Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-21 / 274. szám
A 1986. november 21. PÉNTEK XXXVI. évfolyam, 274. szám ÁRA: 1,80 Ft Tudósítóink írjak (4. oldal) Rang és hang Természetes dolog, hogy a csoportvezető, a művezető, vagy az osztályvezető közelebb áll beosztottaihoz, mintáz igazgató, vagy a miniszter. A közvetlen fölöt- tes a munkakörülményeket, az egyéni gondokat, bajokat, és a teljesítmények mögöttes összetevőit is jobban ismeri. Ily módon szívesebben is mondanak véleményt, könnyebben nyilatkoznak meg előtte az emberek: megértést, méltányo- lást, vagy csupán meghallgatást várva. Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmükkel, bajukkal csak akkor fordulnak a magasabb vezetőkhöz, a munkahelyi szervekhez, ha problémáik lentebb nem nyernek orvoslást, munkájuk nem kap kellő figyelmet, elismerést. A türelmetlen csoportvezető, az úrhatnám osztályvezető, vagy a fölfelé hajbókoló, lefelé goromba művezető ismerős figura a barátok elbeszéléséből, a magunk ta- paszfalatából. Az igazság mégis az, hogy vállalatainknál, intézményeinkben sokkal több az emberséges, a munkatársaival együtt slró-nevető középvezető, mint a rideg, értetlen főnök. Kérdés persze, hogy a normális hangnem és a munkában egyenrangú, munkatársi viszony - mint a jó munkahelyi légkör alapja párosul-e a szükséges bírálattal befelé, illetve a jogos érdekek és az igazi értékek képviseletében, kellő kiállással kifelé? Mert - ezt minden rendű és rangú munkavállaló elismeri - hiába a megértő, netán segítő kisfőnök, ha az illető történetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagyfőnök előtt. Vagy megfordítva: kapcsolatmérgező az a fajta jófiúskodás, amely a kollégáknál tompítani igyekszik a jogos kritikát, de fölfelé gátlástalanul eláztatja a beosztottait. Nyilvánvaló, ideális vezetők nincsenek, kár is lenne egy számítógép precíz hozzáértését és gépies tárgyilagosságát számon kérni termelésirányítóinktól. Nem is a tévedhetetlenségüket, inkább az emberi kapcsolatteremtést, a példamutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyarlóságból eredő hibájukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők, miközben egyre feljebb lépnek a ranglétrán, fokozatosan veszítik el érdeklődésüket és méltányosságukat. Minden vezetöposzton nemcsak a hatáskörnek és a felelősségnek, hanem a rangnak és a hangnak is megfelelő arányban kell állnia egymással. Nem a hangerő növelését, vagy halkulását értjük ezalatt, hanem a hangnem változásait. Az emberi hangvétel, a beosztottak véleményének meghallgatása továbbra is elengedhetetlen a vezetők stílusában, de természetesen a pozíciójukból eredő nagyobb áttekintés, a rendelkezés, az irányítás joga alaposabb körültekintést és szívós következetességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőnek ne csak rangja és hangja, hanem szava is legyen. ZSIDAY CSABA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. november 19-20-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. november 19-20-án ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. 1. A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának a tájékoztatóját a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek november 10-11-i moszkvai munkatalálkozójáról, valamint a Mihail Gorbacsov elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszéléséről. A munkatalálkozó résztvevői véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy az atomfegyverek felszámolásáért és a hagyományos fegyverek csökkentéséért, a béke és a nemzetközi biztonság szilárdításáért folyó harc érdekében növelni kell a közös erőfeszítéseket. A Központi Bizottság megelégedéssel fogadta, hogy a résztvevők egységesen támogatták a Mihail Gorbacsov elvtárs által Reykjavík- ban képviselt szovjet álláspontot. Kifejezte reményét, hogy a szocialista országok közös erőfeszítésével, valamennyi békeszerető erő együttes küzdelmével, az összes érdekelt állam képviselőinek felelős állásfoglalásával sikerült előrehaladást elérni a fegyverkezési verseny megállításában, a leszerelési problémák megoldásában. Megerősítette, hogy a magyar külpolitika lehetőségei szerint a jövőben is tevékenyen hozzájárul a közös béketörekvések valóra váltásához. A testvérpártok vezetői megvitatták a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztésének és tökéletesítésének alapvető időszerű kérdéseit, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott munkára. A Központi Bizottság támogatja, hogy országaink kölcsönösen előnyös együttműködése magasabb színvonalra emelkedjen. Helyesli a KGST-ben megvalósuló együttműködés mechanizmusának korszerűsítését, a közös tevékenységet jobban ösztönző érdekeltségi viszonyok kialakítását. A Központi Bizottság úgy értékeli, hogy a tanácskozás új ösztönzést ad a résztvevő országok társadalmi, gazdasági fejlődésének, műszakitudományos haladásának a meggyorsításához, a nemzetközi munka- megosztásban elfoglalt pozícióinak megszilárdításához. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtársnak a kölcsönös megértés és egyetértés jegyében megtartott kétoldalú, szívélyes, baráti légkörű megbeszélését, amely újabb lehetőségeket tárt fel a sokoldalú magyar-szovjet kapcsolatok továbbfejlesztése előtt. 2. A Központi Bizottság behatóan megvitatta és egyhangúlag elfogadta Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a gazdasági munka megjavításának feladatairól szóló jelentést, a benyújtott határozati javaslatot, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Központi Bizottság a gazdasági munka megjavításának feladatairól, valamint az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről elfogadott határozatát nyilvánosságra hozza. Lubbers Moszkvában A szovjet kormány meghívására csütörtökön Moszkvába érkezett Ruud Lubbers holland miniszterelnök és felesége. A repülőtéren Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterelnök'és más hivatalos személyiségek fogadták á holland vendéget. A holland kormányfő kíséretében van Hans van den Broek külügyminiszter. Magyar-vietnami egyezmények Csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztériumban Herkner Ottó és Nguye Tu külkereskedelmi miniszterhelyettesek aláírták az 1987. évre szóló magyar-vietnami árucsere-forgalmi és -fizetési jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Az okmány a jövő évre összesen mintegy 60 millió rubel értékű kölcsönös áruszállítást irányoz elő. Behozatalunknak mintegy fele a textil- és ruházati ipari, valamint a gumiipari termeltetési együttműködésből származó termék, de nyersgumit, kávét, fűszereket, egyéb trópusi mezőgazdasági termékeket, továbbá kézműipari cikkeket és ásványi térmékeket is vásárolunk Vietnamból. Hazánk gépeket és be- réndezéseket, szövetet gyógyszert, kohászati és vegyipari termékeket, valamint fogyasztási cikkeket szállít. A tárgyaló felek véleményt cseréltek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további bővítésének lehetőségéről. A vietnami vendéget fogadta Török István külkereskedelmi államtitkár és Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a magyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökhelyettese. Diákok világfőruma Csütörtökön hazaérkezett a Prágában november 17-20. között rendezett diákvilágfórumról Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A Nemzetközi Diákszövetség és a Csehszlovák Diákközpont szervezésében, Oktatás és társadalom címmel tartott tanácskozáson a résztvevők a tanulók jogairól és szociális helyzetéről, s az oktatás problémáiról folytattak véleménycserét. Az egyetemista fiatalok kö- ,zött kibontakozott együttműködés és szolidaritás módszerei és eszközei is szóba kerültek a prágai diákfilágfóru- mon, ahol a magyar fiatalok álláspontját Nagy Imre tolmácsolta. UNESCO-ünnepség Budapesten Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartott a Magyar UNESCO Bizottság csütörtökön az MTA várbeli kongresszusi termében. A közgyűlésen - amelyen részt vett Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára - Köpeczi Béla művelődési miniszter köszöntötte a résztvevőket, majd Henri Lopes, az UNESCO főigazgató-helyettese mondott beszédet. Ezt követően Mód Péter, a Magyar UNESCO Bizottság elnöke tekintette át a 40 éves szervezet és hazánk kapcsolatát. Hangsúlyozta: napjainkra az UNESCO „nagykorúvá vált”, az ENSZ legszélesebb nemzetközi szervezetévé fejlődött, miközben megalakítása óta több gyermekbetegségen és krízisen esett át. A tudományban, a kultúrában és az oktatásban világszerte elért eredményekhez az UNESCO is nagyban hozzájárult. Maradandót alkotott a nemzetközi szellemi együttműködés terén, jelentős segítséget nyújtott ahhoz, hogy a különböző foglalkozású értelmiségiek találkozzanak, kicseréljék tapasztalataikat. Különösen nagy jelentősége volt annak, hogy a világ népeinek, kultúráinak közeledését a hidegháború éveiben is elősegítette. A reakciós erők a szervezet elleni támadásaikkal zavart kívánnak kelteni, de nem tudják megingatni a tagországok hitét a szervezetben - hangsúlyozta. Ezután Boldizsár Iván író emlékezett meg az UNESCO magyar szervezeteinek tevékenységéről. Az ünnepi közgyűlésen 26-an vehették át Köpeczi Bélától, illetve Mód Pétertől a Magyar UNESCO Bizottság emlékérmét. Tanácsi dolgozók továbbképzése Időszerű feladatok, politikai kérdések A résztvevők a kérdésekre kapott válaszokat hallgatják Tolna megye tanácsi tisztségviselői, tanácselnökök, vb. titkárok, megyei tanácsi osztályvezetők számára tartottak november 17. és 20. között továbbképzést a Tengelici Oktatási Központ konferencia- termében. A mintegy száznegyven résztvevő a tanácsi munka időszerű feladatairól és az aktuális politikai-ideológiai kérdésekről hallhatott több részletes tájékoztatót. A hétfői megnyitón Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára az MSZMP KB 1986. március 18-i, a párt káderpolitikai munkára vonatkozó határozatáról, a tanácsok feladatairól, Császár József megyei tanácselnök a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának a koordinációs bizottság előtti beszámoltatásáról tartott előadást. Az elvi orientáció és az egységes álláspont kialakítását szolgáló fenti témakörök után a konkrét gyakorlati kérdéseket tűzték napirendre: szó esett a tanácsok kapcsolatrendszerérői, az elöljáróságok működésének tapasztalatairól, a gazdálkodási, adóügyi, költségvetési feladatokról, a lakásépítésről és -fenntartásról. Az előadásokat konzultációk követték, melyeken az érdeklődőknek módjukban áll behatóbban megismerkedni az elhangzottakkal. Tegnap a négynapos továbbképzés zárásaként az illetékesek - köztük Albrecht László, az MTTH osztályvezetője, Császár József, a Tolna Megyei Tanács elnöke, Rúzsa János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetője és Varjas János, a HNFTolna Megyei Bizottságának titkára - fórum keretében válaszoltak a menet közben felvetődött kérdésekre.
