Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-06 / 235. szám

(^róüo'\ _ AnEPUJSAG 1986. október 6. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor kerül sor az útépítésre ? Jacziraa András szekszár­di olvasónk több család ne­vében írta, akik a Balre­metén laknak: Megkezdődött a Kisbödő, Nagybödő vízlefolyó utak szilárd burkolattal való el­készítése. Ezután követke­zett a balremetei út, ahova — miután egy dózer az utat eligazgatta r— az út egyes részeire fölbontott tör­meléket, arra megint földet tettek. Jó lenne, ha ezt ki­javítanák, hogy ’"úgy kocsi­val, mint gyalogosan lehes­sen közlekedni.” Szekszárd Város Tanácsú­nak elnöke, Kovács Jáno>; válas zo lt : — A balremetei zárkerti terület talajerózió-védelmét, vízrendezését a csapadékvíz, elvezető „utakat” a törté­nelmi borvidék védelmére nyújtott központi pénzalap­ból végeztetjük. Idén a víz-" rendezéshez nyújtott állami támogatás összege keve­sebb, mint arra számítot­tunk, ezért a levélben írt út legkorábban a jövő évben készülhet el. Az „út” elkészültéig — a jelenlegi íöldutal azonban járhatóvá tesszük. Tulajdonos és szomszéd jogai Szászi István szekszárdi olvasónk írta: ,.Szomszédom 1981 nyarán építési engedély nélkül ga­rázst épített a lakóépületem mögé, melyet a házammal összekapcsolt úgy, hogy két ablakomat leépítette, s a garázstetőt a házam tetejé­re is felhúzta. 1983. év nya­rán a Kálvária-hegyről le­zúduló zápor a garázson ke­resztül a lakásomba Ömlött Akkor ígéretet tett, hogy a garázst átépíti az ő háza mellé, de ez elmaradt, így Telefonszámunk : 16-211 kénytelen voltam a tanács­hoz fordulni. Ez év július 11-én a városi tanács szem­lét tartott szomszédomnál a garázs ügyében, akinek pa­nasza az volt, hogy a háza­mon ereszcsatorna nincs és a lefolyó viz a tetőről áz­tatja ingatlana földjét és a házamhoz épített garázsát. A tanács határozottam köte­lezett ereszcsatorna felsze­relésére. Már élőbbén is szerettem volna javítási munkálatokat végezni a há­zamon, de ia szomszéd nem engedett be. A határozattal a kezemben az ereszcsatorna felszereléséhez szükséges munkálatokat kívántam el­végezni és a tetőjavítást, melyet közöltem is vele, er­re azt a választ kaptam, hogy ő megmondta, hogy oda nem mehetek be. Így kény­telen voltam a tanácshoz fordulni ismét, kérelmet ad­tam be, 100 forintos ok­mánybélyeggel, hogy köte­lezzék a szomszédot, akinek panasza nyomán született a fenti határozat ellenem, an­nak tűrésére, hogy végre tudjam hajtani az abban foglaltakat. Kérdéseim: Mi­ért nekem kell fizetni és kérni, hogy a szomszédot kötelezzék annak tűrésére, hogy az ellenem kiszabott határozatot végre tudjam hajtani? Miért nem őt ma­rasztalják el, hogy gátol a határozat végrehajtásában? Mi a haragos szomszéd kö­telessége és hol van megírva a ház mindennemű javítá­sának, a hó faltól való el- takarításának és annak meg­tekintése, hogy mit szüksé­ges javítani a házon a szomszéd felőli oldalon és annak tűrése? Mi a háztu­lajdonos joga és annak ér­vényesítésének módja, ha a haragos szomszéd a javítás­ban akadályozza vagy gá­tolja?” Dr. Deák Konrád vála­szolt : — Polgári Törvényköny­vünk szerint: „A tulajdonos a dolog használata során köteles .tartózkodni minden olyan magatartástól, arnely- lyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jo­gaik gyakorlását veszélyez­tetné.” „Ha közérdekű mun» Icaiatok elvégzése vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás elle­nében: köteles a földjére való belépést engedélyez­ni.” „A tulajdonos a szom­szédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a föld jén való építkezésihez, bontási, át­alakítási vagy karban­tartási munkálatok elvég­zéséhez szükséges.” Ezeket a Polgári Törvénykönyv 100— 102. paragrafusai • írják élő. — Arra a kérdésére, hogy miért Olvasójuknak kell kérnie egy a tanács által ho. zott határozat végrehajtá­sának kikényszerítését, azt keli válaszolnunk, hogy a tanácsnak más módon egy­szerűen nem jut tudomására, miszerint határozatát végre­hajtották-e vagy sem. A ta­nács bízik abban, hogy ha­tározatát az állampolgárok végrehajtják. Ha ez mégsem történik meg, az ellenérde­kű fél — mint jelen eset­ben is — nyilván jelentke­zik és kéri a végrehajtást. — A jogszabály nem ren­delkezik külön haragos és nem haragos szomszédok kötelezettségeiről, a jogok és kötelezettségek egyaránt il­letik, illetve terhelik a ha­ragos, illetve nem haragos szomszédot. — Polgári Törvényköny- vünlk 191. paragrafusában: „Akit birtokától megfoszta­nak vagy birtoklásában za­varnak, a (tanácsi) szak­igazgatási szervtől egy éven belül kérheti az eredeti bir­tokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszünte­tését. A szakigazgatási szerv a kérelem tárgyában har­minc napon belül köteles határozni. A szakigazgatási szerv áz eredeti birtokálla­potot helyreállítja, és 01 bir­toksértőt e magatartástól el­tiltja, kivéve ha nyilván­való, hogy az, aki birtokvé­delemént folyamodott, nen> jogosult a birtoklásra, ille­tőleg birtoklásának megza­varását tűrni volt köteles.” A szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon be­lül végre kell hajtani. Ki­mondja a jogszabály azt is. hogy az a fél, aki a szak­igazgatási szerv határozatát sérelmesnek tartja, a hatá­rozat kézbesítésétől számi- tott tizenöt napon belül a bíróságtól • kérheti a hatá­rozat megváltoztatását. A magunk részéről bízunk ab­ban, hogy ha Olvasójuk eze­ket a jogszabályi előírásokat a szomszédjával ismerteik a nem támaszt akadályt háza falának javítása elé. Mikor állítják helyre a járdát? Máté Józsefné szekszárdi olvasónk elmondta, hogy a Séd-patak melletti épület­komplexum nagyon szép, tetszetős. Az épületek mel­lett gyalogjárdát, utat épí­tettek, füvesítettek, csinosí­tották a környékét. Egy kis „fekete folt” azért mégis akad itt. A főiskola és a Séd-patak kgzött van egy pár méteres rész, ahol vala­mikor járda volt ugyan, dg az építkezések során föld rétegek kerültek rá. A szép, korszerű környezetben ez a pár méter úgy néz ki, mint­ha ottfelejtették volna. Azt kérdezi, hogy ezt a járda­részt mikor állítják helyre?' A Szekszárd Város Tanácsa műszaki osztályának illeté­kese adta meg a választ: — A főiskola melletti rész­ről nem feledkeztünk meg, illetve a járdának a helyre­állításáról. Erre előrelátha­tólag ezekben a hónapokban, vagy legkésőbb tavasszal sor fog kerülni. Ml VÁLASZOLUNK .... A társadalombiz­J F tosítésról szóló tör- vény végrehajtása lp tárgyában korábban kiadott jogszabályt —----- módosítja a Minisz­t ertanács 36/1986. (VIII. 26.) számú rendelete, amely sze­rint a törvényben felsorolta­kon kívül az iskolai szövet­kezet, iskolai szövetkezeti csoport tagjai, valamint a jogi-oktatói munkaközösség tagjai is jogosultak baleseti ellátásra. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy ezek a tagok milyen jövede­lem után kötelesek társada­lombiztosítási járulékot fi­zetni,. A Minisztertanács el­nökhelyettesének egyes tár­sadalombiztosítási rendelke­zések módosításáról szóló 5/1986. (VIII. 26.) ME számú rendelete az iskolai szövet­kezet, iskolai szövetkezeti csoport bejelentési kötele­zettségét szabályozza, elő­írja — többi között — azt is, hogy a gazdálkodó szerve­zet köteles az iskolai szövet­kezeti csoport megalakulá­sát, az ezt követő tizenöt napon belül a szövetkezeti csoport székhelye szerint il­letékes társadalombiztosítási igazgatósághoz bejelenteni. Módosult a tanácsokról szóló törvény végrehajtására kiadott korábbi jogszabály is. A Minisztertanács 33/1986. (VIII. 26.) számú rendelete szerint „a helyi tanács köte­les biztosítani az óvodai, az általános iskolai, a közmű­velődési, a körzeti orvosi, a fogorvosi, a bölcsődei és a lakosságot érintő egyéb szo­ciális ellátást, az ingatlan- kezelést és fenntartást, a zöldterület-gazdálkodást, az út- és hídfenntartást, a köz- világítást, a köztisztasági feladatok ellátását, a temető­fenntartást, valamint azok­nak a közösségi szükségle­teknek a kielégítését, ame­lyeket jogszabály a hatás­körébe utal”. Űj szabály, hogy nevelési-oktatási in­tézmény, nevelőotthon eseté­ben az intézmény vezetőinek, egyes vezető állású dolgozói­nak a kinevezése előtt a ki­nevezési hatáskör gyakorló­ja köteles kikérni a nevelő­testület előzetes egyetértéséi is. A mezőgazdasági nagyüze­mek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabá­lyozásáról szóló korábbi jog­szabályt módosítja a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 14/1986. (VIII. 26.) MÉM számú rendelete, amely a prémiumnak esetenként kötelező csökkentését és a kötelező csökkentés mérté­két írja elő, adóvisszatérítés esetén lehetővé teszi az el­vont prémium utólagos kifi­zetését. A zeneiskolák működésé­ről szól a művelődési mi­niszter 19/1986. (VIII. 26.) MM számú rendelete, meg­szabja a tanév rendjét, a tanórán kívüli foglalkozáso­kat, szabályozza a tanulók mikénti felvételét, a tanul­mányi kötelezettségek tel­jesítését, a tanulók teljesít­ményének értékelését, az anyagi és fegyelmi felelős­ség kérdéseit, melléklete pedig meghatározza a fog­lalkozási csoportok szerve­zési elveit és létszámhatá­rait. A szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyekről, cél­részjegyekről és egyéb va­gyoni hozzájárulásáról szóló korábbi jogszabályt módo­sítja a pénzügyminiszter 27/1986. (VIII. 26.) PM szá­mú rendelete azzal, hogy an­nak hatályát kiterjeszti a kisszövetkezetekre, és az is­kolai szövetkezetekre is. Idézendőnek tartjuk az ál­talános jövedelemadóról szó­ló rendelet végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módosító 31/1986. (VIII. 26.) PM számú rendelet alábbi előírásait: „Adómentes az iskolai tanulónak az iskolai szövetkezeti csoporttól szár­mazó, évi 6000 Ft-nál nem nagyobb jövedelme, illetőleg a virág- és dísznövény­termesztőnek évi 3000 Ft-ot meg nem haladó, adókivetés alá eső jövedelme.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke ESéflapöink wig kedélye Október nevezetes hónap volt megannyi elődünk éle­tében, amint erről hű képet fest a Tolnavármegye 1897. október 31-i Menyasszonyok napja című cikke: „Elmen­tünk a napokban az állami anyakönyvvezetői hivatal mellett. És azt láttuk, hogy a házosulandók táblája tele van, egész végig tele. Ki­forrott az új bor, régi jó ma­gyar szokás szerint most van az országban a legtöbb menyasszony. Nálunk is. El­mondhatjuk, hogy ebben a balsikeres, drága búzájú esz- terdőben sem lett kisebb a házasodási kedv. Aztán szörnyen indiskrét ám a hir­dető tábla. Minden meny­asszonyról meg publikálja, hogy hány éves. És mond­hatjuk, hogy kerül váro­sunkban menyasszony 16-tól 50-ig. Olyik már egészen beletanult a menyasszony korba: a harmadik urával járul az anyakönyvvezető elé. De a hirdető tábláról azt is megtanuljuk, milyen nagy már a demokraczia: a füstös vályogvető mellett ott van a földbirtokos vőlegény papirosa. Nagy nálúnk a nősülési kedv. Nem kell be­hoznunk az agglegény adót.” Nem szédített meg azonban minden férfiút teljesen a nősülési hullám, volt, aki csak óvatos duhaj maradt. A Tolnamegyei Közlöny 1695. október 20-án adott hírt arról a különös atyafiról, aki „Három évre akart há­zasságot kötni.” „Hogy mily tájékozatlanság uralkodik a nép között a polgári házas­ság felől, azt a következő, Szegzárdon történt eset is bizonyítja. Múl vasárnapi!) beállított egy 50 éves szeg- zárdi czipész dr. Hirling Adám polgári anyakönyvve­zetőhöz, s arra kérte őt, hogy esketné össze egy általa megnevezett özvegy asszony­nyal, polgári módon; három évre, mert — úgymond — neki ennyi idő éppen elég lenne a házaséletből. Az anyakönyvvezetőnek kérdé­seire azt is elmondotta, hogy őneki tulajdonképpen van Kalocsán felesége, de már hat éve nem él vele. A há­rom évre házasodni akaró czipészt az anyakönyvvezető felvilágosítás után természe­tesen •elutasította, és jobb erkölcsöt kívánt neki.” Könnyű lenne most ékelőd­nöm azon, hogy három évre akart a hajdani férfitárs há-^ zasságot kötni, de mégsem teszem. Előfordult aztán olyan eset is, amikor — boldogult osztályfőnököm szavait idéz­ve — a férfiú „szándékai ko­molyak, de nem tisztessége­sek". A Tolnavármegye cí­mű hetilap 1898. október másodikén kedveskedett ol­vasóinak a Kilenc feleség című aprósággal. „Nebras- kában, az Egyesült Államok­ban, letartóztatták Martin Jörgensen dán kereskedőt, aki 1883 óta egymásután ki­lencszer nősült, anélkül, hogy csak egyetlen egyszer is elvált volna. Ilyen rekor­dot ezen a téren más még aligha ért el. Az első felesé­gét, ki kalapok csinálásával foglalkozott, saját neve alatt vette el, és öt gyermeke van tőle. Aztán fölvette a John White nevet, és egy nebras- kai tanítónőt tett boldoggá. A harmadik felesége ' neve Betty County, Jörgensen pe­dig Frank Skalesnek nevezte magát, amikor megkérte. Egy hónappal később már egy gazdag nebraskai özvegy férje lett a bátor kalandor, aki aKKor már a Georg Graham nevet viselte. Az asszony háromezer dollár jövedelmet hozott a házhoz, de Jörgensen mégis elhagy­ta, és Richmondba ment, ahol egy könyvelőnővel adatta magát össze. A hatodik szá­mú feleség megint egy ta­nítónő volt, (akiket ez a Don Juan úgy látszik, nagyon kedvelt), és a hetedik is. Nyolcadik házasságát Jör­gensen egy dakotai földbir­tokosnővel kötötte, akivel öt évig élt, és három gyerme­ket nemzett ; végre pár hónap előtt egy fiatal hölgyet vett el Hermosiából. A kilence­dik feleség megismerkedett a korábbi feleségek egyiké­vel, és amikor ennek férje arcképét megmutatta, a tur­pisság azonnal kisült. Jör- gensent letartóztatták, mire ő mindent bevallott. A sor­sot, amely rá vár, kilenc felesége és tizenöt gyermeke siratja." Arról sajnos, nem szól ez a rövid tudósítás, hogy a mohanedán lelkű dánt alávetették-e elmeszakértői vizsgálatnak, pedig az alig­hanem megmenthette volna tetteinek súlyos következ­ményeitől. Persze, az az igazság, hogy Szekszárdról nem kell még képzeletben sem a messzi Amerikába hajóznunk, ha kilenc „feleséget” akarunk látni egy „férj” oldalán. Elég, ha Gemencbe ellátoga­tunk, vagy bekukkantunk a Tolnavármegye 1891. október 11-i számának Az erdők ki­rálya című tárcájába. Nem is hinnénk, hogy a szarvas tulajdonságai mennyire kö­zel állnak az emberéhez! „Szeptember elején rendkí­vül ingerült, megfeledkezik mindenről, még az óvatos­ságról is, mely pedig egyik fő tulajdona, meg az evésről is. Az esti órákban vad bömböléssel veri föl az erdő néma csendjét, s ha vetély- társat lát közeledni, iszonyú düh vei tör rá, haláltusára kél, mely gyakran mindkét fél " elhulltával végződik. Messze hallatszik aggancsuk bősz csattogása. Ezerszer visszhangozza az erdő. Néha megtörténik, hogy aggan­csaik annyira összegomolyód- nak, miként elvérzésük után is semmi emberi erő és ügyesség nem képes azokat törés nélkül elválasztani. Gyakran órákig eltart a küz­delem. Ha a győztes még élve, ámbár teljesen kime­rülve hagyja el a harcztért, a nőstény szarvasok, melyek eddig néma bámulattal néz­ték a küzdelmet, most, nem ép vonzódásból, mint inkább félelemből elhalmozzák a győzőt kegyök minden jelé­vel. (...) A hímszarvas a párzás hetét leszámítva, nem törődik a nősténnyel; nem ismeri még hornyát sem. _ A tulajdonképpeni párzás úgy szeptember hó 10-e körül kezdődik. Ekkor (a hím) el­hagyja magányát, össze­vissza bolyong az erdőben, keresve a nőstényeket, szen­vedélyes bömböléssel tudatva jövetelét. Ezt nevezzük szarvasbőgésnek. Azon he­lyére, melyet első párzásá­nak kiválasztott, rendesen minden évben visszatér, né­hány nőstényt terelve oda, miközben nem nagyon kí­méli agancsait a vonakodók- tól. Az így összeterelt há­remet aztán a legnagyobb féltékenységgel őrzi heteken keresztül. Negyven-ötven lépésnél távolabbra nem bocsátja magától dámáit, s ha valamelyik elillanni akar­na, no, jaj lenne a házasság- törőnek. Szoknyán ülő férj urak! ti talán a szarvasoktól vettetek példát a féltékeny­kedésben?! Hja! kinek erdő­ben szarvasa, határon kas­télya, út mellett szőleje, s tegyük hozzá, szép felesége van: sose látja előre a ve­szedelem végét.. DR. TÖTTŐS GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom