Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. november 5. NÉPÚJSÁG 5 / Munkaerő-gazdálkodás. amellyel az anyagi javak termelésében, valamely munkaterületen munkát vál­lal, végez - munkaerő. Valamely üzem, vállalat rendelkezésére álló munkaerők elosztására, felhasz­nálására, minőségi összetételének javítására vonatkozó elgondolások, jog­szabályok összessége a munkaerő-gazdálkodás. (Magyar Nyelv Értelmező Kéziszótára.) ...és a pedagógus­szakszervezet Megyénkben 8008 tagja van a peda­gógusok szakszervezetének. E számban a nyugdíjasok, a gyermekszülési és -gondozási szabadságon levők, de a ka­tonai szolgálatot teljesítők is benne fog­laltatnak. Az öt városunk - Bonyhád, Dombóvár, Paks, Tamási, Szekszárd - a három nagyközségünk - Gyönk, Duna- földvár, Tolna - és két intézményi alap­szervezet - a Szekszárdi Tanítóképző Főiskola és az 505. számú szakmunkás­képző intézet tantestülete eleven kap­csolatot tart a megyebizottsággal.- Mit tesz a szakszervezet a pedagó­gusokért, mint munkaerőért? - erre a kérdésre fogalmaz választ dr. Márton Lő- rincné, a Pedagógus Szakszervezet Tol­na Megyei Bizottságának politikai mun­katársa.- A pedagógussal mint munkaerővel - kezdi a válaszát - az iskolák gazdálkod­nak. Az érdekeiket viszont a szakszerve­zet képviseli sok-sok területen. Az okta­tásban való részvételt a most életbe lé­pett törvény határozza meg. Ennek vég­rehajtásának segítése is egyik fontos fel­adatunk. Az élet és munkakörülmények állandó javítása, a hátrányos helyzetet előidéző okok megszüntetése folyama­tosan ad munkát. Ezen a területen a ma­gas létszámú osztályok, az építkezések, felújítások, a fűtés korszerűsítés napi­renden szerepel szinte minden fórumon. Nem említek községeket név szerint, mert gyakran objektív okok miatt kerül egy-egy tantestület hátrányos helyeztbe. Ennél a gondolatnál maradva kisközsé­geket is lehetne sorolni, ahol az iskola gyengébb komfortfokozatú, mint a csa­ládi otthonok. Ilyen helyeken a megüre­sedett tanári állásokat nehéz betölteni. Általában ez még azzal is párosul, hogy a szolgálati lakás sem biztosított.- A helyi tanácsokkal közösen szeret­nénk megoldani - folytatja dr. Márton Lő- rincné - a letelepedést segítő kezdemé­nyezésünket, ami a valóságban kamat­mentes kölcsön biztosítását jelentené a tanács részéről. Ez az összeg függ a tan­testület nagyságától és szerényen bár, de lakásvásárlás vagy felújítás célját szolgálná. Erre már jó kezdeményezések vannak a megyében pl. Szekszárd, Dom­bóvár stb. Számmal is bizonyítani lehet, hogy különböző segélyek címén 795 ezer forintot adtunk az igénylő pedagó­gusoknak az elmúlt évben. Egy más terü­let ugyan, de a „munkerő”, a pedagógus hangulatát befolyásolja például, hogy az üdültetésben milyen módon vehet részt. A megyebizottságunknak a SZOT-be- utalókon kívül Harkányban, Miskolcta­polcán, Szarvason, Mátraszentlászlón van lehetősége üdültetésre. A városi alapszervezetek önállóan is keresnek megoldást és már külföldi csereüdülteté­seket is szerveztek például a dombóvá­riaknak az NDK-ban élő pedagógusok­kal alakult ki jó kapcsolatuk. A nyugdíja­sok részére úgynevezett kivételes nyug­díjemelésre van lehetőség. Ezt azok az idős pedagógusok igényelhetik, akik ala­csony nyugdíjjal rendelkeznek és nincs is módjuk arra, hogy taníthassanak. Ha már a nyugdíjasokról esik szó, akkor meg kell említeni az ifjúsági tagozatokat, az ifjúsági tanácsokat is. Céljuk, a pálya­kezdő fiatalok beilleszkedésének segíté­se, lakás- és bérhelyzetük figyelemmel kísérése, kulturális, sport igényeik kielé­gítése, nem utolsó sorban, a szakmai to­vábbképzéseik megszervezése. Kútfúró Simontornyán Továbbképzés az SZMT-székház- ban, Szekszárdon SZELLEMI... A legfontosabb termelőerő Mérhetetlenül idegesít, amikor a termelésről szólva, s termelőerőket említve, miden- ről beszélnek, írnak, csak egyről, a legfontosabbról nem - az emberről. Vannak ilyen, meg amolyan feltételek, hol ez gyűrűzik be, hol meg amaz, de hogyén, te ő, mi, ti, ők mit csinálunk, csináltok, arra szinte szó sem jut. Az még hagy- ján, ha nem dicsérnek, ha nem ismernek el, de hogy figyelembe se vesznek, az már bosszantó. Pedig terjedő szokás ez írott és nem írott sajtóban. Ott van a föld, ott van a gép, ott van minden, ami szem, szájnak ingere. És akkor megjelenik az ember a maga erejével, a maga tapasztalataival, tudásával, hogy beindítsa a gépezetet, aztán kormányozza, irányítsa azt. Jól vagy rosszul, de min­denképpen a maga tudása szerint. . Tehát voltunk, vagyunk, minden bizonnyal leszünk is, mert én azért nem hiszek a sci- fi világában, még ha Isac Asimov akarja is elfogadtatni velem a maga szabta „robotika- törvényeit”. Az emberben hiszek mindenek előtt és mindenek után. Nem azért, mert mi vagyunk a legszebbek, hanem azért, mert mi vagyunk az általunk ismert világ legokosabbjai. Mert mi teremtettük az eszközöket, amelyek birtokában és használatával miénk a világ és a dicsőség. Mert mi vagyunk a munkaerő, minden munkaeszköz legértékesebbje. Amelyet ki-ki úgy becsül és jutalmaz, ahogyan akar, de nélküle létezni képtelen. Sőt, éppen munkánk által, mi vagyunk a világot formáló erő. L. GY. Ahol gyakran csörög a telefon Egy, a rangot adó munkahelyek közül Nemrégiben a Heti Világgazdaság ok­tóber közepi számban olvashattuk, hogy a száz jelentősebb hazai nagyvállalat kö­zött gazdaságossági mutatóit tekintve a Budapesti Híradástechnikai Gépgyár az első az országban. Ebből az önmagában is rangot adó tényből szükségszerűen következik, hogy vidéki gyáregységeinél is jól szervezett, a munkaerő-gazdálko­dás szempontjából is kiegyensúlyozott munka folyik. Ezt a kedvező képet erősíti meg a közel 1200 dolgozót foglalkoztató szekszárdi gyáregység üzemgazdasági osztályának vezetője, Bodri Ferenc is, aki a munkáju­kat becsülettel végzők megtartásában, a megfelelő szakembergárda kialakításá­ban elsőként a bérezés jelentőségét emelte ki. Az elmúlt ötéves tervben a bé­rek a vállalatnál összességében 47 szá­zalékkal emelkedtek. A fizetések a külön­böző foglalkozású csoportoknál egy­aránt jelentősen nőttek, közülük is ki­emelkedik a magasabban kvalifikált munkaerő - műszakiak, mérnökök - bé­rének növekedése. Bérfejlesztési politikájukban továbbra is ezt az elvet kívánják érvényesíteni: a ki­fizetett pénz a vállalat hatékonyságát, a termék minőségét legjobban meghatáro­zó területeken válljon ösztönző erővé. A több mint ezer fizikai dolgozó közül csak­Megyei szinten A munkaerőhelyzetről Csikós Ferenc, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője beszél.- Tolna megyében 123-124 ezer kö­rüli az aktív keresők száma. Területi elhe­lyezkedésük egyenletesnek mondható, ugyanakkor az üzemek, gyárak többsé­ge a városokba és néhány nagyközség­be koncentrálódott. A munkaerő tehát igen mobil, jellemző az ingázás, vagy az elvándorlás a munkahelyül szolgáló településre. A nagyüzemek szívják ma­gukhoz a dolgozókat, elég ha csak Pak- sot említem, az erőmű nemcsak a me­gyéből, az ország más részeiből is jelen­tős számú embert vonzott magához.- A munkaerő szakképzettségét te­kintve feszültség van a realitás és az el­várások között. Több szakképzett egyén kellene, erre van kereslet, főleg a csúcs-, technológiának, például a számítástech­nikának megfelelő speciális munkaerő hiányzik. Az igényekhez képest még min­dig kevesen vannak bizonyos ipari szol­gáltató szakmákban, mint a villanyszere­lő, asztalos, háztartási gépszerelő, hogy csak néhányat említsek.- A felmérések szerint a munkaidőalap 15-20 százaléka vész el szervezési hi­bák, vagy elavult technológia miatt. Ha ezt jelentősen csökkenteni lehetne, ará­nyosan kevesebb munkaerőre lenne szükség változatlan eredmények eléré­séhez. Az így felszabaduló létszám végett vethetne a munkaerőhiánynak.- A felmondásra vonatkozó új rendelet hatásáról előre nem lehet véleményt al­kotni. A meghosszabbított felmondási időt, az elhelyezkedési támogatást a leg­nagyobb gondok megoldására találták ki, így van remény arra, hogy a felesle­gessé váló dolgozó megfelelő munkaal­kalomra talál. Ehhez azonban elenged­hetetlen, hogy a munkáltatók és a mun­kaügyi szolgáltató irodák kapcsolata, együttműködése hatékonyabbá váljon.- Változásra szükség van, hiszen je­lenleg nem ritka, hogy egy-egy üzemnél egyszerre van munkaerőhiány, például szakemberekben, és tartalék, mondjuk segédmunkásokból.- A megyei helyzetet tovább elemezve el kell még mondani, hogy a közveszé­lyes munkakerülők, az igen alacsony képzettségűek és az átlag alatti szellemi színvonalon állók aránya Tolna megyé­ben sok megyéhez képest magasabb. Az ő elhelyezésük bizony komoly gondot je­lent most és a jövőben is. nem hatszázan teljesítménybéresek, többségük egyéni darabbéres elszámo­lásban kapja fizetését. A személyekre le­bontott, a munkavégzésben az egyén felelősségét is megteremtő érdekeltségi rendszer csak akkor működőképes, ha a dolgozó meg tud felelni a technológia ál­tal megszabott követelményeknek. Próbaidő ­továbbképzési formák Ennek megfelelően a belépő új dolgo­zó elsősorban a darabbéres, „szalagon- futó" szerelési technológiáknál a jogilag biztosított 84 napos teljes próbaidőt vé­gig dolgozhatja, hogy alkalmasságáról a vállalat és maga a munkavállaló is meggyőződhessen (a betanulás ideje alatt a vállalat a majdani kívánatosnál ki­sebb elmaradt teljesítményt „megelőle­gezi”, azaz a szerződésben megállapított bért fizeti). Ahol csak arra lehetőség nyí­lik, ott a csoportos teljesítmény elszámo­lás ez az egyén felelősségére, munka­végzésére építő elszámolási forma váltja fel. Két éve megkezdett folyamatról van szó, amely már most igen komoly gazda­sági eredményeket hozott. Igényesnek kell lenniük a szakképzett dolgozók kiválasztásában. Külön kabi­netjük van, ahol a fiatalok elsajátíthatják a A műszaki értelmiség helyzete gyakori téma napjainkban. Végzettségüknek, fel- készültségüknek megfelelő munkát kap- nak-e, diplomájuk csupán egy papírt je­lent, vagy az önkifejezés, alkotás segí­tőeszköze? Bánhidi László, a Szekszárdi Húsipari Vállalat normatechnológiai cso­portvezetője beosztásánál fogva még egy szállal kapcsolódik a munkaerő­gazdálkodás témájához. I- Hol kezdett, mennyire volt meg­határozó pályáján az indíttatás?- Rendszerszervező üzemmérnöki diplomával a Pápai Húskombonátban üzem- és munkaszervezőként 1974-ben helyezkedtem el. Négy év múlva kerültem Szekszárdra, itt a vállalatnál 1980 júniu­sáig a beüzemelésben vettem részt. Ez a „faházas időszak” rengeteg munkát ho­zott, a vállalat szervezeti- és működési szabályzatát kellett kialakítanunk, ami­ben csak a társvállalatokra támaszkod­hattunk. Beinduláskor a vállalat és saját elhatározásomra a zsír és faggyúolvasz­tó üzembe kerültem művezetőként. I- Nem érezte ezt visszalépésnek, presztízsveszteségnek?- A korábbi inproduktiv munka után jó lehetőséget teremtett az elmélet gya­korlatra váltására. Olyan feladat volt ez, ahol lecsapódtak a beruházás beindítá­sakor jelentkező gondok, az energia-, gőzhiány, gépesítés problémái. Két év után aztán fellélegeztünk, napi 10-12 óra helyett elég volt a 8-9 óra is... I- Biztosan sok energiát adott az indí­tás lázas időszaka, a művezetői beosz­tás azonban nem tartozik a legirigyel- tebbek közé...- Szerencsésen alkalmazni tudtam a pápai tapasztalatokat, ezenkívül segítsé­get adott a Szegedi Szalámigyárban és a Gyulai Húskombinátban háromhóna­pos, illetve hathetes kihelyezésem. De le­galább ilyen nehéz volt az emberi oldala. Itt, a megyében nem volt hagyománya ennek az iparágnak, száznál alig többen alkották azt a magot, akik társvállalatok­nál gyakorlatot szerezhettek, munkájukat szakmát. Rövidesen új, speciális, a híra­dástechnikai iparban nélkülözhetetlen, a legkorszerűbb ismeretek átadására tö­rekvő képzés is indul a gyárban, - hiszen a szakágazat ma, és a jövőben még in­kább nagy teljesítményű főközpontok, elektronikus központok létrehozásában gondolkodhat. Változatlan létszámmal Ami a jövőt illeti, terveiket a jelenlegi létszámkerettel kívánják megoldani. Pél­dául a belső fejlesztések - az automati­zálás következtében - 30 dolgozó mun­kája átmenetileg feleslegessé vált -, de újabb munkák Vállalásával, új üzemrész­leg kialakításával és az átképzési idő biz­tosításával számukra is a gyáron belül ta­láltak munkalehetőséget. A szakágazati évi 25 százalékos fluk­tuációval szemben a szekszárdi üzem­egység évi 10 százalékos munkaerő mozgása az élettel együttjáró ideális átla­got jelent, hiszen a dolgozók eltávozását, kilépését többnyire objektívnek tekinthe­tő körülmények; házasság, költözés, ka­tonaság, betegség, nyugdíjazás stb. in­dokolják. A munkaügyi osztályon gyakran csö­rög a telefon. Sokan jelentkeznek, mert itt dolgozni rangot jelent. visszatérve össze kellett hangolni. Nehe­zebb volt azoknak a formálása, akiket az utcáról vettünk fel, mezőgazdaságból, építőiparból kerültek hozzánk, sokan az alapvető higiéniai dolgokkal sem voltak tisztában. • I- A termelésből ismét íróasztal mellé került, mióta vezeti a normatechnoló­giai csoportot?- 1984 májusában kezdtem, először idegenkedtem a feladattól, később azon­ban elég rutint és gyakorlatot szereztem ezen a területen. Meg kell mondani, nép­szerűtlen feladat, hiszen a vállalati köve­telményszintet határozzuk meg, és per­sze, ellenőrzünk, számonkérünk. Ez pedig azt jelenti, hogy munkánk leg­alább ötven százalékát az üzemben vé­gezzük. I- Milyen elv szerint alakították ki bé­rezési rendszerüket?- Ott, ahol lehetett csoportos bérezés­ről egyénire tértünk át. A sonkacsonto- zásnál és a törzsdarabolásnál szerzett tapasztalatok szerint nagy hajtóerőt ad a dolgozóknak, ez a jövő útja. A mennyisé­gi növekedés mellett a minőségi követel­ményt is szem előtt kell tartani, így a sza­lagok végén minőségellenőröket foglal­koztatunk mégpedig a legmagasabb órabérben. Összességében a termelésben dolgo­zók több mint 70 százaléka teljesítmény­bérben dolgozik, ami országosan is jó arányt mutat. I- Jól érzi magát jelenlegi beosztásá­ban?- Furcsa dolog, „rablóból” lettem „pandúr”, és ez, a gyakorlat ismerete nagy segítséget ad munkámhoz. Az oldalt készítették: Takács Zsuzsa, Wenter Mariann, Bó­ka Róbert, Czakó Sándor, Decsi Kiss János, Letenyei György. Elmélet és gyakorlat kapcsolata egy pályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom