. Most lépjünk egyet, következzék az Újváros. A Damjanich utcát még a szüleim is Csendes utcának emlegették két évtizeddel ezelőtt is. A Szakály testvérek utca volt a Kereszt utca, a mai Hra- bovszky utca az Orbán utca nevet viselte. A Batthyány pedig Szeder utca volt egy évszázaddal ezelőtt. A Kapisztrán utca Kiskert utca volt, a Pázmán tér pedig Püspök tér egykoron. A János utca ma is János utca, a József utcát József Attilának „ajándékoztuk”, a Rózsa utca ma is egkyori nevén illatozik. Ha lejjebb haladunk a mai Gemenc Szálló irányába, ott találhattuk a Selyemgyár utcát - a selyemgyárat is persze -, a Virág utcát, meg a Dobos utcát. A Séd patak túlsó oldalán volt még - ők se maradjanak ki a felsorolásból - a Pásztor utca és a Szárnyas utca is. Ismeretbővítésnek, talán, nem volt fölösleges felidézni a száz év előtti szekszárdi utcaneveket. LETENYEÍ GYÖRGY Visszhang Mitől „vérzett” a bátai ostya? Egyik tisztelt Olvasónk: dr. Varga Józsefné nyugdíjas Köjál labor-vezető asszisztens figyelmet érdemlő észrevételt fűzött az október 4-i lapszámunk 5. oldalán közölt, a bátai faluismereti versenyről szóló tudósításhoz. A cikkben leírt „vérző ostyáról” szólva, az általa bemutatott vaskos könyvvel bizonyította, hogy az annak idején csodának tartott jelenségnek ma már megvan a tudományos magyarázata. A Laboratóriumi asszisztensek tankönyvében olvasható a kromo- gén (színképző) baktériumok pseudomonas csoportjáról: közös jellemző tulajdonságuk, hogy a baktérium testéből kidiffundáló (kivonó) festéket termelnek. Ilyenek Serratia mar- cescens (baktérium prodigiosum) nevű igen apró, csillós pálcák, melyek megfelelő táptalajon (még erőlevesben is) jól nőnek, annak felszínén piros gyűrűt képeznek. Pigmentjük (színezőanyaguk) vízben oldhatatlan, leginkább 20-25 fok körül termelődik. Szénhidrát tartalmú élelmiszereken is jól képződik a pigment Ezzel magyarázható a csodának hiti „vérző ostya” és a „vérző kenyér” jelensége. Persze, akkor még nem volt mikrobiológia...
