Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
1986. október 11. NÉPÚJSÁG 5 Utcák, nevek, emberek a minar me9á||ítottegynyu9díM Iilllla»: jas kárpitosmester - aki mindig nyitott szemmel járt-kelt a világban -, hogy nézzem meg falujában (falunkban) milyen megszégyenítően néz ki a József Attila nevét viselő utca névtáblája. Nem sorolom sirámait, amit a csonka bádoglemez váltott ki idős ismerősömből. Azért idézem példáját, mert sajnos általános jelenség és nem csupán egyetlen községet érint. Az említett utca képe méltatlan mindenkihez. A költőhöz éppen úgy, mint az ott élő emberekhez. Ez a rozsdás, alig kéttenyérnyi felirat: „LA UCCA” indította el az alábbi gondolatokat. Utcák, nevek, emberek. A sorrend megfordítást követel, amennyiben az ember ad nevet az utcának. Látszatra jelentéktelen dolog. Kicsit mélyebbre ásva látnunk kell,, hogy némi jelentősége, fontossága mégis van. Kell, hogy legyen. Az utcanevek pontos helymeghatározó szerepet töltenek be. így volt ez évszázadokkal ezelőtt és így lesz évszázadok múlva is. Közben változnak a névadási szokások is. Ezekről érdemes lenne külön tanulmányt készíteni. A történelmi események mindig is befolyásolták az új utcák neveit. Közben uniformizálódtak a falvak és városok, éppen úgy mint külső megjelenésükben a lakóházak. Nincs olyan falu, ahol ne lenne egy Kossuth, Széchenyi, Lenin, Vörös Hadsereg utca, vagy tér. Ezt is elfogadtuk már, idomulva a változásokhoz olykorolykor. Ismeretterjesztés is felfedezhető az utcanévadásban. Kimondva az dott nevet, nyomban gondolatok társulnak mellé. Egy-egy történelmi személy neve hallatán, az iskolai tanulmányokból ismert események sorakoznak. Hogy ezek milyen hiányosak lehetnek, ékes példával szolgált a rádiókabaré egyik adásában a Marx téri riportok című műsorszám. Ki volt Marx Károly? - hangzott az egyszerű kérdés. A járókelőktől pedig a következő válaszok: „szovjet filozófus, Engels volt a barátja, öreg korában halt meg" ....politik us volt, a lenini műveket fordította magyarra”... Okulásul idéztem csupán a kabarét, amin valamennyien jót nevettünk. Azt a tanulságot kellene levonni, hogy az utcák neveinek megválasztásakor olyanra essék a szavazatok többsége, akié nem ejt zavarba, nevetségessé téve sokakat, és a településsel szorosabb kapcsolata volt. Ha nem szolgálnánk jó példával az utcanévadás területén, nem íródott volna e jegyzet. Lehet ugyan, hogy ez is divat, de követésre méltónak ítélhetjük. Arról van szó, hogy mind több faluban születnek olyan utcanevek, amelyeknek a természet volt az ihletűje. Sőt egyre karakteri- zálódik az utcák névjegyzéke. Olyanok kerülnek a feliratok közé, amely a településen megtalálható valamikori dűlő neve volt. Sáros, Berek, Paptava, és ki-ki sorolhatja tovább a környezetében ismertet. Közük van faluhoz, a város új negyedéhez. Azt is érdekes megfigyelni, hogy a ráerőszakolt új nevek mellett tovább él a régi. Hiába kapta a Hunyadi nevet a falu legidősebb utcája, mert azt a helybeliek csak Öreg utcának nevezik. A Móricz Zsigmondról elkeresztelt utcácska, alakja miatt, Kifli utcaként él a köztudatban, csak a postás hordja a Móricz utcába a leveleket és újságokat. fiy Xvpg kárpitosmester olyan ' ~ problémákat is felsorolt, amelyek megszüntetésére a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és a helyi tanácsok versenymozgalmat indítottak. Ez nem más, mint a környezetvédelem, településtisztaság akciója. Emelkedik azoknak a száma is, akik hajlandóak tenni lakóhelyükért, vagy csupán utcájukért úgy, hogy az valóban tisztelgés legyen az utca névadójának emléke előtt. PORZIK A HATÁR Zsong a hegy a sok szüretelő zsivajától, javában szedik még a szőlőt, amit még késői napsugarak simogatnak így október elején is. Porzik a határ a traktorok, kombájnok és teherautók nyomán, elég ha csak az utat járják, a nagy szárazság nyomán percekig alig látni valamit. Por telepszik a kombájn ablakára, a traktoros sapkájára, a még földben lévő cukorrépa leveleire, por telepszik a vetőgépekre, ekékre. Régen nem látott szárazságban kell a megsárgult kukoricát vágni, száraz rögöket forgat az eke is maga alá, ami nem is csoda, hiszen szeptemberben volt olyan hely, ahol 1,5 milliméter csapadék hullott, de a csúcs is valahol a 4 milliméter körül alakult. A kombájnok aranysárga kukoricaszemeket ü- rítenek a szállítójárművekbe, és az idén a szárat is megbecsülik mindenfele, amiről nagy körbálák árulkodnak. Az MTZ-re szerelt „kígyófogú” felra- kóval kazalba vagy majorba kerülnek, a későbbi ínségesebb időkre. A háztájiba hazajutó őszi termést itt-ott már idei borral is köszönthetik amíg a gyerekek a tökből ijesztgetős halálfejet faragnak. Szép az idei ősz, de nagyon száraz. Porzik a vetőgépek nyoma. Gottvald Károly képriportja Hess madár! Vetik az őszi búzát a Szekszárdi Aranyfürt Tsz-ben. Bornak való DECSI KISS JÁNOS Egy kis frissítő ____________________ S zárbálázás Pincehelyen A kakasdi fogatos Gyakran kell ablakot tisztítani Porzik a mözsi határ' Ebéd Kocsolán
