Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-29 / 255. szám

w wn liwiiii Mwn ii'i i rím i iiiié'i M A * * MUNKA­­1986. október 29. BEFEJEZÉS SZERDA XXXVI. évfolyam, 255. szám (5. old.) ÁRA: 1,80 Ft Politika és közigazgatás özigazgatás... Az a rendeltetése, hogy a társadalom- és gazdaság- politikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formál­ja, és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. E megfogal­mazás a lényegre utal, de nem fejezi ki a politika és közigazgatás bonyolult összefüggéseit. Mindenesetre jelzi azonban, hogy az ál­lam igazgatási szerveinek, legyen szó kormányzatról vagy a taná­I csókról, alig van politikától mentes - tehát a társadalom érdekviszonyait, az emberek hangulatát érintő - megnyilvánulása. A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabá­lyokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmi fejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a közigazgatás munkájában is hangsúlymódosulá­sokat követelnek. A szociálpolitikai feladatok előtérbe kerülése például inten­zívebb munkát igényel a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási területtől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosz­tásának további gyakorlatát korrigálta. A munka nélküli jövedelemszerzés és a nemkívánatos jelenségekkel szembeni hathatósabb fellépés az ár- és adó- ellenőrzési színvonal emelését tette szükségessé. A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabili­tásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való ösztönzés a politika és közigazgatás kapcsolatának újabb vetületé- ben, az államigazgatás elvi-politikai irányítása során jelentkezik! A közigazgatáson, elsősorban a lakossághoz legközelebb lévő tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a terület-és településfejlesztési célok, mi­lyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelő szféráról van szó, nagyobbrészt a költségvetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a kielégítésükre rendelke­zésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatásnál csapódnak le még akkor is, ha ott a leg­jobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítsé­get jelent annak a helyes politikai megítélése, hogy egy-egy fejlesztés kapcsán mi múlik a közigazgatási szerveken, és melyek a rajtuk kívülálló tényezők. asonló. közvetlen összefüggés van a politikai irányítás módszerei és a közigazgatás munkastílusa között. A lakosság tömegeivel pár­beszédet folytató, a cselekvő támogatásra építő politika a közigaz­gatástól is ilyen szemléletű tevékenységet követel. Erre legjobb bi­zonyíték a tanácsigazgatásra vonatkozó közigazgatáspolitika. A tanácsi önállóság és a saját ügyekért viselt felelősség kibontako­zását szolgáló intézkedésekben - a testületek szerepének növelésében, a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjé­nek korszerűsítésében - lényegében a párt általános politikája tükröződik. An­nak a társadalomirányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megjelenése,, amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdektelenséget és felelős­séget, amely igyekszik visszaszorítani az irányítás aprólékos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket, közösségi vállalkozásokat gátló kötöttségeket. A közigazgatás legkézzelfoghatóbban a lakossággal való mindennapos érintke­zése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgait intéző közigazgatási alkalmazottak mindig azt tartsák szem előtt, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom kép­viselőinek tekintik. Tegyük hozzá, teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nem csak róluk, vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véle­ményt. A közigazgatás közérzetet, éspedig politikai közérzetet, hangulatot ala­kító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vagy olyan ha­tás már akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép, mondjuk a tanácshá­zára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könnyen megtalálja-e az illetékest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények között történik. Az ügyintéző annak tu­datában hallgatja-e meg, hogy a hozzáforduló számára az előadott ügy a leg- ? fontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait? Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat? Aztán folytatódik az írásbeli értesítések hangnemével. A kioktató, lelketlen, nyers stílus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvarias, ám a kívülállók számára érthetetlen ködösítés. Mind olyan momentum, amely nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták, ügyfélcentrikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igazgatási szervek, amelyek a korlátozottan rendel­kezésre álló anyagiak - lakás, telek, helyiség, segélyek - elosztását végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell kötele­zést tartalmazó, érdekeket érzékenyen érintő határozatokat kiadniuk, engedé­lyeket tagadnak meg, ellenőriznek, jogsértések esetén bírságolnak. Ezek két­ségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról, vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyi­vel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazgatás részéről következetes­séget, és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnak. Ha a döntések indokolása, meggyőző tényekre alapozott, és nem követhetetlen jogszabályi citátumok gyűjteménye. űködése többnyire szabályozott rendben zajlik, ami - valljuk be - a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntések során mérlegelt szempontok sem világosak. Ilyen­kor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat, és na­gyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzés kiszélesítése, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését célzó politika megvalósítása a választott testü­letek aktívabb közreműködése révén. B. T. Kádár János fogadta Georgij Arbatovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára kedden a Központi Bizott­ság székházában fogadta Georgij Arbatov akadémikust, az SZKP KB tagját, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája Egyesült Államok- és Kanada Intézetének igazga­tóját, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A BT folytatta ülését Nicaragua panaszáról Hétfőn délután folytatódott az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése, amelyet Nicaragua kérésére hívtak össze. A kö­zép-amerikai ország arra kérte a testüle­tet, hogy szólítsa fel az Egyesült Államo­kat a hágai Nemzetközi Bíróság júniusi döntésének tiszteletben tartására. A bí­róság ítélete jogtalannak minősítette a sandinista kormány éllen harcoló ellen­forradalmároknak nyújtott amerikai tá­mogatást. Az Egyesült Államok nem ismeri el a Nemzetközi Bíróság illetékességét e kér­désben, s képviselője kijelentette, hogy Washington továbbra is támogatja a ni- caraguai ellenforradalmárokat. Reagan elnök éppen a hét végén irta alá a „kont­ráknak" szánt 100 millió dolláros segély folyósításáról szóló törvényt. A nicaraguai ellenforradalmárok egyik vezetője, Alfonso Robelo a Costa Rica-i fővárosban kijelentette, hogy a 100 millió dolláros katonai segély „nem lesz ele­gendő a sandinista rendszer megdönté­sére". Robelo megismételte az ellenför- radalmároknak azt a régi követelését, hogy a nicaraguai kormány ossza meg velük a hatalmat az országban. Ennek fejében azt ígérte, hogy tárgyalások ese­tén a „kontrák” nem fogják felhasználni a 100 millió dolláros segélyt. Egyben köve­telte, hogy a sandinista hatóságok azon­nal bocsássák szabadon Eugene Ha- senfus amerikai állampolgárt, aki az amerikai titkosszolgálat megbízásából fegyvert szállított a nicaraguai ellenforra- dalamároknak. Hasenfus repülőgépét a sandinista légvédelem lelőtte, az ameri­kai zsoldos ellen jelenleg népbírósági tárgyalás folyik Managuában. Griffin Bell, volt amerikai igazságügy­miniszter, aki a múlt héten Managuába utazott, hogy segítsen Hasenfus védel­mében, hétfőn „fogolycserét” javasolt a sandinista kormánynak. Bell egy mana- guai sajtóértekezleten közölte, hogy az amerikai hatóságok az Egyesült Álla­mokban kábitószercsempészés miatt elítélt 19 nicaraguai állampolgárt enged­nének szabadon Hasenfusért cserébe. Hivatalos válasz a javaslatra még nincs, de vezető nicaraguai politikai körökben egyszerűen nevetségesnek mondották a fogolycsere ötletét. Moszkvába utazott a Hazafias Népfront küldöttsége A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének meghívására, Pozsgay Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkárának veztésével kedden Moszkvá­ba utazott a népfront küldöttsége. A két mozgalom vezetői áttekintik a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és megbeszélé­seket folytatnak az együttműködés to­vábbi fejlesztéséről. Eltemették Samora Machelt Maputóban kedden nemzeti hősnek kijáró tisztelettel eltemették Samora Machelt, a Frelimo Párt elnökét, mozam­biki államfőt, aki repülőgép-szerencsét­lenség következtében október 19-én vesztette életét. A temetési menet útvonalán tízezrek álltak sorfalat. A zászlókkal letakart ko­porsót ágyútalpon vontatták a maputói Pantheon felé. A menetet 700 katona ve­zette, s másik 1500 haladt utána. A vá­rosban és az egész országban egy per­cen át szóltak a szirénák. A temetőnél 21 díszlövést adtak le, majd a koporsót a hő­sök mauzóleumának kriptájába helyez­ték. A temetésen Alberto Chipande nem­zetvédelmi miniszter és Marcelino Dos Santos, a Frelimo PB tagja, a Népi Gyűlés Állandó Bizottságának tagja méltatta Sa­mora Machel életútját. A gyászszertartáson számos államfő, a felszabadítási mozgalmak több vezetője, összesen mintegy 400 külföldi személyi­ség vett részt. A magyar párt- és kormányküldöttsé­get Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese vezette. Maróthy László részvétét fejezte ki Marcelino Dos Santosnak és más mo­zambiki vezetőknek. Szekszárdon ülésezik a Nyomdaipari Egyesülés igazgatótanácsa A Nyomdaipari Egyesülés igazgatótaná­csa őszi ülésszakát minden évben más vá­rosban tartja. Mint arról tegnapi lapunkból értesülhet­tek, az idei rendezvényre megyeszékhe­lyünkön a Gemenc Szálloda emeleti ta­nácstermében kerül sor. A tanácskozás jellege az adott év, jelen esetben 1986. eredményeinek értékelése, felkészülés a következő évi feladatokra, s az ezekkel kapcsolatos határozatok meghozatala. A tegnap megkezdődött ülésszakról Sárosi Sándorné, az igazgatótanács elnöke el­mondta: folytatják Szekszárdon is azt a jól bevált hagyományt, hogy látogatást tesz­nek az adott városban működő nyom­daipari vállalatnál, azok tevékenységének a megismerése céljából. A Szekszárdi Nyomda jelenleg kiemelkedő tevékenysé­ge a Tolna Megyei Népújság fényszedés­sel történő előállítása, úttörő szerepet je­lent. Elsőnek valósítják meg az országban a megyei lap fényszedését, bizonyítva ezzel a technikai felkészültségen kívül a megyei szerkesztőséggel való jó együttműködést és munkamegosztást. A tanácskozás ma délelőtt folytatja mun­káját délután gemenci kiránduláson vesz­nek részt az igazgatótanács tagjai. A résztvevők Sárosi Sándorné elnök előadását hallgatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom