Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-06 / 235. szám
(^róüo'\ _ AnEPUJSAG 1986. október 6. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor kerül sor az útépítésre ? Jacziraa András szekszárdi olvasónk több család nevében írta, akik a Balremetén laknak: Megkezdődött a Kisbödő, Nagybödő vízlefolyó utak szilárd burkolattal való elkészítése. Ezután következett a balremetei út, ahova — miután egy dózer az utat eligazgatta r— az út egyes részeire fölbontott törmeléket, arra megint földet tettek. Jó lenne, ha ezt kijavítanák, hogy ’"úgy kocsival, mint gyalogosan lehessen közlekedni.” Szekszárd Város Tanácsúnak elnöke, Kovács Jáno>; válas zo lt : — A balremetei zárkerti terület talajerózió-védelmét, vízrendezését a csapadékvíz, elvezető „utakat” a történelmi borvidék védelmére nyújtott központi pénzalapból végeztetjük. Idén a víz-" rendezéshez nyújtott állami támogatás összege kevesebb, mint arra számítottunk, ezért a levélben írt út legkorábban a jövő évben készülhet el. Az „út” elkészültéig — a jelenlegi íöldutal azonban járhatóvá tesszük. Tulajdonos és szomszéd jogai Szászi István szekszárdi olvasónk írta: ,.Szomszédom 1981 nyarán építési engedély nélkül garázst épített a lakóépületem mögé, melyet a házammal összekapcsolt úgy, hogy két ablakomat leépítette, s a garázstetőt a házam tetejére is felhúzta. 1983. év nyarán a Kálvária-hegyről lezúduló zápor a garázson keresztül a lakásomba Ömlött Akkor ígéretet tett, hogy a garázst átépíti az ő háza mellé, de ez elmaradt, így Telefonszámunk : 16-211 kénytelen voltam a tanácshoz fordulni. Ez év július 11-én a városi tanács szemlét tartott szomszédomnál a garázs ügyében, akinek panasza az volt, hogy a házamon ereszcsatorna nincs és a lefolyó viz a tetőről áztatja ingatlana földjét és a házamhoz épített garázsát. A tanács határozottam kötelezett ereszcsatorna felszerelésére. Már élőbbén is szerettem volna javítási munkálatokat végezni a házamon, de ia szomszéd nem engedett be. A határozattal a kezemben az ereszcsatorna felszereléséhez szükséges munkálatokat kívántam elvégezni és a tetőjavítást, melyet közöltem is vele, erre azt a választ kaptam, hogy ő megmondta, hogy oda nem mehetek be. Így kénytelen voltam a tanácshoz fordulni ismét, kérelmet adtam be, 100 forintos okmánybélyeggel, hogy kötelezzék a szomszédot, akinek panasza nyomán született a fenti határozat ellenem, annak tűrésére, hogy végre tudjam hajtani az abban foglaltakat. Kérdéseim: Miért nekem kell fizetni és kérni, hogy a szomszédot kötelezzék annak tűrésére, hogy az ellenem kiszabott határozatot végre tudjam hajtani? Miért nem őt marasztalják el, hogy gátol a határozat végrehajtásában? Mi a haragos szomszéd kötelessége és hol van megírva a ház mindennemű javításának, a hó faltól való el- takarításának és annak megtekintése, hogy mit szükséges javítani a házon a szomszéd felőli oldalon és annak tűrése? Mi a háztulajdonos joga és annak érvényesítésének módja, ha a haragos szomszéd a javításban akadályozza vagy gátolja?” Dr. Deák Konrád válaszolt : — Polgári Törvénykönyvünk szerint: „A tulajdonos a dolog használata során köteles .tartózkodni minden olyan magatartástól, arnely- lyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” „Ha közérdekű mun» Icaiatok elvégzése vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében: köteles a földjére való belépést engedélyezni.” „A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a föld jén való építkezésihez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.” Ezeket a Polgári Törvénykönyv 100— 102. paragrafusai • írják élő. — Arra a kérdésére, hogy miért Olvasójuknak kell kérnie egy a tanács által ho. zott határozat végrehajtásának kikényszerítését, azt keli válaszolnunk, hogy a tanácsnak más módon egyszerűen nem jut tudomására, miszerint határozatát végrehajtották-e vagy sem. A tanács bízik abban, hogy határozatát az állampolgárok végrehajtják. Ha ez mégsem történik meg, az ellenérdekű fél — mint jelen esetben is — nyilván jelentkezik és kéri a végrehajtást. — A jogszabály nem rendelkezik külön haragos és nem haragos szomszédok kötelezettségeiről, a jogok és kötelezettségek egyaránt illetik, illetve terhelik a haragos, illetve nem haragos szomszédot. — Polgári Törvényköny- vünlk 191. paragrafusában: „Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a (tanácsi) szakigazgatási szervtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A szakigazgatási szerv a kérelem tárgyában harminc napon belül köteles határozni. A szakigazgatási szerv áz eredeti birtokállapotot helyreállítja, és 01 birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemént folyamodott, nen> jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.” A szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani. Kimondja a jogszabály azt is. hogy az a fél, aki a szakigazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számi- tott tizenöt napon belül a bíróságtól • kérheti a határozat megváltoztatását. A magunk részéről bízunk abban, hogy ha Olvasójuk ezeket a jogszabályi előírásokat a szomszédjával ismerteik a nem támaszt akadályt háza falának javítása elé. Mikor állítják helyre a járdát? Máté Józsefné szekszárdi olvasónk elmondta, hogy a Séd-patak melletti épületkomplexum nagyon szép, tetszetős. Az épületek mellett gyalogjárdát, utat építettek, füvesítettek, csinosították a környékét. Egy kis „fekete folt” azért mégis akad itt. A főiskola és a Séd-patak kgzött van egy pár méteres rész, ahol valamikor járda volt ugyan, dg az építkezések során föld rétegek kerültek rá. A szép, korszerű környezetben ez a pár méter úgy néz ki, mintha ottfelejtették volna. Azt kérdezi, hogy ezt a járdarészt mikor állítják helyre?' A Szekszárd Város Tanácsa műszaki osztályának illetékese adta meg a választ: — A főiskola melletti részről nem feledkeztünk meg, illetve a járdának a helyreállításáról. Erre előreláthatólag ezekben a hónapokban, vagy legkésőbb tavasszal sor fog kerülni. Ml VÁLASZOLUNK .... A társadalombizJ F tosítésról szóló tör- vény végrehajtása lp tárgyában korábban kiadott jogszabályt —----- módosítja a Miniszt ertanács 36/1986. (VIII. 26.) számú rendelete, amely szerint a törvényben felsoroltakon kívül az iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport tagjai, valamint a jogi-oktatói munkaközösség tagjai is jogosultak baleseti ellátásra. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy ezek a tagok milyen jövedelem után kötelesek társadalombiztosítási járulékot fizetni,. A Minisztertanács elnökhelyettesének egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 5/1986. (VIII. 26.) ME számú rendelete az iskolai szövetkezet, iskolai szövetkezeti csoport bejelentési kötelezettségét szabályozza, előírja — többi között — azt is, hogy a gazdálkodó szervezet köteles az iskolai szövetkezeti csoport megalakulását, az ezt követő tizenöt napon belül a szövetkezeti csoport székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz bejelenteni. Módosult a tanácsokról szóló törvény végrehajtására kiadott korábbi jogszabály is. A Minisztertanács 33/1986. (VIII. 26.) számú rendelete szerint „a helyi tanács köteles biztosítani az óvodai, az általános iskolai, a közművelődési, a körzeti orvosi, a fogorvosi, a bölcsődei és a lakosságot érintő egyéb szociális ellátást, az ingatlan- kezelést és fenntartást, a zöldterület-gazdálkodást, az út- és hídfenntartást, a köz- világítást, a köztisztasági feladatok ellátását, a temetőfenntartást, valamint azoknak a közösségi szükségleteknek a kielégítését, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal”. Űj szabály, hogy nevelési-oktatási intézmény, nevelőotthon esetében az intézmény vezetőinek, egyes vezető állású dolgozóinak a kinevezése előtt a kinevezési hatáskör gyakorlója köteles kikérni a nevelőtestület előzetes egyetértéséi is. A mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 14/1986. (VIII. 26.) MÉM számú rendelete, amely a prémiumnak esetenként kötelező csökkentését és a kötelező csökkentés mértékét írja elő, adóvisszatérítés esetén lehetővé teszi az elvont prémium utólagos kifizetését. A zeneiskolák működéséről szól a művelődési miniszter 19/1986. (VIII. 26.) MM számú rendelete, megszabja a tanév rendjét, a tanórán kívüli foglalkozásokat, szabályozza a tanulók mikénti felvételét, a tanulmányi kötelezettségek teljesítését, a tanulók teljesítményének értékelését, az anyagi és fegyelmi felelősség kérdéseit, melléklete pedig meghatározza a foglalkozási csoportok szervezési elveit és létszámhatárait. A szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyekről, célrészjegyekről és egyéb vagyoni hozzájárulásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 27/1986. (VIII. 26.) PM számú rendelete azzal, hogy annak hatályát kiterjeszti a kisszövetkezetekre, és az iskolai szövetkezetekre is. Idézendőnek tartjuk az általános jövedelemadóról szóló rendelet végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módosító 31/1986. (VIII. 26.) PM számú rendelet alábbi előírásait: „Adómentes az iskolai tanulónak az iskolai szövetkezeti csoporttól származó, évi 6000 Ft-nál nem nagyobb jövedelme, illetőleg a virág- és dísznövénytermesztőnek évi 3000 Ft-ot meg nem haladó, adókivetés alá eső jövedelme.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke ESéflapöink wig kedélye Október nevezetes hónap volt megannyi elődünk életében, amint erről hű képet fest a Tolnavármegye 1897. október 31-i Menyasszonyok napja című cikke: „Elmentünk a napokban az állami anyakönyvvezetői hivatal mellett. És azt láttuk, hogy a házosulandók táblája tele van, egész végig tele. Kiforrott az új bor, régi jó magyar szokás szerint most van az országban a legtöbb menyasszony. Nálunk is. Elmondhatjuk, hogy ebben a balsikeres, drága búzájú esz- terdőben sem lett kisebb a házasodási kedv. Aztán szörnyen indiskrét ám a hirdető tábla. Minden menyasszonyról meg publikálja, hogy hány éves. És mondhatjuk, hogy kerül városunkban menyasszony 16-tól 50-ig. Olyik már egészen beletanult a menyasszony korba: a harmadik urával járul az anyakönyvvezető elé. De a hirdető tábláról azt is megtanuljuk, milyen nagy már a demokraczia: a füstös vályogvető mellett ott van a földbirtokos vőlegény papirosa. Nagy nálúnk a nősülési kedv. Nem kell behoznunk az agglegény adót.” Nem szédített meg azonban minden férfiút teljesen a nősülési hullám, volt, aki csak óvatos duhaj maradt. A Tolnamegyei Közlöny 1695. október 20-án adott hírt arról a különös atyafiról, aki „Három évre akart házasságot kötni.” „Hogy mily tájékozatlanság uralkodik a nép között a polgári házasság felől, azt a következő, Szegzárdon történt eset is bizonyítja. Múl vasárnapi!) beállított egy 50 éves szeg- zárdi czipész dr. Hirling Adám polgári anyakönyvvezetőhöz, s arra kérte őt, hogy esketné össze egy általa megnevezett özvegy asszonynyal, polgári módon; három évre, mert — úgymond — neki ennyi idő éppen elég lenne a házaséletből. Az anyakönyvvezetőnek kérdéseire azt is elmondotta, hogy őneki tulajdonképpen van Kalocsán felesége, de már hat éve nem él vele. A három évre házasodni akaró czipészt az anyakönyvvezető felvilágosítás után természetesen •elutasította, és jobb erkölcsöt kívánt neki.” Könnyű lenne most ékelődnöm azon, hogy három évre akart a hajdani férfitárs há-^ zasságot kötni, de mégsem teszem. Előfordult aztán olyan eset is, amikor — boldogult osztályfőnököm szavait idézve — a férfiú „szándékai komolyak, de nem tisztességesek". A Tolnavármegye című hetilap 1898. október másodikén kedveskedett olvasóinak a Kilenc feleség című aprósággal. „Nebras- kában, az Egyesült Államokban, letartóztatták Martin Jörgensen dán kereskedőt, aki 1883 óta egymásután kilencszer nősült, anélkül, hogy csak egyetlen egyszer is elvált volna. Ilyen rekordot ezen a téren más még aligha ért el. Az első feleségét, ki kalapok csinálásával foglalkozott, saját neve alatt vette el, és öt gyermeke van tőle. Aztán fölvette a John White nevet, és egy nebras- kai tanítónőt tett boldoggá. A harmadik felesége ' neve Betty County, Jörgensen pedig Frank Skalesnek nevezte magát, amikor megkérte. Egy hónappal később már egy gazdag nebraskai özvegy férje lett a bátor kalandor, aki aKKor már a Georg Graham nevet viselte. Az asszony háromezer dollár jövedelmet hozott a házhoz, de Jörgensen mégis elhagyta, és Richmondba ment, ahol egy könyvelőnővel adatta magát össze. A hatodik számú feleség megint egy tanítónő volt, (akiket ez a Don Juan úgy látszik, nagyon kedvelt), és a hetedik is. Nyolcadik házasságát Jörgensen egy dakotai földbirtokosnővel kötötte, akivel öt évig élt, és három gyermeket nemzett ; végre pár hónap előtt egy fiatal hölgyet vett el Hermosiából. A kilencedik feleség megismerkedett a korábbi feleségek egyikével, és amikor ennek férje arcképét megmutatta, a turpisság azonnal kisült. Jör- gensent letartóztatták, mire ő mindent bevallott. A sorsot, amely rá vár, kilenc felesége és tizenöt gyermeke siratja." Arról sajnos, nem szól ez a rövid tudósítás, hogy a mohanedán lelkű dánt alávetették-e elmeszakértői vizsgálatnak, pedig az alighanem megmenthette volna tetteinek súlyos következményeitől. Persze, az az igazság, hogy Szekszárdról nem kell még képzeletben sem a messzi Amerikába hajóznunk, ha kilenc „feleséget” akarunk látni egy „férj” oldalán. Elég, ha Gemencbe ellátogatunk, vagy bekukkantunk a Tolnavármegye 1891. október 11-i számának Az erdők királya című tárcájába. Nem is hinnénk, hogy a szarvas tulajdonságai mennyire közel állnak az emberéhez! „Szeptember elején rendkívül ingerült, megfeledkezik mindenről, még az óvatosságról is, mely pedig egyik fő tulajdona, meg az evésről is. Az esti órákban vad bömböléssel veri föl az erdő néma csendjét, s ha vetély- társat lát közeledni, iszonyú düh vei tör rá, haláltusára kél, mely gyakran mindkét fél " elhulltával végződik. Messze hallatszik aggancsuk bősz csattogása. Ezerszer visszhangozza az erdő. Néha megtörténik, hogy aggancsaik annyira összegomolyód- nak, miként elvérzésük után is semmi emberi erő és ügyesség nem képes azokat törés nélkül elválasztani. Gyakran órákig eltart a küzdelem. Ha a győztes még élve, ámbár teljesen kimerülve hagyja el a harcztért, a nőstény szarvasok, melyek eddig néma bámulattal nézték a küzdelmet, most, nem ép vonzódásból, mint inkább félelemből elhalmozzák a győzőt kegyök minden jelével. (...) A hímszarvas a párzás hetét leszámítva, nem törődik a nősténnyel; nem ismeri még hornyát sem. _ A tulajdonképpeni párzás úgy szeptember hó 10-e körül kezdődik. Ekkor (a hím) elhagyja magányát, összevissza bolyong az erdőben, keresve a nőstényeket, szenvedélyes bömböléssel tudatva jövetelét. Ezt nevezzük szarvasbőgésnek. Azon helyére, melyet első párzásának kiválasztott, rendesen minden évben visszatér, néhány nőstényt terelve oda, miközben nem nagyon kíméli agancsait a vonakodók- tól. Az így összeterelt háremet aztán a legnagyobb féltékenységgel őrzi heteken keresztül. Negyven-ötven lépésnél távolabbra nem bocsátja magától dámáit, s ha valamelyik elillanni akarna, no, jaj lenne a házasság- törőnek. Szoknyán ülő férj urak! ti talán a szarvasoktól vettetek példát a féltékenykedésben?! Hja! kinek erdőben szarvasa, határon kastélya, út mellett szőleje, s tegyük hozzá, szép felesége van: sose látja előre a veszedelem végét.. DR. TÖTTŐS GÁBOR