Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

1986. november 19. Ï'IËPÜJSAG 3 Kezdeményezés a mentálhigiéniai kultúra javításáért Pedagógusoknak, népművelőknek, klubvezetőknek, gyámügyeseknek... Tanuszoda építését tervezik Bonyhádon Teho, téglajegy, támogatás LJLJULJLJO Pr(f . ' * ■- , U44IT4 A most még füves udvaron áll majd az uszoda A népegészségügy szerves tartozéka a lelki egészségügy, a pszichológiai kul­túra, amely része az általános kultúrá­nak. Pszichológiai kultúránk (kulturálat- lanságunk) fokát jelzik az olyan adatok, mint elsőség az öngyilkosságban és ön­gyilkossági kísérletekben, az alkoholfo­gyasztásban, a nyilvántartott alkoholis­ták számában, a válások arányában. Év­ről évre nő a különböző pszichogén idegrendszeri betegségben szenvedők aránya, a produktív életkorban lévők rok­kantsági nyugdíjazása, egyre több a ma­gányosok száma. Sorbanállás van a szo­ciális otthoni elhelyezésnél, zsúfoltak a gyermkepszichiátriai rendelések, neve­lési tanácsadók. A mentálhigiéniás egészségügyi ellá­tás szervezeti szintje elmarad attól, amit a társadalom joggal igényelne. Nem jöttek létre, vagy csak a tárgyi-anyagi támoga­tás bürokratikus lebonyolítására vállal­koznak az egészségügy keretein kívül működő, tevékenységükben mentálhigié­niás lehetőségeket is hordozó állami, tár­sadalmi és tömegszervezeti rendszerek. A pszichológiai kulturáltságra vonat­kozó általános igény és szükséglet együttjár az önismeretre, s ezen keresz­tül a másik ember jobb megismerésére irányuló ismeretszerző, készségfejlesztő igénnyel, kapcsolatteremtő kultúránk ja­vításával, ami kifejezi a mentálhigiénia alapvető célját is. így nagy lehetőségek rejtőznek az általános kultúra, a művelt­ség fejlesztésében, hiszen ezzel lehetővé válik a pszichológiai kultúra és művelt­ség iránti igény felkeltése, formálása, egyáltalán a lelki segítőtevékenység. A közművelődési párthatározat alátámasz­totta, megerősítette az emberrel való fog­lalkozás szükségességét, az „emberbe való invesztálást”, ami egyre központibb problémája lesz embereszményünknek. A harmonikus személyiség részvétele a társadalomban elengedhetetlen ténye­ző, amely nélkül nem alakulhatnak ki de­mokratikus magatartásformák, szerepvi­szonyok és nem realizálódhat a szocialista demokrácia hétköznapi gyakorlata sem. Bordóban bordón, szürkében szűr­ként?) - és játszhatnánk tovább a gon­dolattal. Maradjunk azonban a címben leírt színnél - egyelőre - hiszen Bakó Ti­bor szekszárdi olvasónk bizonyította be a minap, hogy nemcsak a csípésbe leht belekékülni, hanem abba is, ha felveszi a Carhartt márkájú, pakisztáni gyártmányú kőmosott ingét. A ruhaneműt a Korzó áruházban vásárolta és - mosás után - első felvevésnél egész felsőtestét kékre színezte az ing. Olvasónk az „alapozó festék” után nem festett indián harci dí­szeket magára, még csak. a csatabárdot sem ásta ki, hanem szerkesztőségünkbe jött, utána pedig átsétáltunk az áruházba, ahol miután elfogadták a reklamációt, meggyőződtünk arról is, hogy a bordó és szürke hasonló gyártmányú ruhadarab festéseis ugyanúgy fog, mint az említetté. Az árusítást meg is szüntették azonnal. A Korzó Áruházban Rippert Györgyné részlegvezető elmondta, 96 darabot kap­tak ebből a típusú ingből és reklamá­ciónkig hármat hoztak csak vissza. Ter­mészetes, hogy minden reklamációt el­fogadnak és kártalanítják a vásárlókat, mondták, és javasolták, aki vett belőle, ne használja, ne vegye fel, vigyék vissza mi­nél előbbi a boltba. A Röviköt szekszárdi lerakatánál is érdeklődtünk. Mészáros József lerakat- vezető elmondta, megvan a megfelelő előírás arra, hogy a „kiskernek” kell kár­talanítania a vásárlót, ott veszik fel a jegy­zőkönyvet, amit aztán hozzájuk küldenek el. Végül is „náluk csapódik le” a kártala­nítás. Megtudtuk azt is, ez a „tulajdon­ság” csak a két hete kiadott szállítmányra vonatkozik, és ebből csak a Korzó kapott. A lerakatvezető szerint ezeket az inge­ket Pécsett, a Dél-dunántúli Röviköt-nél vizsgálják, de Práviczné Szulcsán Klára áruforgalmi előadó szerint más a helyzet. A pszichológiai kultúra terjesztésében stratégiai pont lehet a közművelődés. Kezdeti lépések történtek már ezen a té­ren, a Népművelési Intézet, azOPI képzé­si progrmajában, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság szekciójában. A képzett szakemberek azonban általában elszigetelten dolgoznak, hiányzik az in­tézmények kooperációja és főleg az olyan megelőző, szűrő hálózat, amely a veszélyeztetetteknek időben és konkrét segítséget nyújt, s a már látens betegek­nek korai fázisban megfelelő terápiát tud ajánlani, nyújtani. Örömmel üdvözölhetjük tehát azt a megyei kezdeményezést, hogy a Tolna Megyei Tanács művelődésügyi és egészségügyi osztálya a Babis Mihály Megyei és Városi Művelődési Központtal közösen mentálhigiéniás felkészítő kur­zust indít azok részére, akik munkájának jelentős részét képezi az emberekkel va­ló foglalkozás, bánásmód. November 28- ig, a jelentkezési határidőig tehát peda­gógusok, népművelők, pszichológusok, gyógypedagógusok, népművelők, pszi­chológusok, gyógypedagógusok, gyám­ügyi- szociálpolitikai előadók, ifjúsági-, nyugdíjas klubok vezetőinek jelentkezé­sét várják többek között. Az egyéves kurzus célja olyan mentál­higiéniás felkészítés, amelynek révén a résztvevők a laikus, spontán segítőké­pességeikre építve ismereteiket profesz- szionális módon tudják használni, me­nedzseri feladatokat képesek ellátni a té­mában érintett egyéneknél, illetve intéz­ményekben, munkahelyeken, és olyan fejlett szociális készség kialakítása, válik lehetővé amely alkalmassá teszi a konk­rét terepmunkára, a tanácsadástól az úgynevezett egészségesek csoportjá­nak vezetéséig. A kurzus önköltséges, a megyei ta­nácsnak ugyanis nincs erre közp^ti ke­rete, mint mondjuk az alkohol elleni küz­delemre. Igaz, hiánya jelentkezik az alko­holisták számának növekedésében, a megelőzés, rehabilitáció kategóriájába szervesen illeszkedik. Pécsett - ilyen szempontból nem meóz- zák, csak azt nézik, hogy a műszaki paramétereknek megfelel-e. Ha ehhez hasonló ok miatt jelzést kapnak, akkor országosan letiltják az értékesítést, a készletet pedig megvizsgáltatják a Ruhá­zati Minőségellenőrző Egyesüléssel. Természetesen ezután Pécsről is megy a reklamáció és követelik a kártérítést a külkereskedelmi cégtől.- Ki kártalanít akkor - tettük fel a kér­dést az áruforgalmi előadónak -, ha az ing megfogta a fehérneműt, a felsőruhá­zatot, vagy éppen mint „belekékült” olva­sónk esetében is történt, a báránybőrből készült gépkocsiülés-huzaton?- Nehéz kérdés - hangzik a válasz és kapunk egy javaslatot, két névvel és a Ruházati Minőségellenőrző Egyesülés telefonszámával. A megismételt kérdést Cser Béla is „nehéznek” minősíti, aztán elmondja, ezt az árut „többen behozhatták”, ök nem minden tételt vizsgálnak meg, csa amire megbízást kapnak a tagvállalatoktól.- Hogy lefog - mondja - az nem jelenti azt, hogy nem volt megvizsgálva. Beérke­zés után a megfelelő műszaki párám éte­reket megadják nekünk, köztük a színtar- tóssági értékeket is nézzük és a vizsgálat után mi átadjuk a megbízónak a szakvé­leményt. Amennyiben a vizsgáltak közül valamelyik nem megfelelő, úgy átadjuk a jegyzőkönyvet az importbonyolítónak. A továbbiakban ő foglalkozik vele.- Ki kártalanít? - kérdezi ezután - A forgalomba hozót terheli, ám ha nem tud­nak megegyezni, akkor bírósági úton megosztható a kártérítés. Ennyi lenne a kék ing története, a lab­da körbejáratása. A következtetést ki-ki vonja le magának!- él ­Bonyhádon már hagyományai vannak annak, hogy a lakosság összefog a kö­zös célok érdekében, s megnyílnak a pénztárcák, ha sokakat érintő dologhoz kell az anyagi segítség. Ebben a szellem­ben bíznak a város vezetői, társadalmi szervei most is, amikor tanuszoda építé­sét tervezik. Ezer Mihályt, a helyi tanács elnökét kérdezem arról, mikor született az ötlet, hogy uszodát építsenek.- Már a múlt ötéves tervidőszak köze­pén érzékelhető volt egy bizonyos „tár­sadalmi nyomás" amiatt, hogy nincs uszodánk. Akkor a kórház felújítására volt égető szükség, arra kellett gyűjteni és költeni. De eldöntöttük, hogy az uszo­daépítésre visszatérünk. így aztán a mostani tervfeladatok kidolgozásakor ez első helyen szerepelt. A teho belépése­kor három célfeladatot jelöltünk meg: az uszoda, a szeméttelep és a köztemető kialakítását. Végül az uszoda mellett döntött a tanácsülés, a lakosság pedig 60,6 százalékban megszavazta a fejen­kénti 700 forintot.- Milyen érvekkel igyekeztek meggyőz­ni őket?- Az első, hogy a bonyhádi gyereket arról lehet megismerni a Balatonon, hogy nem tud úszni. A szülők nyári táborokba is félve engedik el őket emiatt. Szomorú tény az is, hogy miszerint városunkban igen magas, több mint száz a mozgás-, illetve légzésszervi betegségben szenve­dő gyerekek száma, akiknek orvosi ja­vaslatra rendszeresen úszni kellene. A harmadik ok, hogy igen jól működő úszó szakosztályunk van, amely - hogy ne kelljen feloszlatni -, Szekszárdra bu- szoztatással oldja meg az edzéseket. Ami persze nagyon költséges. Az uszoda lét­rehozása mellett szól még az is, hogy a városban semmiféle fürdési lehetőség nincs.- Mi a helyzet a városi stranddal?- Közismert a jéghideg vize, és az elég rossz állapota. Idén is 400 ezer forintot kellett rákölteni, hogy egyáltalán kinyit­hasson. Csak 1-2 nyári hónapban lehet ott fürödni - az úszásoktatást tehát nem oldja meg.- Az a hír járja, hogy a város határában termálvizet is találtak.- Valóban, a hidrogeológiai vizsgála­toka Vasipari Szövetkezet mellett találtak melegvízforrást, de olyan mélyen, hogy a felszínre hozása horribilis összegbe ke­rülne. Egyelőre ez nem áll a rendelkezé­sünkre, de a majdani komplex fejlesztés során egy új nyitott strandhoz szeretnénk felhasználni. A tanuszoda építése azon­ban mindenképpen, minél hamarabb fontos. A HNF városi titkára Vaszari Tibor, az uszodaépítő társadalmi bizottság elnö­ke pedig Szelesi László, a BONY nyugdí­jas elnöke, s régi népfrontaktivista. Elő­ször arról faggatom őket, hol fesz majd a megálmodott uszoda.- A Fáy lakótelepen, a 3. Számú Általá­nos Iskola udvarán, a sportpálya és az is­kola közötti, most még füves részen áll majd.- Tehát az iskola uszodája tesz?- Nem - mondja Szelesi László -, erről szó sincs. Egyszerűen itt vannak meg a szükséges feltételek: szabad terület, a városi fűtőmű, a világítás és a szennyvíz- elvezetés pedig az iskolához kapcsolha­tó. Használhatja azonban majd a város bármely lakója, természetesen elsősor­ban az itteni, illetve környékbeli gyere­Az utóbbi hetekben ipari és kereske­delmi vállalatok összefogásával több gazdasági társulás alakult azzal a céllal, hogy a szocialista országokból importált alapberendezéseket és alaptechnoló­giákat itthon automatizálják, kiegészítsék elektronikus vezérlésekkel, irányítás- technikai elemekkel. Az így továbbfej­lesztett termékeket részben a hazai fel­dolgozóiparnak szállítják majd, de ex­portra is ajánlják. Az Ipari Teóhnológiai Intézet irányítá­sával 15 gépipari vállalat és alapanyago­kat szállító kohászati üzem létrehozta kék. Tanítás előtt és után viszont a felnőt­tek is, persze csak úszásra. Úgy gondoljuk, amellett, hogy tested­zésre lesz itt lehetőség, segíti a közös úszás baráti kapcsolatok, közösségek kialakulását is; egyfajta programot jelent majd a fiatalok, idősek számára egy­aránt.- Milyen stádiumban van a tervezés?- Elkészültek a kiviteli tervek - mondja Vaszari Tibor - meghirdettük a tervpályá­zatot, várhatóan decemberben lesz az el­bírálás, s akkor kiadjuk a megbízást az építő vállalatnak. Tavasszal szeretnénk elkezdeni a munkát, s az 1988-as isko­laév indítására be is fejezni.- Milyen lesz az uszoda, ha a jelenlegi terv alapján elkészül?- Az ország több uszodáját felkerestük - válaszol Szelesi László -, megnéztük őket és a költségvetésüket, hogy kivá­laszthassuk azt, ami számunkra legin­kább megfelel. Elképzeléseink szerint külsőleg az iskola épületéhez hasonló, 8,5-ször 25 méteres fedett uszoda lesz, négypályás medencével, melyben 26-28 Celsius-fokos feszített víztükör várja majd az úszni vágyókat. Kiszolgáló létesítmények is kapcsolódnak hozzá: öltöző, tusoló, edzésekhez, testnevelési órák megtartásához terület, pihenésre zártkert.- Tulajdonképpen nem lesz nagy az uszoda. Nincsenek emiatt ellenvélemé­nyek?- De igen - felel a népfronttitkár - töb­ben megjegyezték már. Mi mégis úgy gondoljuk, hogy inkább most egy kisebb uszoda, mint ki tudja mikor egy nagy.- Mindez mennyibe kerül majd?- A tervek szerint 25 millió forintba, ami úgy negyed része annak, mintha me­legvizes strand építésébe fognánk. De az biztos, hogy ha ma nem tesszük meg, holnap sokkal többe kerül.- Ez sem kis összeg...- Nem bizony - bólint Szelesi László -, több forrásból kell előteremtenünk.- Melyek ezek?- A legelső, amire alapozunk, a tehó- ból befolyó összeg, körülbelül 7 millió fo­rint. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatalhoz a Technoprogress Technológiai Fejlesz­tési és Kereskedelmi Egyesülést. Az egyesülés ezentúl koordinálni fogja az egyes vállalatoknál eddig gyakran pár­huzamosan végzett munkákat. Előzetes piacfelmérés után már hoz­záláttak a szocialista partnerektől besze­rezhető új szerszámgép-alaptípusok pótlólagos automatizálásának és elekt­ronizálásának megszervezéséhez, s ezután más gépipari gyártmányok köré­ben is hasonló módszert alkalmaznak majd, kihasználva a vállalatoknál meglé­vő műszaki-szellemi kapacitásokat. benyújtott pályázatra 10 millió forintot vá­runk. Gazdasági koordináció keretében a helyi üzemek, vállalatok ígéretet tettek, hogy érdekeltségi alapjukból összeadják a hiányzó összeget. Végül 1988-ig folya­matosan kibocsátunk másfél millió érték­ben „téglajegyeket” is.- Szívesen megnéznék egyet.- Mi sem egyszerűbb ennél - szól Sze­lesi László -, s már teszi is elém a röpcé­dula nagyságú „tanúsítványt”. Az érde­kes kivitel mellett szemet szúr a ráírt ösz- szeg: 100 forint.- Nem magas ár ez a teho 700 forintja mellett?- Valóban nem kis összeg, ezért kita­láltunk valamit, ami vonzóbb^ teszi - ma­gyarázza Vaszari Tibor. Minden téglajegy egyben sorsjegy is. A kibocsátás mind­három évében karácsony előtt néhány nappal műsoros est keretében tárgynye- remény-sorsolást tartunk. A gazdálkodó szervek, a tanács, sőt magánszemélyek is 50 ezer forint értékben jutalomtárgya­kat ajánlottak fel erre a célra. Színes té­vétől magnetofonig sok-sok hasznos do­log várja a szerencsés nyerteseket. A tár­gyak közül jó néhányat már most meg le­het nézni az áruház kirakatában.- Teho, támogatás, téglajegy... Nem fél­nek attól, hogy a várt összegek nem foly­nak be, hogy nem lesz meg a pénz?- Ha félnénk, nem vágtunk volna bele - nyugtatnak meg szinte egyszerre. Sze­rencsére egyre többen belátják, hogy Bonyhádot a benyhádiaknak kell város­sá tenni, s sikerül őket meggyőznünk arról, hogy az uszodaépítés nem zárja ki a járdát, villanyhálózat, gázvezeték épí­tését. Ismerve reális lehetőségeinket, a társadalmi és gazdálkodó szervek ügy iránti szeretetét, biztosak vagyunk ab­ban, hogy vállalkozásunkba nem fogunk belebukni.- Van ennek már kézzelfogható bizo­nyítéka is? Mennyi pénz érkezett be ed­dig?- A tehóból 1,4 millió forint, ami az ez évi előirányzat 80 százaléka. Az ÁISH tá­mogatása még nem érkezett meg, de a gazdálkodó egységektől már kaptunk pénzt, és a sorsjegyek is szépen fogy­nak. Tehát bizakodunk. Elképzeléseik szerint a korszerű szá­mítógépes technológiákhoz egész sor programcsomagot is készítenek. Hasonló céllal jött létre a Chemoprog- ress Egyesülés is a vegyipari ágazatban. E gazdasági társulás irányitója a Vegy- terv, s a társulásban további 9 vállalat is részt vesz, köztük a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (VEGYÉPSZER). Ez az egyesülés nemcsak vegyipari technológiák, eljárások automatizálását, hanem a vegyipari alapanyagok tovább­fejlesztését is vállalta. A labda körbejár Kékben kéken...? ...>----------------------------------------‘------—!----*----—­C SER ILDIKÓ Új gazdasági társulások az iparban

Next

/
Oldalképek
Tartalom