Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI 1986. október 30. CSÜTÖRTÖK XXXVI. évfolyam, 256. szám ÁRA: 1,80 Ft CSALAD - OTTHON (4. old.) Lépéshátrányban ■ \ ' ehetnek-e Magyarországon az utóbbi évetizedek fejlődésének is­meretében gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségek? A válasz egyértelműen: vannak. Hogy milyen mértékű ez a gazdasági és társadalmi elmaradottság, hosszú ideig csak feltételezések alapján volt ismert. Pár évvel ezelőtt azonban az Országgyűlés fel­ismerve azt a tényt, hogy konkrét segítség csak a konkrét tények ismeretében lehetséges, programot dolgozott ki a „lépéshátrány" mértékének felmérésére, s az elmaradás felszámolására. Mielőtt a programról szólnánk, szólnunk kell a felmérés eredményéről. Az Országos Tervhivatal által készített anyag hét megye 23 térségében 573 települést sorolt a gazdaságilag elmaradott területek közé. A behatárolt térségek az ország területének tíz, népességének négy százalékát képviselik. Árulkodó a térkép. A gazdaságilag elmaradott térségek túlnyomó része ha­tármenti településekből adódik. Borsod-Abaúj-Zemplém. megye, Szabolcs- Szatmár megye, Vas, Zala, Baranya határmenti területei jelzik a megjelölt tér­I séget. Mit jelent a gazdasági-társadalmi elmaradottság? Ha a kiváltó okokat vizsgáljuk tárgyszerűen, már akkor is megdöbbentő a felsorolás: a kedvezőt­len mezőgazdasági adottság,a foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a magas ingázási és elvándorlási arány, a népesség elöregedése, az alacsony jövedel­mi színvonal, az aprófalvas településszerkezet, a.közlekedési peremhelyzet, a szakemberek hiánya, és a fejletlen infrastruktúra az, ami együtt és egymás­ból következve megteremti a gazdasági-társadalmi elmaradottságot. Lehet-e I változtatni ezeken? Úgy tűnik, lehet. Természetesen ehhez elsősorban pénzre van szükség. A közeljövőben e térségek fejlesztésében a szűkös lehetőségek ellenére is milliárdos nagyságrendű összeggel kíván segíteni a kormányzat. A pénz, bár alapfeltétel, mégis egymagában kevés. Sok minden egyéb is, de legfőképp a regionális vezetés, s ezzel együtt az adott települések lakosságának akarata is szükséges a fejlődéshez, a továbblépéshez. Könnyen mondhatja bárki: telepítsenek üzemeket, nem fogok elvándorolni, javítsátok meg a földet, s gazdaságosabb lesz a termelőszövetkezet, legyen mindenhol bölcsödé, óvoda, s nem vándorolnak el a fiatalok. Csak hát a dol­gok nem ilyen egyszerűek. Hiszen az ügynek egyenrangú feltételei a külső fej­lesztés és a belső szándék. ielőtt továbblépnénk, hangsúlyoznunk kell valamit: ezek az elmara­dott térségek rendelkeznek egy átlagos színvonalú alapellátással, s ez az átlagos színvonal ma Magyarországon nem keveset jelent. Nem az olasz „gazdag észak - szegény dél” példájáról van hát szó.1 Egy elért színvonalról kell magasabb színvonalra lépni, behozni azt a hátrányt, amit a korábbi évtizedek beruházáspolitikája, telepü­lésfejlesztési politikája nem szándékosan, de mégis előidézett. Általánosságban, összefoglalóan beszéltünk eddig Magyarország gazda­ságilag elmaradott térségeiről, de tudnunk kell, hogy még az ország gazdasági „térszerkezetéből” kiragadott kis térségek között is vannak településhálózati, gazdasági, foglalkoztatottsági és alapellátási különbségek. Nyilvánvaló, hogy ez a tény meghatározza a segítség nagyságának, szükségességének rangso­rát is. Vagyis el kell dönteni, hogy a hosszú távú fejlesztési program anyagi fe-. dezetéből majd mely térségek, milyen mértékben részesülnek. A felmérések szerint a legnagyobb segítségre Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében van szükség, hiszen e megyékben találhatók a gazdaságilag legelmaradottabb térségek. Korábban szándékosan régiókról és nem megyékről szóltunk. Igen, hiszen e gazdaságilag elmaradott térségek több esetben is megyehatárokon átnyúló, I csaknem összefüggő egységet képeznek. Egyértelmű tehát, hogy együttes fejlesztésük több megyének is közös érdeke lehet. ifferenciálni kell a rendelkezésre álló összegek felosztásánál, oda kell a magasabb összeget adni, ahol azt a leghatékonyabban tud­ják felhasználni, vagyis ahol gyorsabban és több síkon tudják az elmaradást felszámolni. S ehhez szükséges a pénzen kívül az a bi­zonyos szándék is. Ahol olyan településfejlesztési stratégiát tud­nak kidolgozni, amely például nemcsak a foglalkoztatottságot javít­ja, de biztosítja a további fejlődés lehetőségét is, ott nő a falvakban a megmara­dási szándék, s e megmaradási szándék már a települések megfiatalodását, gazdasági erejének növekedését, jövőjét jelenti. A gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségek fejlesztése úgy vált nemzeti érdekké, hogy abban egybeolvad az e térségekben élők, a régiók, s az ország érdeke. A program megvalósítása nem egynapos, nem rövid távú fel­adat. De megvalósítása - akárcsak lépésről lépésre is - kötelező. S. B. A. Letartóztatások Chilében Santiagóban kedden letartóztatták Ociel Nunezt, a betiltott Chilei Kom­munista Párt egyik vezetőjét. Nunez képviseli a chilei kommunistákat a Demokratikus Népi Mozgalom (MDP) elnevezésű ellenzéki tömörü­lésben. Az a vád ellene, hogy hetekkel ez­előtt „az ország belbiztonságát ve­szélyeztető” kijelentéseket tett. A chilei hatóságok a közelmúltban őrizetbe vették az MDP vezetőségé­nek több mint 20 a tagját, köztük Ger­mán Correát, a szervezet vezetőjét. A kormány engedélyezi 200 politi­kai száműzött hazatérését Chilében - jelentette be kedden Ricardo Gar­cia belügyminiszter. Chilei humani­tárius szervezetek adatai szerint je­lenleg több mint 400 ezer chilei él száműzetésben a világ 42 országá­ban. A frontországok csúcsértekezlete Kádár János és Gerardo Iglesias megbeszélése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában megbeszélést folytatott Gerardo Iglesias-szal, a Spa­nyol Kommunista Párt főtitkárával, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghí­vására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi élet legfontosabb kérdé­seiről. A két párt vezetői állást foglaltak a kommunista pártok és minden más bé­keszerető, antiimperialista, haladó erő összefogása mellett. Nagyra értékelték és támogatásukról biztosították azokat a konstruktív és nagy horderejű szovjet javaslatokat, amelyek Az ENSZ leszerelési hete alkalmából szerdán megtartotta alakuló ülését a Ma­gyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának leszerelési csoportja. Lőrincz Tamás elnök ismertette a lesze­relési kérdésekkel foglalkozó csoport fel­adatait, jövendő munkáját. Hangoztatta, reális és kölcsönösen elfogadható meg­egyezési lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a nukleáris leszerelés különböző területén döntő jelentőségű megállapo­dásokra kerüljön sor. A helsinki folyamat keretében novem­ber elején Bécsben kezdődő utókonfe­rencia kapcsán annak a reményüknek adtak hangot, hogy az konkrét ered­ménnyel járul majd hozzá az enyhülés újabb szakaszára való áttéréshez. Kádár János és Gerardo Iglesias köl­csönösen tájékoztatta egymást a két or­szág helyzetéről, pártjaik tevékenységé­ről és időszerű feladatairól. Kádár János, az MSZMP főtitkára ebé­det adott Gerardo Iglesias, az SKP főtit­kárának tiszteletére. hogy együtt kívánnak működni az Orszá­gos Béketanács Leszerelési Bizottságával és bekapcsolódnak a Magyar Tudomá­nyos Akadémia békekutató tevékenységé­be is. Az ülésen Új jelenségek a biztonság­politikában címmel Valki László egyetemi tanár tartott bevezető előadást. Biztonsági kérdésekről tartottak egy­napos tanácskozást szerdán Maputóban hat afrikai frontország: Angola, Botswa­na, Mozambik, Tanzánia, Zambia, és Zimbabwe állam- és kormányfői. Az afrikai vezetők kedden jelen voltak a repülőgép-katasztrófában elhunyt Sa- mora Machel temetésén. Mozambikot Marcelino dos Santos, a FRELIMO-párt alelnöke képviselte. A ta­lálkozón részt vesz még Denis Sassou- Nguesso kongói államfő, az Afrikai Egy­ségszervezet soros elnöke is. Az afrikai vezetők a térség biztonságá­val, országaik együttműködésének bőví­tésével kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Foglalkoznak a Dél-afrikai Köztár­saság által támogatott mozambiki ellen- forradalmi szervezet, a RENAMO elleni fellépéssel is. A RENAMO kedden Lisszabonban szabályszerű hadüzenetet intézett Zim- babwéhoz, amely katonai segítséget nyújt Mozambiknak az ellene vívott harc­hoz. Kenneth Kaunda zambiai elnök meg­nyitó beszédében méltatta az elhunyt Samora Machel érdemeit. Az utána fel­szólaló Marcelino dos Santos leszögez­te: a mozambiki FRELIMO-párt Sámora Machel halála után is egységes és szi­lárd marad, s folytatja harcát az apart­heid rendszer ellen. Megalakult az ENSZ Társaság leszerelési csoportja Kereskedelmi ellátás Bonyhádon Tanácskozik a városi pártbizottság Az elmúlt tervidőszakban a lakosság ke­reskedelmi alapellátása összességében megfelelően alakult. Esetenként hiá­nyosságok adódtak a kenyér- és pék­áruellátásban, a tej- és tejtermékekés az olcsóbb hús és húskészítmények forgal­mazásában. Ezek elsősorban a hétvége­ken, az ünnepnapok előtt, valamint hét­köznapokon az esti órákban gyakoriak és rontják a közhangulatot. A lakossági ellátást javította, hogy növekedett a köz­vetlen bolti felvásárlás. Gondot jelentett, hogy a városkörnyék élelmiszer- és ve­gyesboltjainak áruösszetétele nem kö­vette kellően a lakossági igényeket. A fe­szültségek csökkentésére központi és helyi intézkedéseket vezettek be a VI. ötéves tervidőszak második felében, me­lyek most fejeződnek be. Összesen 5,2 millió forintot fordít az Áfész a kistelepü­lések boltjainak felújítására, korszerűsí­tésére, többek között a nagyobb hűtőka­pacitás létrehozására. A kereskedelemfejlesztés területén el­látást javító beruházást a Bonyhád és Vi­déke Áfész valósított meg Bonyhádon, a Fáy lakótelepi „FORFA” élelmiszerbolt megépítésével. És a közeljövő: a város- környéki lakosság ellátását is szolgálja majd Bonyhádon, a Széchenyi téren épülő, 670 négyzetméteres ABC-áruház, amely ugyan tervezési, kivitelezési és bo­nyolítási hibák miatt késedelmesen - ez év végéig - valósul meg. A magánkereskedelem is bővült a vá­rosban az elmúlt időszakban. Ez mind a vendéglátás, mind a kiske­reskedelem területén választékbővülést jelentett, de összességében továbbra sem meghatározó a lakosság alapellátá­sában. Bonyhádon és a városkörnyéken ösz- szességében 34 000 lakos alapellátását kell biztosítani. A város bolthálózatának 15 500 ember alapellátásáról kell gon­doskodnia. Emellett biztosítani kell a kö­zépfokú központ szerepkörének megfe­lelő szakosított ellátást, figyelembe véve a város vonzáskörzetét, mely egyes áru­cikkeknél a városi lakosokon túl 5-8 (Folytatás a 2. oldalon.) A további fogyasztói igénykielégí­tés és a választékbővítés érdeké­ben a városi művelődési központ­ban termékbemutatót rendezett a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Tol­na Megyei Sütőipari és a Tolna Me- * gyei Tejipari Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom