Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-22 / 275. szám

8 KÉPÚJSÁG 1986. november 22. A repülő Trabant ★ HORIZOm* SZOVJETUNIÓ Egészségvédelem a falvakban Jerevánban, Örményország főváro­sában, nagy diagnosztikai központot hoztak létre, amely egyaránt szolgálja mind a városi, mind a falusi lakosság el­látását. A legmodernebb berendezések segítségével az orvosok több mint 400 féle vizsgálatot végezhetnek. Egy alapos vizsgálat maximum 2 órát vesz igénybe. Az ilyen diagnosztikai központok lét­rehozása új vonás a Szovjetunió falu egészségügyében. Ebben az ötéves tervben (1986-1990) egész hálózatot hoznak létre belőlük. A központokat mo­dern berendezésekkel szerelik fel. Az új ötéves tervben az állami költségvetés 1,6-szor annyit fordít egészségügyi in­tézmények építésére, mint az előző öt­éves tervben. Az összeg nagy részét fal­vakban használják fel, ahol 3100 orvosi rendelőt nyitnak. így az országban szá­muk eléri majd a tízezret. A legkisebb falvakban 90 ezer szülészeti rendelő működik. A falusi lakosság átlagéletkora maga­sabb, mint a városi lakosságé, ezért na­gyobb szüksége van az orvosi kezelés­re. A központi járási kórházakban (ezek néhány kolhozt látnak el) megkétszere­ződtek a speciális osztályok száma. A megyei kórházak biztosítják a szakorvo­si ellátás teljes skáláját. Kevesen keresnék Európa legna­gyobb sárkányrepülő-gyártóját Bubovi- cében. 270 lakosú kis falu, közel Prágá­hoz, egyetlen nagyobb létesítménye a sportrepülőtér. Itt található az Aquacent- rum üzem székhelye, ahol korábban vi­torlázórepülőket és L-40 Méta Sokol tí­pusú motoros repülőgépeket javítottak. Amikor tehát áttértek a sárkányrepülők építésére, már nem voltak teljesen kez­dők. A sárkányrepülő szerkezetének megvannak a szigorú előírásai, minde­nekelőtt az, hogy utasát biztonságosan szállítsa. A sárkányrepülő általában 20- 36 kilogramm súlyú, szárríyfelülete 25- 46 négyzetméter, a váz dúraluminium csövekből készült, és 15-30 kiló. A légi utas öltözékének része a mentő ejtőernyő is, amely kis magasságokban (25-30 méter) történő nyitásnál is haté­kony. Ezeket a nélkülözhetetlen segéd­eszközöket is Bubovicén készítik. A 30 tagú kollektíva örömmel jár munkába. A munka után következik ugyanis a hobbi- a repülés. Repül itt a vezető, repül az ellenőr, a lakatos... Vitorlázó repülőgé­pen, motoros repülőgépen, sárkány re­pülőgépen és az utóbbi időben a repü­lőtér fölött megjelentek a motoros sár­kányrepülők is. A könnyű „A” kategóriás repülőkön való repüléshez - ide tartoz­nak a motoros sárkányrepülők is - piló­taigazolvány szükséges, a repülés sza­bályainak alapos ismerete, és persze- műszakilag megfelelő „gép”. A motoros sárkányrepülő konstruktő­re és egyúttal az ultrakönnyű repülőgé­pek egyetlen hivatalos berepülőpilótája Csehszlovákiában, Jaromir Vána ma­gyarázza: „Az egész konstrukció legna­gyobb slágere a kitűnő Trabant motor. Könnyű, jó teljesítményű, kis súlya mel­lett jó az élettartama és a megbízhatósá­ga. Fogyasztása egy pilótával 4 liter óránként. Közönséges 96 oktános ben­zint fogyaszt. A sárkányrepülő sebessé­ge körülbelül 50 kilométer óránként, emelkedési magassága 4000 méter. Motorhiba esetén motor nélküli sár­kányrepülőként lehet visszatérni a föld­re. Kétszemélyes változatot is tervezünk - oktató és tanuló számára, továbbá egy típust motor nélküli sárkányrepülők vontatására, és sikerrel kipróbáltuk a mezőgazdaság számára készült válto­zatot, amely 90 liter permetanyagot emel a magasba és kis magasságból - két méterről szórja s földre.” LADISLAV DRAGULA Táncírás A koreai ábécéhez hasonló stílusú, egyedülálló tánclejegyzési módszert fejlesztettek ki a Koreai NDK-ban. (A koreai minden valószínűség szerint urál-altaji eredetű nyelv, de a kérdés még nem tisztázott. Az időszámításunk szerinti első századokban a koreai sza­vak rögzítésére még kínai hieroglifákat használtak. Szedzsong király vezetésé­vel 1443-ban koreai tudósok megalkot­ták a kevés módosítással ma is haszná­latos nemzeti ábécét, amely 10 magán­hangzójelből és 14 mássalhangzójel- böl, valamint ezek összetételeiből, ösz- szesen 40 írásjelből áll. A koreai ábécé használata a felszabadulás után a KNDK-ban általános és kötelező lett.) Az új lejegyzési módban 15 jelet hasz­nálnak a táncfigurák és a mozgás, to­vábbá 19-et a hely és az irány jelölésére. Ezeket kombinálják is. VIETNAM Három és fél évezredes bronzöntő műhely A Hanoi Egyetem régészei ásatásokba kezdtek a főváros külterületén, Thanh Den kertvárosban. Általánosan elterjedt hiedelem szerint ugyanis ezen a telepü­lésen építettek erődöt a híres Trung nővérek az időszámításunk szerinti első században a kínai hódítók feltartóztatására. A felkelés 40-ben tört ki, s a nagybirtokos arisztokráciát képviselő nővérek oly sikeresen vezették a harcot, hogy az rövidesen össznépi jelleget öltött és győzelmesen ért véget. Vietnam független királysággá vált. Az ásatásokat siker koronázta. Az erőd nyomaira ugyan még nem bukkantak rá, de felfedezték az ősi vietnami kultúra számos értékes maradványát. A mé­lyebb rétegekből kerámiatöredékek kerültek elő. Egy két és fél méteres munkagödörből szövőszerszámokat hoztak a felszínre. Most első ízben buk­kantak a helyi archeológusok ilyen jellegű leletekre. Megtalálták egy ősi bronzöntő műhely maradványait is, benne 27 öntőformá­val, baltákkal, lándzsahegyekkel. Egyetlen feltárási helyen ennél több öntőfor­mát mindeddig még nem találtak Vietnamban. A leletek tüzetes vizsgálata során kiderült, hogy két öntőforma égetett agyag­ból, a többi homokkőből készült. Felleltek a bronz öntésre szolgáló agyagtége­lyeket is. Mint a nyomok mutatják, az agyagot rizspelyvával keverték, de több té­gelyen bronzsalakot is felfedeztek. Találtak még négy darab 30 centiméteres bronzolvasztó kemencét, bronzsalak és faszén maradványokkal. Miután a lele­teket radiokarbon - kormegállapító - vizsgálatnak vetették alá, a régészek úgy látják, hogy Thanh Den mintegy 3500 évvel ezelőtt virágzó bronzműves központ lehetett. Ha a Trung nővérek erődjét nem is sikerült kiásni, számos olyan leletre akadtak, amely a történelmi és kultúrtörténeti kutatásoknak új irányt szabhat. Made in Bulgária A bolgár statisztikusok szerint a világban minden ötödik targoncán a „MADE IN BULGÁRIA” felirat olvasható. Bulgária hosszú idő óta elismert gyártója és szállítója az elektromos targoncáknak, rakodógépeknek. A szófiai Szredec gyárban 92 féle modellt állítanak elő, ennek jelentős részét külföldre szállítják. A képen: robotizált forrasztás a szófiai Szredec elektromos targoncagyárban. Az aerosol és az időjárás Egy újabb - eddig láthatatlan - időjá­rás befolyásoló anyagot sikerült lefény­képezni a világűrből, az aerosolt - az úgynevezett középső légkörben lebegő apró részecskéket. Az emberek nagy többségének kép­zeletében az időjárás a felhőktől és a széltől függ. Ugyanakkor ezek csak a lo­kális éghajlati folyamatok jelei. A globá­lis változásokban éppen az aerosol kap meghatározó szerepet. Rendkívül moz­gékony, helyét gyorsan változtatja és ezzel gyakran megoldhatatlan feladatok elé állítja a meteorológusokat. Az Észt Tudományos Akadémia asztrofizikai és légkörfizikai intézetében több olyan mű­szert fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik az aerosol felkutatását és tanul­mányozását, valamint azt, hogy megha­tározzuk helyét és jelentőségét boly­gónk légköri struktúrájában. Az egyik ilyen műszer segítségével a „Szaljut-7” űrállomás fedélzetéről sikerült felvétele­ket készíteni az aerosolról. A kapott in­formációk számítógépes feldolgozása folyamatban van. Hogyan keletkezik az aerosol? Szüle­tésének klasszikus példája a vulkánki­törés során a szó szoros értelmében az égig emelkedő por- és hamuoszlop. A szinte súlytalan részecskék nagy része nem hullik vissza a Földre, hanem a lég­kör nedvességével és a különféle vegyi anyagok molekuláival egyesülve „bo­lyong” a térben. Az aerosol - e ma még kevéssé ismert természeti jelenség - keletkezése összefügg az erdőtüzekkel és az ipari légkörszennyezéssel is. Új burkolóanyag a kohászatban Minél több a korom, annál jobban dol­gozik az olvasztókemence - erre a fur­csa következtetésre jutottak a Kazahsz­táni Tudományos Akadémia olajkémiai kutatóintézetének tudósai, akik elvileg ‘ új tűzálló burkolatot hoztak létre. A ma­gas hőmérsékletnek ellenálló anyag se­gít megoldani a kohászat egyik legfonto­sabb problémáját - meghosszabbítani a kohók üzemelését egy-egy nagyjavítás között. Az újfajta tűzálló téglákat a Nyugat- Szibériai Kohómű kemencéiben alkal­mazták először. A kutatások széles körű lehetőséget nyitnak arra, hogy a gázok tisztítására különösan szilárd eszközö­ket és berendezéseket készítsenek sok más üzemben is. Magyar építkezés a Magyarország 1985. december 30- án megállapodást kötött a Szovjetunió­val arról, hogy későbbi földgázszállítá­sok fejében magyar munkások felépíte­nek egy földgáztisztító üzemet a Kaszpi- tenger északkeleti partjainál lévő tengi- zi területen. Tengizt szovjet kőolajbányászati szakemberek Bakuhoz és Tyumenyhez hasonlítják. A Kaszpi-mélyföld kőolaj­kincsét még a tyumenyinél is nagyobbra becsülik, legalább 30 évre elegendő kőolaj található itt. Tengizben a geoló­giai feltételek igen nehezek, a több mint 5000 méter mélyen lévő kőolaj nyomása rendellenesen magas, több mint 800 at­moszféra. Tengizben könnyűolajat termelnek, a tőle délre lévő Mangislak-félszigeten bonyolult összetételű, magas paraffin­tartalmú olajat hoznak a felszínre. A sok paraffin miatt az olaj hőmérsékletét 30 fok fölött kellett tartani a csővezetékek­ben, máskülönben megdermed. A tengi- zi kőolaj és földgáz viszont kénben dús, ezért tisztítani kell. Ilyen földgáztisztító üzemet szerelnek majd össze Tengiz­ben szocialista és nyugati országokban gyártott berendezésekből magyar mun­kások. A tengizi magyar vállalkozás három szakaszban valósul meg. Az első sza­kaszban létre kell hozni egy 5000 fős te­lepülést a munkások elhelyezésére. A második szakaszban valamivel távolabb felépítenek egy ipari bázistelepet. A bá­zistelep segítségével a harmadik sza­kaszban készül el a tengizi vállalkozás fő célja: a településtől húszegynéhány ki­lométernyire létrehozandó földgáztisztí­tó üzem. Biztonsági okokból kerül ilyen távolra a lakótábortól. A munka 1986-tól 1992-ig tart. A 758 millió rubeles beruházás és a befektetés kamatai fejében a Szovjetunió 1989-től kezdődően fokozatosan növelni fogja földgázszállításait Magyarországra - a rendes éves mennyiségek felett. 1989- ben ez a többlet 0,5,1990-ben 1,1991 - ben 1,5, 1992 és 1998 között pedig 2 milliárd köbméter lesz. További tíz évre pedig évi kétmilliárd köbméter földgáz megvásárlására kapunk jogot. Fúrótorony és birkanyáj Tengizt, a magyar építkezés színhe­lyét nem jelöli a térkép. Nem is jelölheti, hiszen ott, ahol most 1300 magyar mun­kás végez látványos ütemű építőmun­kát, tavaly még üres sivatag volt. Vagy félpusztaság, hogy az ilyen részletek iránt érzékeny kazah vendéglátóink pre­cíz megfogalmazásával éljünk. Azért fél­pusztaság és nem sivatag, mert elszórt csomókban mégiscsak van benne el­gyötört növényzet, amely élet-halál har­cát vívja a rekkenő nyári hőséggel, a ke­mény téli faggyal, a nyílt térségen átszá- guldó homokviharokkal, a csapadékta- lansággal és a sókkal teli szikes talajjal. A magyarok lakótábora a Kaszpi-ten- ger északkeleti partja közelében épül, nagyjából arrafelé, ahol a keletről érke­ző Emba folyó belevész a Kaszpi-tenger part menti mocsaraiba. Ez a Kaszpi- mélyföld vidéke. A térkép egészséges zöld színnel jelöli. Helikopterről nézve, a tél kezdetén mindenképpen, világos piszkosbarna színű. Rajta elszórtan olajfúrótornyok, kilométerekkel arrébb himbaszivattyúk, majd birkanyáj lovas pásztorokkal, s egyszercsak a semmi közepén néhány flegmatikus teve. Köz­ben kilométerszámra és keresztül-kasul keréknyomok, keréknyomok, keréknyo­mok... Mint egy óriási felvonulási terüle­ten. Az országnyi kiterjedésű és sík part­szakasz alig néhány méterrel fekszik magasabban a Kaszpi-tenger szintje fe­lett, nemrég még itt is tenger hullámzott. A levegőből jól látszik a visszavonult víz áramlásának nyoma, a tenger felé köze­ledve egy több és egyre nagyobb tó- csák-tavacskák borítják, itt kezdődik a több kilométer széles part menti mo­csár. A Tengizben dolgozó magyarok hő vágya volt, hogy meg mártózhassanak a világ legnagyobb tavának az építkezés­től alig 20-30 kilométernyire lévő vizé­ben. Ez azonban életveszélyes vállalko­zás volna! Ha át is vágja magát valaki a több kilométer széles part menti mo­csarakon, könnyen pórul jár, ha a part felé fordul a szél s arra nyomja a vizet: a megemelkedő tenger elől az asztallap simaságú vidéken nincs hová menekül­ni. A helyi rendelkezések éppen ezért szigorúan tiltják is és 100 rubellel bünte­tik a part megközelítését. A legközelebb eső települések Kara­ten és Kulszári, az utóbbi a tengizi épít­kezésvasúti kirakodóhelye, 100 kilomé­terre a tábortól. Jövőre átadják a tábor mellett közvetlenül elhaladó vasúti pá­lyaszakaszt is. A legközelebbi város A sárkányrepülő mezőgazdasági változata - oldalról

Next

/
Oldalképek
Tartalom