Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

1986. november 25. KÉPÚJSÁG 5 Úttörők Kisdobosok Kisdobosok L __________________________________ Ú ttörők Együtt a mozgalomért- többet tehetünk! Eredményesebben, könyebben érünk célt, ha segítjük egy­más munkáját, s a mozgalom életét is gazdagítja egy-egy színfolttal az az együttműködés, amely a faddi Béri Ba­logh Ádám Úttörőcsapat és az általános iskola pedagógus KISZ-alapszervezete között jött létre. Az alapszervezet felaján­lotta segítségét - s az úttörőcsapat elfo­gadta azt. A KISZ-es akcióprogramba beiktattuk azokat a rendezvényeket, megmozdulá­sokat, amelyek kivitelezésében az úttö­rők segítséget kaphatnak tölünk, KISZ- esektől. Közös tevékenység minden hónapra jutott. Szeptemberben a csapatzászló­ünnepségről az úttörőcsapat akadály- versennyel emlékezett meg, melynek „végállomása” a község alatti réten meg­rendezett főzőcske volt. A csapatvezető­ség ennek megszervezéséhez kért segít­séget. így az útvonalak kijelölésében, s a főszakácskodásban segédkezünk. Hogy közelebb kerüljön egymáshoz a két szervezet, októbertől kezdve a rajfog­lalkozásokon részt vett egy-egy KISZ- tag, s az osztályfőnök-rajvezető a csa­pattanács segítségével megkezdte a leendő KISZ-tagok kiválasztását, akik­nek KISZ-mozgalmi életre való felkészí­tését az alapszervezet - karöltve az úttö­rőcsapattal - magára vállalta. A későb­biek folyamán ezek a pajtások részt ve­hetnek taggyűléseinken, alapszerveze­tünk rendezvényein, s akár be is kapcso­lódhatnak munkánkba. így aztán kellő betekintést nyerhetnek a KlSZ-munká- ba, megismerik, közelebb kerülnek ma­gához a Kommunista Ifjúsági Szövetség­hez is. E hónapban az úttörők egyik leg­fontosabb feladata a november 7-i mű­sor előadása volt. ^ Ezek kapcsolatunk eddigi eredmé­nyei, de további terveink is vannak: de­cemberre alapszervezetünk a fenyőün­nepély megszervezését vállalta, amelyre játékos vetélkedőt, zenés műsort is szer­Pályázati felhívás Múzeumi értékű tárgyak megmentésére A Magyar Úttörők Szövetsége, a Központi Múzeumi Igazgatóság, a Magyar Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Honis­mereti Bizottsága és a MÉH Tröszt az 1986/87. úttörőévre meghirdeti a múzeumi pá­lyázatot. A pályázat célja a hasznos anyagok gyűjtése közben esetenként felszínre kerülő múzeumi tárgyak megmentése. I. Muzeális tárgyak gyűjtése: muzeális értékűnek minősül minden történeti, régé­szeti, néprajzi, természettudományi, műszaki, irodalmi és kultúrtörténeti szem­pontból jelentős tárgy vagy dokumentum, régebbi korokból származó haszná­lati vagy díszítő eszközök (edény, csat, érme, stb.) szerszámok, ruhák, kultúrtör- ténetileg érdekes nyomdai érdekességek, térképek, a munkásosztály életmód­jára, a munkásmozgalom történetére vonatkozó tárgyak, a nemzeti és helytör­téneti, XIX. és XX. századi eseménytörténeti jelentős emlékek, az oktatástörté­neti emlékek, a gazdasági életben, iparban, közlekedésben használt eszközök valamint egyedi tárolóedények, készletek, a gyerekek életére, szokásaira, élet­módjára utaló, 1950 előtti tárgyak. II. Kereskedelmi és vendéglátóipari emléktárgyak gyűjtése: pályázni lehet a ke­reskedelemben és a vendéglátóiparban 1962-es évek előtt használt vagy alkal­mazott berendezési és felszerelési tárggyal, a raktározásnál, a termelésnél vagy az értékesítésnél használt munkaeszközökkel, mérő- és csomagolóeszközök­kel, a terítésnél és a felszolgálásnál használt edényzettel, tároló- és evőeszkö­zökkel, a termelésnél (konyhai, cukrászati) alkalmazott edényzettel, sütemény­formákkal, kisgépekkel, kivéve a háztartásban alkalmazott hasonlókat A tár­gyak lehetnek üzleti, szállodai, éttermi, vendéglői, kocsmai, kávéházi és cukrá­szati emlékek csakúgy, mint ezek írásos emlékei. A tárgyak előzetes elbírálása és beküldése: a gyűjtők által muzeális értékűnek ítélt tárgyakat a gyűjtést irányító pedagógusok véleményétől függően mutassák be a helybeli múzeum munkatársainak. A múzeum szakembere ítéli meg, van-e muzeális értéke a bemutatott tárgynak és erről - a tárgy pontos meghatározásával együtt - írásbeli szakvéleményt ad, melyet csatolni kell a pályázat anyagához. Az ily módon muzeális értékűnek ítélt tárgyat (nagyobb méretű vagy súlyú tárgy esetén annak fényképét és leírását) a gyűjtő, az úttörőcsapat és pedagógus nevé­nek, címének, a gyűjtés időpontjának feltüntetésével kell beküldeni a MÉH Tröszt Propaganda Irodája címére: 1061 Budapest, Jókai tér 6. Beküldési határidő: 1987. szeptember 10. Az értékelést szakemberekből álló zsűri végzi. A pályázaton résztvevők jutalmazása: a szakemberek által legértékesebbnek ítélt tárgyakat gyűjtő úttörőcsapatból - a gyűjtést irányító pedagógus által megjelölt - két-két legkiemelkedőbb munkát végző pajtást 1988 nyarára szóló jutaiomtáboro­zással, a többi résztvevőt műtárgymásolattal, valamint emlékplakettel jutalmazzuk. A legértékesebb és legtöbb tárgyat beküldő úttörőcsapatok gyűjtését irányító peda­gógusait a MÉH Tröszt és a Központi Múzeumi Igazgatóság részesíti pénz- és mű­tárgymásolat-jutalomban. A kereskedelmi és vendéglátóipari emléktárgyak gyűjtőit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jutalmazza a beérkező anyagok értékétől függően. A pályázatra beérkező, szakterületeket érintő tárgyak és doku­mentumok az illetékes múzeumok tulajdonába mennek át, azokat közművelődési munkájukhoz felhasználhatják. vezünk az iskola dolgozóinak gyermekei számára. Januárra „jeges nap”-ot rendezünk sportvetélkedőkkel, szánkó- és korcso­lyaversennyel, hóemberépítéssel és sok-sok meglepetéssel. Nem marad egyedül az úttörőcsapat farsang idején sem. A márciusi riadó kivi­telezésében, az ifi-képzésben, az ifiveze­tők és a rajok közötti kapcsolat elmélyíté- séban is szerepet vállal a pedagógus KISZ-alapszervezet. Ha minden tervszerűen alakul, május­ra beérik közös munkánk gyümölcse, s új KISZ-tagpkat avathatunk, aminek nagy örömmel teszünk eleget. Az eddig felsoroltak a mérlegnek csak egyik serpenyőjét képezik, s a másik leg­alább ennyire tartalmas: a csapatmun­katervben is helyet kapott számos olyan program, amely a KISZ-munkát, a KISZ- eseket segíti. Csak néhány a teendők kö­zül: a pajtások részt vállalnak a nőnapi készülődésben, a DIN rendezvénysoro­zat megszervezésében, megjelennek a különböző társadalmi, politikai ünnepe­ken, ellátogatnak fórumainkra, aktív részvételükkel segítik a KISZ-tagok mun­káját, kiveszik részüket a KISZ által szer­vezett társadalmi munkából, s márciusra a KISZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából az ünnepélyes zászlóavatás­ra műsorral készülnek. Faddon, a Béri Balogh Ádám Úttörő- csapat és a pedagógus KlSZ-alapszer- vezet az 1986/87-es mozgalmi évre megtette a kezdeti lépéseket. Mindkét félnek meggyőződése, hogy bármennyi valósuljon is meg az együttműködési tervben foglaltakból, már akkor is megér­te a fáradozás, ha a pajtásokat sikerül bevonni aktívan a mozgalmi életbe, ezál­tal felkelteni a többség érdeklődését a KISZ-élet iránt. Mi úgy véljük, az elérendő célnak ez a megvalósítási módja. Többet a mozgalomért - együtt tehe­tünk! SZEGEDI ANIKÓ Moszkvai orvosok segítsége Melinda látni akar Egy kislány a gyógyulás útján Van egy mondás, miszerint ha valaki va­lamilyen testi vagy lelki fogyatékosságban szenved, azt az élet egy másik területen kárpótolja. így van ez Budi Melinda, 11 éves bonyhádi kislány esetében is, akinek látá­sa 30 százalékosra csökkent, úgynevezett széllátásban szenved. Viszont a természet ajándékaként nagyon szépen, élethú ará­nyossággal rajzol. A családot otthonukban kerestük fel, örömmel álltak rendelkezésünkre.- Hogyan kezdődött a dolog? - fordu­lunk a kislány édesanyjához.- Melinda négyéves volt, amikor feltűnt nekünk, hogy valami baj van a látásával. El­vittem a bonyhádi szemészetre, ahol erős szemüveget írtak fel neki. Nyolcéves korára már nagyon megromlott a látása, egy szek­szárdi orvos azt mondta, a kislányt fél­évente felülvizsgálatra kell vinnünk. Hat hó­nap úlva újra elmentünk hozzá, ekkor mer­te csak elmondani, mi is a probléma. Melin­dának látóideg-sorvadása van, és ez szél­látást okoz, vagyis egyenesen előrefele nem lát, csak oldalt. Ekkor már csak 50 százalékos volt gyermekünk látása. Továb- bi fél év alatt újabb 20 százalékot rosszab­bodott az állapota.- Az orvos azt mondta, - veszi át a szót Budi István Ferenc, az édesapa - hogy ezt a betegséget Magyarországon nem tudják gyógyítani, így kislányunk egy éven belül meg fog vakulni. De ebbe mi nem akartunk belenyugodni.- Tavaly láttuk a Delta egyik adásában, hogy egy moszkvai intézetben ezt az örök­letes betegséget gyógyítani, vagy leg­alábbis a látást nagymértékben javítani tudják. Ekkor azonnal irtunk a Szovjetunió­ba a klinikára, hogy gyermekünk is ebben a betegségben szenved, és szeretnénk, ha segítenének. Meg is érkezett a válasz, vár­ják a kislányt, és mindjárt a hívólevelet is el­küldték számára. Nagyon örültünk, hiszen ez volt az egyetlen esély hogy megmentsük Melindát.- Ezúton szeretnénk köszönetét monda­ni mindazoknak, akik önzetlen segítségük­kel támogattak bennünket - mondja Budi- né. Külön hálánkat fejezzük ki munkahe­Melinda: mindent elviselnék, ha tudnám, hogy meggyógyulok lyem, a BONY Cipőipari Szövetkezet veze­tőinek és dolgozóinak, akik akkora segítsé­get nyújtottak, hogy Melindát már kétszer el tudtuk vinni Moszkvába, kezelésre. Megkö­szönjük a megye és a város vezetőinek, hogy tavaly augusztusban segítettek hoz­zájutni ehhez a két szoba összkomfortos lakáshoz. Melinda eddig szótlanul ült édesanyja mellett, és hallgatta a róla folyó beszélgetést- Hogy megy a tanulás? - kérdeztük tőle.- Szépen haladok tanulmányaimmal. Az általános iskolát itt kezdtem Bonyhádon, de egészséges társaimmal szemben én lassab­ban tudtam csak tanulni. Idén kerültem fel Budapestre, a gyengénlátók iskolájába, egyetlen évet sem vesztettem. Most hatodi­kos vagyok. A tanulással nincs semmi baj, csak még az osztályközösségbe nem sike­rült igazán beilleszkednem.- Mi a kedvenc tantárgyad?- Valamennyit szívesen tanulom, de leg­jobban rajzolni szeretek.- Mikor jártál kezelésen a Szovjetunió­ban?- Idén februárban voltam először Moszk­vában és most októberben másodszor. Ez a gyógykezelés öt éven át tart, nyolchavonta kell megjelennem injekciós kezelésre. Az el­ső alkalommal sikerült a látásom romlását megállítani, a mostani után pedig már javu­lást is tapasztaltam. Remélem, hogy a kúra végére, ha nem is teljesen, de legalábbis nagymértékben megjavul a látásom.- Nem félsz ezektől a kezelésektől?- Nem, hiszen a gyógyulásom függ tőlük. Az öt év alatt egy műtétet is végrehajtanak, amely abból áll, hogy meg nyújtják a látóide­geket Én minden megpróbáltatást szó nélkül elviselnék, ha tudnám, hogy meggyógyulok, és még egyszer az életben rendesen látha­tom a szüléimét, a kedves moszkvai orvoso­kat és a környező világot MÁTÉ RÉKA Iskolaszövetkezeti megye Cél: tartalmas munka és profilbővítés Összesen harminc csoport 2357 taggal A iskolaszövetekezetekröl nem túlzás azt állítani, hogy napjainkban virágkoru­kat élik, sorra alakulnak, a meglévők pedig bővítik profiljukat. Gazdasági cél­jukat tekintve a diákok tanszerrel, büfé­árukkal való jobb ellátására, kertészke­désre, kisállattenyésztésre, önellátásra és értékesítésre, szolgáltatások nyújtá­sára irányulnak. Legalább ilyen megha­tározó a társadalmi nevelési hivatásuk: a közös munkavégzés, az alkotás örömei­nek megismerése, készségek kifejlesz­tése, a pályaválasztás előkészítése. Kö­zelebb kerülnek tevékenységükkel a szövetkezeti mozgalomhoz, s választott testületekben a közéleti szereplésre ké­szülnek fel. Először a kereskedelmi szakközépiskolában Nem új dolog ez, hiszen az iskolaszö­vetkezés hazánkban az első magyar diákszövetkezet megalakulásától kezdő­dően közel 75 éves múltra tekint vissza. A felszabadulás után lendületet kapott a mozgalom, a különböző szövetkezetek egységesítésével azonban újabb meg­torpanás következett be. Fejlődése 1971-ben indult ismét, 77-ben pedig már a módosított szövetkezeti jogszabály jogi keretet is biztosított az iskolaszövetkeze­tek és csoportok működéséhez. Megyénkben legkorábban 1953-ban, alapításával egyidejűleg a szekszárdi ke­reskedelmi szakközépiskolában, ezt kö­vetően a 80-as évek elejétől Pakson hív­tak életre szövetkezeteket. Ma 23 áfész, iskolaszövetkezeti csoport és hét taka­rékszövetkezeti csoport összesen 2357 taggal működik. Kilenc helyen növény- termesztéssel - szabad területen vagy fóliasátras megoldással - foglalkoznak. Dunaföldváron például az áfész-bemuta- tókert jő lehetőséget nyújt, hogy a tanu­lók „kicsiben” gyakorolják a cseresznye, meggy, kajszi termesztését, szedését és értékesítését. De jó eredménnyel büsz­kélkedhetnek gombatermesztésben a faddi nevelőotthon és a Dombóvári Mol­nár György Általános Iskola közösségei. Utóbbiak ipari tevékenységet is végez­nek, gyümölcsládák összeszerelésével, digitális csengők készítésével foglalkoz­nak, a bogyiszlói általános iskolában a kisállattenyésztés jelenti a profilt. A legújabbak között a hét takarékszö­vetkezetet említhetjük, ezekben a takaré­kosságra való nevelés mellett gépköny­velést, más szakirányú ismereteket is szerezhetnek a diákok. „Ahány áfész, annyi iskolaszövetkezet” Az előbbi adatok nem illusztrálják a szövetkezetek területi megoszlását a me­gyében. Városainkban Bonyhád kivéte­lével - itt most van alakulóban takarék­szövetkezeti csoport - mindenütt beszél­hetünk a szövetkezeti mozgalom hatásá­ról. Dombóváron és környékén idén öt helyen alakítottak szövetkezeti csopor­tot, jó működésük pedig futótűzként ter­jedt, szívesen követték és követik őket az iskolák. Mégpedig többnyire az általános iskolákról van szó, hiszen a megyei nyil­vántartásban középfokú tanintézeteink közül csak a szekszárdi kereskedelmi szakközépiskolát a paksi és a tolnai gim­náziumokat említhetjük. Hogy Tolna megye hol tart, azt jól mu­tatja az a tény, hogy tavaly az „Iskolaszö­vetkezeti megye", a Szövosz, a Művelő­dési Minisztérium és a KISZ által alapított elismerő címet kapta meg. A legjobbak- ról szólva folytathatjuk a sort, a „Legjobb iskolaszövetkezeti csoport” címért folyó országos versenyben harmadik díjat ka­pott a dombóvári általános iskola és a tolnai gimnázium. A faddi nevelőotthon dicsérő oklevélben részesült (Átadásuk­ra a közeljövőben kerül sor.) Mindez biztosan húzóerőt jelent majd a többi iskola számára, s ezzel a közeljö­vőben megvalósulhat az „ahány áfész, annyi iskolaszövetkezet” jelszóval takart célkitűzés. Igaz elsősorban nem a meny- nyiségi növekedésre törekednek a szö­vetkezetek, sokkal inkább arra, hogy a jelenlegi csoportok munkáját tartalma­sabbá tegyék, profiljukat szélesítsék. TAKÁCS ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom