Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

8 "ÎnîÊPÜJSÀG 1986. október 4. Mindentudó AN-28-as sorozatok Szovjet megrendelésre készülő AN-28-as kisgépek sorozatgyártását kezdték meg a mieleci repülőgépgyár­ban. A típust számos feladat végrehajtásá­ra alakították ki. A kétmotoros, 17 sze­mélyes gép poggyász- és árutovábbí­tásra is alkalmas. A rövid fel- és leszállá­si távolság biztosítja a maximális kihasz­nálhatóságot a legkülönfélébb repülőté­ri viszonyok között, beleértve a puha, süppedő altalajú pályákat is. Az AN-28 biztonságára utal, hogy ak­kor is képes teljes terheléssel földet ér­ni, ha mindkét motorja leáll. Felszerelték a gépet olyan berendezésekkel is, ame­lyek bonyolult feltételek és rossz látási viszonyok között is segítik a pilótát. Kínai mezőgazdaság A szunnyadó energiák felszabadítása A kínai mezőgazdaságban már az új módszerek uralkodnak a régiek felett. Ez a magyarázata, hogy az az ország, ahol a világ népességének egyötöde lakik, képes élelmiszerrel ellátni önmagát - mondta a magyar újságírónak Csiang Ji- vej a kínai ipargazdasági kutatóintézet tanácsadója. A reformfolyamata „kulturá­lis forradalom” lezárását követően az agrárgazdaságban vette kezdetét Kíná­ban és ért el kimagasló eredményeket. A vezetők a hetvenes évek végén úgy ítélték meg, hogy falun (ahol a lakosság 80 szá­zaléka él) kell legelőbb orvosolni a gon­dokat. Falun kell először felszabadítani a termelőkben szunnyadó energiákat. Ott könnyebben lehet elérni sikereket. A .mezőgazdaságban egyszerűbben kap­csolódnak egymáshoz a termelők, jobban áttekinthető a termelési folyamat és az ország költségvetése sem függ annyira az agrárszektor teljesítményétől - magya­rázza a szakember. A kínai parasztok 1979 óta a „felelős­ségi rendszer" keretében önállóan érté­kesíthetik termésük egy részét a szabad­piacokon, amelyekből országszerte vagy 60 ezer működik. A hivatalos, állami szerződéses árnál 20, esetenként 100 százalékkal is magasabb a piaci ár, érde­mes tehát minél többet termelni a szerző­déses mennyiségen felül. Persze a köte­lező szerződések sem a régiek, céljuk nem az, mint a beszolgáltatásoké volt, vagyis a jövedelmek átszipkázása az iparba, hanem a termelés felfuttatása. Ma a kínai falu a szubvenciók egyik fő haszon- élvezője, az ország költségvetésének egy­negyedét fordítják a mezőgazdasági árak támogatására. A dél-kínai Paj-jün (magyarul Fehér Felhő) nevű falu lakói, akikkel e sorok írója beszélgetett, persze néni támaszkodhat­nak kizárólag az örökbérbe kapott „háztá­jira”. A falusi szövetkezet támogatott áron vetőmagot ad nekik, földjüket öntözi, ese­tenként elvégzi a gépesíthető munkákat, sőt némi garanciát is nyújt a családok anyagi biztonságára. Az ország 400 millió tonnás gabonaterméséből az állam úgy gyűjt össze 80 millió tonnát, hogy a szer­ződéses árban az árvizek, a természeti katasztrófák okozta veszteségeket magára vállalja, egyben szolgáltatásokkal is fokozza a termelői érdekeltséget. Megszűnt a központi beavatkozás a kínai mezőgazdaságba, az állam azonban jelen van, újszerű módszerekkel igyekszik irányítani a termelést, összehangolni a falusi modernizációs folyamatot. Paj-jün- ben a falu 300 családjából 200 építtetett magának új lakást úgy, hogy a 7000 jüa- nos költség felét hitelből fedezte. A csalá­dok havi 2-300 jüanos keresetéből emel­lett jutott jégszekrényre, televízióra, bútorra is. Az ilyen jól felszerelt köházak- ban épült lakások ma már nem számíta­nak annyira ritkaságnak. 1978 óta látványosan futott föl az ország mezőgazdasági termelése. Évek óta 10 százalék körüli a termésnövekedés, a paraszti jövedelmek pedig a 2,5-szere- sére emelkedtek. Most átlagban 100 millió tonnával több a gabonatermés, mint a reform előtti években. Nagy az árubőség, pezsgő az élet a kantoni, vagy a pekingi piacokon, a parasztok áruit biciklis magánkereskedők ezrei szállítják tovább és értékesítik az utcákon. A közöttük lévő verseny - mint mondják - már érezhetően' nyomja lefelé az árakat. A kínai szakértők azt vallják, hogy a döntési rendszer megváltoztatásának kö­szönhetők az eredmények, amelyeket most már új beruházási, szervezési mód­szerekkel kell stabilizálni. Az önálló paraszti termelés megteremtése csak az első lépés volt, a termelékenység ebből fakadó javulása ugyanis hamar kifulladhat - mondják. A kínai gazdálkodó ma kis par­celláján, elavult módszerekkel mindent termel, ezeket az üzemeket kellene olyan 50-60 hektáros családi gazdaságokkal felváltani, amelyek a búza, zöldség, vagy gyümölcs termesztésére szakosodnak. A mezőgazdasági eszközök jobb hasznosí­tása és a tavalyi csökkenő búzatermesz­tési irányzat megfékezése is remélhető ettől. A mezőgazdasági reform továbbvitele céljából stratégiai jelentőségű, hogy ez a második szakasz sikeres legyen - mondta Csiang ji-vej. A túlnépesedett Kínában mintegy 100 millió, a mezőgazdaságban fölöslegessé vált paraszt elhelyezéséről kell gondoskodni. Ez az óriási embertö­meg a városokban aligha juthat álláshoz, munkát kaphat viszont vidéken a vállalko­zások további kiterjesztése révén. A kínai iparnak már ma is 20 százalékát adja a gazdaságnak ez a leggyorsabban bővülő szektora, a falusi ipari és szolgáltatói vál­lalkozások köre. A mezőgazdasági refor­mok továbbvitele is jórészt azon múlik, hogy milyen gyors fejlődésen mennek keresztül az egyéni, illetve kollektív vállal­kozások. MARTON JÁNOS (Peking) Új földgázlelőhelyek feltárása a Szovjetunióban A szovjét energiaprogram az 1986-2000 közötti időszakban az 1985. évi 630 milliárd köbméteres földgázkiter­melést 1995-re 835, 2000-re pedig 1640-1750 milliárd köbméterre tervezi felemelni. Ez csak a nyugat-szibériai gáz­lelőhelyek gyors termelésbe vonásával képzelhető el. Az új ötéves tervben (1986-1990) szerepel a jamburgi, az aszt- rahányi, a karacsaganyaki és a szovjet- abádi lelőhelyek feltárása is. A szovjet szakemberek intenzíven foglalkoznak a Jamal-félsziget gázkincsének a felszínre hozatalával kapcsolatos problémákkal. A Jamal-félsziget földrajzi elhelyezkedése miatt a földgázkitermelés építési, szerelési munka feltételei igen zordak. A térség több lelőhelyét 15-20 évente elönti a tenger és egyelőre semmilyen kikötő, település vagy árutároló- és átrakodóhely nincsen. A terület igen kényes ökológiai egyensú­lyának megőrzése pedig komoly környe­zetvédelmi beruházásokat igényel. A Jamal-félszigeti földgáz kiaknázásához hat nagy átmérőjű gáztávvezeték megé­pítése szükséges, amelyek körülbelül 600 km hosszan az örök fagy birodalmába vezetnek. A vezetékeket a talaj felszíne alá kell süllyeszteni, a gázt pedig le kell hűteni, nehogy az olvadás szétrombolja a vezeté­keket. A zord időjárásra való tekintettel a gázkitörésnél minél kevesebb élőmunkát, s mind teljesebb számítógépes automati- kát szeretnének alkalmazni. - TERRA ­ÚJ FÖLDGÁZLELŐHELYEK A SZOVJETUNIÓBAN BULGÁRIA Megszűnőben az energetikai gondok- A jövő az atomerőműveké ­A bulgáriai Kozloduj Atomenergetikai Gazdasági Komplexumban az 5. atom­reaktor szerelésén dolgoznak. Az energiaellátás megszilárdításában mind a közületi, mind pedig a lakos­sági, kommunális fogyasztás területén kiemelt szerepet játszottak a nemrég bevezetett szigorú rendszabályok. A villamosenergia-termelés 80 száza­lékát a közületek, 20 százalékát pedig a kommunális fogyasztók igénylik. Az arány jól mutatja, hogy lényeges megtakarítást csak a termelő vállalatok érhetnek el, noha szerényebb sikereket a magánfogyasztók is felmutathatnak. Az érvényes szabályozók révén a több mint 500 kilowatt teljesítménnyel rendel­kező 800 nagy villamosenergia-fogyasztó számára óránkénti felső határt állapítottak meg. Ez nem hátráltatta munkájukat, mi több: az év első negyedében az ország ipari termelése a tavalyi év azonos idősza­kához képest csaknem 12 százalékkal nőtt. Az ésszerű intézkedések nyomán ta­vaszig megtakarítottak 400 ezer tonna importszenet, ami korábban soha nem fordult elő. A felhasználás szabályozá­sára vonatkozó előírások következtében az ország energetikai rendszere mintegy 700 megawatt biztosított teljesítmény-tar­talékkal dolgozott, ami a csúcsterhelés 8 százalékát teszi ki. Ez meglehetősen nagy biztonságol jelent. Igaz az is, hogy felemelték az árarr fogyasztói árát. Ez az intézkedés persze nem volt népszerű, ám ez is hozzájárul a fogyasztási magatartás átalakulásához a takarékosabb felhasználás szem élőt tartásához. Mivel a kétéves aszály szinte megbé­nította a vízerőmű-hálózatot, egyre na­gyobb gondot fordítanak Bulgáriában a; atomerőművi kapacitás fejlesztésére, f kozloduji atomerőmű négy víz-víz hű­tőrendszerű energiablokkja háromszoros biztonsági rendszerrel működik. A cser nobili katasztrófa óta természetesen itt is folytatódnak a további ellenőrzések, nohs az erőmű más típusú. A kozloduji erőmű berendezéseinek ft szállítója a Szovjetunió. A szovjet sza­kértők folyamatosan dolgoznak az erő­mű korszerűsítésén, bővítésén. Az 100( megawatt teljesítményű új blokkokat mái a különlegesen magas bizontosági köve telményeknek megfelelően tervezték Ezeket olyan védőberendezéssel szerelil fel, amely megakadályozza, hogy bármi lyen balesetnél radioaktív szennyező anyag kerüljön a levegőbe. Fia például < reaktorterem tetejére repülőgép zuhanna az ezt az ütést is kibírná. 1 A Központi Hegyvidéki Egyetem Vietnamban, a Központi Hegyvidéki Egyetemen több mint nyolcszázan'tanulnak a mezőgazdasági, az erdészeti, a gyógyá­szati és az oktatási fakultáson. A képen: az egyetem egyik épülete Dac Lac tartományban. Az élelmiszerprogram három éve Mi kerül az asztalra? Az utca embere nehezen tudja elkép­zelni, hogy mit is takarnak az olyan hiva­talos megfogalmazások, mint például: a beruházások 33 százaléka az agráripar fejlesztését kell hogy szolgálja. Csupán azt látja: a mezőgazdaság sok pénzt nyel el - a népgazdasági befektetések egyharmadát. És az sem mond sokat, hogy az új ötéves tervben a hústerme­lésnek évi 2,8 millió tonnával, a tejterme­lésnek pedig 9 millió tonnával kell növe­kednie. Elsősorban az érdekli, hogy mit talál az asztalon, amikor leül ebédelni. Pedig hát fantasztikus előrelépésre szá­míthat e téren is. Fia az elképzelések valóra válnak, a szovjet emberek 1990- ben 70 kg húst, 330 liter tejet, 265 darab tojást, 127 kg zöldséget és 68 kg gyü­mölcsöt fogyaszthatnak majd el. Az élelmiszerprogram 1982-ben tör­tént elfogadása óta sok helyen megje­lentek az egy főre jutó fogyasztás muta­tói. A kalóriafogyasztás terén a Szovjet­unió a világ élenjáró országai közé tar­tozik (az egy lakosra jutó élelrhiszerfo- gyasztás a Szovjetunióban jelenleg 3440 kcal, Nyugat-Európában pedig át­lagosan 3378 kcal), de a napi táplálék­szerkezet még nem felel meg az orvos­tudomány ajánlásainak. Kenyérből lisztkészitményekből és burgonyából í kelleténél jóval több a fogyasztás, mí< állati eredetű élelmiszerekből, zöldség bői és gyümölcsből - kevesebb. Az élei miszerprogram célja éppen az, hogy j táplálkozás szerkezetét a tudományo san megalapozott normához közelítse A változások máris megfigyelhető!« Erről meggyőződhetünk, ha elemezzü a fogyasztás dinamikáját. Míg példái 1965-ben az egy lakosra jutó húsfo gyasztás évi 41 kg, 1980-ban 58,1985 ben pedig 61 kg volt. A kenyérfogyasz tás viszont csökkent (156, 138, illetv« 134 kg.) Mit értek még el a program végrehaj tásának első három esztendejében Először is sikerült csökkenteni a töbt igen fontos élelmiszerből jelentkező te ternes hiányt anélkül, hogy emelkede volna e termékek kiskereskedelmi ári A mezőgazdasági termelés és az élelmi szeripar teljesítménye lendületesen nö vekszik, aminek eredményeként a szov jet családok étrendje öt év múlva sokk. változatosabb lesz, mint ma. LEV VOSZKRESZENSZKI mám SBGESBMHHHESSBKS

Next

/
Oldalképek
Tartalom