Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

MA IRODALOM 1986. november 1. SZOMBAT MŰVÉSZET XXXVI. évfolyam, (10-11. Old.) 258. szám ÁRA: 2,20 Ft Az Elnöki Tanács ülése Maróthy László Angolába utazott Pénteken ülést tartott a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület megtárgyalta a Beatrix hol­land királynő és dr. Richard von Wei­zsäcker, a Német Szövetségi Köztársa­ság elnöke közelmúltban Magyarorszá­gon tett hivatalos látogatásáról szóló je­lentést. Beatrix holland királynő magyarorszá­gi látogatása, a magyar vezetőkkel való találkozása és tárgyalásai során megvi­tatták a nemzetközi. élet legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel a feszült­ség csökkentésére és a fegyverkezés korlátozására, az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelé­nek lehetőségeire. A megbeszéléseken kölcsönösen kifejezték érdekeltségüket a kétoldalú együttműködés fejlesztésé­ben. Dr. Richard von Weizsäcker, az NSZK elnökének magyarországi hivatalos láto­gatása és az ennek során folytatott ma­gas szintű tárgyalások jó lehetőséget ad­tak a beható véleménycserére a nemzet­közi élet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértés volt abban, hogy mindkét szövetségi rendszer országainak folytat­niuk kell az erőfeszítéseket a fegyverzet­korlátozás előmozdítása, a bizalom épí­tése, az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében. A tárgyalások során megelé­gedéssel szóltak a kapcsolatok fejleszté­sének eddigi eredményeiről, s mindkét fél részéről hangsúlyozták, hogy a két or­szág viszonya problémamentes. Meg­erősítették a kölcsönös tiszteleten és egyenjogúságon, a kölcsönös előnyö­kön alapuló kétoldalú kapcsolatok to­vábbfejlesztésére irányuló szándékot, továbbá azt a törekvésüket, hogy feltár­ják a két állam és népe javát szolgáló gyümölcsöző viszony fejlesztésének új útjait. Az Elnöki Tanács a jelentést egyetér­téssel tudomásul vette, és megállapítot­ta: a Magyar Népköztársaság és a Hol­land Királyság, illetve a Német Szövetsé­gi Köztársaság közötti államközi viszo­nyok rendezettek, s ez nemcsak ezen ál­lamok népei közötti jobb megértést segíti elő, hanem eredményesen járul hozzá az európai együttműködés és biztonság erősítéséhez. Kádár János tájékoztatta az Elnöki Ta­nácsot Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének október 30-án hazánkban tett munkalátogatásáról, amelynek során megbeszélést folytattak a kétoldalú kapcsolatokról és közös ér­dekű nemzetközi kérdésekről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy le­hetséges az előrehaladás a nemzetközi bizalom erősítésében, az együttműködés fejlesztésében. Nagyra értékelték azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket a Reyk- javíkban tartott legfelsőbb szintű szov­jet-amerikai találkozón Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára terjesz­tett elő a fegyverkezési verseny megállí­tása, a leszerelés, a háborús veszély el­hárítása érdekében. Megállapították, hogy a magyar-csehszlovák kapcsola­tok eredményesen fejlődnek minden te­rületen. Ezt szolgálja a látogatás alkal­mával aláírt, 2000-ig szóló, hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési program is. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyet­értéssel tudomásul vette. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a Mi­nisztertanács előterjesztését, módosítot­ta a Magyar Vöröskeresztről szóló 1955. évi 25. számú törvényerejű rendeletet. A társadalmi szervként működő Magyar Vöröskereszt felügyeletét a jövőben nem az egészségügyi miniszter, hanem a Mi­nisztertanács fogja ellátni. A testület határozott a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója alkal­mából adományozandó kitüntetésekről, bírákat mentett fel és választott meg, majd egyéb időszerű témákról tárgyalt. Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar-angolai gazda­sági és műszaki-tudományos együttmű­Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az Országgyűlés elnöke pénteken Győr-Sopron megyébe látoga­tott. A megyeszékhelyen Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Mihály, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Egyebek között elmon­dották, hogy a megye ipara az év eddigi ré­szében az országos átlagnál jobb teljesít­ményt produkált, s ez összefüggésben van azzal is, hogy egyre több üzemben hódítte- ret az elektronika, a számítógépes irányítás és a robottechnika. A tájékoztató után Sarlós István párt­ködési vegyes bizottság magyar tagoza­tának elnöke pénteken a bizottság má­sodik ülésére Luandába utazott. munkásokkal, tanácsi, ifjúsági és tömeg­szervezeti vezetőkkel találkozott, majd a győri Glovita kötöttkesztyűgyárat, a magyar könnyűipar egyik legjobban gazdálkodó vállalatát kereste fei. A látogatás következő állomása a győri megyei kórház volt. Ott Kelemen István főigazgató és Schreiner László párttitkár mutatta be a vendégnek az átadás előtt álló onkológiai osztályt, a hozzá tartozó 100 ágyas új épületszárnyat, s az épülő 60 ágyas reumakórházat. Győr-Sopron megyei látogatásának be­fejezéseként Sarlós István megtekintette a Győr belvárosában folyamatban lévő műemlék-rekonstrukciós munkákat. Illyés Gyula-est Simontornyán Sarlós István Győr-Sopron megyében KGST -számvetés” előtt Egy évtizednyi időszakkal foglalkoznak a napokban Bukarestben a résztvevő delegációk a KGST 42. ülésszakán. A tíz tagországot tömörí­tő szervezet arra készül ugyanis, hogy megvonja az utóbbi öt esztendő gazdasági fejlődésének mérlegét, selemezze a következő fél évtized­re kijelölt feladatok végrehajtásának tennivalóit. A sokoldalú együttműködés elmélyítését segiti elő, hogy a nyolcva­nas évek első felében a gazdasági növekedést leginkább jellemző mu­tatók - nemzeti jövedelem, ipari termelés, mezőgazdasági termelés, munkatermelékenység - dinamikusan fejlődtek. Figyelemre méltó, hogy ezek az eredmények a változatlanul sok gondot, nehézséget je­lentő világgazdasági környezetben születtek. A jövő szempontjából is jelentős, hogy a kedvező irányú folyamatok döntően az utóbbi két esz­tendőben kezdődtek meg. Ez egyértelműen bizonyítja: az egyes KGST országok - nemzeti sajátosságukat, tapasztalataikat figyelembevéve - sikeresen hozzákezdtek az évtized elején tapasztalt kedvezőtlen ten­denciák, gazdasági jelenségek felszámolásához. A számvetéskor azonban nem feledkezhetünk meg a szocialista or­szágoknak azokról a területeiről sem, amelyeken eddig csak szeré­nyebb eredményekről számolhattak be. így például mindenekelőtt ar­ról, hogy a tudományos-műszaki fejlődés gyakorlati megvalósításá­ban eddig nem sikerült gyökeres fordulatot elérni. Erre utal a többi kö­zött az, hogy még mindig viszonylag kevés új termék kerül le a gyártó­sorokról, s még kevesebb azoknak a száma, amelyek megfelelnek a legmagasabb műszaki igényeknek. Változatlanul nagy a termelés anyag- és energiaigénye, ami arra utal, hogy a különböző takarékos- sági programokat a jövőben még gyorsabban, következetesebben kell végrehajtani. A KGST-országok népgazdaságainak fejlődésére gyorsító hatással lesz, hogy a korábbi időszakhoz képest az egyes országok fejlesztési elképzeléseit, programjait jobban sikerült összehangolni. Olyan priori­tásokat fogalmaztak meg, amelyek a közös előnyökre és érdekekre építve összhangban vannak az országok igényeivel és lehetőségeivel, így például az érdekelt országok együttműködnek majd a jamburgi földgázmező kiaknázásában, a földgáz cseppfolyósításában, rugal­mas gyártósorok kifejlesztésében és gyártásában. A szorosabb együttműködésnek köszönhetően változatlanul gyor­san bővül a tagországok egymás közötti árucsereforgalma. Az eddig egyeztetett elképzelések szerint 1986-90 között mintegy 23 százalék­kal nőnek az export-import szállítások. Ezen belül a termelési alapok megújítását, a korszerű technológiák bevezetését szolgáló gépek és berendezéseké, valamint a közvetlenül lakossági igényeket kielégítő fogyasztási cikkeké gyorsabban. Fontos, hogy a Szovjetunió - akár­csak a korábbi években is - döntő mértékben kielégíti a tagországok nyersanyag- és energiahordozó igényeit. A tolnaiak még ma is azt mondják, hogy lemegyünk a Dunára, ha ahhoz a vízhez mennek, ami a falu alatt folyik. Folyik? Ide­stova egy évszázada. Pedig hajdan... íme a tanulság a tolnaiak Dunája ma és egykoron a selyemgyár képével. Képes összeállításunk az 5. oldalon. Arbatov látogatása Georgij Arbatov akadémikus, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiája Egyesült Államok és Kanada Intézetének igazgatója az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására október 26-31. között látogatást tett hazánkban. Kádár János, az MSZMP főtitkára fogadta az ismert szovjet köz­életi személyiséget. Rácegrespuszta szülötte, a „puszták népének” Európára ablakot nyitó líriku­sa, aki nemcsak költészetével, de gondo­latgazdag, nyelvében veretes esszéivel, sorspéldázatot adó regényeivel is már életében irodalmunk klasszikusa volt - most november 2-án lenne nyolcvan- négy éves. Három éve halott. Öröksége azonban, amelynek csak most kezdjük kitapogatni lenyűgöző arányait, megvilá­gosító erejű, eleven életmű-egész - arra szólít, hogy értékeit közkinccsé tegyük. Ennek jegyében tért vissza szülőföldje tájékára Illyés Gyula születésnapi szelle­me abban a Domokos Mátyás irodalom- történész által összeállított műsorban, amit tegnap este a Simontornyai Vármú­zeumban tartottak. A nagy érdeklődéssel kísért irodalmi esten Avar István, Juhász Jácint, Kozák András, valamint Végvári Tamás tolmácsolásában kelt életre mindaz, ami a költő írásművészetében - ahogy az est cime is kifejezi - „félelmetes és varázslatos”. A Magyar Rádió irodalmi osztályának és a helyi erőfeszítéseknek köszönhe­tően már harmadik éve méltó születés­napja ez az elhunyt költőnek. , --------------- —-------------------­H OLTÁGAK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom