Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-13 / 241. szám

4‘nIËPÜJSÀG 1986. október 13. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Megkaphatja-e a gyermekgondozási, illetve az anyasági segélyt? Nyáradi Jánosné kismányoki olva­sónk írta: „GYES-en lévő kismama va­gyok. Öt évig dolgoztam Bácsalmáson, a postahivatalnál távbeszélő-kezelő­ként szerződéses munkaviszonyban. Ahogy gyes-re mentem, úgy a munka- viszonyom megszűnt, munkakönyvem is nálam van, a gyes-t azonban 3 évig kapom. Közben terhes lettem, így most a második gyermekemet várom no­vemberre, de nem tudom, hova fordul­hatnék segélyért, vagy egyáltalán, ilyen esetben kaphatnék-e valahonnan, mi­vel nincs munkaviszonyom. A második kérdésem pedig, hogy az úgynevezett babakelengye-pénzt, ami most 4 ezer forint, én honnan kapom meg?” A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán válaszolt:- A gyermekgondozási segélyről szó­ló jogszabályok értelmében: ha a mun­káltatónál kifizetőhely működik, köteles a gyermekgondozási segélyt folyósítani. Ugyancsak a kifizetőhely köteles a gyer­mekgondozási segélyt folyósítani abban az esetben is, ha a munkaviszony idő­közben megszűnt. - Ha pedig a gyer­mekgondozási segélyt igénylő a gyer­mek születésekor már nem áll munkavi­szonyban, a gyermekgondozási segély­re való jogosultságot az a foglalkoztató tx'rálja el - és folyósítja, ha kifizetőhely-, amelyiknél az igénylő utoljára munkavi­szonyban állt. Ennek értelmében fordul­jon igényével a volt munkáltatójához, aki köteles az újabb szüléssel járó társada­lombiztosítási juttatásokat is részére számfejteni és folyósítani.- Tájékoztatásul közöljük, hogy ter­hességi gyermekágyi segélyre nem jo­gosult. Anyasági segélyre - amely 4 ezer forint - azonban jogosult, ha leg­alább négy esetben részt vett terhességi orvosi vizsgálaton, és az első terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt.- A gyermek születéséig az első gyer­mekre kapja a gyermekgondozási se­gélyt. A második gyermek születésétől választhat a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély között és azt veheti igénybe, amelyik részére kedve­zőbb. A kifizetőhely erről köteles tájé­koztatni. Mikor kerül sor Szuhajdomb víztelenítésére Dombóvárról kaptunk levelet, mely­ből idézünk: „Dombóvár város alsó ál­lomási városrésze és az úgynevezett szuhajdombi vársorész lakossága ne­vében fordulunk megoldásért, és or­voslásért. E két városrész Dombóvár régi és legalacsonyabban fekvő terüle­te. Lakóinak többsége 40-50 éve itt élő munkásember, régi vasutascsaládok. Erre a területre emlékezetünk óta még soha semmit nem költöttek a felszaba­dulás óta. Az utak sárosak, kövezetle­nek, a magas talajvizszint miatt veszély­ben vannak, főleg a régebbi építésű családi házak, csatornázva sehol sincs. Az itt élő emberek végigdolgozták az életüket, legtöbbünk 40 évet kiszolgált a vasúton. Nemrégen tudtuk meg, hogy bár e városrész víztelenítése és egyes utak kövezése volt tervbe véve, most olyan elképzelések vannak születőben, ami szerintünk luxusberuházás, hogy kábeltévét és csúszdát építenek Guna- rasban. Ezt felháborítónak tartjuk, mert luxusdolgokat egy háztartás is csak akkor engedhet meg magának,ha az alapvető dolgok már biztosítottak.” A Dombóvár Város Tanácsának elnö­ke, Vidóczy László válaszolt:- A szuhajdombi és a hozzá tartozó alsóállomási városrész valóban a város egyetlen belvízveszélyes területe. Vala­mikor - a századforduló után, a vasút fellendülésének éveiben - ez a terület részben herceg Eszterházy, illetve a hit- bizomány, részben pedig egy tőkés tu­lajdonos területe volt. Mivel mindenki szabadulni igyekezett ettől az alacso­nyan fekvő területtől, kiparcellázásra ke­rült és olcsó áron vették meg azok a kis­jövedelmű vasutasok, akik akkor való­ban szegényembereknek számítottak.- A bejelentésben van egy olyan mondat, idézem: „erre a területre emlé­kezetünk óta még soha semmit nem köl­töttek a felszabadulás óta". A követke­zőkben csak a legutóbbi 20 évben tör­téntekről szeretnék felsorolásszerűen néhány dolgot. Útépítés: 1960. Katona József utca 6 méter széles, 1500 méter hosszú aszfaltút, Dúzsa Gy. utca 6 méter széles aszfaltút, 1965-ben 1500 méter. Erdősor utca 5 méter széles, 500 méter hosszú aszfaltút 1970-ben. Gyenis An­tal utca 1975-ben 5 méter széles, 1000 méter hosszú aszfaltút. Berzsenyi utca 1978-ban 1200 méter hosszú, 5 méter széles, 800 méter hosszú aszfaltút. Er- dősor-Batsány u. 1986-ban 3 méter széles, 600 méter hosszú aszfaltút. Egyéb beruházások: 1960: az egész te­rület, az összes utcák vezetékes ivóvíz­zel történő ellátása. 1965: ifjúsági sport­telep. 1974: tanuszoda. 1982: nyilvános telefon, és vasutas sportcsarnok. 1983: vásártér, kreszpálya, 4 sávos tekepálya, ökölvívó-edzőcsanok. A VII. ötéves tervi célok: Az 1986. év második félévi kez­déssel az egész terület víztelenítési munkáinak megkezdése, ami 5-7 millió forint. Ez évben kerül sor a Táncsics Mi­hály utca aszfaltozására, mely 300 mé­ter. Jövőre a Rét utca 800 méteres sza­kasza kerül sorra. Füszért élelmiszer nagyáruház építése az 1986-87. év ter­ve. Jövőre 2 nyilvános telefonállomást kívánnak felállítani. - A levélben említett luxusberuházások valójában a mai kö­vetelmények és igényeknek megfelelő beruházások, amelyek nem a teho-bói, hanem az érintett lakosság, lakástulaj­donosok, bérlők befizetéséből valósul meg, ilyen a kábeltelevízió, nagyközös­ségi antenna megépítése és további fejlesztése, ennek indokolására és szükségességére egyébként nem szük­séges részletesen kitérni. A gunarasi strand- és gyógyfürdő további fejleszté­se az anyagi lehetőségek keretein belül nemcsak a város lakossága és benne a szuhajdombi fiatalok, hanem az egész város és városkörnyék közös érdeke. A kifogásolt csúszda több vállalat és idegenforgalmi intézmény közös létesít­ménye, ha mi a szuhajdombi víztelení­téssel hasonlítjuk össze, nyilván nem egyforma fajsúllyal bír, de ahogyan Gu- narasban nem a víztelenítés a fő cél, ha­nem a különböző fürdéssel összefüggő létesítmények bővítése, ugyanúgy a csúszda sem a Szuhajdombra való.- Az sem felel meg a valóságnak, hogy csak nemrégen tudták meg, hogy azon a városrészen, azaz Szuhajdom- bon víztelenítési és egyes utak kövezése volt tervbe véve, mert a teho megsza- vaztatása előtti agitáció során a szuhaj­dombi lakosokhoz is elmentek a tanács­tagok, a népfrontaktívák szórólapokon, hirdetményeken az általuk aláírt nyilat­kozatokon is a teho-val kapcsolatbsan fő cél a szuhajdombi víztelenítés volt, és ma is ennek érdekében folynak a ta­nácsi egyeztetések, illetve megrendelé­sek. - A víztelenítés generál kivitelezője a Kapos-Koppányvölgyi Vízgazdálkodá­si Társulat, ahol a munka meg van ren­delve, illetve a generálkivitelező vízi tár­sulat megrendelte azt a nyugatnémet szivattyúrendszert, ami az összegyűjtött talajvíz átemelését szolgálja a védőgát mögötti területre. - A munka tehát 1986. második felében megindul és várhatóan 1988. első felében befejeződik. Tesznek-e padot a buszváróba? Özv. Csabainé írta Decs-Szőlőhegy- ről, hogy sok idős ember utazik busz- szal, jó lenne, ha egy padot helyezné­nek el az alsónánai buszváróba, hogy míg várakoznak, leülhetnének, megpi­henhetnének az idős emberek. A Nagyközségi Közös Tanácstól, Bá- taszékről Berg István műszaki csoport- vezető értesített bennünket, hogy „A Várdomb községi - alsónánai út keresz­teződésénél lévő - autóbuszváróhoz a pad kihelyezése megtörtént.” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A felsőoktatási intézmé­nyek hallgatóinak fokozott érdeklődésére tarthatnak számot a Magyar Közlöny idei 37. számában megje­lent azok a művelődési mi­niszteri rendeletek - ezeknek a szá­mát itt feltüntetni nem tartjuk szüksé­gesnek -, amelyek ezen intézmé­nyek hallgatóinak tanulmányi és vizsgarendjéről, fegyelmi szabályza­táról, a nappali tagozatos hallgatók részére juttatható állami támogatás­ról, a nevelő-oktató munka hallgatói véleményezéséről, valamint a fel­sőoktatási intézményekben működő KISZ-szervezetek, továbbá a hallga­tói közösségek és a hallgatói képvi­selők jogairól szólnak. Csupán figye­lemfelhívásként idézünk a hallgatók vizsgarenjéről szóló jogszabályból, hogy: „A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid fel­készülést. A vizsgák zavartalansá­gáért, nyugodt légköréért a vizsgáz­tató, illetőleg a vizsgabizottság elnö­ke felelős. A szigorlatot legalább két­tagú bizottság előtt kell tenni és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ha a vizs­gáztatást egy oktató végezte, az első megismételt vizsgát - a hallgató ké­résére - más oktató, vagy bizottság előtt, a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni.” Kívánatos, hogy a felsőoktatási in­tézmények hallgatói ismerjék az ide­vonatkozó jogaikat, de természete­sen ugyanúgy a kötelezettségeiket is. Ugyancsak a Magyar Közlöny idei 37. számában jelent meg a művelő­dési miniszternek a hivatásos neve­lőszülői munkaviszonyról szóló 28/ 1986. (Vili. 31.) számú rendelete, és az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének a hivatásos nevelőszülők munkabéréről szóló 12/1986. (Vili. 31.) ÁBMH számú rendelkezése. Az előbbi részletesen meghatározza - többek között - azt, hogy a hivatásos nevelőszülő mire vállal kötelezettsé­get, s hogy legalább öt, legfeljebb tiz gyermek nevelésére köteles, azt is, hogy.a munkáltató a munkaszerző­dés megkötésével egyidejűleg a fő­foglalkozású hivatásos nevelőszülő javára biztosítási szerződést köteles kötni. Az utóbbi jogszabály előír­ja, hogy a hivatásos nevelőszülő sze­mélyi alapbérét milyen bértételek alapján kell megállapítani, s hogy a személyi alapbéren felül, annak 15 százalékáig terjedő túlmunka-áta­lány is megállapítható. A bűnügyi és az igazságügyi tájé­koztatásról szól az igazságügymi­niszter és a belügyminiszter 10/ 1986. (XI. 1.) IM-BM számú együttes rendelete, amely meghatározza, hogy folyamatban lévő és befejezett ügyekben ki adhat tájékoztatást és engedélyezheti az iratokba való be­tekintést, illetve mely esetekben nem adható tájékoztatás és nem engedé­lyezhető az iratokba való berekintés, valamint mely ügyekben szükséges valamennyi perben álló fél hozzájá­rulása tájékoztatás adásához. A középfokú szakoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán tanulmányo­kat folytatók juttatásait és kedvezmé­nyeit szabályozza a művelődési mi­niszter 30/1986. (IX. 1.) MM számú rendelete meghatározva azt, hogy az ösztöndíj és az ösztöndíj-kiegészítés a hányadik évfolyamtól kezdve és meddig illeti meg a tanulót, annak összegét mely időpontig kell meg­állapítani, erről kit kell értesíteni, ki- rpondja azt is, hogy a tanuló által okozott kárért járó kártérítés össze­ge az ösztöndíjból és ösztöndíj-ki­egészítésből akkor vonható le, ha ahhoz a tanuló - kiskorú tanulónak a szülője is - Írásban hozzájárul. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a gyakorlati oktatást ellátó vál­lalat az iskola hozzájárulásával mely esetekben fizethet ösztöndíj helyett munkabért, rendelkezik a kedvez­ményes étkeztetésről, a munkaruha­juttatásról, az útiköltség-térítésről is. Az utóbbi két jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 38. számában jelent meg. Dr. DEÁK KONRÁD Gemenci program Kétszázan naponta A gemenci program mind nagyobb népszerűségét mutatja, hogy október 3- tól 9-ig - a TolnaTourist jelentése szerint - 1370 kül- és belföldi turista látogatta meg a Gemenci erdőt. A napi átlag közel kétszáz volt. Természetesen voltak erő­sebb és gyengébb napok is. Érdekes a látogatók földrajzi megosz­lása is. A legtöbben Budapestről jöttek: öt csoportban négyszázhuszonnyolcan. Az ország legkülönbözőbb pontjairól lá­togattak el a turisták, hogy gyönyörköd­jenek a természet csodáiban. Voltak itt makóiak, kecskemétiek, szombathe­lyiek, gyomaendrődiek, tompaiak, pé­csiek, győriek, gödiek, siófokiak és ami külön érdekesség, három csoport volt Szekszárdról is. Óbudai hajóépítők A hajóépítőknek erős a kézfogásuk. Azt mondják: puhány ember nem való közé­jük. Szél fújja, nap égeti barnára bő­rüket. Öt-tíz kilós kalapáccsal dolgoz­nak; megedződnek, megkeményednek az évek során.- Nézze - mutat a sólyatér mellett fek­vő acéllemezekre Fejéregyházi Sándor, a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Ha­jógyárának főmérnöke -, ezek a lemezek elmerülnek a vízben, így holt anyag, de az ember élőt alkot belőle. Önálló életű, önálló jellemű hajót. A hajóépitésben minden munka szép. 1946-ban még sze­gecseltünk. Iszonyatos, embernyúzó fizi­kai munka volt. A hegesztés valamivel könnyebb, az ötvenes években álltunk át, de csak nagy tudású hegesztők dol­gozhatnak itt. A varratokat röntgennel el­lenőrzik. Valamikor nem akarták elhinni, hogy nemcsak fából lehet hajót építeni... * A hajóépités ősi munka, ősi foglalko­zás. Bár a vikingeket tartották és tartják még ma is a hajóépítés nagymesterei­nek, a magyar munkásoknak sincs szé- gyellnivalójuk, méltán arattak elismerést szerte a világon. Jóllehet „mindössze” 151 esztendővel ezelőtt épült fel az első hazai gyár, itt Óbudán, gróf Széchenyi István kezdeményezésére. „A Dunából kell megcsinálni Európa fő víziútvonalát. Ne lovacskák húzzák vontatóutakon a dereglyéket, hanem tengerjáró gőzha­jók. Merjetek nagyok lenni!" - így buzdí­totta honfitársait és mindent megtett an­nak érdekében, hogy hajógyár épüljön az óbudai szigeten. Széchenyi sok időt töltött a munkások között, átadta külföl­dön szerzett tapasztalatait, hogy ezzel is segítse a hazai hajóipar fejlődését, erő­södését. 1844-ben róla nevezte el új gőzhajóját az Első Dunagőzhajózási Tár­saság. A hagyományoknak megfelelően orr­dísszel, Széchenyi faragott mellszobrá­val ékesítették a vas testű gőzöst. A gróf azonban nem örült az ötletnek, meg sem jelent a vízrebocsátáson - ekkor hang­zott el nyilvánosság előtt először a Him­nusz -, és a keresztelési szertartás is „a legnagyobb magyar” nélkül zajlott le. A hajó sikeres próba után, 1845 májusá­ban indult első útjára. Gönyünél azonban kazánja felrobbant, többen súlyosan megsérültek. A hajó javítás után már új névvel, új kazánnal,’új gépekkel futott ki a kikötőből.- Számomra az 1964-ben a kuwaiti megrendelésre épített kikötői vontató a legszebb alkotásunk - mondja a szája sarkában félmosollyal Bolla János. Az volt első hajó, amin csoportvezetőként dolgoztam. A megbízás a megbecsülé­semet jelentette. Ma már természetes Bolla János szá­mára, hogy csoportvezető. Most éppen a nemsokára Szibériába induló tolóhajón munkálkodik csapatával. Az ezerkétszáz embert foglalkoztató Óbudai Hajógyár­ban évente tizenegy hajó és két úszódaru épül. A legtöbb megrendelés a Szovjetunió­ból érkezik, a sólyatéren jelenleg három tolóhajó készül igényeik szerint. A sólyatér egy keskeny partszakasz, a gyár lelke. Az itt megépített faállványza­ton nyeri el végső formáját a hajótest. Egyben a vízrebocsátás, a keresztelés színhelye is. Ezután a hajótestet levontatják a sze­relőpartra, ahol beépítik a kormánygé­pet, a pozíciólámpákat, amelyek ember- emlékezet óta jobb oldalon zöld, bal ol­dalon piros, s a faron kék fényűek, a ra­dart, a hajócsavart, röviden: mindent, ami a tényleges hajózáshoz szükséges.- Mi alkatrészgyártással foglalkozunk - mondja a forgácsolóműhelyben Rekto­ri József esztergályos. - Csak a második vonalban vagyunk. A hajóépítésben ugyanis a test a fontos. - Nélkülözhetet­len az ő munkájuk is - magyarázza Fejér­egyházi Sándor főmérnök -, a maga nemében minden szakma fontos. A hajótest nem ér semmit alkatrészek nélkül, és fordítva is igaz. MC Százötven esztendős platánfák árnyé­kában érjük el a szerelőpartot, ahol a 2400 lóerős tolóhajó belső munkálatain dolgoznak. Utolsó simításokat végzik az automati­zált gépházon, hamarosan elkészül a ka­pitány, a főgépész dolgozószobája, és a szauna. A légkondiciónálóval felszerelt kabi­nokban leterítették a padlószőnyeget, a viszonylag nagy konyhában a tűzhely már hajószakácsra vár. Tizenkét embernek e hajó lesz az ott­hona és a munkahelye. Talán hónapokig, talán évekig. Ahogy végignéz az ember ezen a be- hemót tolóhajón, rögtön az jut eszembe: íme, a kisebb-nagyobb acéllemezekből összehegesztett monstrum maholnap ki­fut a gyári kikötőből és eljut messzi Szi­bériába... Tiszteletet parancsol a hajóépítők munkája! HORVÁTH TERÉZ A sólyatér, a gyár lelke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom