Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

1986. november 1.-f­Parázs vita a Szekszárd helynévről a IV. magyar névtudományi konferencián ll. Szekszárd nevének eredete I. Béla Szekszárdon a bencések szá­mára apátságot alapított és 1061 -63 kö­zött monostort épített. Mindezekről, a ki- a rály haláláról és temettetéséről Kézai Si­mon és a Képes Krónika is megemléke­zik. Kézai: „Béla pedig két évig uralko­dott, a harmadikban elköltözött e világból és Szekszárdnak nevezett monostorában temették el. Ő ugyanis kopasz és barna ember volt, ezért hívatta - kicsinyítve - olyannak monostorát, amilyen az ő külse­je volt.’’ Kézai Simon és a Képes Krónia leírása között - annak ellenére, hogy az egyik a 13. század második, a másik a 14. szá­zad első felében íródott - nincs ellent­mondás, minden bizonnyal azért, mert mindketten ugyanarra a forrásra támasz­kodtak, arra a krónikásra, aki egyúttal a város nevének első etimológusa, aki nem elégszik meg a puszta elbeszélés­sel, hanem a név eredetét is, jelentését is magyarázza: a szég = barna, a szár = kopasz; tehát a király szég (barna) hajú éa szár (kopasz) fejű volt. A Szekszárd helynév eredetével foglalkozók többsé­génél is ez a kiindulási alap. A Kézai-féle helynévmagyarázat Pais Dezső szerint jó etimológia minden való­színűség szerint annyiban is, hogy a helynév személynévből lett. Szerinte a Szeg-szárd név kétféleképpen is kelet­kezhetett. Jelölhették vele a pogány vagy pogánykodó magyarság hajviseletét. Je­lölhették azonban a szög-szárd-dal - és ez a valószínűbb - a keresztény szerze­tesség jellemző viseletét: a tonzurát, a pilist is, mégpedig talán úgy, hogy a teljes kopaszságot jelentő szár-ral szembeállí­tották. (MNy 36:170). - A Képes Krónika 114. fejezete szerint már Salamon korá­ban megvolt a tárgyalt nevet viselő mo­nostor és hely. Ebből adódóan lehetsé­gesnek tartja Pais, hogy a Béla király ap­jával és testvérével szorosabb kapcso­latban lévő és róluk reá szállott helyet ép­pen értük adta engesztelésül az egyház­nak, ugyanis Szár László harmadik fia, András és Béla testvére: Levente, a régi hithez hajlott. A természetföldrajzi eredeztetéssel perbe szálló Kálmán Béla szerint „Szek­szárd nevét Anonymus magyarázza meg. Az e nevet viselő személy szég (szög), azaz barna hajú volt, de pogány módra lenyíratta haját, és csak egy tincset ha­gyott meg. A kopasz, lenyírt hajú embert nevezték annak idején szárnak. Pogány szokása miatt kapta I. István unokatest­vére, László is a Szár melléknevet”. (A nevek világa II.: 151). Kiss Lajos, a Földrajzi nevek etimoló­giai szótárának szerzője szerint a leg­valószínűbb az a feltevés, hogy a Szek­szárd a magyar régi szegszár (sötétsár­ga, barnássárga, szögsárga) színnévből származik. E színnév -d képzővel egé­Az 1793-ban készült térképen jól látszanak a vizek és a vizenyős terü­letek szülhetett ki és személynévvé válva előz­ménye lehetett a Szekszárd földrajzi név­nek (002. 1.) •Ezek után vegyük szemügyre a város­nevet alkotó szavakat. A szég (szög) több jelentésű szó, főnévként és melléknév­ként is használatos. Egyik korai főnévi je­lentése szöglet, csúcs, kiszögellés lehe­tett. Ez a jelentés található meg a Békés megyei Szeghalom, a Csongrád megyei Szegvár, és a Veszprém megyei Szigliget (Zeglegeth) nevében. Ez a szöglet, kiszö­gellés, területrész, vidék jelentésű szég (szög) minden valószínűség szerint azo­nos a hegyes vaseszközt jelentő szöggel, pontosabban annak jelentéstani szem­pontból elkülönült mása, ősi nyelvi örök­ség, az ugor korból való. A melléknév szég (szög) használatával költőink is szívesen éltek: „maga is szög legény, lova is szerecsen” - mondja Gyöngyösi: „szög ló van alatta, de szo­morúsággal jártattya a lovat" - írja Zrínyi: „Szög haja fürtjeivel nem játszik kedvese többé” - olvasható Kisfaludy Károly Mo­hács c. költeményében. A melléknév szög is az ugor korból való, de nem a he­gyes vaseszközt jelentő szöggel, hanem inkább a szőke elavult szó sző alapsza­vával azonos, jelentése is ugyanaz lehe­tett, mint a sző melléknévé: barna, vilá­gosbarnánál világosabb, sárgás, szőke. Ugyancsak az ugor korból való ősi nyelvi örökség a szár főnév is, amely a növények törzsén kívül a végtagokat is jelöli: a lábnak a bokáig tartó része a szár, lábszár. Csupán csak azért ejtünk róla szót, mert néhányan a szegett (meg­sebzett) szárat, sántító lábat vélik felfedni a város nevében. A szár melléknév a korai nyelvemlé­kekben világos színű, sárgás, vöröses, növényzet nélküli, tar, kopasz jelentések­ben fordul elő. Eredete bizonytalan. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótá­ra szerint talán a sár (sárga, szőke) nem csuvas nyelvből átvett párja. Sárgás, vö­rös, igen korai (1002 előtti) jelentésben található Szárberény nevében. Szekszárd nevét a korai nyelvemlé­kekben nem találjuk, a későbbi változa­tok is latin környezetben íródtak, s az eredeti nyel'Jállapotot egyértelműen nem_ mutatják. A legkorábbi eredeti oklevél," amely Szekszárd nevét említi, 1218-ban kelt Lateránban, a pápai udvarban. Eb­ben III. Honorius pápa értésére adja a veszprémi püspöknek, hogy a szentmár- toni perjel és a konvent panaszára, jogta­lan követeléseinek s a somogyi tizedügy- ben tanúsított engedetlenségének meg­vizsgálásával és elbírálásával megbízta a (pécs) váradi, a szekszárdi és a czikádori apátokat. Az oklevélben, amelynek ere­detije a pannonhalmi rendi levéltárban található, a város neve Sacsard (olvasata: Szákszárd). E sorok írója - az összehasonlító törté­neti módszer jeles képviselőinek tudo­mányos és logikus, de több szempontból is feltételes névmagyarázatait tisztelet­ben tartva - szeretné a természetföldrajzi összefüggésre is felhívni a figyelmet, ugyanis a város nevének természeti származtatása jól beillik a sárközi nevek világába. A Kézai-féle magyarázatok és a termé­szetföldrajzi származtatás közötti alap­vető különbség az, hogy az előbbiek sze­rint a színnevek személyre vonatkoznak és személynévvé válva lehettek előzmé­nyei a .Szekszárd földrajzi névnek, az utóbbi szerint viszont a köznévi előzmé­nyek nem személyre, hanem a tájra utal­nak: Szekszárd a szár színű Sár (a ké­sőbbi Sárvíz) folyó szögébe, az öntéstől és a hegyről lemosott lösztől ugyancsak szár, sárgás színű Sárköz-szögletbe épült. Az előtagjában térszinformára, az utótagban a vízi világra utaló név hang­alakja egybeeshetett a királyi névadással és a Kézai-féle magyarázattal. A Kézai-féle magyarázatoknak ellent­mondanak a régészeti és történeti ada­tok is; ugyanis a település régebbi a mo­nostoralapításnál: 997-ben a tolnai kirá­lyi udvarházhoz tartozik környékével együtt, később területének egy része a pécsváradi apátságé. Vass Előd szerint nevének első leírását István király 1015. évi oklevelének utólag hamisnak bizo­nyult keltezésű, de a későbbi átírások­ban meglévő Zaczárd (olvasata: Szák­szárd) névalakja jelenti. A hosszú és érzelmektől sem mentes vita végére a nagy tekintélyű professzor elismerte ugyan a természtföldrajzi ere- deztetés jogosságát, de kifejtette azt is, hogy névmagyarázataimnak csak akkor ad hitelt, ha bizonyítani tudom, hogy a magyar névadás gyakorlatában a szög­let, csúcs, kiszögellés jelentésű szég jel­zőként nem áll egyedül Szekszárd nevé­ben. A vita hevében csak Szeghalom jutott eszembe, aztán később Szegvár, Szigli­get, Szegerdő s a bizonyos szempontból ide sorolható Szeged neve is. Habár a város nevének magyarázata mindezek­kel együtt sem tekinthető lezártnak. VADAS FERENC Borisz Rabenykij: Éjszakai vezetés Amikor sikeres vizsga után megkaptam a jogosít­ványt, férjem eléggé gúnyos mosoly kíséretében meg­kérdezte:- Az éjszakai vezetést is gyakoroltátok?- Nem. Kizárólag nappal vezettem.- Sejtettem - mormogta lekicsinylőén. - Jegyezd meg, drágám! Egy nő számára nagyon fontos, hogy éj­szaka is tudjon gépkocsit vezetni. Ma, ha sötétedni kezd, elkezdjük a gyakorlást, mindent bepótolunk, mert ezt is meg kell tanulnod. Egy álló hónapig csak gyéren megvilágított utcákon autóztunk, sőt a város körül húzódó utakat is beutaztuk.- Egészen jól csinálod - mondta egy alkalommal a férjem. - Már csak egy dolog van hátra. Képzeld el, út­közben nekimentünk egy fának, a kocsi összetört, én meg elvesztettem az eszméletemet. Nincs más hátra, meg kell állítanod egy arra haladó autót, engem pedig odacipelni, és felrakni a segítséget nyújtó kocsira. Nem akarok dicsekedni, de a napi bevásárlások so­rán, a degeszre tömött szatyrok, dögnehéz táskák cipe- lésekor szerzett tréning itt is segített: elég gyorsan elsa­játítottam, hogyan kell egy közúti baleset sérültjét ide- oda cipelni.- Most már minden rendben van! - szólt a férjem egy gyakorlás után, és vállon veregetett. - Igazi pilóta lettél! Szombaton Trojekumováékhoz mentünk vendégség­be. Az idő vidáman és gyorsan telt. Éjjel két órakor sze­retett férjem nagy nehezen felállt az asztaltól, és akado­zó nyelvvel, dadogva hozta tudomásomra:- Masa, aranyoskám, teljesen kikészültem. Légy szí­ves, vigyél ki a kocsihoz. Szerencsésen hazaértünk. A férjemet óvatosan felci­peltem a lakásba, és ágyba fektettem. Azóta számomra is világos: miért is fontos egy nő számára, hogy éjjel is tudjon autót vezetni! Fordította: KISS GYÖRGY MIHÁLY képújság Avantgárd művészet Hollandiában A századeleji művészeti avantgárd mozgalmak máig ható törekvései közül a holland eredetű Dr. Stijl laza társulása döntően befolyásolta korunk építészetét, formatervezését, de képzőművészetére is hatott. Nyoma felfedezhető mai látás­módunk egészén. A csoport az első vi­lágháború alatt alakult meg. Kezdetben három festőből, két építészből, egy szob­rászból és egy költőből állt. A csoport lelke Theo van Doesburg volt. A fő eszté­tikai elvek kialakításában Piet Mondrian- nak jutott döntő szerep. Mellettük Gerrit Rietveld, a magyar származású Huszár Vilmos, J. J. P. Oud Bárt van der Leck, Georges Vantongerloo hajtották végre a művészi gondolkodásmód teljes struktú­raváltását. Esztétikai képük a modern kor emberének szüksgéleteit fogalmazta meg. Ezért nagy élmény a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán végigsétálni, és a „tiszta forrást” közelről tanulmányozni, ezek a művek és a makettek először lát­hatók Magyarországon. A csoport szerveződése óta eltelt közel hetven év történelmi távlatot ad a kiállított alkotásoknak. Ma már a közelünkből is­merős mindaz, ami akkor botrányosnak tűnt: a lényeget feltáró, elvont művészi formálásmód, amely a festészetben is gyökereket eresztett - ma épp új rene­szánszát éljük a mértani absztrakciónak -, de teljes sikerre a környezetformá­lásban, a modern városképek, lakóne­gyedek kialakításában jutott. A házgyá­rak unalmas épületei miatt azonban nem tehetők felelőssé az ősök. ök sokkal változatosabb, fahtáziadúsabb konst­rukciókat formáltak - még most se len­ne késő példát venni róluk. Az absztrakt művészet a De Stijl folyó­iraton keresztül töltötte be tudatosító szerepét, hajtotta végre az új művészeti szemlélet elterjesztését. A csoportot az az elv vezérelte, hogy a modern civilizáció fejlődésének megfe­lelő új művészetet teremtsen, a legújabb tudományos felfedezésekkel szoros ösz- szefüggésben. Az első világháború vé­gén Oroszországban és Kelet-Európá- ban lezajló forradalmak ösztönözték őket arra, hogy a forradalmi eszméket művé­szeti formában az emberek mindennapi környezetét átalakító monumentális tér­képzéssel. szolgálják. A Mondrian-festmények letisztult geo­metrikus harmóniája, Rietveld színes bú­torkonstrukciói, Van Doesburg belső te­reinek mozgalmassága, Huszár Vilmos neoplaszticista szellemű absztrakt képei, üvegablaktervei, ma is firss cigaretta­reklámja, a Rotterdam főépítészeként vá­rosrendezési terveket készítő J. J. P. Oud Kiefhoek lakótelepe, Robert van’t Hoff családi házai, Gerrit Rietvald ma már klasszikussá vált 1923-24-es utrechti Schrőder-háza, mely a CIAM építészcso­portosuláson keresztül nálunk is hatott, Piet Zwart konstruktív tervei, Georges Gerrit Rietveld: Vörös-kék szék Piet Mondrian: Önarckép Vantongerloo matematikai szabályok alapján szerkesztett szoborkonstrukciói egy szebb jobb, értelmesebb emberi élet prófétikus víziói, mai életformánk első ideái voltak. A művészek hittek az individuális ér­zelmeket és vad indulatokat kikapcsoló, tiszta objektivitásra törekvő geometrikus absztrakció rendteremtő értelmet meg­tisztító erejében. Ebben látták az egyetemes humánum zálogát. Mint a De Stijl első, 1918-as ma- nifesztuma megfogalmazta: „Létezik egy régi és egy új kortudat. A régi az indivi­duálishoz kötődik. Az új az egyetemeshez. Az individuális és az egyetemes küzd a világháborúban és a mai művészetben. A háború lerombolja a régi világot tartal­maival együtt: a mindent átfogó indivi­duális uralmát. Az új művészet fogalmaz­ta meg az új kortudat tartalmát: az egye­temes és individuális kiegyensúlyozott viszonyát. Ez az új tudatosság kész meg­hódítani belső és külső világunkat. A készség ugyanis megvolt, de a mű­vészek a hagyományosan gondolkodók széles táborában erős ellenállásba üt­köztek saját hazájukban is. Műveik csak hosszú évtizedek múltán - elsősorban a Bauhaus működése révén - váltak a kor­szerű építészet és környezetformálás előképeivé. A mozgalomban részt vevő művésze­ket is nézeteltérések osztották meg, de lényegében 1931-ig, Doesburg haláláig fennállt a csoport. A De Stijl művészei értő szemmel fe­dezték fel az új társadalmi átalakulás je­leit, az ipari termelés túlsúlyba jutását, a munkásság fokozódó szerepét, a világ­városok létrejöttét. Igen modern koncep­ciójuk alapja az volt, hogy az önkényes döntéseket átfogó tervezésnek kell fel­váltania, amely általánosan érvényes szabályrendszeren alapul. A koncepció megvalósításában a gépi tervezés precizitására törekedtek. Az ön­kényes természeti tárgyak helyett a tisz­ta geometria elemeihez fordultak. Műveik szépsége éppen egyszerűségükben és métékletességükben rejlik. A művészi nyelv szókincsét a véglete­kig leegyszerűsítették, ennek az eredmé­nye volt az absztrakció. A művészet megszűnt kézimunka len­ni, a tudományhoz, a pszichológiához hasonlóan objektiven az iazságot keres­te. „A tiszta viszonylatok művészetének” első számú apostola Piet Mondrian volt, aki 1920-as pamfletjét a „jövő emberé­nek” dedikálta. Szerinte a művészet képes megszaba­dulni a hétköznapok szorításától, az élet előtt jár, ezért az a feladata, hogy utat mu­tasson a harmónia megvalósítása felé. A művészet képes elvezetni az emberisé­get egy fényesebb jövőbe, egy új és for­radalmi utópiába. BRESTYÁNSZKY ILONA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom