Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
1986. október 1. 'NÉPÚJSÁG 5 Kereskedelmi fejlesztések: kedXSi hálózatfejlesztési politika célja a lakossági és piaci igényeknek megfelelő állóeszközállomány megteremtése, amely egyúttal bizto- svtja a kereskedelem hatékony, gazdaságos működését. A fejlesztés kiterjed új egységek létrehozására, meglévő üzletek átalakítására, bővítésére és korszerűsítésére. Tágabb értelemben ide sorolható a hálózatfejlesztéshez kapcsolódó munkaszervezés is. Például: a korszerű, új kiszolgálási formák és a hozzájuk szükséges technológia alkalmazása. A gondok nem szűnnek meg Kistelepülések ellátása - boltrekonstrukció Megyei helyzetkép A hálózatfejlesztés eredményei és gondjai Itt is legnagyobb gond: a pénzhiány A korábbi évek településhálózat-fejlesztési elképzeléseinek és a kereskedelem fejlesztési politikájának megfelelően elsősorban a városokban, a nagyobb településeken épültek új egységek, s mindinkább ide koncentrálódott a forgalom. A falusi egységek színvonala ez idő alatt leromlott, mind esztétikailag, mind pedig az áruellátásban. A gazdálkodó szervek a csökkenő lélekszámú és elöregedő lakosságú falvak kereskedelmi hálózatfejlesztését elhanyagolták. A romló kereskedelmi ellátás erősítette az elvándorlási folyamatot a nagyobb településekre, ahol ennek következtében újabb fejlesztési szükségletek jelentkeztek. A településhálózat-fejlesztési koncepció megváltozása, a falvak népességmegtartó képességének növelése érdekében vált szükségessé a községek alapellátásának — közte a kereskedelmi ellátás színvonalának — a javítása. A Minisztertanács, majd az országgyűlés kereskedelmi bizottsága megvitatta a fal— Szövetkezetünk a VI. ötéves tervidőszakban jelentős eredményeket ért el a kereskedelmi — vendéglátóipari hálózat fejlesztésében és ezáltal az 1 városra és 25 községre kiterjedő működési területén a lakosság — köztük a csaknem 10 000 főt számláló tagsága — fogyasztási cikkekkel való ellátásában. A tervidőszak alatt a szövetkezet 14 új kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységet nyitott, több egységnél bővítette sf raktárteret. Az újonnan nyitott egységekkel a kiskereskedelmi és vendéglátói pari egység alapterülete — eladó és raktártér együtt — t^bb mint 2700 négyzetméterrel bővült, melynek következtében a kereskedelem kulturáltsága, a vásárlási körülmények javultak. az árukínálat, áruválaszték bővült, a fogyasztói igényeket magasabb szinten tudjuk már kielégíteni. Említésre méltó létesítményeink a következők: Tamási abc, Gyönk abc, Tamási abc- jellegü önkiszolgáló bolt, Tamási könyvesbolt. Iregszem- cse kulturciikkbolt és húsbolt, Tamási strandétterem, Tamási pincecsárda és további 2—3 kisebb egység és több raktár. — A szövetkezet ezekre a fejlesztésekre saját és kölcsönzött szövetkezeti forrásokból több mint 22 millió forintot fordított. A nagyobb egységek megvalósulásában jelentős szerepe volt a helyi tanácsokkal való együttműködésnek a pénzügyi és anyagi támogatásnak. így Tamásiban telekbiztosítással, Gyönkön és Szakályban jelentős pénzügyi támogatással, Hőgyészen helyiségbiztosítással és költségek alóli mentesítéssel, Iregszemcsén pedig kivitelezési munkákká, segítette a helyi tanács az új egységek megvalósulását. Lényeges volt a szövetkezetek tagságának anyagi közreműködése Gyönkön, ahol 1,1 millió és Szakályban, ahol 300 ezer forint célrészjegyet jegyzett, hogy a közös erővakban, a kistelepüléseken élő lakosság életkörülményeinek javításával kapcsolatos fogyasztási szövetkezeti feladatokat. A kormányzati szervek állásfoglalása alapján támogatni kell az áfészek kistelepüléseken végzett munkáját. Az érdemibb előrehaladás érdekében a SZŐ VOSZ a községek alapellátását szolgáló hálózatának rekonstrukciójára 3 éves felújítási akciót kezdeményezett. Megyénkben ennek keretében 1984., 1985. és 1986. években 142 egységet korszerűsítenek, 33,1 millió forint tervezett ráfordítással. Az ez évben befejeződi» program a kistelepülések bolti kiskereskedelmi- és italbolt-hálózatának technikai, technológiai feltételein javít, egyben az egységek külső és belső állagával kapcsolatos felújítási feladatok végrehajtását is lehetővé teszi. A rekonstrukció megvalósításával hosszabb távon megfelelő feltételek teremtődnek a lakosság áruellátásához, az egységek színvonalának emelésével. feszítéssel az egység megvalósulhasson, — A szeptember 30-ig befejezett program keretében 11 községben 11 kiskereskedelmi és 9 vendéglátóipari egységet korszerűsítettek. — Jelentősen bővültek ezekben az egységekben a különböző hűtőszekrények kínálatának bővítése mellett az előre csomagolt tőkehús, a mélyhűtött zöldáru és vágott baromfi, valamint a fagylaltot helyettesítő jégkrémék árusítása is. A 3 év alatt a kistelepülések rekonstrukciós munkáira a szövetkezet ráfordítása' várhatóan meghaladja a 7 millió forintot. — A VT1. ötéves tervidőszakra vonatkozóan — a szűkös anyagi lehetőségek figyelembevételével fejlesztési — korszerűsítési tervet a szövetkezet igazgatósága összeállította. A terv egy-két jelentősebb és több kisebb fejlesztési és a központi támogatások mértékétől függő ütemben a rekonstrukciós munkák folytatását irányozza elő. Ezek közül említésre méltó Tamásiban a mezőgazdasági kistermelést elősegítő gazdabolt létesítése, melynek előkészítése már megkezdődött. A bolt megvalósulása Tamásin kívül a kistermeléssel igen intenzíven foglalkozó környező községek lakosainak munkáját is jelentősen segíteni fogja. Hőgyészen a vendéglátóipari körülmények javítása szerepel a tervcélok között. Terveink vannak egy-két nagyobb községben az iparcikk- bolt-hálózat korszerűsítésére is. E célkitűzésen belül 1986- ban a tervidőszak első évében Iregszemcsén az 1985-ben megkezdett boltrékonstruk- ció már befejeződött. A korábbi két egységből — kibővített eladótérrel — létrehozott vais-műszaki — ruházati cikkeket árusító korszerű iparcikkbolt kedvére vált a helyi és a vonzáskörzethez tartozó lakosságnak. Ennek eredményeképpen jelentős forgalomnövekedést és gazdasági eredményjavulást értünk el. Az évente ütemezett átalakítások és technikai fejlesztések első két éve lezárult. E két évben együttesen 22,2 millió forintot használtak fel erre a megyénk áfészei. Az akció keretében jelentősen javult a kistelepülések hálózatának külső megjelenése, technikai ellátottsága. Építésre 18,6 millió forintot, gépbeszerzésre 1,6 millió forintot, valamint egyéb munkálatokra 2 millió forintot fordítottak. Az áfészek többsége a kereskedelmi egységek külső állagát, technológiáját, vagy technikai feltételeit javította. A rekonstrukciónak alapvető célja, hogy olyan kereskedelmi létesítményeket alakítsanak ki, amelyek korszerűbben és hatékonyabban szolgálják a lakosság és a szövetkezet érdekeit. A rekonstrukciós program alapján az idén további 15,5 millió forintot fordítanak építésre. A megvalósult és az 1986-ra ütemezett ráfordítások értéke várhatóan 37,7 millió forint lesz. Szükséges és indokolt az akció további folytatása. Tények, adatok, információk Az idén májusiban átadták a gemenci kirándulókozpon- tot. A megnyitás óta élénk érdeklődés nyilvánul meg a gemenci program és az új vendégilátóhély iránt. A mórágy! szabadidőközpontban lévő vendégházait is ez / év tavaszától — Gránit fogadó néven — a Tdlna Megyei Idegenforgalmi Hivatal üzemelteti. A gazdálkodó szervek — anyagi lehetőségeikhez mérten — folytatták a korábban megkezdett hálózatfejlesztésüket. Több beruházást valósítottak meg a helyi tanácsok is. 1986-ban augusztus végéig a következő létesítményeket adták át: Szekszárdon a Domus raktárbázis tanácsi beruházásban, a Tolna Megyei Népbolt Vállalat üzemeltetésében. Idegenforgalmi beruházásként Keselyűsben a Trófea étterem, és a Megyeházán a borozót. Konyhádon a Zöldért gaz- daboitját. Tamásiban, a fürdő területén kisebb élelmiszerboltot az áfész üzemeltetésében. Pakson élelmiszerboltot a konzervgyár beruházásában és üzemeltetésében. Zombán élelmiszerboltot a helyi tanács beruházásában, a Zöldért működtetésében . Döbröközön régi épület átalakításával ABC-áruházat. Folyamatban van: a tanácsok beruházásában Szekszárdon és Bonyhádon az ABC-áruiházak építése. Szekszárdon, a Széchenyi utca és az MNB közötti üzletsor kialakítása, valamint maszekok vállalkozásában a Béri Balogh Adám utcai üzletsor megépítése. Dombóváron tanácsi beruházásban létesülnek a Hunyadi téri és az Ady Endre Utcai lakások alatti üzletsorok. Tolnán tanácsi beruházásban két iparcikkboltot adtak át. Bevezetőül néhány meghatározó körülmény. A kereskedelmi hálózat nagyságát, szakmánkénti összetételét alapvetően meghatározza az adott település nagysága, közlekedési viszonyai, és a forgalmazni kívánt áruk köre. A kereskedelmi hálózat kulturáltsága és nagysága életszínvonalpolitikai elem is, hiszen a körülmények napi bevásárlásaink hangulatára is hatással vannak. Ugyanazt az árut más közérzettel vásároljuk meg egy omladozó falú, esetleg olajos padlójú, gyenge világí- tású üzletben, mint egy korszerű ABC-ben vagy áruházban. A bolthálózatnak, berendezéseinek összhangban kell lennie a kívánt áruféleségekkel. A romlandó élelmiszerek, a hús- és tejtermékek választékának bővülése, a mirelite- áruk megjelenése megkövetelte a kereskedelemben a korszerű hűtővitrinek, pultok és mélyhűtőládák alkalmazását. A konfekcióáruk bővülése, a korszerű, tartós fogyasztási cikkek, a híradás- technikai eszközök értékesítésére más és más speciális igényt támaszt a kereskedelmi hálózattal, az alkalmazott üzleti berendezésekkel és felszerelésekkel szemben. A kereskedelmi hálózatnak érzékenyen kell reagálnia az adott terület demográfiai változásaira, mert különben az új lakótelepeken, a városrészekben ellátatlan területek, máshol pedig kihasználatlan kapacitások keletkezhetnek. Emellett pedig a kereskedelmi hálózat nagyságának összhangban kell lennie az országban megtermelt és a kereskedelmi hálózatba bevont áruk mennyiségével is. Végső soron: a kereskedelmi hálózat tükre az ország — adott terület — fejlettségének és a kialakult életszínvonalnak. Megyénkben a kereskedelmi hálózat jelentős mértékű bővülése és színvonalemelkedése döntően a IV. és az V. ötéves tervidőszakra tehető. Ebben az időszakban épült meg a dunaföldvári, a dombóvári, a szekszárdi Korzó és Skála áruház, valamint egy sor ABC- és élelmiszerbolt. Nem lenne teljes a kép az 1969-ben átadott bonyhádi és paksi áfész-áruház, valamint az 1982-ben megnyílt szekszárdi Domus áruház említése nélkül. A vendéglátás területén a Hotel Dombóvár, a tamási Dám Hotel, a Gemenc Szálló, a paksi munkásélelmezési egységek és a Sánc-étterem volt az említett időszak nagy beruházása. A jelentős, extenzív fejlesztések eredményeképp kialakultak a szocialista kereskedelem „nagyüzemei” a maguk előnyeivel és hátrányaival együtt. A kereskedelemben megvalósult egy nagyfokú koncentráció, a korszerű kereskedelmi munkaszervezés és a nagy tömegű árukínálat lehetősége. Ugyanakkor a kereskedelem elvesztette a vevők közelségét, a közvetlen emberi kapcsolatokat. Számos kereskedelmi, szerv gazdasági erejét meghaladó fejlesztésbe kezdett, és a mai napig is jelentős gondjaik vannak a felvett beruházási hitelek visszafizetésével. A ’80-as években népgazdasági szinten átértékelték a településhálózat-fejlesztési politikát, s ez értelemszerűen maga után hozta az addig követett kereskedelemfejlesztési politika átértékelését is. Ennek egyik látványos eleme az elmúlt években megkezdett kistelepülési boltrekonstrukciós program. Számos területen felújították, korszerűsítették az üzleteket. Elsősorban a SZŐ VOSZ és az áfészek anyagi erőforrásainak fel- használásával. De több községben a helyi tanács és a mezőgazdasági üzem is jelentős segítséget adott a boltok felújításának mielőbbi befejezéséhez. Ugyancsak a ’80-as évekre esik a magánkereskedelem gyors térhódítása, amely jól kiegészíti áruválasztékával a szocialista kereskedelem árukínálatát, részben pedig pótolja a korábbi kis üzletek megszüntetésével keletkezett áruhiányt. Tolna megyében 1985 végén 1548 kiskereskedelmi egység működött 223 ezer négyzetméter alapterületen. Az 1000 lakosra jutó alapterület a bolti kiskereskedelemben 497 négyzetméter, a vendéglátásban 338. (Mindkét mutató jobb az országos vidéki átlagnál.) A VI. ötéves tervidőszakban 38 836 négyzetméternyi új kereskedelmi egységet adtak át, és 15 482 négyzetméternyit szüntettek meg. A tényleges növekedés 23 354 négyzetméter volt. Az alapterület bővítése meghaladta a kereskedelmi forgalom változatlan áron számolt növekedési ütemét. A VII. ötéves tervidőszak kereskedelmi fejlesztéseinél továbbra is a meglévő boltok korszerűsítése, a gépitechnikai eszközök cseréje az elsőrendű feladat. Ez természetesen nem zárja ki, hogy új lakóterületekhez kapcsolódóan egy-egy bolt, ABC épüljön. Napirenden van a paksi áruház építésének előkészítése, valamint a paksi iparcikkbolt felújítása, áttelepítése. A tervidőszak kereskedelmi beruházásainak előkészítésénél a legnagyobb gond — más népgazdasági ágazathoz hasonlóan — a pénzhiány. Az illetékesek által eddig végzett egyeztető tárgyalások és megbeszélések eredményeképp közel 15 ezer négyzetméter alapterületű új kereskedelmi létesítmény készül el megyénkben 1990-ig. A meglévő egységek korszerűsítésével, az üzembelépő beruházások segítségével a megye lakossága kereskedelmi ellátásának hálózati feltételei adottak. Az oldalt írta, fényképezte és összeállította: Szűcs László János és Kapfinger András. Tamási: 3 év alatt 7 millió forint Árut rakodnak a Domus raktárbázisába
