Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
1986. november 7. Képújság 9 — így tisztítják meg a földeket a kövektől Halott földek újjászületése ★ HORIZOÍIT^ Új kotrógépóriás A gép és kezelője Kazahsztánban, az ekibásztuzi bányaipari termelési egyesülésben nemrég fejeződött be egy új marótárcsás kotrógép szerelése, amely 4500 tonna szenet termel óránként. Az óriási, 2350 tonna súlyú gép az NDK-ban készült, s a német szakemberekkel együtt a tröszt munkásai szerelték össze. A marótárcsás kotrógép saját hernyótalpain hagyta el a szereidét. Az óriás állandó munkahelye a Vosz- tocsnij nevű külszíni bánya második frontja. A második fejtési front megnyitásával a külszíni bánya termelése megduplázódik és eléri az évi 15 millió tonnát. A világ sok országában a mezőgazda- sági termelés átkának számítanak a sziksós talajok. A FAO (az ENSZ Mezőgazdasági- és Élelmezési Szervezete) adatai szerint bolygónkon az öntözött területek legalább 50 százaléka ki van téve az elszikesedésnek. Szovjet Örményország sem kivétel. Az araráti síkság, a köztársaság éléstára 117 000 hektárnyi területéből 65 000 hektár vizenyős, ebből 30 000 hektár elszikesedett. Ezek a földek gyakorlatilag kikapcsolódtak a mezőgazdasági termelésből. Örményország hegyvidéki domborzatánál fogva földben szegény: a mezők, a rétek és a kertek hányada mindössze 46 százaléka a köztársaság 29,8 ezer négyzetkilométernyi területének. A szántóterület kizárólag az intenzifikálás, a földek ésszerű felhasználása, valamint a köves és elszikesedett talajok művelésbe vétele révén lehetséges. Az intézet tudósai tanulmányozták a köztársaságban előforduló összes talajok agronómiái és agrokémiai sajátosságait, ajánlásokat dolgoztak ki a sziksós és elmocsarasodott, aköves és erodált földek művelésbe vételére. Nagyléptékű talajtani térképeket készítettünk minden örményországi gazdaság számára. A kutatások során kiderült, hogy az araráti síkságon a sziksós talajok megjelenése egy sor nagyon bonyolult természeti, történelmi-társadalmi és gazdasági-műszaki okra vezethető vissza. Itt rakodnak le különböző övezetek óriási vízgyűjtő medencéjének hordalékai. A talajok geológiai szerkezetétől és anyagi összetételétől függően kémiai összetételük is változik. A nátriumbikarboná- tos andezit- és bazaltkőzeteken keresztül cikruláló vizek ezekkel a sókkal telítődnek és lúgos jellegűekké válnak. A cél: a talaj gyógykezelése és alkalmassá tétele további mezőgazdasági felhasználásra. Intézetünk tudósai hatékony módszert dolgoztak ki a sziksós talajok művelésbe vételére vegyi- és bányaipari savanyú hulladékanyagok felhasználásával. Vegyszerként fáradtkénsavat és vas- gálicot használnak, amelyek semlegesítik a szódát, és eltávolítják a nátriumot a talajból. A sziksós talajok meliorációjára és mezőgazdasági művelésbe vételére fordított kiadások 3-6 év alatt megtérülnek. Mi például egy hektárnyi területről 200-250 .mázsa gyöknövényt, 120-150 mázsa szőlőt, 400 mázsa piros gó- lyaorrt, 350-400 mázsa dinnyét takarítottunk be. Szeretnénk kiemelni egy körülményt; meriolált sziksós talajokon gyöknövényeket és szőlőt sehol a világon nem termesztenek A „halott” földek életre keltése nem halad olyan gyorsan, mint ahogy azt szeretnénk. S ennek több oka is van. Közülük a legfontosabb talán az araráti síkság specifikus természeti viszonyaiban rejlik, amelyek a melioráció során szükségessé teszik a komplex megközelítést. Elsősorban a talajvizek alagcsöve- zéssel, öntözőhálózat építésével való csökkentéséről és a földek nagyszabású panírozásáról, majd vegyi meliorációjáról és átöblítéséről van szó. A második szakaszban, a gazdasági hasznosítás időszakában pedig olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek növelik e földek termőképességét. Talajjavító állomásunk például igazolta az ilyen komplex melioráció szükségességét. A sziksós földek művelésbe vételének módszere a világ sok országában nagy elismerést váltott ki. Eredményeink elismerését bizonyítják azok a nemzetközi meliorációs tanfolyamok, amelyeket évente megrendezünk az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok szakemberei és tudósai számára. Nagy elismerést vívtak ki azok a kémiai melioráció technológiájával foglalkozó anyagok is, amelyeket az intézet nemzetközi kiállításokon bemutatott. A meliorizált földeken termesztett egyes szőlőfajták díszoklevelet és aranyérmeket kaptak 1983-ban és 1984-ben a brnói és a lipcsei vásáron. A megjavított földeken eredményesen folyik az őszi búza, a lucerna, a kukorica, a gólyaorr, a szőlő, a kabakosok öntözése esőztető módszerrel. GRANT PETROSZJAN, a talajtani- és agrokémiai kutatóintézet igazgatója Készül az új nyugdíjtörvény Az SZKP Központi Bizottsága időszerűnek tartja, hogy megkezdődjék az új nyugdíjtörvény előkészítése. Ezzel az új nyugdíjtörvénnyel teljesül a XXVII. párt- kongresszus szociális programjának egyik legfontosabb pontja, mely célul tűzte ki a szovjet társadalombiztosítási rendszer tökéletesítését. A tervezett módosítások legfőbb célja, hogy tovább javítsa a társadalom munkaképtelen tagjainak anyagi helyzetét. Feltételezhetően az új törvény a jelenleginél jobban figyelembe veszi majd, hogy az egyén mennyi ideig és milyen mértékű munkával járult hozzá a társadalmi javak előállításához. Más szóval nagyobb körültekintéssel és jobban megfelel majd a szovjet társadalom alapját képező szociális igazságosság elveinek. A jelenlegi nyugdíjtörvény hosszabb munkaviszony esetén nem tesz például különbséget olyan dolgozók között, akik mondjuk 25, vagy negyven évet dolgoztak le. Mindegyik egyforma nyugdíjat kap. Az új törvénynek meg kell szüntetnie az ilyen igazságtalanságot. Vannak a szovjet nyugdíjtörvénynek más aspektusai is, amelyek módosulásra szorulnak. A nyugdíjakról szóló jelenlegi törvényt egyébként három évtizeddel ezelőtt fogadták el. Ez idő alatt az átlagkereset több mint két és félszeresére nőtt, a nyugdíj maximális összege azonban maradt a régi. Bármilyen módosítások lesznek is az új szovjet nyugdíjtörvényben, az alapelvek változatlanok maradnak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a Szovjetunióban minden nyugdíjat az állam fizet, teljes egészében az állami költségvetésből folyósítják és a munkaviszony évei alatt ezért a dolgozó béréből nem vonnak le nyugdíjjárulékot. A kísérletek folytatódnak Ma már teljes joggal elmondhatjuk, hogy bevált az a nagyszabású gazdasági kísérlet, amelynek során a Szovjetunióban gondosan kidolgozták és a gyakorlatban kipróbálták a gazdaság- irányítás új módszereit. A valóságban is bebizonyosodott, hogy volt értelme az útkeresésnek, a heves vitáknak és annak a nagy társadalmi érdeklődésnek, amely végégkísérte a gazdasági kísérletet. Ennek eredménye lett, hogy 1986-tól kezdődően - az új ötéves terv első évében - a népgazdaság sok ágazatában megkezdődött az átállás az irányítás új módszereire. Ma már az ipari egyesülések és vállalatok egyharmada ilyen módszerekkel dolgozik és ők állítják elő az ipari termékek teljes mennyiségének több mint a felét. Különösen fontos az a tény, hogy a termelés teljes felfutását a munkatermelékenység növelése révén érték el, általánban anélkül, hogy növelnék a munkaerő létszámát. Sajnos, ez csak közepes mutató, a plusz-minusz eltérések még igen nagyok. Az előrehaladás két feltétele Az SZKP Központi Bizottsága pozitívan értékelte az első félév eredményeit és megállapította, hogy sikerült növelni a tudományos-műszaki fejlődés gyorsítását elősegítő modern technika előállítását. A tizenegy legnagobb iparágat egyesítő gépipari komplexum kiugróan jó ütemben fejlődik. 1,5-2-szeresére növekedett a számítógép rendszerek, a megmunkálóközpontok, a futószalagok, a rugalmas modulok, ipari robotok és egyéb technikai eszközök gyártása, mely nélkül elképzelhetetlen, hogy a gazdaság átálljon az intenzív fejlődésre. Ez azonban a gazdaságban végbemenő változásoknak csak az egyik, mondhatjuk úgy is, hogy a műszaki oldala. A másik a demokratizmus elmélyítése és a vállalati önállóság ösztönzése, mely nélkül nem valósulhat meg az a nagyszabású szociális és gazdasági program, melyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki a jelenlegi ötévees tervre és a 2000-ig terjedő időszakra. Bővül a vállalatok jogköre, most már kezdenek önállóbbak lenni. Önállóságuk biztosítéka - a gazdasági önelszámolás elve, melynek alapján a vállalatnak reális lehetősége van arra, hogy saját tevékenységének jövedelmeiből teljes egészében fedezze a költségeket. Ilyen feltételek mellett radikálisan megváltozik a munkahelyi kollektíva szerepe és felelőssége a termelés ügyeinek alakulásában. Ez nagyon fontos szociálpolitikai probléma. Sikeres megoldásához az szükséges, hogy minél jobban összefonódjanak az egyéni, a közösségi és az összállami érdekek. A szocialista integráció gyorsítása Az Ivanovo-Szófia tudományos-termelési egyesülés tevékenysége tanulságos példává vált. V. Kabaidze, ennek a szovjet-bolgár közös vállalatnak a vezérigazgatója kijelentette, hogy a jelen tervidőszakban 2,5-szeresére növelik a megmunkálóközpontok gyártását. Nagy teljesítményű szerszámgépeik iránt már most kereslet mutatkozik a világpiacon. Az egyesülés a termékeinek eladásából származó valutabevételének harminc százalékát saját belátása szerint használhatja fel. Ma az egyesülésnek kétmillió devizarubel van a bankszámláján, áttért az önfinanszírozásra és a jövő évben hétmillió arany rubelt készül megtakarítani. A kísérletek folytatódnak Egyelőre azonban nincs alapunk rá, hogy „rózsaszínben” tüntessük fel a gazdaságirányítás átszervezésének egész menetét. Mint M. Gorbacsov júniusban, a távol-keleti útján kijelentette, lényegében még csak most bontakoztatjuk ki ezt a munkát: van benne, ami sikerült, van ami nem annyira. Minél tovább jutunk, annál világosabbá válik, milyen bonyolult ez a feladat, milyen sok még a tennivaló. De visszalépni nem tudunk és nem is fogunk, a gyorsítás stratégiájának egyszerűen nincs alternatívája. Sok gazdasági vezető azt mondja, hogy az átszervezés során lépten-nyo- mon találkozunk „gátló tényezőkkel”. Sok helyen a vállalatvezetés bátortalan, felső utasításokra vár, mert hosszú időn át hozzászokott az utasításokhoz. A szovjet sajtóban is gyakran olvashatunk éleshangú bírálatot arról, hogy sok minisztérium és főhatóság nem tud szakítani a konzervatív hagyományokkal és még mindig központi utasításokhoz - ragaszkodik. Mit lehet tenni ezek ellen? Sokan úgy vélik, ideje lenne új törvényt alkotni a szocialista vállalatok (termelési egyesülések) működésére. Szükség lenne rá, hogy a munkahelyi kollektívák megszabaduljanak a kicsinyes gyámkodástól, a gazdasági tevékenységükbe történő indokolatlan beavatkozástól. És ami a legfontosabb, egy ilyen új törvény elősegítené a gazdaságirányítás további demokratizálódását. A párt Központi Bizottsága támogatja ezt a javaslatot, sőt határozatot hozott a törvénytervezet előkészítésére. Elfogadását széles körű társadalmi vita előzi majd meg. FEDOR BREUSZ
